Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-17 / 237. (1864.) szám
4 1*28 október 17, Ment*. H magyarság pártjainak felkészülése ai országos és járási választásokra Választási pártgyiiiések Szlovenszkén és Ruszinszkóban Prága, október 16. Az országos és járási választások közeledtével megélénküli a szlo- venszkői és ruszinszkói magyarság politikai pártszervezeteinek a tevékenysége is s az elmúlt szombaton és vasárnap már több helyen lelkes lefolyású népgyüléseken foglaltak állást a magyarság tömegei a küszöbön álló választások kérdéseiben és fejezték ki törhetetlen ragaszkodásukat pártjainkkal és pártjaink vezetőivel szemben. A sikerült pár (gyűlésekről alábbi tudósításaink számolnak be: Cseri/ István községi bíró, a párt helyi szervezetének elnöke nyitotta meg a népes gyűlést Utána Jaross Andor, a párt égjük országos al el nőké lendületes beszédét a köz- igazgalásii reform kritikájával kezdte, majd pedig felhívta a magyar népet arra, hogy a közelgő választások alkalmával se üljön föl a magyarság jóhiszeműségét csehszlovák hatalmi célok érdekében kihasználni akaró hamis prófétáknak, akik ismét el fogják lepni a magyar falvakat. Hangsúlyozta, hogy a választások eredményének a magyar összetartás gondolatát é* erejét keli kifejeznie, amiről tudomást kell vecmi az egész világnak. — Szlovenszkóban ma a magyar nemzeti kisebbség — mondotta végül Jaross Andor — politikai pártjai révén nyilváníthatja ki magyarságát, mert az alikotmánytörvény értelmében csak a politikai pártok foglalkozhatnak szabadon a magyarság ügyeivel, azért ma senkinek sem szabad semlegesnek maradnia, amint azt kényelmi szempontból még sokan megteszik. Kérdezze meg mindenki a szivétől, hogy hova helyezze bizalmát, az bizonyára azt fogja dobogni, hogy csak azokban bízhat, akik azt hirdetik, hogy as ezer éves nemzeti ! múlt kötelez! Ezután Beinrohr Dezső, a magyar gazdák ' szövetkezetének igazgatója gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozott. A tetszéssel fogadott beszédek után Csery elnök berekesztette ' a sikerült népgyülést. Síliüő Géza ás Grosubmid Gáza Uasvárott Un gvár, október 16. (Rusziuszkói szer- j Assz tőségünk jelentése.) Az országos kérész- j tényszocialisfa párt ungvári szervezete szom- j balon délután szépen sikerült, lelkes hangú- í latu és népes pártgyülést tartott, amelyen j részt vett Síüllő Géza dr. nemzetgyűlési kép-; viselő, a párt országos elnöke, és Grossohmld Géza dr. szenátor is. A gyűlést Kerekes István dr. főorvos, a párt ruszinszkói kerületének és ungvári helyi szervezőiének elnöke nydotta meg. Úgy ő, mint az ulána fölszólaló Hokky Károly, a pártnak ruszinszkói ügyvezetője, meleg szavakkal és a közönség lelkes ovációja mellett üdvözölte a pártnak jelenlevő vezérét és szenátorát. Az üdvözlő beszédek után Sziillő Géza dr. országos pártelnök emelkedett szólásra s hatalmas politikai beszédet mondott, amelyben állást foglalt a legfontosabb politikai, kulturális és társadalmi kérdésekben és körvona- loiia a magyarság nemzeti munkájának legaktuálisabb feladatait. A lelkes helyesléssel meg-megszaki tóid, mély hatású 'beszéd után Grossehmid Géza dr. szenátor szólalt fői « nagy figyelemmel hallgatott beszédében többek között fontos kijelentéseket tett a két testvérpárt együttműködésének kérdéseiről. Mindkét beszédet módunk lesz legközelebb részletesebben is ismertetni, FQssv Kálmán Farnsdon és NagyBIveden Párkány, október 16. (Saját tudósítónktól.) A magyar nemzeti párt vasárnap Farnad és Nagyölved 'községekben szépen sikerült és rendkívül népes népgyülé&eket tartott. amelyeken Fii&sy Kálmán nemzetgyűlési képviselő és Hegedűs Balázs körzeti párt- titkár is résziveitek. Fámádon Füsay Kálmán képviselőt páratlan lelkesedéssel üdvözölte a község lakossága s magyarruhás leánykák virágcsokrokat nyújtottak át a párt népszerű törvényhozójának. A gyűlést Patay Gyula református lelkész nyitotta meg, meleg