Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-13 / 234. (1861.) szám

„Menjenek Magyarországba V* Pejse Vaclav dr.-nak hívják azt az Urat, aki Munkács város képviselőtestületének ülé­sén, amikor arról volt szó, hogy a város csat­lakozzék ahhoz az országos akcióhoz, amely a szerencsétlen hontalanok érdekében a jubi- láris ünnepségek alkalmából megindult és egyre nagyobb arányokat ölt, ezt a cinikus közbeikáltást tette. Pejse Vaclav dr. ur, a cseh nemzeti szocialista párt-tagja és ennek a párt­nak bizalmából Munkács város alpolgármes­tere, az ország határain túlra küldi ki a vá­rosnak azokat a szorgalmas polgárait, akik évtizedek óta élnek a munkácsi vár történel­mi tradíciók, megszentelte földjén, akiknek a szülei és a nagyszülei is ott éllek, honos­ságukat azonban a mai lehetetlen állampol­gársági gyakorlat nem ismeri el. Nem tudjuk, honnan származik Pejse Vaclav dr., nem tud­juk, ki ö és merre van hazája. Lehet, hogy va­lahol Budweiss környékén ringott a bölcsője, vagy talán Pisekben volt kurtanadrágos gim­nazista, bizonyosak vagyunk azonban benne, hogy a matúráig halvány sejtelme sem volt arról, hogy a föld kiterjedt térképén van egy település, amely mellé a geográfusok ezt a szól írták: Munkács. Az élet azonban nagyot for­dult, Fejse dr. Munkácsra került, ide köti hi­vatása, de ő emellett a politikai mozgalmak­ban is tevékenykedik és Így lett Munkács­nak alpolgármestere. A polgármester pozí­ciója díszes, a tizenharmadik század óta ki­fejlődött városi élet megteremtette ennek a méltóságnak nemes tradícióit és Pejse dr. al­polgármester Munkács érdemes levéltárosá­nak nemrégiben megjelent kiváló könyvé­ből elolvashatja, hogy miképen viselkedtek Munkács polgármesterei a múltban, mikép­pen forrott össze tevékenységük és működé­sűk azzal a várossal és azzal a néppel, amely bizalmának jeléül-a város legderekabb polgá­rát első polgárául választotta. Pejse dr.-nak azonban nem áll szándé­kában a tanulás és nem célja az sem, hogy a polgármester működésének lényegét a múlt tradíciója értelmében fogja fel. Nem arra tö­rekszik, hogy a városban egységes lélek ala­kuljon ki, amely legalább a közgyűlési te­remben nyilatkozzék meg akkor, amidőn a város nagy érdekeiről van szó, hanem szűk lá­tókörében elszigeteli magát egy halmon, úgy hiszi, olimpuszi magaslaton áll, nem ismeri az egyetemes érdeket, amely nem tesz kü­lönbséget öslakók és későbben beköltözőitek között, hanem egyforma szívvel munkálja mindenki érdekét. Az uj viszonyok között a Pejse-vágásu polgármestereknek alapos át- orientálódásra volna szükségük. Azt kellene keresniök, ami egybeköt, nem pedig, ami el­választ. A szimbiózisnak csak ez az egy mód­ja van és Pejse dr.-nak is számolnia kell az­zal a ténnyel, hogyha ezt a szimbiózist az uj viszonyok előírták, akkor a kérdést nem le­het olyan ókori módszerrel megoldani, mint amellyel az asszírok telepitették át a legyő­zött zsidókat az Ígéret földjéről a Tigris és Eicfrát folyó közére. Bizonyos, hogy radikális megoldása volna a hontalanság kérdésének az, amit Pejse dr. javasol, hogy azok, akik­nek nincs rendben a papírjuk, egyszerűen vegyék nyakukba a vándor táskáit és vonulja­nak szebb hazába, de kérdjük szeretettel Pejse dr. urat, hová? Pejse dr. nemcsak alpolgármester, nem­csak politikus, hanem orvos is. Esküi tett ar­ra, hogy az emberiség elesettjeivel, szeren- csétleneivel, betegjeivel szemben az irgalmas- ság cselekedeteit gyakorolja. Igaz, hogy ma felfordított világot élünk. Látunk papol ágálni a koriézia hordójának tetején, aki ádáz sza­vakkal kötelet kíván ellenfeleinek nyakára és meghazudtolja a krisztusi szeretet szent igéit. Olvastunk orvosról, aki politikai elva- J kultságában egyik orvostársác gyanúsította \ meg azzal, hogy hamis orvosi tanúságot állí­tott ki egy nagybeteg magyar tisztviselőnő ér­dekében. Nem lep meg tehát Pejse dr. maga­tartása sem, hiszen a Nazdar-hazafiság iga­zán nem a krisztusi szeretetnek és a huma­nizmusnak érzelmeiből táplálkozik, hanem el- vakultságában még a levegőt is el akarja von­ni azolc elől, akiknek nincs m/ús bűnük, mint az, hogy más nyelven imádják az Istent. 