Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-14 / 235. (1862.) szám
1988 október 14, wmmmmmmmmümmmmmmmasnmam A magyar nemzeti párt akciója a bírói függetlenségért A párt tSrwényliozdi sünrényiavasiatot nyújtottak be a képviseiébázbaz a bírói függetlenség végleges szabályozása érdekében Prága, október 13. A magyar nemzeti párti törvényhozók megbízásából Törköly József dir. szenátor alapos közjogi felkészültséggel dolgozta ki a bírói .függetlenségről szóló törvény javaslatát, amelyet a (klub a mült napokban terjesztett a képviselőház elé. A nagy jelentőségű törvényt az alkotmány törvény rendelkezése szerint a nemzetgyűlés már évekkel ezelőtt köteles lett volna megalkotni, miután azonban a kormány részéről e tekintetben kezdeményezés néni történt, ezért a magyar nemzeti párt képviselői végeztéik el a kezdeményezés munkáját, mely akcióhoz az összes ellenzéki polgári párti képviselői klubok ás csatlakoztak. A régen várt törvény javaslat szövegét teljes terjedelmében az alábbiakban közöljük: T örvény járási at. Beadják Szent-Ivány József és társai. Mondja ki a kéri)viselőkáz: Az 1928 ................-n kelt .... számú törv ény a bírói függetlenségről. A csehszlovák köztársaság nemzetgyűlése ezt a törvényt 'hozta: 1. §• A bárói hatalmait gyakorló hivatásos bírák működésükben csak a törvény által vannak megkötve, egyébként hivatalokban függetlenül járnak eL Az Ítélet meghozatalánál vagy valamely ügynek a törvény által előirt végzéssel való eldöntésénél az eljáró hivatásos bárókat bármiként is tilos befolyásolni. Ezen tilalom megszegése hivatalból üldözendő vétséget képez és elkövetője 3 évig terjedhető elzárással büntetendő. Ha a befolyásolást az iitélőbiró hivatali bírósági feltsóbb- sége, vagy az dgazságügymiinisziérium valamelyik tisztviselője követi el, úgy ezen cselekmény külön fegyelmileg is büntetendő. A büntetés rossza lás vagy Írásbeli feddés nem lehet és a büntetés legkisebb mértéke 10.000 korona. Ha a befolyásolást a igazságügyminiszter kísér 13 meg, úgy vele szemben beáll a jogi felelősség esete e ekkor az alkotmány 79. pa- ragjnafusában foglalt eljárásinak van helye. i2. §. A hivatásos birák azon bíróságnál, ahová kinevezésük szól, állandóan alkalmaztatnak. Minden bírói kinevezés életfogytiglan szól. A hivatásos birák akaratuk ellenére át nem helyezhetők, még egy magasabb bírói állásba való kinevezés által sem. Kivételt ‘képez először az az eset, ha a bíróságok újjászervezése törvény által jelen törvény hatálybalépése után rendeltetik el. Kivételt képez másodszor, ha ugyanazon bíróságnál alkalmazott bírák vagy bíró és ügyész között a következő paragrafusban meghatározott rokonsági viszony áll fenn vagy keletkezik. Kivételt képez harmadszor a jogerős fegyelmi határozattal való áthelyezés esete. 3. §. (1) Ugyanazon bíróságnál itólőbirői állásra nem alkalmazhatók: 1. fel vagy lemenő ágban rokonok és sógorok; 2. az oldalrokonok unokatestvérig bezárólag; 3. azok, akik örökbefogadó szülői 'és örök- befogadott gyermeki viszonyban állanak; 4. az itélőbiró nejének fitost vére vagy nőtestvérének férje. (2) Úgyszintén nem alkalmazhatók itélő- bíirői állásra azok, akik ugyanazon bíróság székhelyién működő államügyészségnél alkalmazásban levő államügyésszel a jelen paragrafus 1—4. pontjaiban felsorolt rokonsági viszonyban vannak. (3) Nem lehet itélőbiró a törvényszéknél vagy- a járásbíróságnál az, aki a fölöttes táblai elnökkel, a járásbíróságnál, aki a törvény- széki elnökkel a jelen paragrafus 1—4. pontjaiban felsorolt rokoni viszonyban van. (4) Nem lehet táblai elnök az, aki a legfelsőbb bíróság elnökével vagy másodelnökével a jelen szakasz 1—4. szakaszában felsorolt rokonsági viszonyban van. (5) Nem lehet 'törvényszéki elnök az, aki a törvényszék feletti táblának elnökével vagy másodelnökével a jelen törvény 1—4. pontjaiban felsorolt rokonsági viszonyban van. (6) Az 1., 2., 3., 5. bekezdésben meghatározott esetekben felmentésnek egyáltalán nem lehet helye. (7) Á 4. bekezdésben meghatározott esetekben az igazságügyminiszter javaslatára a köztársaság elnöke felmentést adhat. 4. §. (1) Az együttműködést kizáró rokon-ági esel ot mi helyest tudomásukra jut, az a bíró, illetve azok a bírák, akiknél az fennforog, 10 napon belül írásbeliieg jelenteni tartoznak az igazságügyminiszternél. Az illetékes törvényszék, illetve tábla elnöke, úgyszintén a legfelsőbb bíróság elnöke is tartoznak jelentésüket a tudomásukra jutás napjától számított 10 nap alatt az %azságügymmÍ9zterhez jeien- iteni. V (2) Az ugyanazon bíróságnál működő, a 3. paragrafusban meghatározott rokoni viszonyban levő vagy rokonságba juitó bírák közül az a biró helyezendő át, amelyik az áthelyezést kéri. Ha mindakettő kéri, vagy ha egyik sem kéri, akkor az helyezendő át, amelyik alkalmaztatási ideje szerint fiatalabb és ha alkalmaztatást idejük egyforma, úgy az helyezendő át, aki a rangsor szerint fiatalabb. Ha a 3. paragrafusban meghatározott rokonság egy uj házasság által keletkezik, akkor, ha csak az áthelyezést a másik biró kifejezetten nem kéri, mindig az a biró helyezendő át, akiknek házassága által keletkezett az uj rokonsági viszony. Ha egy itélőbiró és ugyanazon bíróságnál működő államügyész között áll fenn, illetve jön létre a 3. paragrafus 1— 4. pontjaiban meghatározott rokonsági viszony, úgy mindig az államügyész helyezendő át. (3) A 3. paragrafus 3. pontja alatt megha- iározott esetben mindig az itélőbiró, illetve a járásbirő, a 4. pont alatti esetben a tábla elnöke, az 5. pont alatti esetben a törvényszéki elnök helyezendő át. (4) Ha a rokonsági viszony kiderül, illetve bizonyítva van, úgy amíg az áthelyezés meg nem történik, a 3. paragrafusban meghatározott rokonsági viszonyban levő bírák egy tanácsban nem vehetnek részt. 5. §. Azt, hogy fegyelmi határozattal az áthelyezésit mikor lehet kimondani, a bárók felelősségéről szóló törvény határozza meg. 6. §. A fegyelmi határozattal kimondott bírói áthelyezés esetében az áthelyezést az igaz- ságügymiiniszter rendeli eL Minden más ecsetben a báró áthelyezését a köztársaság elnöke rendeli el az dgazságügyminiszter javaslata alapján. Az áilamügyészt az igazságügymi- niszter helyezi át. A fegyelmi határozattal való áthelyezés esetét kivéve az igazolt átköltözése költségeket az államkincstár tartozik az áthelyezett bárónak az átköltözés megtörténte után a kérelmezéstől számított 15 nap alatt az áthelyezett bírónak megfizetni. Az áthelyezett bíró alap- és működési fi zetése 'le nem szállítható. 7- §•. Hivatásos bírót állásából elmozdítani csak jogerős fegyelmi határozattal, illetve büntető bírósági ítélettel kimondott hivatal- vesztés esetén lehet. A fegyelmi eljárást a bírói felelősségről szóló törvény szabályozza. A hivatásos bíró ellen politikai pártállása miatt fegyelmi eljárást indítani nem lehet és nem szabad. 8. §• A járásbíróságnál, illetve törvényszéknél alkalmazott bíró 65, a táblánál és a legfelsőbb bíróságnál alkalmazott biró 70-ik évének betöltése előtt csak az esetben nyugdíjazható, hogy ha testi vagy szellemi fogyatkozás miatt hivatalának betöltésére végképpen képtelenné válik. Ezen korhatár betöltése esetén is tovább szolgálhat a bíró, ha erre az igazság- ügyminiszter felszólítja és az illető szolgálni kíván. Kényszernyugdijazásnak van helye még akkor is, amikor valamely bírói állás törvénynyel megszűntebtetik és a megszűnt bírói állást betöltő bíró, más bírói állásba el nem helyezhető. /. 9. §• A testi vagy szellemi képtelenségből való nyugdíjazás esetében az illetékes törvény- széki elnök, a törvényszéki elnökre és az Ítélőtáblái bírákra vonatkozólag az illetékes tábla elnöke, a legfelsőbb bírósági bírákra vonatkozólag a legfelsőbb bíróság elnöke, a legfelsőbb bíróság elnökére vonatkozólag az igazságügyminiszter írásbeli felhívást intéz, hogy az illető bíró egyhavi záros határidő alatt adja be a nyugdíjazás iránti kérvényét a felhívó hivatali főnőkénél, illetve az igazságügyim niszternél. Ha az egyhavi határidő alatt •a nyugdíjazandó bírói nyugdíjazás iránti kérelmiét be nem terjeszti, akkor a bírák felelősségéről szóló törvényben foglalt eljárásnak van helye. A fegyelmi bíróság a nyugdíjazás kérdésében Ítélettel határoz. Az eljárás módját a bírói felelősségről szóló törvény határozza meg. A nyugdíj mennyiségének megállapítása nem a fegyelmi ítéletire tartozik. Irányadó itt az érvényben levő nyugdíjtörvény. 10- §• Sürgős esetben a hivatali főnök (törvény- széki elnök, tábláéinak, a legfelsőbb bíróság elnöke) a szellemi vagy testi fogyatkozás miatt nyugdíjazandó bírót állásától írásbeli végzéssel felfüggesztheti. Az ekként felfüggesztett biró nyudijazásának jogerős kimondásáig a felfüggesztés pillanatában élvezett összes javadalmazása teljes mértékben kiszolgáltatandó. A felfüggesztésnek a jelen paragrafus esetében és egyéb esetekben való kimondását illető eljárást a bírói felelősségről szóló törvény szabályozza. 11. §• A bírói állás törvényileg előirt megszüntetése miatt történő nyugdíjazást az igazság- ügyminiszteT rendeli el. Ez esetben a nyugdíjazott biró semmiesetoe sem kaphat kevesebb nyugdijat, mint utolsó javadalmazásának kétharmad részét, természetesen, ha ezen mértéket jogos nyugdíjigénye meghaladja, úgy ez az igény teljes mértékben elismerendő és összegszerűleg (kiadandó. 12. §. (1) Az iga zságűgym inis ztérium hivatásos bírónak külön javadalmazást bármily címen, bármily nevű illetménnyel, bármily bírói funkció teljesítéséért, legyen az bár bírósági adminisztráció, funkció, csak valamely törvényben meghatározott esetben rendelhet, illetve nyújthat. Vonatkozik ez a korlátozás egyes különös bírói kiküldések esetére is. (2) A hivatásos kirónak a bírói állással! 60301 I|H 1928, Táviratain Chargears Pra£. T^ll.' 24361. LUTfcTIA - MASSIilA francia négycsavaros gyorsgozösök. Bordeaux — Buenos-Aires 15 nap Bordeaux — Rio de Janeiro 11 nap Direkt Sssxelcöttetés Brazíliával, Argentínával, Paraguayjal, Üruguayjal Hamburgból, Le Havrebol, La Pallicebol, és Bordeauxból CHARGEORS REUN1S francia gözhajózási társaság gyorspóstagözö- * seivel, 6—8 indulás havonta. Gyors, megbízható szállítás átszállás nélkül. — Mintaszerű kiszolgálás, elsőrendű francia konyhai), orral.Az utazásokra információkkal díjmentesen szolgál Chargeurs Réunís, Prága II. LUtzowova 38. * 13 14 15 összekötött minden törvényes javadalmazása, működési pótléka vagy külön pótléka vagy bárminemű illetménye még akkor is, ha az a bírósági adminisztráció vezetésével járó külön munkáért jár, vagy a bírói tanácsok elnöke ségi tisztének betöltéséhez fűződik, csak jogerős fegyelmi határozattal, illetve jogerős büntető bírósági ítélettel az abban kimondott hivatalvesztés jogkövetkezményeként vonható meg. { 13. §. A bírói hatalom gyakorlására jogosított bú lóság itélőbirói személyzete az állami tisztviselők összeségében külön státust képez. 14. §. A jelein törvénnyel ellenkező összes törvények jelen törvény életbelépésével hatályukat vesztik. 15. §. Jelen törvény a kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával az igazságügymiuisz- ter bizatik meg. HacedcíiteSf & ellenmacedónok mlm$ harca Szófia literéig Két halott, sok sebesült — Mkhajlov és Protogerov híveinek véres rivalitása Saófia, október 13. Iván Michaljov hívei könyörtelenül folytatják a meggyilkolt Protogerov híveinek üldözését. A macedón bandák versengési színterét a megtisztított macedón hegységből áttették Szófia külvárosaiba, sőt a főváros belső kerületeibe is. Tegnap este 7 óra J4 perckor Michaíjov hivei a főváros legforgalmasabb útvonalán, közvetlenül a királyi palota mellett, ahol több divatos kávéháa és számos nagy üzlet van, megtpámadták Protogerov néhány hívét. A megtámadottak kétséghoescttcn védekeztek, csakhamar általános lövöldözés támadt, amelynél mindkét részről több, mint ötven lövést adtak le. Két macedón, akinek személyazonosságát nem sikerült megállapítani, holtan maradt a kövezeten, néhányan pedig súlyosan megsebesültek. Jóliníormált körök értesülése szerint az egyik halott azonos Georki Pop Christovval, a Protogercvisták központi bizottságának egyik tagjával, aki annakidején Protogerovval és Ufchajlovval együtt a fórra- ! dalmi komité tagja volt. A« eset óriási felhá- 1 , borodást keltett ai utca közönségében, de a tettesek elmenekülhettek, mert senki sem mcite őket üldözőbe venni. i Szófia, október 13. Egész Bulgária a leg- ujabbban ismét elszaporodott macedón erőszakosságok és gyilkosságok hatása alatt áll. A tegnapi ütközetnek két áldozata van, mindketten Protogerov hivei. Három más ember súlyosan megsebesült, köztük egy hatvenéves úriember is, aki a lövöldözés alatt véletlenül a királyi palota környékén tartózkodott. Christov pópa nincs a halottak között. A török követség katonai attaséja, aki szintén véletlenül volt csak a gyilkosság helyének közelében, hallóban könnyebben megsebesült. 5ílX^Jl4 iL ji.‘.. aula Háromszázezer masni nonkást is tisztviselői akar i&iifalatti# tenni i román kormány HirciEEB hőnap@n Mül eS keli íieOTSsk Erdélyt az „idegenetek" íz Erciélyta született „idegenek" vagy i a román sselgáiiafc, még három évig Erdélyben maradhatnak Kolozsvár, október 13. Egész Erdélyt izgalmas nyug laíanságba döntötte a bukaresti belügymin isziériu ni b izalnms rendelete, amit a impőkiban kaplak mag a prefekturák és amelyben, a kormány az „idegen“ munkások kiutasítását rendeli el. A rendelet szerint október 15-ig az Erdélyben tartózkodó összes „idegenek'1 kötelesek okmányaikat felülvizsgálat céljából benyújtani. A rendűiét értelmében nem h ossza bit ják meg tartózkodási engedélyüket a következő munkásoknak: kereskedelmi vállalatok alkalmazottai, mérnökök és vegyészeik, mechanikusok, molnárok, villany gyári, cukorgyára, bőrgyári munkások, lakatosok, kovácsok, bádogosok, vasesztergályosok, ácsok, pincérek, kerékgyártók, asztalosok, női szabók, cipészek, (kőművesek, festők, mészárosok, nyomdászok, pékek s'b. A felsorolt munkaikategóriákba tartozóknak *n- godé 1 yük >aj|sszavóriásktói számilott bárom Iranapon belül feloségestöl, gyer- | mekestöl el kell hagyniok Romániát. ! Két évig megtűrik még román területen 1 szokat a munkásokat, akik már 1914 előtt Erdélyben laktak és 1028 október régéig román leányt vettek eí feleségül. X rendelet legfeltűnőbb intézkedése ** Erdélyben született „idegenekre'* vonatkozik. Ezek még három évig maradhatnak román területen. Ugyancsak három évig maradhatnak olyan idegenek, akik a román hadseregben szolgáltak. A magyarság vezetői szerint ez a rendelet kizárólag az Erdélyben őlő és naturalizáít uwmyarok ellen irányul. A magyar fárt vezetősége kiszámította, k«gy legalább is 890.060 magyar munkást és tisztviselőt sújtana ez a rendeleti. Jakabig Elemér dv. szenátor azonnal interveniált Bukarestben az Erdélyben é'ő 300.000 naturaliizáM állampolgár érd ok ében. A miniszter azonban •kiieler.to'.te, hogy ilyon-kre nézve is érvénve'Ter.i fogja rend. A magyar párt db akár ózta. nog,T kongre •■•ezüst tgrt ox ügyben és egyenesen a régen*) •.•iáos- hoz fordul sérelmeivel.
