Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-07 / 204. (1831.) szám
1928 szeptember 7, péntek. ^MGS!-A\AGfcöi-HTRMI> y ABBÁZIA HOTEL BRISTOL Legjobb hírű, elsőrangú, fényűzően berendezett szálló — Bécsi és magyar kony* ha — Komplett penzió szobával 35 lírától — Tulajdonos: Rndovits Vilmos — | — — | — Összes szobákban hideg-meleg vízszolgáltatás — ! — — j — asamtresaSKKmÉtí Rgmw Mi az igazság JiSissiifia kritikus napja, juüus 7.-e körül? Hivatalos cáfolat, amely megerősít — Jugoszlávia és az albán királyság ^reklamálása Belgrád, szeptember 6. Belgrádi hivatalos helyen ötnapi hallgatás után ma már jónak látják, hogy válaszoljanak Pribieseviesnek arra a szenzációs nyilatkozatára, amelyben a parasztdemokrata koalició vezére a zágrábi újságírók előtt kijelentette, hogy julius 7-én Belgrádiban komolyan tanácskoztak Horvátországnak Jugoszláviától való elválasztásától. Pribicsevics elmondja, hogy ezt az eszmét éppen a szerb kormánypárti vczetőpoütikusok vetették fel, amikor közismertté vált a horvá- toknak az a szándéka, hogy felelevenítik a száöort. Pribicsevics ehhez még azt is hozzáfűzte, hogy a kormánypártok részéről felmerült eszmének ő és Rádiós István szegült ellen és igy ők akadályozták meg Jugoszlávia területi felbomlását. Az a hivatalos nyilatkozat, amelyet ma Belgrád kiad, lényegében nem cáfolja meg Pribicsevics állítását, c&ak másképpen állítja be a dolgot. A hivatalos nyilatkozat szerint julius 7-én a belpolitikai helyzet rendkívül kiélésed ott. Predavees horvát politikai vezér Zágrábban felállította az önálló Horvátország megteremtésére irányuló követelést, Radics István pedig az oroszok minden ellenkező tanácsa dacára elhatározta, hogy teljes felgyógyulásának bekövetkezése előtt elhagyja Bel- grádot és átmegy Zágrábba. Ebben a helyzetben Pribicsevics Szvetozárt a királyi palotába hívták, hogy megkérdezzék, mi a demok- rata-paraszt koalíciónak álláspontja az állam esetleges felosztása tekintetében. (A hivatalos cáfoló nyilatkozatnak ez a mondata tulajdonképpen megerősíti Pribicsevics állítását.) Pribicsevics erre a Rádiós Istvánnal való megállapodás után azt a kötelező nyilatkozatot tette, hogy a demokrata-paraszt-koalició- nak küzdelme nem irányul a jugoszláv állam integritása ellen. Ezzel hivatalos helyen a kérdést elintézettnek tekintették. Belgrád, szeptember 6. Spalatói jelentés ezerint tegnap este többnyire fiatalemberekből álló tüntető tömeg különböző kilengésekre ragadtatta magát abból az alkalomból, hogy Angyelinovics dr. építésügyi miniszter, HE? 'f.' M ímúmkpanasia a siipsiiwefséi előtt Prága, szeptember 6. Kurtyák János, a ruszin autonóm földmüvesszövetség nemzetgyűlési képviselője, amint értesülünk, szeptember 4-én Genfben a népszövetség főtitkárságának átnyújtotta a csehszlovákiai ruszinok petícióját a ruszinszkói autonómia ügyében. A nevezetes petíciót rövidesen alkalmunk lesz részletesen ismertetni. Az optáftspgr & hágai dőiSőblrőság @li kerül? G-enf, szeptember 6. (Saját tudósitónktól.) A nagyhatalmak delegátusai között bizalmas tárgyalás folyt az optánsperben való magatartás megállapítása céljából. Beavatott helyen úgy értesülünk, hogy a kérdést a hágai döntőhiróság elé fogják utalni. Briand maga is ezen r-.x állásponton van, bár