Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-12 / 233. (1860.) szám

OEH33K0 *k*Áv tMÁX JíLMJtC'A'l Á h*LU**hS. lengi fefftöiáásáifal akarták széftugraszfani a koalíciót? 1 lappangó toiaáispFÉiság kulisszatitkaiból x, f* 3EKB gyorsan úszott át a város fölött s délnyugat­riaik tartott. A felszállás előtt Eckener dr. utolsó in­terjújában a következőkéit jelentette ki: —Biztosra veszem, hogy vasárnap reggel Newyorkba érkezniük. Az időjárás az óceán l'o'ött rendikivül kedvezőtlen s legutolsó jelen­téseink, melyeket éjszaka két árakor kap­tunk, heves viharokról szólnak A szél kül- nösén az óoeán északi része fölött dühöng, ugv hogy minden valószínűség szerint kény­telenek leszünk dél felé kerülni, tekintve, hogy csak így sikerül kikerülni a tizes szél- erősséget. Előre nem nyilatkozhatom a pon­tos útirányról, mert magam sem tudom, mi­lyen vonalon jutunk át Amerikába. A léghajó zás döntő próbája ValóSzinüleg Basel fölött dél felé fordu­lunk, Délfraiiciaországon, a Biszkályai öblön át mindaddigdéinek repülünk, amig a veszedelmes depressziót ki nem kerül­tük. Lehet, hogy a Kanári-Szigetek táján északnak fordulhatunk és a Mexikód öböl fölött átrepülve az Egyesült Államok partvidékén keresztül közelítjük meg Newyörköt. Uj-Fundland és Írország fö­lött semmiesetre sem repülhetünk át. Szó van róla, hogy az északi útvonalat válasz- szűk és Grönland meg Labrador érinté­sével közelítjük meg Lakehurstot, de az északi ut, ámbár rövidebb, mint a déli, sokkalta veszedelmesebbnek látszik. — Százszázalékosan bízom hajónk biz- i ©óságában. Meglepetés érhet, de minden emberi számítás szerint az útnak sikerülnie kell! Lehmann mérnök, Eckener kapitány he­lyettese kijelentette, hogy a Gráf Zeppelin első utjának főérdekessége, hogy a legkedve­zőtlenebb őszi időben történik. Ha a léghajó ezt az első nagy próbát kiíU- lotta, akkor a jövőben mindenki vakon rábízhatja életét. ..Egyenesen ritkaságszámba megy, hogy az óceánon olyan kedvezőtlen idő uralkodjék, mint amilyennek most nekivágunk". Azok a szakértők, akik a hajó fedélzetén tartózkod­nak, bizonyára érdekes megfigyeléseket te­hetnek útközben. Az sincs kizárva, hogy a Gráf Zeppelin kénytelen lesz az afrikai parto­kig lekerülni s onnét a középamerikai Tszt- moszig átvágni, hogy a szárazföld fölött foly­tassa útját Newyork felé. ( Előkészületek a fogadtatásra Newyork, október 11. Walker főpolgár­mester ma reggelig összeállította azt a pro­gramot, amellyel a Gráf Zeppelin utasait fo­gadni fogják. A hivatalos fogadóbizottság La- kehurstban váf ja meg az érkezőket s a rövid hivatalos üdvözlés után az egész társaságot át­hozza Newyorkba. Külön vonat viszi az utaso­kat Jersey-Citybe, ahonnan a Maeon nevű vá­rosi diiszgőzös fedélzetén jönnek át a new- yorki Battery-Plaoera. Batteryről az obiigát hivatalos menet a Brodway alsó részén át a City-Haliig vonul, ahol a polgármester ünne­Prága, október 11. Stribrny lapja, a Ve- cserni List, mai ezé mában érdekes közlést hoz a régen várt, do megszületni nem tudó kornrányrekonstrukció kulisszatitkairól. A hirt kommentár nélkül adjuk közre: — Bonca külügyminiszter — Írja a lap — eridő szerint K.istapo!asányban a köztár­sasági elnöknél van. Hiteles forrásból érte­sülünk, hogy ttt tárgyalások folytak Benes külügyminiszter demissaiéjáról. A lemon­dásnak az lett volna, a célja, hogy nyomaté­kosabbá tegye Englis pénzügyminiszter föl­lépését, aki magatartásával