Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-17 / 237. (1864.) szám

W23 ototőber 17, szerda. ...........................5^ A ruszinszkői magyarság kiieMnégi étetístsi kálváriái tizetztaideje Részietek Egry szesátor ás Koriáik képviselő beregszászi beszámolójába ■a^B>wtagEtg^^^^:agaTO^;K5S3gma5Sss3iu«Aai»ji.j»MiBwiwBB.iiJiUMUiCTgMggMBMw«MWCTBawwgMi^w»^^wP|"r»»^”i',-,^*g A rusziinszk'ói magyar pártok szövetsé génok Beregszászon impozáns' korotok ke zött lefolyt országos kongresszusáról boszá mólé tegnapi tud ásításunkban megkezd Mi] az ismortotését annak a nagyszabású boszá mólónak, amolyot Korláth Endre dr. nőm zotgyülési képviseld, a pártszövetség ügyve zetője, úgy a maga, mint Egry Ferenc sze nátor névéiben is elmondott a ruszinszkó őslakosság, elsősorban a magyarság állami társadalmi, gazdasági, nemzeti és kulturált éleiének tiz éves sorsáról. A beszámoló ki vonatos ismertetését alább folytatjuk és be fejezzük: Ruszinszkő inezSgazAasSgáaat msstslsa sorsa A talajjavítást az 1920-ik évi 21. számi trővény szabályozza. A múlt év végén a kor­mány 1957 talajjavitási tervet és költségvetés hagyott jóvá egy milliárd 80 millió 500 ezea korona értékben. E tervekből a múlt év vé géig 858 millió 149 ezer korona költséget fi­zettek ki, melyből a kormány a talaj javítási alap utján 202 millió 651 ezer koronát fede­zett. Ruszinszkó egész területén ugyanezen idő alatt 3 millió 700 ezer korona értékű ta­laj javítási munkát végeztek. Holott, ha csupán a talaj javítás i alapból a Ruszinszkónak járó összeget a terület aránya szerint kiszámítva megkaptuk volna, több mint húszmillió koro­nát kellett'volna kapnia Ruszinszkónak. Ha azonban az 1 milliárd és 80 millió előirány­zati összeget, vagy a 858 millió tényleg ki­fizetett költséget vesszük tekintetbe, Ruszin- szkónak területi arány szerint a talajjavitási célokra körülbelül 80 millió koronát kellett volna kapnia. Az e címen okozod kár tehát minimálisan tizenhat, maximálisan pedig 76 millió koronát tesz ki. Iia azonban figyelem­be vesszük a tiz év alatt majdnem évenként megismétlődő árvizeket, az óriási esőzések ál­tal okozott kiásásokat, mint a talajjavitás eb maradásának eredményét s az igy okozott kárt n)agyar holdanként hozzávetőlegesen csupán évi kétszáz koronában vesszük, akkor a prágai kormányzat mostoha eljárása foly­tán Ruszinszkó népessége évi 356 millió 217 ezer korona kárt szenvedett. Ruszinszkó leg­több községében 1926 és 27-ben az átlagos termés alig volt 2—3 mázsánál több magyar holdanként. A kormányzatnak az a védeke­zése, hogy 19-ben a katonai operációk és a politikai nyugtalanság akadályozták a talaj- javítást, a legkevésbbó állja meg a helyét. Az sem igaz, hogy itt és Szlovenszkón a háború előtt nem voltak talajjavitási munkálatok. Több mint harminc év óta működnek a Tisza- szabályozásd és más társulatok. Már a háború előtt több helyen szabályozva volt a Tisza, La­torca s lecsapolva volt a Szeruye-mocsár. A magyar rezsim által elkészült Latorca-szabá­lyozási tervek átdolgozva már három év óta feküsznek a minisztériumban jóváhagyásra várva, hogy ne kelljen pénzt kiadni a Latorca szabályozására. Nem igaz, hogy e területen nincs megfelelő szakmunkás, mérnök, mert egy