Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-26 / 245. (1872.) szám
'^ ; r^'^’'f V |í^i?^^ii^^ p ^ |j^ ^itifSi iii§r festateas beszédéin felsorakoztatta a mezőgazdaság, is ipar ás az idegenforgalom súlyos Italai -• A - kormány saiiasiii politikájánál! szakszerű kritikája i 3..54í .856 koronán yi tkasta iiyereségóveil, jakkor m eg Íveli] á llap Hanoi u, hogy a négy ma- gánfürdő az államnak sokkal több hsamat hoz, mint a kilenc állami fürdő együttvéve. AHami érdek Praga, Október 2o. Mint jelen tettük, a költségvetési vitában tegnap felszólalt Nitseh Andor, a szepesi német párt képviselője, akinek beszédét bö -kivonatban alább közöljük: Ha átvizsgáljuk a költségvetés számadatait, úgy mag keli állapi tanunk, hogy a kiadási tételek nem csökkentek. A főelőadó 1 ur referátumában ezeket mondotta: A kiadási tételek 9.534,373.000 koronában stabilizálódlak s a kiadásokat tovább növelni nem lehet, hanem ellenkezőleg, a terheket, különösen a kereskedelmi adókat csökkenteni fog kelleni. Az állam bevétele adók alakjában j 7.455,209.359 korona, ehhez hozzáveendök j még a monopóliumok bevételei: dinamit, sói stb.. 38.190.800 korona, továbbá az állami j üzemeké: 1.551,696.484 korona, vagyis az állam összbevétele 9.569,907.596 koronái tesz ki. Ha a nehéz viszonyok között sínylődő lakos-1 tágnak tényleg adókönnyítéseket akarnak j nyújtani, akkor elsősorban meg kell kezdeni a kiadási i tételek leszállítását. Az ország gazdasága s valamennyi polgári j osztály szenvednek az óriási adóterhek miatt, | melyek a* köztársaságban iejenkint 7S6 koronát j tesznek ki. Az általános drágaság! hullám okai is a ma- j gas adókban keresendők. A főelőadó ur dics éretnem élitóan elásme-l H őst s a 'közönséget vigasztalja is, de kitűnő j neinzetgazdász létére nem mutat ja meg az; utat, amelyet jól ismer, hogy miképpen le- j hstae az adókönnyítéseket megvalósítani. A | pénzügymin isrier folyton ismételgeti: taka-j ir ék-osság és szorgalom, de az 5 ellenőrző; szerved -nagy szorgalommal és könyörtelen i energiával dolgoznak azon, hogy elvegyék, aj 'MkOííságtóI azt, amit nehéz munkával! meg-! szerzett A drága revíziós osztály A pénzügyminisztérium ellenőrző osztályának 373 tisztviselője utazgat az országban s állandó izgalomban tartják a vállalatokat, hónapokig tartó rovizáőjuíkksal zavarják az üzemek munkáját. Ez az osztály .19,312.228 koronájába ke- j rüí az államnak. Kérdezem: vájjon szükséges-e egyáltalában i eiz az óriási •kiadási tétel ? A pénzügyi expoziturák ma már pontosan ismerik az egyes adófizetőket, a forgalmi adók pontosan kimutatják a vállalatok forgalmát, adóeltitkolás ma már teljesen lehetetlen, mert a szigorú adótörvény következtében' alig akad ember, aki megkockáztatná az adóeltitkolás súlyos következményeit. 