Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-24 / 243. (1870.) szám
4 Amikor a háborús végzet elindult Ferenc Ferdinánd halálától Feran© József (király életét, ímegátrai mindig érdemes vállalkozás volt. Az vcdt a nagy háború és a végzetes fordulat előtt is, mert ennek az egyéniségénél és életének sorsfor- diiilatainál fogva rendkívüli uralkodónak élet- írása nemcsak egy kiváló ember élettörténetét, hanem Európa és különösen a kettős (monarchia történetének nagy és jelentős fejezetét mondotta el. De megírná Ferenc Józsefnek életét az uralkodói pálya utolsó éveivel együtt, n legizgalmasabb, legtanulságosabb és legtragikusabb történetek egyike. Ember legyen, aki vállalkozhatik reá. Ée most vállalkozott reá egy történetíró, akiről — végigolvasva könyvét — bízvást ©1 lehet mondani, hogy embere volt g rendelkezésére álló, saját szemével látott s felkutatótt nagy anyagnak. Osztrák ember az írója: Tsohuppik Károly. Hírlapi ró, szerkesztő volt Becsben ős Prágában. Könyvében, mely most fog megjelenni (Fnanz Joseph I. Dér Uniergang eines Rei- ches, von Kari Tsohuppik. Avalun-Verlag, Hellerau bei Dresden), a magyar olvasót is érdeklő anyagnak és megáílapiíásoknak oly gazdagsága van felhalmozva, hogy nehéz válogatni belőle. A rendelkezésünkre bocsátott anyagból csak ennyit kötünk bokrétába tartalmából: A sserajevói gyilkosság 1914 junius 4-én Ferenc Ferdinánd megjelent a császár szobájában, ö maga hadgyakorlatot rendel el erre a hónapra Boszniába és Dalmáciába és Peborek táborszernagyot, nem pedig Conradot bízta meg a vezetésével. De most habozott, hogy gyenge egészségével vállalhatja-© a boszniai utazás fáradalmait. A császár a trónörökös elhatározására bízza, hoorv mit legyen teendő. Montenuovo herceg hallja ezt a szót: — Tégy belátásod szerint. Ferenc Ferdinánd mégis arra határozza él magát, hogy lemegy a hadgyakorlatokra. Junius 23-én érkezik meg a Szerajevo közelében levő IHdzse fürdőhelyre. Junius 27-én a császár Ischlbe utazik. Másnap szép verőié- nyes vasárnap van. Csabrinovics és Prindp ekkor ölte meg Szerajevőbaa a trónörököst és feleségét Ferenc József másnap, hétfőn, 1914 fn- tótus 29-én reggel hat órakor visszatér Bécsibe. Conrad kitcrszlrozza a szerb háborúi Ferenc Ferdinándot és feleségét ©temették. Mi történik már most? A császár hétfőn, amikor visszaérkezett Sdiönhrurmba, azt mondatig Berchtoldmak, hogy be kell várni a nyomozás eredményét, ugyanezt a véleményét ismétli meg szerdán, julius elsején is. Berdh- told mésr semmire sem határozta el magát, mindenféle aggályai vannak, de Conrad gyors elhatározást sürget Berdhtold: Nem gondolja, hagy forradalom fog kitörni? Conrad:. Ugvan hol? Berciitől d: Csehországiban. Conrad: Ugyan ne hitessen ed magával ilyet! Julius 5-én Conrad a császárnál van. Azt. mondja neki, hogy Szerbia ellen elkerülhetetlen a háború. Ferenc József: Igen, egészen helyes, de hogyan akar háborút viselni, mikor aztán nekünk esnek valamennyien, különösen pedig Oroszország? Conrad: De hiszen megvan a hátvédünk Németországban! Ferenc József (kérdő pillantást vet Comradra): Bizonyos ön Németországban? Tudniillik a német császár Konopistban kitért e kérdés elől. Ferenc József: Tegnap este jegyzék ment. Németországba, amelyben világos választ kérünk. Conrad: Ha Németország mellénk áll, — akkor viselünk háborút Szerbia ellen? Ferenc József: Akkor igen... De ha Németország nem adja meg ezt a választ, mi fesz