szavakkal méltatván a magyar nemzeti párt törvényhozóinak közérdekű, a nemzet legszentebb jogaiért folytatott munkásságát. j Ezután Fiis»y Kálmán képviselő mondott hatalmas beszámolót a párt törvényhozóinak parlamenti munkájáról és ismertette a belpolitikának a magyarságot érdeklő aktuális kérdéseit. Részletesebben foglalkozott a hontalanság kérdésével, a nyomor- i gó nyugdíjasok su’yós sérelmeivel e élesen j kritizálta azt a kormánypolitikát, amely mit \ sem törődik a szlovénszkói őslakosság gaz-; dasági és kulturális élétérdekeivel. Foglalkozott a lelkésze ket a kon gr u amegái Ja.pitás kapcsán ért sérelmekkel. feltárta a nyelvi kérelmek egéss sorozatát, majd fjedig rátért a földreform végrehajtásával kapcsolatban a macryar földműves- és kiágazd atár sad alom végtelen sok sérelmére. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Hegedűs Balázs párttitkár mondott lelkes hatású beszédet, amelyben főleg a kü- szödmj álló választások jelentőségét méltatta. Hasonló keretek között és ugyancsak j vny.e? hangulatban folyt íe a naryölvédi 1 úártvvül'ós is, ameíven Csömör István, a! beV o/ervezet aloroöke mondotta a meg- j rr-i.ú zédet. A magyar nemet! part nagysailás gyűlése Léva. október 16. (Saját tudóéi tónktól.) A közelgő választások alkalmából a magyar :-ic.:üzuí.i púd iiiegl.u/dle •választási szervező munkájút a Gaium völgyében is. Unnék el. Ő Ülöm ám., vasárnap a. magyar azabaclHáfifh&rc tortán cinkből ismert Nagyszülő volt. Európa első gentlemanje VIt, Edward angol királyról uj könyv jeleni meg — Egy nagy emberi tragédia egy hatalmas és vidám trónon — Sándor ki- j ráiy és Draga királyné meggyilkolása — ffBe keltene zárnunk a boltot, ha mi, királyok nem vennék komolyan más királyok meggyilkolását“ VII. Edward angol király személyét érdekes uj világításba helyezi W. H. Eöwarde- nak, a Vossische Zeitung londoni tudósítójának most megjelent „VII. Edward tragédáá- ja“ című könyve. )yA gyemnek, akinek nem volt fiatalsága, a fiatalember, akinek a legcsekélyebb mértékben sem volt meg a személyi szabadsága, a férfi, akinek nem volt lehetősége a munkához és a politikai zseni, akinek csak az élete utolsó esztendejében volt szabad alkotnia: mindezek egy nagy emberi tragédia elemei, — mondja Edward. — Fejezetek egy nagyon értékes ember életéből, akit a ©őre és a köte- leeségtudás arra ítélt, hogy élete végéig árnyékban maradjon." Egy alkatom — hatvan év alatt VIL Edward üj biográfiája az uralkodó történetét „a hercegi iskolától" haláláig kö- veti. Azok a fejezetek, amelyek Edward gyermekkorával foglalkoznak, megmutatják, mint áll őseinek árnyékában, anyja árnyékában és a nagy politikusoknak, Disraeli-nek, Glad- stone-nak, Chamberlain-nek, Balfour-nak árnyékában, akik hűségéé testőrként állották körül anyja trónját. Egyetlenegyszer volt alkalma a walesi hercegnek arra, hogy felelősségteljes 'politikai cselekedetet végezzen. Édesanyja távollétében ő elnökölt a titkos tanácsnak azon az ülésén, amelyen elhatározták, hogy Anglia semleges marad a spanyol—amerikai háborúban. A herceg, akinek nem engedték meg. hogy dolgozzék, az üres élet után vetette magát. A sors arra hivatta, hogy egyike legyen a legtehetségesebb és lég jelen tő* éhb alkotmányos királyoknak és ehelyett rneg kelleti elégednie az „Európa első gentleman“-je j címmel. Szeretett, játszott, fogadott, udvarolt j és több kitartással és ügyességgel reprezen- i tált, mint bármely más kortársa. Még külső- j ©égőkben ie ki akart emelkedni. Később, j mint király, a legnehezebb években meg- j mutatta, népének, hogy az öröm mellett a j kötelességet is isméri. ; Csak vérontást ne! i Egy levele, amelyet 1870-ben Metz ősi romának idején Viktória királynőhöz irt, megmutatja, hogy a húszéves fiatakim bőrben mennyi emberi érzés és mennyi politikai előrelátás volt, — Csak tenni lehetne valamit, hogy véget vessünk ennek a borzasztó háborúnak! — Írja! — Nem