1 „ te m adótörvény súlyos hibái Az uj adótörvénybe vetett reményeik egyáltalában nem váltak be. Ezt látjuk különösen a jövedelmi adóknál, habár az adókulcsot leszállították, mégis több adót kénytelen a lakosság fizetni, mint a múltban, mivel a jövedelem alapját a végtelenségig felsrófolták. Ka a kormány komolyan gondolná a kiadási ■tételek iesszá tiltását, akkor elsősorban az ál- tamil áztarf-ásban kellene tafcarékoskodní. A polgárságot takarékosságra figyelmeztetik g ugyanakkor azt látjuk az állámháztartásban, hogy olyan tárcák részére dobnak ki nagy összegeket, amelyek sem kulturális, sem pedig produktív munkát nem végeznek. A hadsereg maga 1400 millió koronát emészt fél s ehhez hozzáveendő még a nemzetvédelmi alap éri 315 millió koronás tétele, vagyis a hadügyi összkiadás 1.750,000.099 korona, tehát az egész költségvetés 17.98 százaléka. A külügyiminkriérium kiadása 165,570.419 korona fi.76%). A hadügyi és külügyi költségvetés együttesen 19.74 százalékát képezik az" öesritoltsógveftésnek, ezzel szemben a földművelésügyi kiadás 245,632.928 koronával csak. 2.58 sriLaatélka a büdzsének. A kereskedelmi minisztérium részére egy nevetségesen kis összeg van előirányozva: 46,991.338 korona, tehát 0.49 százalék, a kulturtarcára 923,956.286 korona van előirányozva, azaz 9.16 százalék. 1 fősuJyt a liaus@f@i?i is a kfllfigyi srepagindára fektetik Ezen számadatok bél m egált aplt-hatjuk, J hagy ^ költségvetésben a fösulyt a hadseregre ■ és a külföldi propagandára fektetik. Tiz j évvel a háború után kérdezzük: Mire való ez az óriási fegyverkezés? Nem j volna már helyénvaló, hogy a külügymi- j niszter ur békés európai légkört teremt- seu s a sokat hangoztatott lefegyverzést megvalósítsa? A Keltogg-páktom és népszövetség dacára egy jottányival sem javult « helyzet 1914 óta. í Az emberek milliói kénytelenek a fegyveres I hatalomért dolgozni. A különbség 1911 és a j jelen között csak az, hogy í egyes államok állig föl vannak fegyver- j kérve, mások viszont teljesen le vannak j szerelve.'Úgy látszik, hogy még sokáig i Tárni kell arra, hogy az állandó had.se- j reeet fölváltsa a milícia, amiről tiz évvel j azelóít említést tett a washingtoni dekla- i ráció is. te éllami üzemek rossz rentabilitása A pénzügy miniszter ur a legnagyobb in-: tenzi vitást követeld a magángazdálkodásban, i kérdem. j miért uem követeli ugyanezt az állami í üzemek gazdálkodásában? Hiszen az állam a legnagyobb íöldiblrto- j kos, lánya, ipar, fürdő és gyógyíhelytulojdo-1 Az egészségiigyí m-miszt.ériu'm jelentése] f terlnt 3,341.856 korona t iszta jövedelmét hoz-1 iák az áll ami tűrd ők a kincstárnak. S ezt, még büszkén hangoztatják is. Ha azonban alaposabb ellenőrzés alá vosszük az állami fürdőbe'. úgy rnégá M ap j th a tjük, hogy kilenc állami fürdőnek 1603 ólával a jövedelme öss/rin- fonlithatatlamj] kevesebb, mint a feleannyi n’ffjbá'vka! rendél kező rn agárí I u 1 a időn b■) n I evő fürdők jövedelme. nos. Az állami erdő és földbirtokk ezelőség egyedül 927.149 hektár területen gazdálkodik. Ezen óriási birtok tiszta jövedelme csak 73,898.970 korona. Az állami bánya- és kohómüvek, összesen 12, tiszta jövedelme 22,550.000 korona. Az állami repülőgépgyár tiszta bevétele 140.000 korona, a katonai erdőkeze lő-ségb ez tartozik Malackán 25.000 hektár, Brden 21.000 hektár, Malackán évente 65 ezer köbméter fát termelnek ki., Brden pedig 90 ezret, a tiszta haszon 12,198.600 korona. Az állami nyomda jövedelme 920.892 korona, « katonai nyomdáé 240.000 korona. Az állatni vasutak 155,900.000 korona tiszta jövedelmét beruházásokra fordítják. DohányjÖvedék 