1928 otktóíber 13, szombat. — Az izsai reformátusok harangja és tem­plomtornya. Komáromi tudósítónk jelenti: Az izsai református hívek, akik a komáromi egyház- ! hoz tartoznak, áldozatkészséggel tornyot építettek ; templomukra és abba harangot is készíttettek. j Vasárnap szentelték meg úgy a harangot, mint a tornyot Balogh Elemér püspök és Soós Károly I esperes helyettes közreműködésével. Az ünnepsé­gen igen sokan vetek részt. A negyvenezer koro-. | nás beszerzés és építés ügyében Pap Béla tani- ; tó és Böjt.he János nyug. igazgatótanitó fejtettek i ki rendkívüli buzgóságot. i *9* ifiül! a smiiáSatában állt a Kraszistój Kellemetlen vita Olaszország és Szovletoroszország között a írásra! nem a szovjet küldte ki Hsitile felkutatására, hanem olasz zsoMban állott? Oslo, október 12. A Kraszin expedíciójá­nak visszatértével kapcsolatban kellemetlen súrlódás támadt az olasz és az orosz kormá­nyok között. Mint ismeretes, a Kraszin meg­mentette a Monté Cervantes nevű német tu­rista-gőzöst. Minden ilyen mentési munká­latért több millió márka jutalom jár a men­tőnek s erre az összegre az orosz kormány természetesen igényt tartott. Az olasz kor­mány most kijelenti, hogy a prémium nem Oroszországot, hanem Olaszországot illeti, mi­vel a Kraszint Olaszország bérelte ki a men­tési munkálatokra. Az az állítás, hogy a Kra­szin nem a szovjetunió intenciójából, hanem mint az olasz kormány bérelt gőzöse vett részt a sarkvidéki expedíción, mindenfelé óriási feltűnést keltett. A Kraszin útját ugyanis eddig úgy állították be, mintha az Szovjetoroszország spontán elhatározásából történt volna, holott most kitűnt, hogy a jég­törő olasz szolgálatban állt. A bergeni olasz konzul kijelentette, hogy a Kraszin fölszere­lését és élelmiszerét az olasz kormány vásá­rolta. Tengerészkörökben azt állítják, hogy el­tekintve a többi kiadástól, Olaszország óriási biztosítási dijakat volt kénytelen fizetni a Kraszinért. Az orosz kormány ugyanis tiz millió rubelért biztosította be a Kraszint. Moszkva, október 12. A Kraszin utasai­nak tiszteletére a moszkvai olasz nagykövet­ségen tegnap este ünnepi ebéd volt, amelyen többek között Szamojlovics, Csuchnovszky, Wiese, Babuskin, Litvinov külügyi. népbiztos képviselője, Herbette francia követ és Urbie norvég követ vettek részt. Népitéíetiel akart kivégezni Szerbiában egy komái csendőr mi ezredest Krusevác, október 12. Néhány hónappal ezelőtt nagy szenzációt keltett, hogy Gerócs Milán h orvát származású csendőralezredest, aki a volt osztrák-magyar hadseregben száza­dosi rangban szolgált, azután belépett a ju­goszláv hadseregbe, megfosztották katonai rangjától és letar­tóztatták. A vád az volt ellene, hogy 1917-ben, Szerbia megszállása idején a szerb lakosság köréből több embert ki- végezteteti. A volt esendőrtisztet szerdán erős fedezettel szállították Krusevácra, de útközben tc-bben felismerték a foglyot s a menet köré hatalmas embertömeg gyűlt, amely a volt alezredest meg akarta lin­cselni. A csendőrök csak erélyes fellépéssel tudták a nép ítéletet elhárítani és a tömegen átvergőd­ve vitték be Gerócsot a kruseváci államügyész­ség fogházába. Amíg a gyanúsított vizsgálóbí­rói kihallgatása folyt, a fogház kapuja előtt újból nagyobb tö­meg verődött össze és ordítozva követelte, hogy adják ki a „tömeggyilkost". A tömeget csendőrök oszlatták szét s a kedé­lyeket azzal csillapították le, hogy Gerócs Mi­lán bünperében a főtárgyalást a legrövidebb időn belül megtartják s a bíróság mond ítéle­tet a bűnös felett. Brockway teherautók, autóbuszok a legtökéletesebbek — Kérjen ajánlatokéi MOTOR IMPORT, Bratislava, Rcyko-u. 2/a. ségi kezelésbe vegye ált az iskolát és annak fentemtása céljából államsegélyt kérjen. A tárgyalások természetesen lassan haladnak előre, a bányatársulat azonban