már úgyszólván veszélyezteti a kormánykoalíció együttmara- dását. Benes dr. lemondásától, melynek még pélyesen fogadja az érkezőket. Délben lunch lesz az Advariisdog-Clubban. Este a város hivatalos bankettet ad, majd a vendégek részt vesznek a Ziegfeld-szinház éjjeli díszelőadá­sán. Harmadnap a Zeppelin utasai a Maeon fedélzetén megkerülik Manhattant, este pedig az Astoí-szálléban az ameniikad kereskedelmi kamara vendégei lesznek. A további ünnep­ség programját egyelőre nem állapították meg. A legszebb „weeh-ené“ Washington, október 11. A Zeppelin iránti érdeklődés óráról-órára nő. A lapok csaknem negyedóránként jelennek meg s ahogy az uteára kerülnek, a tömeg szétkap­kodja azokat. Mindenki tudni akarja, mikor érkezik a léghajó Amerika fölé s vájjon ér­demes lesz-e Week-enden Lakehtirstba, ki­rándulni. Hivatalos körökben Szintén a leg­nagyobb érdeklődéssel figyelik az előké­születek és a repülés minden egyes fázisát. A megérkezéskor Lakehurstban összegyűl az Unió legtöbb katonai és polgári főhiva­talnoka, köztük Mofíot tengernagy, a ten­geri repülés főparancsnoka, továbbá Wrarne, a tengerészeti hivatal alállamtitkára. Ely tábornok, a második hadsereg parancsnoka, aki az érkezőket az amerikai hdsereg nevé­ben üdvözli és sok más. A Lakehurtti fogad­tatást Jackson kapitány, a repülőtér parancs­noka vezeti. Ajnínt a léghajó az óceán felett kikerül a nőmét ■ jádióállo mások akcióköréből, az összes amerikai rádióállomások előkészületeket tesz­nek arra, hogy a léghajó fedélzetéről érkező jeleket felfogják. Valamennyi állomás utasí­tást kapott a központi kormánytól, hogy min­den tekintetben álljon Eckener dr. rendelke­zésére. A főállomás Sheneetady lesz. A kanadai rádióállomások ugyancsak meg­J október 28-ika előtt kellett volna megtörté n- I nie, a koalíció szétzüllésót vártáid de mini- : máíisan és elsősorban Srámek minisztor- elnöfchelyettes visszalépését. Benes azonban ellenszegül a lemondatási tervnek. Ezek sze­rint a kormány megmarad mai összetételé­ben egészen Svehla döntéséig, akinek egész­ségi állapotában hétfő óta több mint feltűnő javulás állott be. Svehla váratlanul megerő­södött s igy pártja már csak azért is föntartja részére a döntést. Ennek következtében Hod'zSa miniszter nem tehet eleget annak a megbitatásnak, melyet nemrégiben a köz­társaság elnökétől kapott. teszik a szükséges előkészülete kok sőt a kö- zépa in erikái Isztmosz -és a P. ;: ■ m n-csaÍKxma rádióállomásai is. A start kire Newyorkhan Newyork, október 11. A Gráf Zeppelin startjáról Amerikába érkezett tudósítások az ujságíudósitás gyorsaságának uj világrekord­ját jelentik. Tizennyolc perccel a friedrichs- hafeni fölszállás után a newyorki, a csikágói, a washingtoni és z bostoni rikkancsok már kirohantak az utcára a lapok különkiadásá­val, melyek bejelentették a fölszáüást. A leg­több lap oldalas tudósítást közöl a felszállás előkészítéséről, a beszállásról és a bucsuzás- ról. Érdekes, hogy egyetlen hang sincs, amely kétségbe vonná a kísérlet sikerét. A vezér­cikkek kivétel nélkül a német zsenialitást és szorgalmad dicsőítik. A siker, az amerikaiak véleménye szerint, nemcsak a német alapos­sá gjól megérdemelt dija, hanem megfelelő ellenőriek azért a páratlan anyagi áldozatért is, amit a német nép hozott a Zeppelin fel­építésére. A lapok ismételten megállapítják, hogy a Gráf Zeppelin útja a léghajózás uj fe­jezetét jelenti, mert ma már csak