interveniálhatna Anglia a többi semleges hatalmakkal együtt? Nem lehetne rávenni a két ellenséget, bogv békét kössenek? Hiszen ezzel sokezer ember életét menten ők meg! Nem bírom tovább a tétlenséget, inig itt vér folyik. Boldog lennék, hogyha levelet írnál a császárhoz és a porosz királyhoz, amelyben barátságosan azt tanácsolod neki, hogy kössenek békét. Szívesen vinnép el magam a leveleket, még akkor is, ha nincsen sikerre kilátás. Kész vagyok arra, hogy bármily hosszú útra menjek, mert nem találóan a, nyugtomat!.., Ga rabétta később a következőket mondotta híres barátnőjének, Madame A darunak: Az európai politika és a világpolitika i éppen 11r/y érdeklik a hercegei, mini minkéi. Nem elfecsérelt idő, hogyha egy vidám | -•zupánál elbeszélget vele az ember. Egy-j formán szereli a vidám és a komoly Franciaországot és álma a velünk való szövetség. { A király mester ség Érdekes epizód Edwards könyvében az a rész, amelyben Péter szerb király szerepével foglalkozik. Péternek nem sikerült elérnie, hogy Anglia felvegye vele a diplomáciai érintkezést. Kérésére Oroszország és Olaszország nagykövetei közbenjártak az angol udvarnál. Edward király ezt a felelet adta a ü agy követeknek: — Rendkívül sajnálom, hogy a kérésüknek nem tehetek eleget. Sándor király és Draga királyné meggyilkolása oly borzalmas volt, hogy a legmélyebb benyomást tette az angol közvéleményre. A közvélemény még sem tért magához ebből a megrázkódtatásból és nem helyeselné, ha újra felvennék Serbiával a diplomáciai viezonytNekem és kormányomnak pedig az ország közvéleményéhez kell magunkat tartanunk. Ezenkívül van még egy, hogy úgy mondjam, privát természetű okom is arra, hogy ne teljesítsem a kérésüket. Az én foglal hozásom az, hogy király vagyok. Sándor király foglalkozása szerint szintén király volt. Mint látják, mi ketten, akár a munkások, vagy akadémikusok, egy céhbe tartoztunk, és nekenj nem lehet közömbös, b.a valakit, aki az én foglalkozásomhoz tartozik, meggyilkolnak. Be kellene zárnunk a boltot, hogyha mi, királyok, más királyok meggyilkolását nem vennök komolyan." Edward C3ak 1906-ban kezdte meg a diplomáciai viszonyt Szerbiával, akkor, amikor elbocsátották az udvariól azokat a tiszteket, akik resztvettek a Sándor király elleni összeesküvésnél. A kehit kérdés Egyik fejezet azt Írja le, mint igyekezett Edward király megoldani a keleti kérdést. Amikor 11)08-bau Törökországban létrejött a béke a nemzetiségek és a felekezetek között, Grey azt hitte, hogy a Balkán-kérdés végleg eltűnik az európai politikáiból. Edwrard nem volt annyira optimista,, mint a külügyminisztere és elhatározta, hogy 1908. augusztusában marienbadj utján találkozik a német császáriul és Ferenc József királlyal, Edward és Vilmos Krcrabergben akkor megbeszélték azokat a politikai kérdéseket, amelyek Angliát és Németországot közösen érdekelték, azonban sem az uralkodók, aem a diplomáciái kisérők nem érintették a megbeszéléseken a keleti kérdést. Ferenc Józseffel lseidben találkozott Edward, rendkívüli aggodalommal nyilatkozott az angol—francia flottaversenyrő! és kérte, hogy békés megegyezés érdekében interveniáljon Vilmosnál, j Ferenc József nem teljesíthette ezt a férést, mert II. Vilmos Kronbergből táviratilag ngyeknestette az uralkodót, hogy Edward valószínűleg Anglia oldalára akarja vonni A ueztria—Magyarországot és igy izolálni akarja Németországot. Tgy Ferenc József és j Edward, Aehrenthal és Harákig tárgyalásain csak békefrázisok hangzottak el. Edward nem hiszi el a boszniai annexiót Két nappal később Edward MarienbaJ- . ,j találkozott Steed-del, a Times bécsi be-; -Mezőijével, akiiül arról értesült, hogy küszü- j bűn áll Bosznia és Hercegovina annexlója. > Edward, akit, úgy látszik, megnyugtatott aj A Képes Hét előfizetési dija Praha IL, Panská 12. sz. III. emelet cimre küldendő Vilmossal és Ferenc Józseffel való beszélgetés, kijelentette az újságírónak: — Ezt nem