fen tartja a második I; ;en tett közvetítő ajánlatát is. A min kormány a iOépszővetséi elten Bukarest, szeptember 6. Dúca helyettes- miniszterelnök és Argentoianu helyettes külügyminiszter tegnap hosszabb megbeszélést tartottak, amelyben leszögezték a román király álláspontját az optánspörben a népszövetségi tárgyalást illetőleg. Eszerint a román kormány nem hajlandó többé Genfben ez ügyben tárgyalni és delegátusát a tanács azon üléséről, amelyen az optánspör programra kerül. okvetlen kivonja. Amerika röwiteo ratifikálja a le&sg-iikiwt Newycrk, szeptember 6. Boralh szenátor nyiiiaft- ikíozx>tft a K'dlogg-ipakfjuim ügyében. A PzienáJtor aaft thiiiszi, hogy a paktumot a szenátus tegkiözalelblbi üliészzafkáh eöifogadp. A palkltuim (tielijeisen mmeglfeüiel a kövdtie.ím ényeknek ók feltéttamil elöi’elhaíadáfil fog jetaitai'i a ktszenőidben, anMweik lcövel.kezim>é- mycí az 1032. évi lieözenelc-si konifenemdiiám már nru- tbltíkoznfi fognak. a kormány hoTvát tagja, a városban tartózkodott. A tömeg rátámadott a miniszterre és a horvát nép árulójának nevezte öt. A rendőrség gyors közbeavatkozása megakadályozta a nagyobb kilengéseket és a miniszter zavartalanul térhetett vissza szállodájába. A tüntetés alatt két fiatalember megsebesült. A rendőrség tiz tüntetőt letartóztaBelgrád, szeptember 6. A jugoszláv hivatalos körök az albániai eseményekkel szemben igen tartózkodó álláspontot foglalnak el és ezért a lapok is egyelőre nagyon óvatosan kezelik azt a tényt, hogy Albánia „minden albánok királyává11 proklamálta I- Zogut. A lapok szerint bán végbement kormányforma változást a szomszédos állam belső ügyének tekintik, amelybe Jugoszlávia nem avatkozhatik bele és nem is fog beleavatkozni. A jugoszláv politikai körök azonban nem titkolják azt a meggyőződé sülcet sem, hogy azok a közelebbi körülmények, amelyekre ez a változás bekövetkezett, nem lesznek kedvezőek Albánia nemzetközi kapcsolatainak jövendő kialakulására. Rámutatnak a történelmi péMákra, különösen azokra a következményekre, amelyek az Obrenovics dinasztiára hárultak abból a fatális tényből, hogy Milán király 1882-ben beleegyezett az Ausz- tria-Magyarországgal megkötendő titkos egyezménybe, hogy ilyen módon szerezze meg a monarchia hozzájárulását a szerb királyság proklamálásához. Milán király magatartását azonban még menteni lehet ifjúi könnyelműségével és politikai tapasztalatlanságával, amely könnyen politikai hibára csábíthatta, Zogu királynak ezek a mentségek már nem állanak rendelkezésére. kifizetendő 300 millió korona. 4. Általános kiadások: 14,170.896 korona. 5. Földbirtokadósságok: 4.200,000.000, amortizálandó 99,800.000 korona. A köztársaság összes adósságai tehát 36.853,662.438 koronát tesznek ki, ebből kamatok, amortizációs és kezelési kiadások fejében a jövő év folyamán fizetendő: 2.219,984.585 korona. Ennek fedezetére az állami adósságok bevételi tételeiben 1.666,783.459 korona szerepek, A külügyi propaganda A külügyminisztérium költségvetéséből kitűnik., hogy külön információs és propagandacélokra 10 millió 20 ezer korona, a külfölddel való kulturális kapcsolatokra 4 millió 100 ezer korona és a hírszolgálati alapra 14 millió korona van előirányozva. Az orosz emigránsok támogatására 15 millió koronát fordít