1.063,439.144 korona, ebből beruházásokra csak 27,050.000 koronát fordítanak, a többit az állampénztárba kebelezik be. Az összes állami üzemek és vállalatok az előirányzat szerint jövő évben 1 milliárd 551,696.464 koronát Űzetnek be ar. állampénztárba. Ideje volna már, ha a miniszter ur gondoskodna arról, !hogy az állami üzemek, a magánvállalatok példáját követve, a tiszta jövedelem maximumát érjék el. Revideálni kel! az üzemek rentabilitását. Hogy egyes állami üzemek mennyire nem rentábilisak, enre csak egy próbát hozok fel s ez az állami gyógyhelyek és fürdők gazdálkodása az egészségügyi minisztérium vezetése alatt* A kilenc állami fürdő bevétele 8,748.420 korona, kiadása 5,406.504 korona, íx tiszta jövedelem tehát osaik 3,341.856 korona Ha a.z állami fürdők értékét 200 millió koronára becsüljük, nagyon alacsony becslés mellett. úgy a fenti tiszta jövedelem csak mád él - százalékos kamatoztatásnak felel meg. Ha tekintetbe vesszük azt, hogy egy közismert niagá-ntiirdőtulajdonos 192 szobával 10 millió korona bevétel után fizet forgalmi adót, úgy csodálkoznunk kell és azt kelj kérdeznünk, hogy miképpen lehetséges az, hogy 1603 szobával az állami fürdők bevételei csak 8,748.420 koronát tesznek ki. Miért ez az óriási különbség? Az állami fürdők csekély bevételeinek forrása abban rejlik, hogy a legtöbb állami fürdő passzívákkal dolgozik, egyedül Joachimsfcal aktív, amit annak köszönhet, hogy rádiutmos fürdői nemcsak világhírűek, hanem majdnem egyedülállóak. A többi állami fürdő viszont nem veheti felka versenyt a hasonló gyógyforrásu magánfürdőkkel, mivel azokat nem vezetik kereskedelmi szellemben, hanem centrálisai ikusan és bürokratikusán. Állításaim bizonyítására példának hozom fel Tátraloaímcot, amelynek 301 szobája van. Ezen fürdőhelynek, összehasonlítva hasonló terjedelmű más tátrai fürdővel, 1,633.560 koronát kellene jövedelmeznie. A költségvetésben ezzel szemben csak 1,243.000 korona bevétel van előirányozva. A differencia tehát 830 ezer korona. Rendes inérlegfeláliilásnál, amit a költségvetésben nélkülözünk, Tátralomnie vesztesége 188.134 koronát tesz ki. S itt hangsúlyoznom kell azt, hogy az állami fürdő semmiféle állami illetékeket nem fizet, sőt az előirányzott. 10 millió beruházás sem .jöhet számításba. A köz-munkaügyi minisztérium az összes építkezéseket saját büdzséjéből fedezi. Hogy mennyire nem szakszerűen járnak el az álíaani fürdőkkel, etnre eklatáns példa Szilára fürdő uj vendéglőjének a felépítése. Ezen a gyönyörű fürdőhelyen, amely forrásaival Nauheimanel vetekszik, többmilliós előirányzattal egy éttermet és szórakozóhelyeket építenek fel. SzJiács szobáinak berendezése ellenben sok kivetnivalót hagy hátra, a forrása teljesen primitív és 'ki nem elégítő. Elsősorban tehát a forrásokat kellett volna rendbehozatná, aztán a szállodákat, hogy a fürdő- idényt meg lehessen hosszabbítani s csak ezután szabadna mulatóhelyeket építeni. Az egészségügyi minisztérium azonban épp az ellenkezőjét teszi. Az állami fürdők a magánintézményeikkel szemben a következő kedvezményeket élvezik: ötvenszázalékos engedmény a postánál, azonfelül a r ekl á mkiad ások nem nehezednek vállaikra, mint a magán