nem várta be azok eredményes befejezését, hanem szep­tember 20-án radikális intézkedéssel oldotta meg a gordiusi csomót, amennyiben egysze­rűen levette patrónusi kezét az iskoláról. A kötelességtudó tanítók abban biza­kodva, hogy a bányatórsulait jobb belátásra jut, vagv nedig hivatalos helyről, a püspök­ség, avagy a tanügyi referátus részéről kellő időben történik Olyan intézkedés, amely a tanítás további zavartalan menetét lehetővé teszi, tovább folytattak munkájukat. Termé­szetes azonban, hogy a tanítás a fűtetlen és takarítás nélkül álló isko­laépületben a gyermekek egészségének komoly veszélyeztetése nélkül tovább nem folyhatott és igy el kellett következ­nie annak, ami előrelátható volt. Tegnap az elkeseredett, fizetésüket két héten át nélkülöző tanítók beszüntették a tanítást és a gyermekeket hazaküldtek. Ez a tény hallatlan elkeseredést és iz­galmait váltott ki a bányamunkásság köré­ben. A gyermekeik éppen azokban a napok­ban maradtak iskoláztatás nélkül, amikor az élet gondja a szülőket táv oltárt ja a háztartás­tól. Az apáik nehéz bányamunkát végeznek a föld mélyében, a család nőiagja.i pedig künn vannak a kavicsos földeken, mert most van a burgonyaszüret ideje. A gyermekeikre tehát senki sem vigyázhat, minden felügye­let nélkül csatán goinak fél naphosszat a bá­nyatelep hosszuranyult utcáin és hasznos is­kolai munka helyett csavarogni kényszerül­nek. A bányaműnkásság természetesen nem hajlandó szótlanul tűrni ezt a kultur botrányt és vasárnap nagy megmozdulásra készül. A község egész lakossága politikai párt­állásra való tekintet nélkül tiltakozó fel­vonulást fog tartani amelyen erélyes ul­timátumot készülnek megszövegezni és ezí a monsíregyiilés küldöttsége átnyújt­ja az igazgatóságnak. Az ultimátum kö­vetelni fogja a kulturbotrány azonnali megszüntetését, lia pedig az igazgatóság elzárkóznék a jogos követelés teljesítése elől, ugv a munkásság az egész bánya­KoterbgA ssepességi bányatelepen az utcára kergettek kéiszázB ÉP&M mkoíásgyereket telepen beszünteti a munkát. A tanügyi kormán yzaitrak is a lehető légig ve .zabban kell beavatkoznia a koter- bachi kulfurboitTányjba, mert lehetetlenség, hogy a bánya-társulat egyszerűen ki akarja vonni magát esrv -oilyato kötelezettség alól, amelynek teljesítését harminc évvel ezelőtt önként és s-zerzödé^zerüleg vállalta macára. A bámymgazgatóság nem teljesíti kötelezettségét és beszün­tette ca támlák Uzeíéséi — A Hitetlen és Éakaritatlan iskolából a tanítók hazaküldték a gyermekeket Kotcrbaek, október 12. (A Prágai Ma­gyar Hírlap tudósítójának távirati jelentése.) Koiterbaclmaik, Szlovenszkó legnagyobb bá­li yatel!epének szegény munkásilakosságát hal­latlan kullinrbotrány tartja izgalomban és ezt annál sürgősebben orvosolni kell, mivel a munkásság ellenkező esetben a sztrájk fegy­veréhez nyúl éis így az a veszedelem fenye­get, hogy Szílovenszkónak ezen az ipari oázi­sán is, ahol moist még 950 munkás keresi meg kenyerét, megszűnik a munka. A kűterbachi bányatelep tudvalevőleg a wi.tkoviitzi vaskohó- és bányattársuilat tulajdo­na. Vasércet bányásznak itt éis a kiaknázott ásványt megpörkölik, az igy kitermelt vasér­cet pedig a bányatelep székhelyére, Wiiíiko- viizba szállítják tovább, hogy ott feldol­gozzák. A witkovitzi vaskohó- és bányatársulat harminc évvel ezelőtt alapította meg a há­ny atársuliati római katolikus népiskolát. Az alapitólevclben a bányatársulat kö­telezte magát arra, hogy amig Koíer- feach telepe tulajdonában lesz, ezt az is­kolát fentartja a bányamunkások gyer­mekeinek iskoláztatása céljából s annyi tanítót alkalmaz az iskolában, ameny- nyi a tanulók számának a tanügyi törvény és rend eletek értelmében megfeleli, a tanítókat pedig a bányatiszíviselők státuszába osztja és fizetésüket a bánva- péuzíár utján folyósitja. Miután a bányatársulat felekezeti iskolát ál­lított fel, az alapítólevelet jóváhagyás végett bemutatta a szepesi püspökségnek is, amely­nek iuriiisdictiója alá