az uj költségvetés az előző évi 19 millióval szemben. Egy érdekes statisztika Az államháztartás kiadásai százalékszámokban kifejezve a következőképpen oszlanak meg: Központi állami igazgatás 0.99 (tavaly 0.99), külügy, hadügy 19.74 (19.72), politikai közigazgatás 7.44 (6.83), igazságügy, unifikáció 3.32 (3.24), kultúra 9.69 (9.38), gazdaság-, közlekedésügy 11.27 (11.02), szociális ügy 18.07 (17.50), pénzügy 29.42 (31.26), számvevés 0.06 (0.06). Tehát még mindig oly aránytalanul óriási a különbség a hadügyi és kulturális céh; előirányzatok között, mint eddig volt. Az állami kiadások IS.74 százalékát fordítják a külügyre és a hadügyre, mig kulturális célokra csak 9.69 százalékot. Ha elválasztjuk a külügyi tételt a nemzetvédelmitől, úgy a százalékarány az utóbbinál 14.68, amihez hozzájárul a nemzetvédelmi minisztérium külön alapja számára még 3.32 százalék, tehát a hadügyi kiadások a költségvetés 18 százalékát feszi ki. Viszont szociális célokra már csak 8.76 százalékot fordítanak a tavalyi 9.09 százalékkal szemben. Adók: 5.507,451.459 I Teljesen rövid áttekintést az adókról az alábbiakban adunk: Egyenes adók: 1.677,941.500, fogyasztási adók: 1.718,224.800, kereskedelmi adók (forgalmi, szén-, közlekedési adók) 2.111,285.159. Az összes adók jövő évi előirányzata tehát: 5.507,451.459 korona, mig tavaly 5.608,009.800 korona volt. A pénzügyi javaslat intézkedéseket tartalmaz az állami üzemek (vasút, posta, erdők, birtokok) gazdálkodásáról, továbbá fölhatalmazza a vasutügyi minisztériumot, hogy az állam által átvett Kassa—oderbergi vasutak 1929. évi esetleges kiadásait az"államvasutak forgalmi bevételeiből fedezze, továbbá 55 millió 663 ezer koronát fordítson a még államosítandó magánvasutakra is. Ezt az összeget fedezheti a forgalmi bevétel fölöslegéből. A most benyújtott költségvetési előirányzat struktúrája ugyanolyan, mint volt az ez- évi s mindössze csak jelentéktelen változások történtek az állami üzemekre vonatkozó második csoportban. tott. a jugoszláv politikai körök *<z AlbániáA harmincötmilliős költségvetési aktívum mellett learminehat milliárd adóssága van az államnak A kormán]? benyújtotta a mm évi költségvetési javaslatát - Az államháztartás jövő évi képe Prága, szeptember 6. A pénzügyminiszter beterjesztette a képviselőháznak az 1929. évi költségvetési előirányzatot a pénzügyi meghatalmazás törvényjavaslatával együtt. A jövő évi költségvetés előirányoz: 9.569,907.586 korona bevételt, 9.534,373.114 korona kiadást. Az aktívum tehát 35,534.482 korona. A jövő évi költségvetés tehát nagyjában I. A rendes állami közigazgatás A) Központi állami szervek: 1. A közt. elnök és az elnöki iroda 2. Törvényhozó testületek 3. A minisztertanács elnöksége B) Külügyi és katonai igazgatás: 4. külügyminisztérium 5. Nemzetvédelmi minisztérium C) Belső közigazgatás: 6. Belügyminisztérium , 7. Igazságügyminisztérium és légi biT. 8. Unifikációs minisztérium 9. Legfelsőbb közigazgatási bíróság 10. Iskolaügyi minisztérium 11. Földművelésügyi minisztérium 12. Földhivatal 13. Kereskedelmi minisztérium 14. Közmunkaügyi minisztérium 15. Postaügyi minisztérium 16. Vasutügyi minisztérium 17. Népjóléti minisztérium 18. Közélelmezési minisztérium 19. Egészségügyi minisztérium 20. Állami