Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-12 / 233. (1860.) szám

Mai siámnnk *2* oldal *^BBk J|||j© | VIL évf. 233. (1860) szám # Péntek * 1928 október 12 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzloveTlSzkÓi és rUSZinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága n„ Panská ulico negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: nnlitihrti nn-niln-nin 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó* évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: P P P' Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te­haventa 38 Ke. Egyes ázám ára 1*20 Ke DZLÍRÁNYI LÁSZLÓ F0R6ÁCH GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha l¥®, Hlinka! Gálszécs a hét elején valósággal forradal­mi izgaknu napot élt át, az elkeseredett lakos­ság lappangó érzelmei^nyíltan kirobbantak ar­ra a hirre, hogy a járási székhelynek T'őkete- rebesre való áthelyezését nagy titokban előké­szítették és végre akarják hajtani. A hatósá­gok ismerték Gálszécs népének kétségbeesett hangulatát s ezért a bútoroknak, irodai í t- szereiőseknek átszállítását nagy suttyomban, az éjszaka leple alatt akarták végrehajtani, a terv azonban kipattant s a felizgatott lakosság erőszakkal akarta meggátolni a hivatal átszál­lítását. A szlovák néppárt titkára a járási fő­nökkel szemben forradalmi mezben (lépett fel 3 ultimátumot szegezett a mellének, a lakos- >ág erőszak alkalmazásával fenyegetőzött, ugyhogy a hivatalos akaratnak gépfegyverek felállításával, acéisisakos katonai és csendőr- osztagok felvonultatásával szereztek érvényt. A hivatalos tekintélyt tehát megmentették, él­énkén a gálszécsiek lelkében a keserűségnek >lyan mértéke raktározódott fel, amit egyköny- lyen eltüntetni nem lehet. A súlyos gazdasági >oudok terhét nyögő lakosság nem tud megbá­nt kozni azzal a gondolattal, hogy a járási hi- rial megszűntével és a tisztviselői családok elköltözésével a község gazdasági élete újabb latalmas csapást szenvedjen s az eddig is ;sak vegetálásnak minősíthető helyzet egysze- ■iben nyomorúsággá sül y ed jen. Gálszécs a maga háromezer és néhány izáz lakosával csak kis pont Szlovenszkó föld­én, kelet Zemplénnek egy félreeső kis me- lővároskája, amellyel bizony nem sokat tÖ- ödnek a centralizmus rendszerének főváro- ában, Prágában. Ezer kilométer távolságban -an Gálszécs a Moldva partjától, nem hallat­zik idáig a jajsző, a panasz és az elkesere- íés. Mit törődtek a közigazgatási reform meg- dkotói azzal a semmiséggel, hogy Gálszécs rnsába és vérébe vágnak akkor, ha a járási űvataltól megfosztják? Mit jelenthettek Prá- ;a előtt Gálszécs lokális érdekei akkor, ami- lőn Szlovenszkó tízezres és félszázezres vá- osainak életígényeit sem vették figyelembe? V lakosság hiába tiltakozik, ha egyszer a özigazgatási reform megalkotói körzővel a cezükben kiokumlálták, hogy a jövőben Tőke- erebes s ne Gálszécs legyen a járási székhely, iÍrkor ez így fog történni. A gálszécsi esetben csupán az volt a gro- eszk mozzanat, hogy a frigiaá sapkát éppen szlovák néppárt helyi titkára csapta a fe- ére, ez az ur lépett fel diktáíori allűrökkel, í fenyegetőzött terrorral s ő intézett ultimá- umot a járási főnökhöz. Annak a pártnak gylk adminisztratív tisztviselője lépett fel p.y, amely pártnak vezére és elnöke Hlinka Vndrás, a közigazgatási reformban az autonó- liia megvalósításának első etappját üdvözölte, dóst a gálszécsi jámbor néppárti választók ta~ túlságos, kegyetlen leckét szerezhettek a köz- -azgatási reform áldásairól. És ugyanezt a ke~ erves tanulságot meg fogja sinyleni Szioven- zkónak minden városa, amelynek él étere­dre döntő csapást mért az a közigazgatási re- orm, amelynek megalkotásában Hli.nkáék asz- zisztáltak, azonban Szlovenszkó érdekeit a ogkisebb mértékben sem tudták biztosítani tenne. Turőcszentmárton, a szlovák nemzeti kot Mekkája is a haldoklás sorsára van ítélve, üptószentmiklós, amely Lőcse örökségét is át­élte, most rnár nem lesz megyeszékhely s bőr- parának katasztrófáiig helyzete mellett most íjabb súlyos csapás érte, Nyitra, Zólyom, Lip- őujvár sorba nyögni fogják a reformot, hegy i „magyarén“ Kassáról ne is beszéljünk, •r;ej.y hiába sürgeti az expoziturá fn] állítását elrúghat a s/Jovensakói városok kórusa az utonómia zászlaját cserbenhagyó Hlinka fe- A ve, Hlinka, móri túri te satuiban!! RM KiiÉlUEl MWPBaBMBBgBHBI—MWBM————B—■>—WÉ—— Á Grál Zeppelin ma reggel hét érm ötvenöt