akkor?... A német császár északföldi atom van, mindenesetre be kell várni a választ. Ferenc József edbucsuzPk, kedden, julius 7-Íkén Ismét Ischlbe 'megy. Conrad a kihallgatás után a szárnysegéd szobájában Hohenlohe Gofctfried herceggel találkozik. Azt mondja neki: , Ha Németország oly megbízhatatlan, az ember azt kérdi magában, hogy továbbra is fen tart se-e vele a szövetséget. Másnap Berchtoldnál Oonrad elmondja neki a Ferenc .Józsefnél történt kihallgatás lefolyását. Berchtold: ...A német császár „ígertt*** mondott. De még beszélnie kell BethmanTial. Hogyan fogja ezt, fel majd őfelsége? Conrad: Ha Németország beleegyezik, akkor őfelsége a Szerbia ellen való háború mellett foglal állást. Forgách gróf, aki jelen van ezen a beszélgetésen: Hiszen csak extratoux lesz?! Berchtold: Tisza ellenzi a háborút, fél az Erdélybe való román bevonulástól. Mi történik Galíciával, ha mozgósítunk Szerbig ellen? Oonrad: Galíciában egyelőre nem kell mozgósítani. De ha az oroszok fenyegetnek, akkor a galíciai bárom hadtestet mozgósítanunk kell. A donié minisztertanács Julius 7-én eldől Ferenc József, a Rafes- burg-ház, Ausztria és — Európa sorsa. A minisztertanács mindenben egyetértőén, de Tis«a véleményével szemben elhatározza, „oly messzemenő követeléseket támasztani Szerbiával szemben, melyeknek visz- szantasitását előre lehet látni s melyek csak a katonai beavatkozás radikális módját teszik lehetővé". Ez 1914 julius 7-iki döntő minisztertanács jegyzőkönyvén a következő megjegyzés áll: „Tudomásul vettem e jegyzőkönyv tartalmát Bécs, 1914 augusztus 16-án. Ferenc József*. Vájjon Ferenc József a világháború legfontosabb dokumentumát, a háború megszületésének okmányát a minisztertanács után csak negyvenegy nap múlva kapta kézhez? — kérdi a történetíró. Miéri mondott te a háború ellenzéséről Tisza? Julius 19-én megfogalmazzák a Szerbiához intézendő jegyzék végleges szövegét. Ugyanazok a julius 7-4ki férfiak azok, akiknek most határaznáok kell, — csak éppen egy nagy különbséggel: a határozatot, hogy az elfogadhatatlannak tekintett jegyzéket julius 23-án délután öt órakor elküldik s Belgrádiban átadatják Szerbiának, most egyhangúlag hozzák. Valamennyien, miniszterek és tábornokok, mellette vaunak. Berchtolddal, Stürkkel, BiMnszkyvéL, Krobat innal és Oooraddal együttszavaz — Tisza Is. — Mi történt, — mondja Tsdhuppfk — hogy Tisza lemondott a háborús terv ©ilenzé- ®ér<K? Csak az imént óvta a császári oly nyomatékossággal, melynek páthoszát minden benyomás szerint a rendületlen erkölcsi meggyőződés sugalta; JeglelMismeretesebb meggyőződése alapján**— igy mondotta Tiszg — hatáaroata efl magáit, hogy a Szerbia ellen való katonai támadásért való felelősséget elhárítsa magától. Lelki-ismeretét csak abban az esetben nyugtathatná meg, ha Ausztria-Magyarország bebizonyíthatná, hogy jogos önvédelemből húzza 'ki kardját. De még allékor is óvnia kell a császárt egy háború áldozataitól és szenvedéseitől. Maga Tisza nem magyarázta meg ezt a véleményválitoztatását. A hátrahagyott levelek már a megváltozott Tiszát mutatják. Később talán beszélt volna; « gyilkos, aki 1918-ban lelőtte, örökre lezárta Tisza ajkát, így tehát Tisza megváltozásának okát a rendelkezésre álló tényekben kell keresni. A julius 19-iki minisztertanácsban a háborús szándékokhoz való hozzájárulását csak akkor adta meg, mikor Berchitold ellenvetésével szemben tókénysKerített© azt & határozatot, hogy ..a Szerbia