évek válasz­tanak el attól az időtől, amikor a föld legtá­volabb zugai is Zeppelin-járatokkal lesznek összekötve. A hivatalos körökben és a sajtó­nál a Zeppelin utjának általában a béke biz­tosításának gondolatával hozzák összefüggés­be és üdvözlik a németeket abból az alkalom­ból, hogy a pompás légi úttal lehetővé tették a német és a* amerikai nép teljes kibékülé­sét és megingathatatlan barátságát. Minden állam maximális elismeréssel adózik Német­Fizessen elő a Képes Hif-re MINNEHAHA („KACAG $ VÍZ") mmm. Ha: mii mmmm& (38) Vizsgálódva tekintettem körül. A folyóá­gat mindem oldalról sziklafalak környezték, úgy, hogy ha valahol itt volt a szeszfőző bejá­rata, akkor azt a bokrok rejtették el. Most pontosan meg akartam állapítani a szakadék fekvését. Körülbelül félmérföldnyire lehetett attól a helytől, ahol én, mikor az indián fa­luba gyalogoltam, fölfelé kapaszkodtam a fo­lyó ágyából. Bizonyára szemben fekszik azzal a vastag fával, amelynek lábánál pihenőt tar­tottam. Akkor azonban végignéztem a folyó ágyán és a szembe fekvő parton, de nem vet­tem észre a bevárást. A vastag fának éppen a bevágás végénél kellett állania; távolabbra semmiére .re sem lehetett. És most ismét eszembe jutottak áztok a hangok, amelyeket akkor hallottam. — Vájjon nem innen hanérzőttak-e föl hozzám?----. Vájjon nem itt beszélgetett-e Ec> ős Arc ég az az aljas yankee? Ez most ter­mészetes magyarázata volt az akkor megma­gyarázhatatlan eseménvnek, nekem azonban kéz?rilógható bizonyíték kellett. A hangok egészen a kőzetemben hallatszottak s mintha a ynVből törtek volna föitelé, nem pedig ol­dalra1, a pár!mélyedéséből. Hogy az indiánnak é« cinkosának battériát hallottam, afelől nem volt semmi kétségem többé. D-a a hangok még sem innen főhettek, tv, ez még biztosabbá tett engem afelől, hogy itt a közelben kell megtalálnom titkos rej- fekbelvüket, amely bizonyára még közelebb van ahhoz a fához, amely alatt akkor Ültem. Ezt r-z’poriian szem előtt tartva, elkezd­tem átkutatni a bokrokat. Nem tartott sokáig, amikor az egyik meglehetősen ftürfí triogyo- ró '- er je mögött szikla reped ést fedeztem fel, amely a hegyoldalba vezető folyosónak a be­járata volt, A folyosó meglehetősen széles volt, je­lenleg jég takarta az alját, úgy hogy nyáron víz folyhatott benne. Olyankor természetesen, csónakkal lehetett behatolni, amely semmifé­le nyomot sem hagyott hátra. Kellemetlen meglepetésektől még ezen felül is biztos le­hetett itt az ember, mert a folyosó jó mélyen vezetett be a sziklába, úgy hogy a csónakot vagv kanoét elrejtette a kiváncsi tekintetek elől. Sötéten nyúlt befelé előttem a folyosó, mert a fakó világosságot, mely a szakadékba hatolt, a bejárát sürü cserjéje csak alig bo­csátotta magán keresztül, úgy, hogy két-három lépésnyi távolságnál nem láthattam tovább. Elővettem revolveremet és lövésre ké­szen magam elé tartottam. Azután lassan és óvatosan végigtapogatóztam a sötétben a fal mellett, öt-hat lépéssel odébb már szilárd, homokos talajra léptem, amely mérsékelten felfelé emelkedett. Egyidejűleg oszladozni j kezdett a sötétség is. Amidőn még néhány lé­pést tettem, egyszerre csak tágas helyiségbe jutottam, melyet a tetőről beeső határozatlan világosság legalább annyira megvilágitott, hogy körül tudtam nézni. Bér különleges dolgokra készültem elő, a meglepetéstől mégis majd elakadt a lélegzet tem. Tágas csarnokban voltam, amelynek egész alakja és