fürdőknél, mert az állami fürdőik reklámját a minisztériumok intézik. Ennek ellenére az állami fürdők jelentékenyebben drágábbak, n e m fizetődnek iká és ezért a pénzügy minisztérium kötelessége volna szakemberek utján megállapítani, hogy a rentabilitás mily módon volna elérhető. Ha a pénzügyminiszter a magánvállalatoktól minden vonalon takarékosságot követel, akkor tekintse kötelességének, hogy a gazdaságosság elvét és a laka - rékosságot elsősorban az állami vállalatoktól ■követelje meg. Ha a bevételek javulása az eddigi módszerrel neon érhető el, akkor adják bérbe olyan pénzesőpartok©ak. amelyek többet ajánlanak M bérösszegként,, mint amennyi az eddigi jövedelem. Ezáltal egy minisztérium fen tartása is elesne, ami az államnak 44 milliójába kerül csak személyi kiadósokat tekintve, nem szólva azokról a mil- lióVé!, amelyeket ez a minisztérium fölösleges módon kiad. Tulkicsi és szegény állam vagyunk, hogy ilyen fölösleges minisztériumot eltarthassunk. A múltban a nagy _ államoknál az egészségügy a belügyminisztérium alosztálya volt. Nem is fair dolog, hogy épp ar állami vállalatok a magánvállalatok legnagyobb versenytársai. Haltlat lan, hogy a magán váíl kutatok az egészségügyi minisztériumnak ki vannak szolgáltatva és ez a minisztérium Ítélkezik a magánvállalatok éleibe és ba)I#a fölött. Az egész világ csodálkozni fog azon, hogy ez egy demokratikus államban megtörténhet. A pénzügyin i niszter vegye védeilmébe azokat az adófizetőket, akikén az adót be is hajtják. A magánkézen -lévő négy tátrai fürdőhely éven- k'iht az államnak több. mint, két és négy ed- millió korona adót fizet anélkül, hagy az. állam segítené őket. Ha ezt a két és félmilliót össze hasonlítjuk « kilenc álla mi fürdő a maganfyrdöK vsragzasa Mindezek után kérdem, nem volna-e az állam feladata, hogy a magán fürdői pari minden eszközzel segítse és védelmezze? Az idegíMiforgalom a mai gazdasági válságban főként Szlovenszkón a legbiztosabb és a legjobb állami bevételi források egyike. A múlt évben másfél millliiárdra becsülték az idegenforgalomból eredő bevét eleket és Uhiir kolléga egy cikkében azt mondja, hogy ezeket a bevételeket könnyűszerrel két mii- liárdra lehetne emelni. Ez csak akkor következhetne be, ha az állam hathatósan támogatná az ipái- eme ágát. De mit látunk jelenleg? Az egészségügyi minisztérium a magán- fürdőkben versenytársat Iát és nem magában keresi annak az. okát, hogy az állami fürdők passzivitást mutatnak fel, hanem a magán- fürdőknél. Legfőbb ideje, hogy a magánfürdoket éppen úgy, mint a többi ipari üzemet a legnagyobb versenytárs kezéből kivegyük és ama minisztérium hatáskörébe helyezzük, amely az egyetemleges ipar és kereskedelem érdekeit megvédeni jogosult. Ez a minisztérium a kereskedelemügyi minisztérium. A magán fürdőknek az egészségügy! minisztérium hatásköre alól való kivonása már csak azért is szükséges, meri ez a minis- tórium minduntalan uj terveket sző, amelyeknek az a célja, hogy a magánfürdők fejlődését megakadályozza és károsítsa. Az idegenforgalom elsősorban nyűgei mát és állandóságot követei, meri ahol nyugtalanság uralkodik, oda az idegen be nem teszi a lábát. Hogyan eszközöljön egy vállalat, amelynek