ellen való akcióval semmiféle hóditó tervek nincsenek kapcsolatban. Semmiféle szerb területet unnék tálai nem szabad". Ez egymagában persze nem magyarázhatja meg egy elvi meggyőződés feláldozását, melyről fel kellett tenni, hogy a kálvinista Tisza erkölcsi felfogásában gyökerezik. Tisza a maga nemében oly jellem volt, mely az udvaroncok és a megalkuvók világában talán egymagában állt. De gyakorlati politikus és magyar hazafi is volt. A julius 7-ike után kialakult helyzet meggyőzte arról, hogy Ausztriának a háborúra való elhatározottsága megváltozhatatlan; ha levelével nem sikerült a császárt más véleményre bírnia, akkor minden más fáradozása hiábavaló. El kellett határoznia magában, hogy okosabb és hasznosabb dolog-e kitartani saját meggyőződése mellett, vagy pedig a fel nem tartóztatható akcióhoz odakölcsönözni saját tetterejét és megóvni Magyarország javára. Kevésbé aktív, a halál utáni dicsőségre gondoló természet az első utat választotta volna, hogy tisztán tartsa fenn intellektuális lelkiismeretiét é« Marc Aurél szavaival biztosítsa magának «z utókor becsülését: Balvégzet, indulj el utadon! Tisza nem állhatott félre; úgy rémlik, mintha azt mondta volna magában: hiba az, amihez most hozzáfogtok, oktalan, bizonytalan, veszedelemmel teljes, de megteszem, önti erőmből telik. Hogyan háti még Hartwig, a belgrádi orosz kövei? Giesi Vladimír báró tábornok, a belgrádi császári és királyi követ, julius 8-án hagyja el Bécset és julius 10-én Belgrádiba érkezik. Mindjárt (megérkezése, után beszélgetést kér tőle Hartwig, Oroszország belgrádi követe. — Arra kérem, — mondja Giesi feljegyzései szerint, — hogy őszinte barátsággal válaszoljon, amennyire teheti: mit fog tenni Ausztnia-Magyararszág Szerbiával és mit határoztak Bécsiben? Giesi azt feleli, hogy az osztrák-magyar kormány a bum teljes felderítését akarja követelni; ha kitűnik, hogy Szerbiának nincs része a gyilkosságban, akkor „senkinek sem fog eszébe jutni, hogy felelősségre vonja Szerbiát vagy kormányát*4. Ha bebizonyul, hogy a trónörökös egy bizonyos szervezetnek esett áldozatául, akkor Szerbia köteles lesz megbüntetni a bűnösöket és segíteni e szervezet megsemmisítésében. — Biztosíthatom, — fejezte be szavait Giesi, —- hogy Szerbia szuverenitását nem fogják érinteni s hogy Szerbiának némi jóakaratával mindkét félt (kielégítő módon fogják megoldani a válságot. ("Vájjon igazat mond-e? — ezt a megjegyzést fűzi Tschnppik ehhez az előadáshoz.) Hartwig igy felel: — Hálás köszönet, megkönnyebbült a lelkem. De most még valamit, de azt .is egészen barátilag.,. Ebben a pillanatban elnémul, hátradől és a földre siklik. Az eszméletlen embert a kanapéra emelik, a gyorsan hivott orvos megállapítja a halált. „Ezután** -~ írja Giesi — „megrendítő és kínos jelenet következett. A követ leánya, kit az orosz követség! titkár kísér, gyanakvó viselkedésével azt mutatja, hogy valami képtelen gyanúval lépte át lakásom küszöbét. Hozzászagol a kölnivizes üveghez, kísérője pedig a cigarettacsutkák közt babrál s azt kérdezi tőlem, hogy a követ fogadott-e el még más valamit is .. .** »Au revoir a. Budapest!M Szombaton, julius 25-ikén délután öt óra ötvenöt perckor lépett be Pasios szerb miniszterelnök a császári és királyi követség belgrádi épületébe. Szerbia válaszát viszi és igy szól Giesi báró osztrák-magyar követhez: — Követeléseik egyrészét elfogadtuk; a többire nézve lojalitásukban és lovagiasságukban lü rakodunk. Giesi átfutja a választ: Szeríáa nem fogadja el feltétlenül a jegyzéket, néhány pont vitái marad. Hat ára után öt perccel a beszélgetés ▼éget ér, félhétkor Giesi elhagyja Belgrádit A pályaudvart csapatok zárják el, minden a legnagyobb sietséggel történik. Mikor a vonat elindul Giesllel és a követség személyzetével, a szerb tisztek ezt kiáltják utána: — Au revoir a Budapest! A zimenyi pályaudvaron, a magyar határállomáson, GiesLt telefonhoz hívják. Tisza beszél a készüléken: — Hát meg kellett történni©? Ferenc József halála 1916 november 11-én este jelenti egy hivatalos híradás, hogy a császár egészségét hu- rutos tünetek zavarják, de napi munkájának rendjét ez semmiképpen sem fogja megzavarni. Ferenc József ragaszkodni szokott életmódjához. Hétfőn, november 13-án fogadja Károly királyi herceget, a trónörököst, ki vezérezredessé való kinevezéséért mond köszönetét, november 15-én a mindennapi előterjesztések végett megjelenő minisztereken kívül Hazai báró vezérezredest és unokáját, Windischgraetz Erzsébet hercegnőt. Másnap Oonrad báró jelent meg másfélóráig tartó kihallgatáson. Szombaton, november 18-án, a köhögés erősebb, a király majdnem semmit sem eszik, egy pohár tokaji bort és két kis pohár pezsgőt iszik. Egész nap dolgozik, beszélget unokájával, Walburg-Zeill grófnéval s egy óra hosszáig hallgatja meg Burián báró külügyminiszter jelentését. Vasárnap Koer- ber van nála hosszabb ideig. Másnap a királynak erős láza van. Nincs ugyan ágyban, aktákat olvas, de a fáradtság miatt nem dolgozha- tik. Háziorvosának, Kerzl dr.-nak kívánságára Ortner dr. bécsi egyetemi tanárt Schön- bruuntba hívják. Ortner gyuiladásgőeot állapit meg a király tüdejében. Ferenc József mégis fenmarad és fogadja Frigyes királyi herceg hadseregfő parancsnokot. Waldburg grófné, ki legutóbbi látogatásáról nem távozott jó benyomással, értesítette anyját, Mária Valéria királyi hercegnőt. A király ifjabbik leánya hétfőn Sdhönhrunnba érkezik; Károly Ferenc József királyi herceg, aki el akar utazni, Schönbrunnhoz közel, Reidhenauban marad. Kedden, november 21-én a király a megszokott órában reggel félötkor kel, kéri az öt aktatáskát s a délelőtt első óráiban fogadja Montenuovo herceg főudvarmestert, Schies&l kabinetirodái igazgatót, Bolfras bárót. A katonai iroda főnöke hozza a vezérkari jelentéseket: Falkenhayn és Arz tábornokok egyesült csapatai bevették nyugati Románia főhelyét^ Crajováh A külügyi hivatalból ez « húr 1928 október 24, ygertfa. (Godm Recidivák csxzs, köszvény, isc kiásnál, a hideg hcálhával gyakoriak es veszedelmesek — Jleghatásosabb eltenszervk a pöstyéni iszapkura — 31 Cohermia Tatace (iszapfürdők, Zander stb. a házban) télen is ideális gyógyulást tesz lehetöve mérsékelt áron — Szórakozásról gondos odva — felvilágosítás; fürdöigazgatóság, SPöstyén érkezik: Jagow német államtitkár lemondott, Zknmermann aiállamtitkár lesz az utóda. Tiz órakor Mária Valéria királyi hercegnőt jelentik. A király leánya nem mondott az orvosoknak arról semmit, hogy meg akarja lepni atyját: gat a hirt hozza neki, hogy a pápa táviratilag küldte áldását a királynak s megbízta a bécsi mrociatiirát, hogy adja rá az áldást. A király kéri, hogy hívják el Seydil dr. burgplé- bánost. Meggyónik, megáldoz és átveszi a pápa áldását. Rövid idővel azután megjelenik Károly Ferenc József és Zita királyi hercegnő. Délben Prüeszkv báró udvari gazdasági igazgató egy csésze, négy lyukból