csomó kultúrmérnök van munka nélkül, akiket csak azért nem alkalmaznak mint „megbízhatatlanokat", mert őslakók, illetve magyarok. Jellemző a kromány propagandájá­ra, hogy a vízvezetékeket ismertető tételeinél a következőket mondja: „Szlovenszkón és Ruszinszkón a vízve­zetékek helyett a községeknek utakat csi­náltatlak, ahol már ezen utak berendezése is jelentős haladást jelent." Tehát mi barbárok, ostobák, elmaradot­tak vagyunk. Ebből a végzetes helyzetünk­ből valé kiszabadulásra csak egy mentőesz­közünk van: A békeszerződést garantáló nagyhatal­mak figyelmét ránkforditva, velük figyel­meztetni a köztársaság mai kormányzatát arra, hogy vállalt kötelezettségednek eleget téve egyenlő elbánásban részesít­sen az állam többi polgáraival minket is, akikről máskülönben szívesen elismeri, hogy jő adózók és kitűnő katonák vagyunk. A földreform lényege A földreformot a kormány elsősorban csehszlovák nemzeti célokra használta fel. A magyar határ mentén mindenütt cseh és szlovák telepeket létesítettek Pozsonytól Nagysző Hősig. Az itteni legnagyobb birtok­ból, a Schönborn-birtokból először lefoglal­tak 18 ezer holdat. Ebből ötezret az állam kapott, fizetett érte 65—100 koronát holdan- klnt, holott az a legrosszabb helyen is megér o—600 koronát. E birtokból kihasítottak Bércén község határában egy 1300 holdas területet, amelyből mcen 180 családja mindössze 163 hol­dat kapott, tehát egy család nem egészen holdat, ellenben egyetlen egy cseh aiber, egy Klimes nevű, 268 hold mara- dékbirtoikoit kapott. Ez azóta megszökött s örökébe a szintén szláv Petrigalla dr., munkácsi főorvos és polgármester lépett. Kétszázötven holdat tizennyolc szláv telepesnek adtak, hatvanat a 15 kilométerre fekvő Klucsárka szláv köz­ségnek juttattak, egy másik szláv község is ötszáz holdat tudott elnyerni, mig Bércén az eddig bérletben használt 469 holdat sem bírta újból bérletbe kapni. Zselinszky Ró­bert ezer magyarholdas birtokát, melyen Kígyós magyar község legelője volt, a föld- bi rlokihiva tál egyenes kívánságára, sőt pa­rancsára eladták egy másik uradalom, a Schönborn grófék tiszttartójának, Pál Győző­nek 450 ezer koronáért. A kigyósi magyaro­kat ezzel a legelőjüktől megfosztották s az ottani földnélkülieknek egy holdat sem ad­tak. A kigyósiak elkeseredésükben ráhajtot­ták a marhájukat a régi legelőjükre. Pál 'be­perelte őket s holdankiní fizettek 175 korona legelő­kért azért a földért, melyet az uj tulaj­donos örökáron vett meg -nem egészein háromszor annyi összegért. A Perényi-bírtok kényszereladásánál a tu­lajdonos legalább ötször annyit kaphatott volna, ha szabadkézből adhatja el földjét. fi magyarság vérveszteségei lUSZiflSZiiéban A csehszlovák népszámlálás adatai na­gyon hiányosan vannak közreadva. Ez ada­tok szerint vérveszteségünk Uugban 13 ezer 786 lélek (38.4 százalék), Béregmegyében 33.000 (30 száz.), Ugocsában 16.446 (53 száz.), Máramarosban 19.486 (65 száz.). Összesen 82 ezer 618 lélek, mely „átfestődött" vagy exisz- téhcíáját ^'eáztvé kivándorolt. Szinte hallom a kórust, hogy éz a beállítás téves, vagy plá­ne hamis, mert a magyar népszámlálás a zsi­dókat magyaroknak vette. De ez nemcsak a magyar népszámlálásban volt igy, hanem az összes európai