nyugdijak D) Pénzügyi igazgatás: 21. Pénzügyminisztérium 22. Általános állampénztár 23. Legfelsőbb számvevőszék A jövő évi költségvetési előirányzatban változatlan a nemzetvédelmi minisztérium óriási büdzséje, vagyis Englis pénzügyminiszter ellenzése folytán nem emelték fel a hadügyi költségvetést. Ellenben fölemelték a következő költség- vetési tételeket: Köztársasági elnök és elnöki iroda, a minisztertanács elnöksége, külügyminisztérium (tavaly csak 648 millió 268.600 volt), az igazságügyi minisztérium, unifikációs minisztérium, legf. közigazgatási bíróság, iskolaügyi minisztérium (tavaly 893 millió 872.048), földművelésügyi minisztérium (tavaly 216,135.726), kereskedelmi minisztériuiri' (tavaly 41,712.542), egészségügyi minisztérium (tavaly 140 millió 753.616), nyugdijak, pénzügyminisztérium és a legfelsőbb számvevőszék költségvetését. Látjuk teliát, hogy a külügyminisztérium, jóllehet ma már úgynevezett konszolidációs időt élünk, még további két és félmillió koronával tartotta szükségesnek fölemelni költségvetését, a kereskedelmi minisztérium büdzséje viszont az ötmilliós emelése dacára még mindig olyan nevetségesen csekély, hogy Novak miniszter Szlovcnszkón tett szép ígéreteiből vajmi keveset fog tudni betartani. ugyanazon keretek között mozog, mint az ez- évi. Az 1928. évi költségvetés bevétele ugyanis 9.562,270.422 korona volt, mig a kiadás 9.536,073.544 korona. A jövő évi költségvetés kiadási tétele ugyan aránylag kisebb, de ez a csökkenés alig jöhet számításba. Az egész költségvetés teljes áttekintését az alábbi kimutatásban adjuk: Kiadás Bevéte 19,128.926 2,760.352 42,636.537 204.000 32,705.647 21,511.000 167,570.419 14,100.000 1.400,000.000 27,955.760 709,861.710 11,334.180 308,977.880 15,265.200 2,073.594 — 6,014.992 164.000 923,900.286 ' 30,582.262 245,632.928 16,834.395 28,427.314 28,427.314 46,991.338 7,140.160 712,177.400 110,062.380 12,057.670 12,057.670 28,934.300 28,934.300 835,261.361 18,390.300 9,044.897 380.000 144,771.872 31,874.S66 732,381.000 95,459.000 555,606.716 7.505,524.219 2.564,791.869 1.590,946.238 5,424.458 — Állami üzemeli A költségvetési javaslat második részét az állami üzemek költségvetései képezik. Ezekből kiemeljük a következőket: Dohányjövedék: a tiszta haszon 1 milliárd 078,859.068 koronában van előirányozva, az állami sorsjegyek 33,813.838, a lcör- möcbányai pénzverde 2,705.687 koronával szerepel. A vasúti üzemek kiadása 4.613,009.750, bevétele 4.768,999.750, tiszta haszna tehát 155,990.000 koronát tesz ki. A harmadik csoport az útalapról és pót- adókról szól. Az útépítési alapra a közlekedési, motoradókból 90 millió korona van elő- irájjjyozva. Az államadósságok Végül a negyedik csoportban össze vannak foglalva az államadósságok: 1. A belföldi államadósságok tőkéje: 25.946,762.400, a kamatok: 1.364,974.051, az amortizáció: 337,665.700, összesen tehát az egyévi kiadás a belföldi államadósságokra: 1.742,639.751 korona. 2. Külföldi adósságok tőkéje: 6 milliárd 706,900.038, a kamatok: 301,809.408, amortizáció: 60,814.785, kezelési kiadások: 749.745, vagyis a jövő évben a külföldi adósságokkal kapcsolatban kiadandó: 363,373.938 K. 3. A békeszerződésekből eredő adósságok tőkéje: 4.400,000.000 korona, ezek kamatja 300,000.000;