perckor megkezdte j amerikai útját Eckéngr ár.a kédveiAtIcn ellenéra siáSH fii - isiesmás és felrakodás — Délfrandaorszig fSlitt — Ii utolsó interjú — Az újságírás gyorsaságának ul világrekordja — Tizennyolc perccel a felszállás után üew* york utcáin már olvesliatták a liirt — Heves viharok mindenfelé Amerika óriási izgalommal várja a Zeppelinről érkezett híreket Friedrichshafen, október 11. A „Gráf Zeppelin64 ma reggel 7 óra 55 perekor, pon­tosan a kitűzött időben, fölszállt és meg­kezdte amerikai útját. A repülőtéren óriási embertömeg gyűlt össze. Messze vidékről jöttek a kiváncsiak, akik a startnál jelen akartak lenni. Amikor a léghajó a levegő­be emelkedett, a tömeg földrengető hurrá- kiáltásokkal üdvözölte. A Zeppelin rövid kört irt le Friedrichshafen fölött, majd Konsíanz felé repülve, eltűnt a nyugati ég­boltozaton. Az éjszaka alatt a szél kedvezőtlen volt, amennyiben szembe fújt a hangár aj­tajával. A hajnali órákban a szél iránya megváltozott s négy órakor Eckener elhatá­rozta,, hogy felszáll. Minden különös ün­nepség nélkül, egyszerű, de szívélyes hu- esnzás után az utasok és a legénység be­szállt a hajéba s tizenöíperees előkészítés után Eckener dr. megadhatta a jelt a fel­szállásra. Az indulás Friedrichshafenben ma éjszaka senki sem hunyta le a szemét. A csipog őszi éjszakában 1 három órakor a legtöbb kiváncsi már kint ! volt a hangárok környékén s várta a Zeppe- ; lin kivontatását. Eckener dr. reggel öt és hat j óra között ébresztette fel az utasokat A nagy hangárban tarka embertömeg nyüzsgött. A megérkező utasokat háromszoros szigorú el­lenőrzés alá vetették, pontosan megmérték őket s elszedték húsz kilogrammá! nAitizebb csomagjaikat. Az izgalom a tetőpontra há­gott, amikor a friedrichshafeni nagy hangár hatalmas ajtaja lassan megnyílt és a nappali világosság bejutott az eddig csak villamos- lámpákkal megvilágított hangárba. Elsőnek Gwczinski miniszter szállt a léghajóba, utá­na Brandenburg minisztériumi igazgató, a német légi flották teljhatalmú parancsnoka, majd a hadügyminisztérium két kiküldötte. Utánuk Rosendahl ezredes, a Los Angeles amerikai parancsnoka, szállt be, aki egyszer már megtette az utat léghajón Friedrichsha- fenböl Lakéhurstba, Ferrera spanyol ezredes barátságosan integetett a nagy utasgondola ablakából a körülállóknak. Brandenstein- Zeppelin gróf pedig, a nagy feltaláló unoka­öccse, hatalmas virágcsokrot kapott egy mun­kás kisleányától. Az utasok után a kiküldött mérnökök szálltak be, majd a távirdászok és a gépészek. A két amerikai utason kiviil nyolc újságíró, rajzoló és filmoperatőr vesz részt az utazáson. Legutoljára Lady Drum- mond Hay, a Zeppelin egyetlen női utasa, ér­kezeti meg férje kíséretében. Miután mindenki beszállít, megkezdődött a léghajó egyensúlyi helyzetének kipróbálá­sa. A bailliaszátesáíkok-at sorban lekapcsolták s Eckener dr. az első gondola alól kibocsátották a néhány hektóit;! ternyi vizbellasztot. Badt dr. miniszté­riumi igazgató, aki eredetileg szintén a Zep­pelinnel akart szállni, kénytelen volt vissza­maradni, mert súlyát többé nem bírta, el a kiegyensúlyozott Zeppelin. Utolsónak Eckener dr. szállt a gondolába kipróbált társával, Lekmann kapitány­nyal, mig a két másik vezető tiszt: Flem- ming és' Schiller, akik szintén résztvet- tek az L. Z. III. négy év előtti utján, az egyik motorgondolában foglaltak helyet. A kormány mellett Eckener dr. fia, Knud, állt. Utolsó üdvözlésként több hölgy virágcsokrokat nyújtott át Eckener dr.-nak a kabin ablakán. A Zeppelin léghajó simán és halkan vo­nult ki a . hangtárból. Kétszáz erős munkás tartotta a köteleket, hogy a légi kolosszus idő előbt föl ne röpüljön. A rendőrök csak meg- feszitett erővel tudták visszatartani a lelke­sedő és hurrázó tömegeit. A hajó végre sza­bad levegőre érkezett s a parancsnok meg­adhatta a jeli az indulásra. Percekig tartó éljenzés kisérte a méltó­ságteljesen fölemelkedő eziistszürke Zeppelint. A hajó kezdetben kelet, felé emelkedett, majd nyugatnak, Konstanz falié fordult és csakha­mar eltűnt: a Ródeni-tó reggeli 1 "^ében. Basel Basel, október 11. A Gráf Zeppelin ma reggeli 9 óra 30 páréikor átrepült Basel fölött, ahol a lakosság türelmetlenül várta és a meg­jelenő hatalmas léghajót, viharosan üdvözöl­te. A Gráf Zeppelin ragyogó napfényben Amerika legnagyobb é» legkisebb léghajója: ..Los Angeles46, az óriás, és „Pariían”, a törpe

Next

/
Thumbnails
Contents