feje fölött Damakies kardja függ, befektetéseket, ha nem tudja, hogy'a befektetett tőke biztonságban van-e. Más államban lehetetlen volna az, ami a minap nálunk megtörtént, hogy egy miniszter a hatáskörébe tartozó magánvállalatokról a nyilvánosság előtt becsmérlő hangon beszélt, ami azután ezeknek a vállalatoknak, sok kárt okoz. Ha a magánfürdökben egészségügyi intézkedéseket kell foganatosítani, sikkor a miniszter ur saját hatalmi körében foganatosítsa őket, de . nem engedhető meg, hogy a nyilvánosságot Miár mázzák és a magánválafet okát oktalanul rossz hírbe keverjék. A „Tétra-t&rvény** Az egészségügyi minisztérium indokolásában azt olvassuk, hogy a miniszter a Tátra egészségügyi viszonyait újra törvényileg alkarja szabályozni. Az ilyen javaslatokat már megszoktuk és reméljük, hogy az első öt után a hatodik is ed fog múlni fejünk féléit. Nem volna-e észszerűbb a magánfürdőkkel egyetértésben az id egem forgalom érdekében működni és ez által az államnak és a népnek használni, mint állandóan törvényjavasiatokkal fenyegetőzni, amelyek a vállalkozási kedvet megbénítják ? E törvényjavaslatok okául a tuberkulózist hozzák fel, de a tuberkulózis eleni küzdelmet nem lehet helyi, hanem országos, sőt pz egész világra kiterjedő kérdésnek kel tekinteni. Ha ezt a kérdést meg akarjuk oldani, akkor ezt a munkát elsősorban a nagy városokban kell elkezdenünk, amelyek a tuberkulózis igazi melegágyai. A preventív intézkedéseket előbb a nagyvárosokban kell megtenni. A gyógymódot illetőleg a tudomány ma már egész más állásponton áll és egész más a fejlődés mai stádiuma, mint évekkel ezelőtt. A tuberkulózist ma már mütéüi beavatkozással gyógyitják és pedig majdnem az összes esetben olyan szanatóriumokban és kórházaikban, amelyek a beteg ember tartózkodási és munkahelye közelében feküsznek. A betegsegélyző pénztáraik és más egészségügyi intézmények, amelyekhez ma a lakosság nyolcvan százaléka tartozik, tüdőbetegeikéit ma már nem küldik magaslati gyógyhelyekre, egyrészt azért, mert az otthon és a gyógyhely közti magaslati különbözet nagy, másrészt, mert a kórházi kezelés olcsóbb. A magaslati gyógyhelyeket csak a jobb anyagi helyzetben lévő emberek keresik fei és ezek is nem nagy számban. Davasban ebben az évben az egyes európai országokra körülbelül negyven beteg esett és valamennyi svájci intézményben nem volt annyi beteg, amennyi a tátnafüredi Palace- Szaoaióriumot megtöltötte volna. Az egészségügy i miniszter" tehát alaposan elkésett Hisszük azonban és ma is ári állítjuk, amit már akkor mondtunk, hogy itt nem annyira a tuberkulózis kérdéséről, mint inkább arról van szó, hogy a kellemetlen versenytársat mepren dszabályozzák, másrészt arról, hogy a magán fürd ők nacionalizáílásának kérdését megvalósítsák, mint ahogy éri az utóbbi időben Stefánib képviselő elég világosan megmondotta. Végighallgattuk az egészségügyi minierz- térium beszámolóját, uliol a következőkről volt szó: Szobránc, Csíz és PMhora fürdőket államosítani kell, mert nem jó kezekben A manitar intelligencia nélkülözhetetlen barátja a Kénes Két niuwiiuttifttüiiiuHffiwiuiimHinaMMB 4 RIlAP 1928 aktóber 26, péntek. Rosszul miéMkMmk az állami firiiic