kiképzése világosan elárulta, hogy nem a természet, hanem emberi kezelt formálták. A folyósét, legalább részben, ké­szen találhatták ugyan, de n hozzá csatlakozó helyiséget hihetetlen munka és fáradság órán vághatták ki. A földtömeget és a törmeléket, bizonyára csónakon vitték ki a folyóra és ott elsülyesztotték. Mert n szakadékban sehol,sem vettem észre mesterségesen felhalmozott földtömegeket. Hetek kemény munkája kellett ebhez, amit azonban a cél érdekében egy áj falában I nem sajnáltak.. A helyiség mennyezete két méternél ma­gasabb volt és a közepéből, mint gótikus ive- zetek húzódtak lefelé a vastag fagyökerek. — Ennek a mennyezetnek a középpontjából ju­tott be a fakó világosság a helyiségbe. Vagy­is: — a világosság egy vastag fa üreges tör­zsén át szűre mlett le és ezen a nyilason ke­resztül becsillogott a mindjobban világosodó ég. A természet romboló ereje jól előkészitet- te az aggsági gyengeségbe jutott fa üreges törzsét, amit az emberi kezek azután felhasz­náltak arra, hogy észrevétlenül levezesse ne­kik a világosságot és a levegőt. Most már megértettem, hogy azon az es­tén miért hallatszottak úgy a hangok, mintha a föld mélyéből törtek volna föl. Bizonyára Esős Arc és a yankee farmer beszélgettek itt hangosabban és az ő beszélgetésükből hal­lottam néhány kurta mondatot. S most itt va­gyok s hogy ez csakugyan ezeknek a gazem­bereknek titkos szeszfőzője, azt a földalatti helyiség egész berendezése elárulta. A sors I iróniája, hogy az indián saját lovai vezettek ide ... A világító nyílás alatt két erős oszlop ál­lott és a rajtuk keresztül fektetett rúdon nagy üst lógott, amely alatt egész rakás meg- szenesedett fahasábot láttam. Úgy látszik, az üres törzsű fa az időnként Itt égő tűznek a kéménye is volt.. Er. azután megmagyarázta annak az estének második érthetetlen tüne­ményét, a fa fölött megjelenő fényt is. Az egyik sarokban felhalmozott fahasá­bok azt mutatták, hogy gondosságból gyűlöl­ték. Tegyen mindig száraz fáink, ha szükség | van reá. Bizonyos voltam abban, hogy a két! gazember csak este gyújtotta meg a tüzet, hogy ne vegyék és?re a száraz fából. mégis felszálló kevés füstöl. TTocy a tűz fénye a fa fölött egv-egy pillanatra feltűnt, a két szesz-i főző elővigyázatlanságából történhetett. Tn-i tán levették a tűz fö'ött lógó üstöt és a lángok er ős ebben fellobngtík. Jobbra, a. fal mdktt egész, sor kis hordó állott egymásra rakva, mellettük pedig Tag­országnak és őszinte elismeréssel veszik tu­domásul, hogy a német nén mily ügyes mó­don tudj akercskedelmét fejleszteni. Franciaország földit Pária, október 11. A párisi idóhivatal je­lentése szerint a Gráf Zeppelin utjának első szakaszán Lyon és Bordeaux között heves vi­harokkal fog küzdeni. A Le Bourget-i repülő­állomás úgy véli, hogy Eckener dr. a felhők fölé fog emelkedni, úgyhogy Franciaország lakosága aligha lát valamit a léghajóból. Kormánykörökben rámutatnak arra, hogy Eckener dr. nem kért engedélyt a francia te­rület átrepülésére, de a francia kormány aligha fog tiltakozni, mert nem akarja, hogy a német-francia jóviszonyt bármi is megza­varja. Öt nemzet polgárai a fedélzeten Friedrichshafon, október 11. A léghajó fedélzetén öt nemzet polgárai utaznak. Né­metország mellett Amerika, Anglia, Spanyol- ország és Ausztrália van képviselve. Érdekes, hogy a Gráf Zeppelin egy nap híján ugyanaz nap szállt föl, mint az L. Z. III. 1924-ben. A mostani „Los