népszámlálásokban. A helyes tényállás az, hogy a magyar népszámlálás Máramaros, Be- reg- és Ugoosa vármegyék felső részei­ben a zsidókat oroszoknak számlálta, minthogy orosz volt a családi nyelvük s csak a városok kultúrájában felnőtt zsidókat vette magyaroknak. A városi magyar zsidóságnak a zsidó nemzethez való számlálása valóban csökkentette a magyarság számát. Hy címe® legalább tizenötezer léleik veszett el a ruszinszkó! magyar kisebb­ség számából a kisebbségi jogok csorbilhatása érdekében. Hasonlóképp sokat vesztett a magyarság a görögkatolikus magyaroknak legtöbb esetben! önkéntelen ruszinokká való átfestése révén.: De a magyar zsidóság és a magyar gö- j rögfkaiolikusok ilyen átfestése a vérvesz­teségnek körülbelül csak az ötven szá- j zailékát magyarázza meg. Tiz esztendő előtt ötven csehet nem lehetett! találni ezen az egész területen. Ma Ruszinszr j kó valóságos cseh kolónia lett, amennyiben j a cseh elem a lakosságnak csaknem ti zen kel­ted részét alkotja. Szociális nyomor .A pénzlebélyegzés anyagilag vérszegény- nyé tette ezt a kis országot, úgy hogy egé­szen szállóigévé vált, hogy Oderbergen túl ötezer koronásokat, Szlovenszkón ötszázkoronásokat, Ru­szinszkó területén pedig már csak öt ven koronásokat tudnak váltani az emberek. A földbirtokon élő nagyszámú szegény cse­léd, napszámos, feles, gazdatiszt, intéző, va­lamennyien kis-emberek, kiszorultak a bir­tokból, elvesztették a keresetüket, munka- nélküliségre, kenyér te fenségre, éhezésre kényszerültek s a mindjobban terjedő kom­munizmus martalékává lettek. Kenyerét vesztette jórészben a gyári munkásság is. Mig a régi rezsim különböző gyári vállalato­kat létesített, vagy az arra illetékeseket szo­rította rá, hogy gyárakat létesítsenek s igy munkaalkalmakat teremtsenek. Ilyen célzat­tal létesüllek egykor az állami dohánygyári Munkácson, a podheringi sörgyár, a bereg- í szentmiklősi gyufagyár, a pazikai és szolyvai I fatelepek, a szolyvai falepárolő, a íbocskói Klotild-gyár, a kabolapoljanai és a terebes- fehérpalaki telepek. Az aknaszlatánai sóbá­nyák üzemeinél már az iskolából kikerült gyermekek is azonnal találtak foglalkozást. A jelenlegi kormány ezirányban nem tesz semmit. A régi kosárfonók és harisnyakőtőtelepek ma teljesen elhanyagolt állapotban vannak. Az Egan-akció eredményei is kezdenek min­den téren pusztulni. Az állattenyésztés az elegendő fajmarha behozatala hiányában mindjobban elfajzik. A régebben erősen fel­karolt szövetkezeti eszme az egyoldalú na­cionalizmus és pártérdekek posványába sü­ljed. Szédületes mértékben emelkedik a ki­vándorlás. A kisipar szánalmas vergődését nap-nap után kiáltó példák igazolják. Egy csomó selejtes erkölcsű embernek ideküldé- vsével sok becsületes ember szorult ki he­lyéről. Egész légióját tudnék felsorolni azoknak a hivatalnok oknak és más foglalkozású egyéneknek, akik itt a tiz esztendő alatt I loptak, sikkasztottak, idegen és közva­gyont eltulajdonítottak. Semmi okunk sincs az elégedettségre. A tisztviselők között minden, nemzetiségű in­kább akad, mint az őslakosság bármely nem­zetiségéhez tartozó. Vannak köztük a cse­hekén kívül ukránok, galíciaiak, nagyoro­szok, boszniaiak, hörvátok, szlovének, mon- tenegróiak is. Ebből aztán bírósági és más tárgyalásokon oly zűrzavar és fejetlenség áll elő, amely szükségessé teszi nem egyszer a német nyelv segítségül hívását, a legvégsőbb esetben a rettegett magyar nyolv igény- bevételét. Nyugodtan állíthatjuk,' hogy az őslakos tisztviselők száma, a kor­mányzóság összes h Iratain okait figye­lembe véve, nem teszi ki az öt százalé­kot, de a magasabb hivatalokban semmi esetre sem éri el a három százalékot. Ellenben politikai besúgók annál nagyobb számban akadnak. KuRaráíis sérsíatek Minden nép énekelheti a himnuszát a köztársaság területén, legyen az szlovák, ru­szin vagy zsidó, csak a magyar nem. Három­negyed-millió, eddig virágzó kultúrában élő magyarnak nincsen egyetlen egyetemes, vagy főiskolája sem. Megsemmisítettek minden szakiskolát s az egyetlen munkácsi kereske­delmi iskola kivételével megszüntették a fel­sőkereskedelmi iskolákat és egy kivételével a középiskolákat. A magyarságnak azt sem en­gedi meg a kormány, hogy megmaradt fillér­jeit magyar internátus felállítására áldozza. Az elemi iskolázás terén is a „leépítés" po­litikája folyik. A pateniirozott faj elmélet a görögkatóli- kus és zsidó pallásu magyaroknak nem engedi meg, hogy magyar elemibe járas­sák gyermekeiket. A magyar gyermekek a felekezeti iskolákba szorullak, a szláv iskolába kényszeritefct ma­gyar gyermekek pedig irás és olvasást tudat­lanul hagyják el az elemi negyedik osztályá­nak padjait. A görög katolikus vallásu szín- magyar községben, Gödényházán, Tiszaujhe- lyen, Krácsifalván és Mátyusfalván nem enge­délyezik a magyar iskolát. Hiába írja elő a törvény, hogy ott, ahol negyvennél több ma­gyar gyermek van, magyar Iskolát kell fel­állítani : Negyvennél több magyar gyermek volt Radváncon, őrdarmán, Perecsényben, Huszton, őrhegyalján, Kereknyén, Handal- bustyaházán, Szerednyén, a kormányzat mégis elutasította a magyar iskola felál­lításának kérelmét. A kormányzat Tiszaujlak és Beregszász kivé­telével egész Ruszinszkóban megszüntette a magyar óvodákat. Most vezették be a mun­kácsi kereskedelmi akadémián a numerus olausust: követelik az állampolgársági bizo­nyítványt. Melegágya? vetnek a hoituntssiSzttiusnak Hennoque tábornok Ruszinszkó megszál­lásakor falragaszokon közölte: „Nem hódítani jöttünk, hanem azért, hogy ezt a területet megszabadítsuk a bolsevizmus veszélyétől." 1919 tavaszán, Ruszinszkóban legfeljebb ha 5—7 ezer kommunista volt, 1924-ben a kommunis­ta szavazatok száma felülmúlta a százez­ret. K'i uralkodó cseh agrár párt ígéretekkel árasztotta el a falvakat. Az ígéret teljesítésé­nek reményében egy időre többen elhagyták a kommunista pártot, mivel azonban az ígére­tek sohasem szoktak teljesülni, a kommunis­ták száma legfeljebb egy év múltával meg fog sokszorosodul. A csehszlovák kormányzat tiz éves ural­ma alatt a ruszinszkői kommunisták szá­TDDŐMJOSÖH! Több esren már me^gyógynltak! Kérje a ionnal könyvemet az aj táplálkozási művészetről, amely már igen sokakat megmentett. Ez mipden megszokott életmód mellett gyakorol­ható és a betegséget gyorsan legyőzi. Éjjeli izzadÍ8 é» köhögés eltűnik, a testsúly emel­kedik és az általános elmeszesedós a beteg­séget nyugvópontra hozza. Komoly iérfíai az orvosi tudománynak igazolják mődsio- remnek