hifaetein el! Ez felborítaná egész Európát. Milyen bizonyítékai vannak erre? Ferenc József semmi célzást nem tett nekem erre vonatkozólag. Nem hiheteoi! Steed bizonykodott, de Edward nem akart neki hinni. Pedig Steednek igaza volt. Augusztus 18-án elhatározták lseidben az annexiót. Edward csak akkor tudta meg, hogy mi készül a Balkánon, amikor Ferdinámf bolgár fejedelem Marienbadban óvatosan bejelentette neki, hogy független cárrá akarja magát kikiállatui. Ezz^l nyilvánvaló lett Edwarduak, hogy Ferd-inánd sakkfigura az osztrák politika kezében. Sir Charles Har- ding egy emlékiratban kevéssel ezután a következőket írja a királynak: — Nem kétséges, hogy az oroszok nem fogják elfelejteni, hogy Ausztria és Németország kihasználták a cári birodalom pillanatnyi gyöngédségét. , Magyarországon Í473~hen alapították az első nyomdát A magyar nyomdaipar statisztikája Bmlapost, október 16, A Magyar Statisztikai Szemle most meg* jelent számában E.ekes Dezső a magyar nyomdászai kialakulásának és jelenlegi helyzetének statisztikai rajzát nyújtja. Magyar- országon az első nyomdát 1478-ban alapították. Ennél korábban csupán Németországnak, 01a-----zágnak, Svájcnak és Franciaországna k volt nyomdája. A nyomdák száma ezután igv alakult: 1787-ben 29 nyomdák volt, 1817- bén 52, 1848-ban 70, 1894rben 488, 1913-ban több mint 1200. A múlt évi statisztika szerint a megkisebbedett országban 631 nyomda működik, csupán Budapesten 243. A nyomdák száma tehát, a trianoni Magyarországon felére csökkent. Épp igy felére csökkent $ nyomdák munkáslétszáma is. A nyomógépek száma 1913-ban a régi területen 2836 volt, mig a mostani területen számuk csak 1455. A szedőgépek száma viszont a gépezedés térhódítása kővetkezté- beo a mostani kisebb országterületen 303, mig a háború előtti Magyarországon 27f volt Az 1927. évi szedőgépállomány legnagyobb része Hnotyp volt (258), a monotyp gépek száma 71, a typograph-gépeké 64. Az elsorolt adatok magánadatgyüjtés eredményei, a hivatalos adatgyűjtés csupán a nagyságuk és gépi felszerelésük folytán a gyáripari adatgyűjtés keretébe tartozó nyomdákra terjed ki. Ilyen nyomda a régi Magyar- birodalomban 175 volt, amelyek közül 107 a mai területen volt üzemben. E gyári jellegű nyomdák száma 1927-ig 113-ra emelkedett. A gyáripari adatgyűjtésben szereplő nyomdák több mint fele részvénytársaság. Az üzemnapok száma 1927-ben 34 ezer, az üzemórák száma 273 ezer volt. E jelentősebb nyomdákban levő erőgépek száma az 1921. évi 1314 darabról több mint 1800-ra emelkedett, lóerejük pedig 3 és félezerről csaknem 6 ezerre, amelynek kilenctized része Budapestre esik. Az összes alkalmazottak száma a háború utáni években állandóan meghaladta a 7 ezret, 1927-ben a 8 ezret, akikből több mint 800 volt tisztviselő. Az alkalmazottaknak kifizetett illetmények a háború után jelentősen emelkedtek. Mig összegük 1921-ben csak 4.3 millió pengőt tett,. 1927- beo több mint 25 millió pengőre rúgott. A nyomdaiminkáeok helyzete munkabér szempontjából Magyarországon, a többi iparágakkal összehasonlítva, egyike a legkedvezőbbeknek. A nyomdákban felhasznált: nyers- és egyéb anyagok értékemelkedése 1921 óta több mint háromszoros, értékük 1927-be« 1.6 millió pengőn felül volt. Az előállított nyomdatermékek értéke még nagyobb mértékben: 16.3 millió pengőről 60.1 millió pea- ' gőre emelkedett. E nagy emelkedés főleg az értékes!téai ár drágulása folytán állott elő, mennyiségileg a termelés növekedése korántsem ilyen nagy. A háború előtt a régi Magyarország nyomda termelésének értéke 13 millió aranykorona volt, amelyből 85.1 százalék jutott Magyarország mai területére, 6.7 százalék Romániára, 5.3 százalék az SHS államra és 2 százalék Csehsz’oéákiára A magyar nyomdaipar a nyomdai célra szűkéé- snes papirt külföldről kénytelen behozni. Végért’ d menyben nvegá liapithnié. hogy a magyar nyomdaipar háború utá.ij mUvedésó- ből hamarosan erőre kapott.