An­geles" tudvalevőleg ugyancsak Eckener dr. parancsnoksága alatt 1924 október 12-én indult Lakehursíba, ahová hatvan­órás repülés után az amerikai nép határ­talan lelkesedése közt megérkezett. Az utasok na^mrésze résztvett az első óceáni utón is; igy Eckener dr. hórom tisztje, | Rosendahl parancsnok és sokan a le­génység közül. Az utolsó jelentés Genf, október 11. Délelőtt 11 óra felé a Gráf Zeppelin Díjon és Lyon fölött repült át. Baselben a lakosságnak az volt a benyo­mása, hogy a léghajó, amely rendkívül hosz- szu ideig röpült Friedrichshafenből Baselig, szemmelíáthaíóan küzd az ellentétes lég­áramlatokkal. Baselból két svájci repülő­gép a francia határig kísérte a Gráf Zeppe­lint. Heves viharokkal küzdve Afrika felé Eckener dr. a Rhone-völgy fölül dél­után három órakor a következő táviratot küldte Friedrichshafenbe: A fedélzeten minden rendben van. Az idő rendkívül ked­vezőtlen. Minden valószínűség szerint az afrikai útirányt választjuk. Reméljük, hogy ma este elérjük a nyílt tengert. Eckener dr. — Sopron város díszkaput emelt a népszava­zás emlékére. Sopronból jelentik- Nagy politikai esemény lesz o: ‘óber 14-én, mikor a város kö­zönsége átadja a „Hűség kapuját", amelyet a vá­ros polgársága emelt a népszavazás emlékére. A magyar kormányt le meghívta a város a* ünnep­ségre, Az esemény jelentőségére való tekintettel Bethlen miniszterelnök és Klebelsberg miniszter is jelen lesznek az ünnepségen. Értesülésünk sze­rint Bethlen nagy külpolitikai berzéc - t fog tar­tani, amelyben a belpolitikai helyzetre is kitér. alább egy tucat kád. Egyik-másik üree volt, a többit vízzel felöntött árpa töltötte meg. A vízben történt a magvak megpuhitása, az első előkészület a whisky-főzé-shez. A viz nem fagyott be, mert a barlangban nem volt hideg. A szemben fekvő oldalon otromba prés állott, amely arra való volt, hogy a meg­puhult árpát péppé zúzza. Az üstben felfor­ralt vízzel öntik le ezt a pépet, amelynek keményítő-tartalmát malátakivonat hozzá­adásával alakítják át cukorrá. Ezután, seprű belekeverésével megindul a szükséges erje­dés, mely a cukrot szénsavra és alkoholra bontja. Az üsttől nem messzire volt a desz­tilláló gömb és a kigyóalaku hütőcső,. amely a cseppfolyós alkoholt, vagyis a whiskyt le­vezeti. Ez volt a „kis-üst“ berendezés, kez­detleges ugyan, de mégis alkalmas pálinka- főzés. Leültem az egyik hordóra és további teendőimről kezdtem gondolkozni. Már itt volt az ideje a reggebzésnek is. Elővettem a pem/mikánt, amelyet Minnehahától kaptam és egy részét úgy szárazon megettem. Meg­lepetéstől nem tartottam, mert Esős Arc bi zonyára óvakodott attól, hogy a bandát ide- vezess©. Közben Minnebahát alighanem utolér ték. Miután üldözőit egy pár mérföldön á* nagy kerülővel visszavezette a faluba, semmi oka sem volt arra, hogy Esős Arc tovább isi csalogassa őket. Most tehát megtudták, hogy a bolondját járatták velük. S elképzeltem dühüket, különösen Esős Arcét. é>t nemcsak a düh vezette, de az a tudat is, hogy soka! t tudok az ő kihágásairól, amelyeket mások nak is elárulhatok. Bandájának tagjait bizo­nyára különböző irányokba küldi ki, hogy engem megtaláljanak. Éppen ezért legbto.to sabbnak _ látszott, ha legalább délig itt ma­radok- a barlang rejtőkében és- nem kockáz­tatom meg azt a veszélyt, hogy Tantalon felé gyalogolva taktikázzam az erdőben cirkáló indián hordákkal. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents