Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-14 / 235. (1862.) szám

6

1928 október 14, vasárnap.

XKuaaem.'!^kimm mwwwa——

NÉMETEK AUS

Mas Márai Sándor

Történelmi eseményekben az a szép, ~ogy kiszamiihalatlanok, sok függ az időjárástól ie, s kiszámíthatatlan volt ez, aiz osztrák okió bér hetediké is, ahol az összes résztvevők nyitott kártyával játszottak. Solia társadalom forradalomra korrektebben még nem készült, mint ez az osztrák, ha ugyan arra készült: mindenki bemondta a maga aduját, a rendőrségei idejében értésitették arról, hogy (pszt!) október hetedikén Bécsújhelyen aztán olyan dologról lehet 'szó, ami föltétlenül megérdemli az egész müveit világ érdeklődését. Éppen csak, hogy belépődíjat nem szedtek, s tribünöket nem állítottak Bécsújhely halárában, éppen csak, hogy nem Reinhardt rendezte, s éppen csak, hogy az idegenforgalmi hivatalok plakátokat nem nyomattak „Festkámpíe in Wiener-Neustadt" szöveggel. Fogjanak meg, ordították hetek óta az osztrák Heimwehr e a szocialista pártirodák, fogjanak meg október hetedikén, mert addig csak elbírom valahogy, de ha nem fognak gyorsan meg, akkor agyonverem. A könyörgésnek aztán látható volt a foganatja is: az osztrák rendőrség. csendőrség, iüzéroszftagok és gyalogezredek állig fegyverben nyüzsögtek Bécsújhely körül, berendezték a klinikákat, kórházakat és kötözőhelyeket, Becsből kötszereket, hordagyakat és pótágyakat küldött le a gondoskodó szövetségi kormány, a fegyvereket szétosztották, az újságírók beneveztek, kezdődhetett a hecc. Ez a rendezés a maga minta-szerűségében páratlan történelmi jelenség, ez a civilizáció vívmánya. S még igy, vivőn ányszerüen, igy se lehetett kiszámítani ennek a hekonferált történelmi aktusnak, amihez igazán csak a mellékutcáikban készenlétben tartott modern beton-barrikádok hiányoztak, az esélyeit, nem lehetett kikalkulálni ezt a lovagi tornát, mert az esélyek mögött emberek voltak, mégpedig elkeseredettek és mérgesek. Baj az is, hogy október hetedikére esett egy híres magyar s egy másik hires osztrák csapat futball mérkőzése is, ami sokat levont az érdeklődésből, különösen Bécsben. Ha Bécsújhely még igy is lelt házat csinált, ezt a- külföld érdeklődésének köszönheti; publikumnak megmaradt egész Ausztria, Európa külügyminisztériumai 'és különösen Berlin, mindenekelőtt Berlin, ahonnan direkt telefondrótok fülelték a kies Bécsújhelyet.

Lehet, hogy amit Ausztria most el mulaszt, ott, legközelebb megteszi Berlinnek s a közeljövőben bebizonyítja politikai életképtelenségét, a gazdaságiról nem is beszélve, mert abból, hogy gazdaságilag életképtelen, már közel tíz esztendeje nagyon szépen pénzel és tűrhetően jól él. Amit Ausztriában egyelőre látni lehet mindebből, az a németek jelenléte, — számtalan és vitathatatlan jele annak, hogy a németek érdeklődnek az üzlet iránt. Ügynökökkel, politikai ügynökökkel- éppen ngv, mint a német fogpaszták ügynökeivel, tele van egész Ausztria. Aki az elmúlt nyáron végigsétált Becsen, nagyobb vidéki városain és néhány fürdőhelyén Osztrák - országnak, meglepetéssel szögezhette le, hogy in dér Tat, a dialektus uj hangokkal színesebb. Egypár tünet, amit könnyű volt feljegyezni: a bécsi reklám teljesen berlini befolyás alá került, már a Karntner-Strassenak is vannak kirakatai, ahol azt a különös vegyül éket állítják ki és össze, ami átmenet a snájd'T porosz és a honoló amerikai üzlet- stílus között s amibe az uj Berlin olyan szc- jldmes. A színházi rendezés teljesen német, ahogy az iskolában ott tanítják s talán nem is rosszul. Salzburgban Mozart lakóháza kapuján 4ezt a táblát olvastam: „Hier ist von Mozart niohts zu seben", mert a képkereskedő, aki a házat lakja, fél. hogy a német turisták, akiknek kegyeletszomja minden híres ni eil ék ne Hűségre kiterjed, sokat zaklatják. A hotelekben az’édes, bájos és piszkos rendetlenség helyett mindenütt az uj német iskola, táblák, jelzőlámpák, feliratok, pa-r rancsoló modorban tartott utasítások, melegvíz, sehr praktirch. Egy-két esztendeje egész Ausztria praktikusabb lett valahogy. Nem kell megijedni, azért maradt még sok a régi- bők mindenekelőtt a dialektus, aztán egy bizou'.’os kedves n.nvükázáf-. ami tipikusan osztrák <V. legkevésbé -amerikai tempó. M.awji 90.„

■A, m

* -X.

r

T1 <T» r-1 rr*-. irg *■%.*•'P . *

M to'*?r*aica: a-fesstsü

radt az osztrák hivatalnok bürokratizmusa, ami ég és föld a német bürokráciához mérve, mert az osztrák hivatalnok lelkiismeretes abban, hogy minél kevésbé, míg a német lelkiismeretes abban, hogy mentői inkább terhére legyen a közönségének. Maradt a ; közlekedési rendben egy bizonyos könnyed rendetlenség és általában maradt' egy név- hezszóió, egyéni rendetlenség, ami az osztrák élet egyik zamata. De akik szeretik Bécset, mind sóhajtanak és pihegnek, hogy az egész slendri-ánság már nem a régi. Valami uj van benne, valahogy merevebben rendetlenek. Ez az uj, ez a merevebb, ez a vonalas és utasító és táblás és jelző és kiabáló, ez az első lecke, amit a német érdeklődés érdekében bemagoltak.

Mert a német érdeklődés jelei kézzelfoghatók és kétségtelenek. Tirol fürdőhelyeit ellepték a birodalom követei. Ahogy járnak és kelnek, igényeinek és megkövetelnek, az nagy üzlet, amit nj eszközökkel kell kielégíteni. Egy ilyen berlini urnák, persze, tapasztalatai és igényei vannak, amiket szívesen közöl. Salzburg, Innsbruck, a fürdőhelyek hoteljei, intézmények, mindez egy bizonyos változáson esett át, kissé kaptákban állanak, egy kissé úgy, mint egy őrmester s egy kissé úgy, mint egy londiener, és várják a parancsot. Ha rokon jön vendégségbe, tudjuk jól, azzal van mindig a legtöbb baj odahaza, mert a közönséges idegen vendég szerény s örül az exotikusnak, de a rokon később hazamegy és elhúzza a száját és elbeszéli otthon, hogy oszt rák ék nem is élnek jól, nem keresnek rendesen, a szobákat nem takarítják rendesen, az egész háztartás hűben és drüben. Nálunk Berlinben... — mondják ezek a vendégek oktatóan és kedvesen, ha Salzburgban valami más a hotelben vagy a múzeumban, mint náluk Berlinben. A német módszeres nép, ez az ereje, az osztrák nem módszeres nép, ez a bája. Az erő és a báj házasságából gyönyörű dolgok születhetnek, csak persze idő kell hozzá. Idő, ami alatt az osztrák ellesi a német érőméülodusát s a német megenyhül egy kissé a rokon bája fölött.

Bizonyos az. hogy Ausztria nyilvános élete -az elmúlt években nagy vonalakkal, és rohamos tempóban állította át magát az uj stílusra, amit a nagy rokon családi tervei

1 * a«1ÍSÍ®!‘®lll®a"íl I

i f ■-ni Márványmozaiklap-nouko es

p ! i : t ! Cementínijyár í

i| SCK&liDL és NAGY |

! ||?' . ’J'I '' '"ff; .űa| ijeteiiec I

| P Fiók és eladási iroda: |

t 1 ] Bratislava, Ltefanik u. l/II.

! Bár ' p ; ^

J J- , "’jf-.Ac-v ^ '*S|

I

fLéL | Márványmozaik és cementlapokat, |

ijjj| jigjj Mükólépcsoket, Márványzuzalékot 5

fej Jj I minden színben és nagyságban, a

|p 1 ^ÖVa^°^at0t néven. E

1 f 1 Terrazzo és Xylolith padlókat.

érdekében megkövetel tőle. Nyilvános élete — de talán nem a másik, a kisebb, a belső és igazi. A jó osztrák szive mélyén a németeket egy kissé úgy várja, mint a megváltót s egy kissé úgy, mint a hóditót. Mit fognak hozni? Valószínűleg több civilizációt, a számok bonyolult értelmében, több civilizációt, mint üdvöt. Az osztrák kultúra s a német civilizáció házasodásából sok minden születhet, mert érdekházasság, igy tehát jólét, konszolidáció, egységes presztízs. A boldogság nem célja és érdeke az érdekházasságnak, mikor mindkét fed ugv érzi-kissé, hogy kényszerű mesalüanceot csinál, adva rangot és módot, a családi vagyon érdekében. A százezer dalosnak, háborús vonulások óta az első nagyobb tömeg németnek, kik zárt sorokban átvonultak Ausztrián, bizonyos tapasztalain utóemléke maradt, amin sok osztrák elmereng. Mi lesz, ha ezek az élőkéiő rokonok egyszer kézbeveszik ezt a kis vidéki dolgot, ezt a elam- pos, kedves, hegyes, völgyes, kultúrával és éleimüvészettel átitatott kisbirtokot, Ausztriát? Ha egyszer beleszólnak a vasutba, a hotelbe, a kórházba, a közigazgatásba, a színházba, a zenébe, a pénzbe s gründlich megszervezik a szexuális válságot?

Félix Ausztria? Ez egyszer- biztos, hogy nem szerelemből házasodik.

GYŰMY DEZSŐ:

KEMDERÁETÁTÓ

/

Magasnövésü büszke kenderszárként gyönyörködtettem embert, madarat, s amíg nem adtam magiam a világért, a gyermekkorom hasson elszaladt,

a kezdő nyár már kendermagjaimban érlelte sok csöpp titkos olaját, hasis lehettem volna s álmaimban sok szivet mint bű jártam volna át,

de másra rendelt ongemet a gazda: ki nyűit a földből s gúzsba kö tözö tt s pásványos vízben a hmaros gazba n agy-lr i m él e ti e n b el el ö k ötlött,

bájmag vám elbullt, kis szemem kirolbadi, minden, mi voltam, rommá ernyedett, hős lándzsás testem' elmálásba possadt, jajgattam, sírtam, ® ö nem engedett,

most már a napra vettettem s keze már áesolgaíja végítéletem, mire mogesordul a ház eresze, kész lesz tiléja és a gereben,

ami még régi bennem, rajtam c belőlem múló s emlékeztető, mzdorja lesz a zord ti lóban és esepüm kitépi fogas heheíő,

szösz, kde, csepű, virág és mag kihűli, múltam s jelenem merő szenvedés, de majd ha fényes hitszeme kigyúl, ráment a nyugvás: a rendeltetés,

bekerülök a ionéba s az Isten folytatja mail a tegnapi me-séf, minek se vége, se eleje nincsen és fonni kezdi szálam életét,

hogy maid fehér gyolcs: ©Sakö&o lehessek, lepel vagy zászló, mint elvégzi ö,

— hej. élet. áztaióia • ezereknek, csak ne nyomná úgy szívemet a kő!

arrzrm

S §m Bnm-. mm-fe p^tsfr ír ÉJ

i’nSa^onfiseks raM'S’SC ||||

§ \ ^ Qyár:

lyyű I Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57.

' Eladási hely:

Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon: 16-T-02.

Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban YYa? — 50°/o megtakaritás — Eladás eredeti gyári árakon

Ó-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett l&íAü

pé T vállaiiulc^lrilliáns átdolgozások alkalmával il

a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek

, j Állami alkalmazottak 5% engedményt kopnak

Javításokat azonnal eszközlünk IloSí£ííwjs

SB

VASÁRNAP

írlas Kosztolányi Dezső Madarak beszéde

• Kanári:

— Afrika, te rólad álmodozom itt a fűtött szobában, ahol a vénkisasszony fehércukorral, salátale véltél traktál e félt a légii uzam tói is. Kalitkámban néhány fapálcikával igyekszik elém hazudni a délszaki tenyészetet. Zöld ruhám, mely valaha az őserdők lombját utánozta, elsárgult a rabságban. Olyan vagyok, mint egy citrom. Harsány bánat csattog belőlem, úgyhogy a közelállók majdnem megsiketüLnek tőle. Az én hangversenytermem hajdan nagyobb volt. Bocsás- sanak meg nekem, de igazán nem születtem kamarazenésznek. ^

Barázdabillegető:

— A. szegény föl dm Ívesnek nincs a világon senkije, ximikor szántja a földet s ballag az eke után, csak én sürgök-forgok körülötte. Próbálom megtalálni az egyensúlyt, akár azok az álUjföljancsi-figurák, melyeknek a hasukban ólo._j van, de farkom előre, fejem há La billen s igy állandóan illegek, pipiskétek, hajlongok. A jő Isten helyezett ez egyszerű munkás mellé, hogy fönntartsam hivatásában való hitét. Hízelegve ©erény, szemfüles miniszteri titkár módjára buzgólkodom oldalánál s közben szakadatlanul csivogok: „Parancsolj, kegyelmes uram, kérrlek alázatosan, kegyelmes urram, szerrvusz, kegyelmes urram."

F ü r j:

— Csöpp szivemnek vágya nagy Édes, édes, itt maradj Nyár után el jő a fagy.

S addig van nyár, míg te vagy. Dactylus-sorban beszélek,

Mert gyorsan pörög az élet:

PitypalatyI

Pinty:

— Rám mondj riimet, te hires. Pedig látom, hogy úgy tudsz verselni, mint a pinty.

V a r j u:

— Mindnyájan sznlonkabátot hordunk, gyászgyülekezet vagyunk, egy irodalmi társaság kiküldött bizottsága, öreg ivók, akik résztvesznek öreg tagtársuk temetésén. Az ünnepi szónok beszél: „Kár elhunyta a köz- :•?, kár, kár az irodalomra nézve." Mi nem ügyködünk egymásra. Varjú varjúnak nem

ássa ki a szemét.

Szárcsa:

— Napszámakor halkan uszuník a nádas, alföldi tavacskán, messzevilágitó, piros szemünkkel. Egyszerre fölrebbenünk pittyegve, csikorgó-nyikorgó zajjal. Ez egy pillanatra megtöri a hallgatást. De a vadász, ki ölében a puskával ring a csónakban, a tó közepém utána mégjobban érzi a víz csöndjét. A mi lármánk a csönd fokmérője.

S z a j kő:

— Nem ismétlem azt, amit mondok, sohasem ismétlem azt, amit mondok. Vagy annyira sietsz? Akkor csak röviden jellemezem magam: madárhangokat utánzók, mókázom, hasbeszélek, bandzsítok, csenek lopok, bűvészkedem. Afféle kicsapott fővárosi kaba rő művész vagyok, aki falura került s a falu bolondja lett, hóbortos cse- pürápó, parasztok olcsó, figurás múl altat ója.

Daru:,

— Mondd, mit jelen! e roppant V betű

Az elhalványult, őszi-kék egen?

Azt mondja: Vándorlás, azt mondja:

Vágy.

Azt. mondja: Vég, azt mondja: Végtelen.