tartozik Koterbaeh köz­ség is. A szepesi püspökség az alapítást jóvá­hagyta és a fel ügy eleti jogot fentartatta ma­gának. Az alapítólevél értelmében abban az esetben, ha a bányatársulat megszűnik, az iskola mindennemű ellen­szolgáltatás nélkül átszáll a szepesi püspökségre. A háremévtizedeis múltra visszatekintő báuyaiskolia alapítása óta zavartalanul mű­ködik. Néhány évvel ezelőtt az állam a kotor- bachi iskolát is saját kezeléséire akarta át­venni, azonban a bányatársulat jogaira hi­vatkozva, ellenszegült az államosítási törek­vésnek. Ez év junius havában nagy meglepetés érte a bányatelep lakosságát. A witkovitzi bányatársulat a tanév végé­vel egyszerűen semmisnek nyilvánította az alapitóoklevelet és felbontotta a sze­pesi püspökséggel szemben magára vál­lalt kötelezettségeket. A püspökség ter­mészetesen nem vette tudomásul a fel­mondást, mert hiszen a bányatársulat az aJapitéokle- vélben kötelezte magát, hogy mindaddig, míg a kaierbachi bánya tulajdonában van, fentartja a bánya társulati iskolát. Az alapdtó- oklevéll semmisnek nyilvánítása tehát a szer­eződés egyoldalú megszegését jelenti és igy jograian esetek edet. A tanév elején a bediratások rendesen mentők végbe és a népiskolába kétszázötven bányászgye­reket vettek fel az idei tanévre. A tanítás is rendes időben megindult és két héten át minden zavar nélkül folyt, úgyhogy a szülőközönség már megnyugodott és azt hitte, hogy az iskolát fenntartó bányatársulat jobb belátásra tért. Azonban nem igy történt. Elkövetkezőit a szeptember húszadika, az a nap, amely a kotor1 "'hi hány a íi: ztviseilők életében a hó­nap elsejét jelenti, mert ekkor kanját ki fi­zetésüket. Ugyanezen a napon kellett volna a bánya óénztárnak a Unitók ti"~'fo­lyósítania A tanítók azonban nagy megdöbbenés­sel értesültek a pénztárban az igazgató­ság azon intézkedéséről, hogy a bánya­társulat fizetésüket továbbra nem utalja ki, mert még junius havában felmondta a szerződést a szepesi püspökségnek. Ugyanezen a napon a báiiyatársulaí be­szüntette az iskola fűtését és az iskolából visszarendelte a takarítószemélyzetet is. , Junius óta a községi iskolaszék és a bá- nyatársulat között állandó tárgyalások foly­nak. A társulat a kényszerű elyzetbe került iskolaszéket arra akarja rátúrni, hogy köz­Vsnizelos elutazott iilgrisM Belgrád, október 12. Venizelosz és Su- minkovics jugoszláv külügyminiszterhelyettes tegnap délelőtt fél 10 órakor parafálták a megkötött összes szerződéseket, Venizelosz 11 óra 15 perckor a király által rendelkezésére bocsátott szalonkocsiban elutazott Belgrád- ból. Venizelosz elutazása előtt újságíróknak a balkáni Locarnóról azt mondotta, hogy a két balkáni háború és a világháború évtize­dekre olyan atmoszférát teremtett, hogy bal­káni egységről és szövetségről komolyan szó sem lehet. iSRilSüiS ClilililifÉrMlít- lesség isise ságiéit Bukarest, október 12. Galac közelében egy motorcsónak a Dunán teljes sebességgel nekirohant egy bárkának, amelyen 16 sze­mély ült. A bárka utasai közül tizenhármán a vizbefultak. Eddig tizenegy holttestet sike­rült megtalálni. Á vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenséget az okozta, hogy a bárka nem volt ki világi íva és a motorcsónak a sötétben nem vette* észre a bárkát. — Kállay Tibor győzött a nagykanizsai pótválasztáson. Nagykanizsáról jelentik: A nagykanizsai pótválasztás, amely tegnap folyt le, Kállay Tibor pártonkivoli jelölt győzelmével végződött. Kállay Tibor 3477 szavazatot kapott, míg Bazsó József egységes párti nem hivatalos jelöltre 1775 szavazat esett. — A képviselők az építési katasztrófa szerencsétlenjeinek. A költségvetési bizott­ság tagjai között Windirsch német agrárius képviselő indítványára gyűjtést indítottak a katasztrófa áldozatainak hozzátartozói szá­mára. A gyűjtés mai eredménye, amelyhez Srámek minisztereinökbelyettes és Cserny belügyminiszter is hozzájárult, 4310 koroná­ra emelkedett. Siesse előfizetni, a

Next

/
Thumbnails
Contents