főtt levest adat. A királynak nincs étvágya, a láz emelkedett. Az orvosok igyekeznek rábírni a királyt, hogy feküdjék ágyba. Az íróasztaltól a szomszédos hálószobába vivő utón támogatni i kell az aggastyánt. Az ágyban fekvő király ezt a megbízást adja Ketterlnek, a belső komornyikjának: — Kérem, holnap reggel félnégykor felkelteni, nem készültem el a munkámmal! Rövid idővel azután elalszik. Alma, melyet a köhögési inger néhányszor megzavar, félhat órától esti negyedkilencig tart. Ortner tanár, aki Prileszky báróval és Ketterllel együtt a komornyik szobájában virraszt, megjegyzi, hogy a király oly jól alszik, hogy talán megbirkózik a betegséggel. A királyt heves köhögésrotham ébreszti fel. Ketterl igyekszik feltámasztani urát az ágyban, teát nyújt neki. A köhögés: újra kitör, hörgéssé válik. A beteg' visszahanyatiik vánkosára. Kilenc óra húsz perekor Ferenc József király kiszenvedeté. Mikor meghalt, Ortner tanáron, Prileszky gazdasági igazgatón és Ketterl komornyikon kívül senki sem volt mellette. Most hívták Károly királyi herceget, az uj császárt, és királyt, Mária Valéria hercegnőt és a legközelebbi rokonokat Ferenc Józsefnek kívánsága ! voit, hogy Schrattné asszonyt betegségének napján ne kérjék Schönbnmnba, úgy mondotta: „meg akarja kiméin* a beteg látványá- tól**. Ekkor őt is értesítették és Károly király j vezeti Ferenc József halotti ágyához. Annak a kis gyülekezetnek, mely a halott ! vaságyánál térdel — az ifjú király, a leánya, a barátnője, a régi szolgái, — sejtelme sincs e pillanatban (mert közelálltak a királyhoz) Ferenc József halálának jelentőségéről. A lengyel-német határon agyonlőtték az ái-inszupov herceget és feleségét Varsó, október 23. A lengyel-német határon Kattowitz közelében néhány nappal ezelőtt egy jól öltözött férfi és asszony bőröndökkel át. akart szökni lengyel területre. A határőrök felszólítására mind a kelten fn tásnak eredtek, mire az örök utánuk lőttek. A golyók találtak, a férfi is és az asszony is holtan terült el. A megölt férfi zsebeiben és a bőröndben talált mindenféle írásokból kiderült a szökevény pár személyazonossága s nagy meglepetést keltett A férfi az a nemzetközi kalandor, aki a kontinens legtöbb fővárosában Jusznpov orosz herceg néven űzte szélhámoskodásait és az asszony, az állítólagos hercegné, a férfi felesége. Évekkel ezelőtt tűntek fel Berlinben. Az állítólagos „Juszupov herceg** mindenüvé elvitte ragyogó szépségű feleségét. „Katja hercegnét**, ahol a német főváros előkelő társaságai mulatni szeretnek s ott történt hogy a kalandor Jnszupov óriási összegre megzsarolt egy dúsgazdag amerikait A hercegné léprecsalta sok imádója és bámulója közűi ezt a vagyonos embert, találkát adott neki a saját lakásán és természetesen úgy rendezte a dolgot, hogy a herceg tettenérhesse őket. Az amerikai pedig fizetett, csakhogy a botránytól szabaduljon. Közvetlenül azután az ál-herceg és neje megjelent egy előkelő berlini ékszerésznél • azzal az űrüggyel, hogy pénzzavarban vannak s meg kell válniok egy gyönyörű diadémtól, amelyet a hercegasszony a cártól kapott nagy összeget csaltak ki. Az ékszerész csak későbben jött rá, hogy a diadém kitűnő hamisítvány, de mire feljelentést tett a „hercegi pár** már megszökött Berlinből e a vizsgálat kiderítette, hogy Juszupov herceg nem más, mint Csernorszki, a hírhedt nemzetközi szélhámos. Ugyanilyen trükköket követett el a házaspár mát eurófuű fővárosokban la.