kiválóságát és ajánlják annak haszná­latát. Minél hamarább kezdi meg az éli táplál­kozási módszeremet, annál jobb. Teljesen íug-yoa és portómeutoscu kapja Bog könyvemet, amelyből sok értékeset tudhat meg. írjon rögtön, elegendő egy az alábbi címre cím­zett levelezőlap is. GEORG FULG^ER,Berlin.uenbőtln, RlngbahnstraSe 34. AbtEflcog £146 "1 ma tehát megtizenötszöröződött, illetve meghuszszorozódott, s történt ez azért, mert a bolsevizmusnak itt melegágya van és az őslakosok nmukanélkülL sége, az őslakosokat érő igazságtalanságok, gazdasági és politikai sérelmek következtében ezután is az lesz. I Csehszlovákiai Ifcgysr Ujsáshák SíiBÉlátis&si ¥§§rgi!liífeil®tfsl!i lése A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának végreb aj tóbizottsága ok tó?, bér 14-én Prágáiban rendes ülést tartott,; amelyen az alábbi határozatokat hozta: 1. Aa elnökség felhatalmazást kapott arra, hogy felszólítsa mindazokat a szindiká­tusi tagokat, akik nagyobb tagdíj hátra! ék b&n vannak, vagy még egyáltalában sem befra- tási dijat, sem pedig tagdíjat nem fizettek, hogy hátralékaikat négy héten belül a szin­dikátus főpénztárába fizessék be, mert ellen­kező esetben törlik őket a tagok névsorából. 2. A végrehajtóbi’zottság foglalkozott a Csehszlovákiai Magyar Hirlapirők Szerveze­tének átiratával,,amellyel a nyugdíjbiztosítás kérdésében a szindikátust együttműködésre szólítja fel. A végrehajtóbizottság egyhangú­lag kimondotta, hogy az együttműködést gazdasági és szociális kérdésekben kívána­tosnak tartja s az akcióbizottságba Bihari Mihály dr. bizottsági tagot és Kopper Miksa ügyvezető titkárt delegálja. 3. A csehszlovák újságírók egyesülete levélben felszólította a szindikátust, hogy csatlakozzék a sajtótörvény és az 1924. évi sáp ^novella módosítása érdekében megin­duló nagyszabású akcióhoz. A végrehajtó- bizottság örömmel fogadta el a meghívást és az akciót előkészítő bizottságba Tor . ri Já­nos dr. ügyvezető elnököt és Flaohbarth Ernő dr. v égr e h ajtó bizottsági tagot delegálta. Ezzel kapcsolatban foglalkozott a bizottság' azzal a memorandummal, amelyet, lap jelen­téseik szerint, egyes ruszinszkői magyar hir- lapirók a kormányhoz intéztek az ungvári ál- lamiigyész ellen, aki szerintük az ellenzéki lapokat nem cenzúrázza elég szigorúan. A bizottság megállapítja, hogy a memorandu­mot aláirt úgynevezett „csehszlovákiai ma­gyar újságírók bizottsága" a valóságban nem létezik s igy ez a memorandum csak magán­emberek egyéni akciójának tekinthető. A memorandum aláírói azonkívül nem is tag­jai a Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szin­dikátusának s igy a szindikátus még közvet­ve sincs vonatkozásban ezzel a sajtőszabad- s ágellen es intenciója kezdeményezéss 1, nem is lehet, mert a szindikátus és tagjai mindig a sa jtószabadság csorbítatla n Ságéé rt küzdenek. A bizottság ezután több adminisztratív ügyet intézett él. Tudomásul vette Fknch- bnrlh Ernő dr. bejelentéseit a kisebb só rí új­ságírók nemzetközi szervezel ének gcní; mő- készületi munkálatairól és Kopper .' k a ügyvezető titkár jelentését az ujséeirók nyugdíjbiztosítása ügyében folyó parlamenti tárgyalásokról. (Hívatalos.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents