Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-06 / 203. (1830.) szám
1928 MJepteaaber 6, v0L A komáromi szent-B magyar főgimnázium decenniuma Hogyan csökken rohamosan a magyar középiskolai tanulók száma? Egy év gyönyörű hulturmunhája a komáromi gimnázium falai között — Második közlemény — Prága, szeptember 5. A komáromi értesítőnek nagyon érdekes adatai azok, amelyek a beirt tanulók létszámára vonatkoznak. A beirt tanulók létszáma az egyes években igy alakult: nyilvános magán 1918— 1919 426 379 47 1919— 1920 569 369 200 (1) 1920— 1921 397 362 35 1921— 1922 429 387 42 1922— 1923 419 -106 13 1923— 1921 412 394 18 1924— 1925 432 422 10 1925— 1926 435 419 16 1926— 1927 437 421 16 1927— 1928 426 414 10 Az intézet népességének megítélésében a beirt nyilvános tanulók számát kell alapul vennünk. Az utolsó háborús esztendőben beiratkozott tanulók száma 379 volt, az 1922— 1923. tanévtől kezdve ez a szám általában meghaladja a 400-at, ami mintegy 10 százalékos növekedésnek felel meg. Ebből azonban nem következtethetünk arra, hogy az uj viszonyok között a magyar középiskolai tanulók aráuyszáma is megnövekedett, mert tekintetbe kell vennünk, hogy nyugati Szlovenszkó iskolái közül a nyitrai és lévai magyar középiskola megszűnt, s igy a komáromi intézet szélesebb körzetből verbuválja tanulóit. Ha összeállitanók azt a statisztikai kimutatást, amely feltüntetné, hogy Nyugatszlovenszkó városaiban hány magyar nemzetiségű tanuló járt középfokú iskolába s mennyi jár most a komáromi, érsekujvári, ipolysági és pozsonyi magyar középiskolákba, megdöbbenve kellene megállapítanunk, hogy a magyar nemzetiségű középiskolai tanulók létszáma tíz év aíatt 50 Százalékkal csökkent. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a magyar iskolagyermekek száma ősökként volna, hanem * szülők arra kényszerülnek, hogy magyar iskola hiányában szlovák iskolába Írassák gyermekeiket, mert nagyon kevés magyar szülő anyagi viszonyai engedik meg, hogy távoli városban, magyar iskolába járassa gyermekét, különben az iskolai kormányzat ez elé is súlyos akadályokat gördít. Menjünk csak el egy-egy szlovák középiskola előtt, amikor a gyermekek az iskolaépület előtt tömörülnek és hallani fogjuk, mennyi a magyar beszéd! Az utcán s a szülői házban ezek a gyermekek magyarul beszélnek, mert magyar anyanyelvűek, csak az iskola tantermeiben, folyosón és udvarán tilos a nt-agyar szó s a felügyelő tanárok szigorúan őrködnek azon, hogy ezen a tilalmon sérelem, ne essék. A. magyar tanulók számának rohamos csökkenését. éppen a magántanulók számának feltűnő összezsugorodása mutatja. Míg a komáromi gimnáziumban az 1919—■ 1920. tanévben, tehát az uj viszonyok bekövetkezésének iskolai évében, kereken 200 volt a magántanulók száma s a normális viszonyok között ez a létszám 50 körül mozgott, addig most átlagban 10—20 között van. Ebből láthatjuk, hogy az uj iskolai rendszer 1919—1920-ban hány magyar tanulót fosztott meg attól a lehetőségtől, hogy szülővárosában magyar iskolába járjon. De mert a magántanulás rendkívül költséges és nagyon kevés szülőnek áll módjában, hogy gyermekei /számára magánoktatót tartson, a magyar középiskolai tanulók szlováknyelvü középiskolákba kényszerültek. A komáromi gimnázium tanulóinak nemzetiségi elosztása az elmúlt iskolai évben százalékodban ez volt: magyar 97.8%, német 10%, lengyel 0.3%. Az értesítő második fejezete az elmúlt iskolai érv történetének adalékait közli. Látjuk ezekből, hogy milyen szorgalmas kulturmunka folyt a komáromi bencésgimnáziumban. Rendkívül nagy súlyt fektettek a vallásos nevelésre és az iskola szellemét dicséri, hogy a tanulóifjúság magaviseleté általában kielégítő volt. A tanítás eredményét a VI. fejezet táblázatai szemlélte tőén mutatják és a bencések tanítási módszerének dicséretére válik, hogy a tanuló ifjak névsorában sűrűén találkozunk vastagon szedett betűkkel, a sok „tisztajeles" nevével. Az iskolaév zárásakor kitünően alkalmasnak bizonyult 92 tanuló (22%), etkahzjaeTiak 265 taoajió (63%), jawitóvizsgálatra utasítottak 43 tanulót (10%), mig nem alkalmasnak mindössze 18 tanuló (4%) mutatkozott. Olyan eredmény ez, amely önmagáért beszél. Számos tanulságos kirándulást is rendeztek az intézet növendékeivel, amelyek mind a tanulók látókörének kifejlesztését szolgálták. Hogy a testnevelés is modern alapokon folyik, a házi torna- és atlétikai verseny eredményei mutatják. A katolikus ifjúság Mária-kongregáció egyesülete, amelynek kebelén belül négy szakosztály működik, három csoportban buzgó tevékenységet fejlett ki, a komáromi cserkészcsapat életében pedig nevezetes volt az elmúlt esztendő, mert ekkor töltötte be 15. évét. A csapat tizenötéves jubileumát julius 4—28. között Szlovenszkó paradicsomában, a Her- nád balpartján, a Csingában, Bartsoh Gusztáváé földbirtokán tartott, táborozásával tette emlékezetessé. Megalakult a Vöröskeresztegyesület ifjúsági sarjadéka is, amely már első évében jelentékeny működést fejtett ki. A Czuczor önképzőkör az idei iskolaévben is buzgó működést végzett. Beadtak összesen 91 munkát, ezek egy része vers volt, de beérkezett számos értekezés is a magyar irodalom, a fizika, földrajz, történelem, müveltségtör- ténet köréből. A tagok számos műfordítást nyújtottak be latin, szlovák, francia, német, török nyelvből. Az ülések programját zeneszámok, énekszámok élénkítették. Shakes- peare-i színpadon díszletek nélkül részleteket adtak elő színmüvekből. Az önképzőkör ezidei legszebb tette: Martos—Jakobi dal játékának, a Jánoskának előadása volt. A kört meghívták az érsekujvári Kát. Nőegyesület szavalóversenyére. A főgimnázium növendékeiből az elmúlt iskolaévben három énekkar alakult, amelyek derekas működést fejtettek ki Biró Lucián tanár vezetésével. A zenekar ez évben hatalmas lendülettel fejlődött és nem kisebb munkára vállalkozott, mint a Jánoska cimü dalmű előadására. Az intézet tanárainak közművelődési tevékenysége is kiemelkedő volt. Hajdú Lukács dr. a Híradó történelmi pályázatán kétezer korona jutalmat nyert, Pozsonyban és Komáromban előadást tartott Komárom vára 1848 -49-ben címen. Beszédet mondott a Magyar Akadémikusok estélyén az ifjúsági problémákról és a Jókai Egyesületben előadást tartott a magyar irodalom jellemző vonásairól. Biró Lucián magyar nyelvtanának második kiadását rendezte sajtó alá, értékes pedagógiai cikkei a Komáromi Lapokban és a Híradóban, míg hitbuzgalmi cikkei a Szűz Mária Uj Virágos Kertje és a Kát. Lelkipásztor ci mü folyóiratokban jelentek meg. (Vége következik.) Á KISEBBIK ELET Irta: Márai Sándor Párisbaü délután ötáor aláírták a Ksl- logg-paJktumot Délután ötkor kölcsön kértem a -zunszédam ki-skutyját és sétálni indultam vele a Vérmező mellért. Nagyon meleg volt. Száz éve, hogy Tolsztoj megszületett. Mikor Petőfi meghalt. Tolsztoj húsz éves volt, mert va^ ilyen staféta is; gárdatiszt volt, mon- dainéletet élt, Fuskint olvasta, lovagolt és kártyázott. Közben egyáltalában nem volt biztos, hogy hús év múlva már Tolsztoj lesz belőle. A zseni nem születik, hanem lesz. * Egészen biztos, hogy bolíviai, vagy bor- neói újságokban cikkeik jelennek meg arról, hogy a nagyvilág végre kezd felfigyelni a sérelmekre, amik Bolíviát vagy Borneot érték és a bolíviai vitézség, lovagiasság hire kezdi beszárnyalni a világot s a bolíviai hűség és vendégszeretet mindenhol barátokat szerez ennek a kis, de fejlődésképes országnak s a bolíviai zene kezdi meghódítani a világot s a bolíviai búzának nincsen párja a világon, s ahogy a bolíviai mulatni tud, úgy senki nem tud mulatni a világon s a bolíviai kislány kék szemének nincsen párja s a bolíviai csikós szőrmentében is megüli a lovat, hiba az, hogy az idegenforgalmat a bolíviai érdekeltségek nem fokozzák a kívánt mértékben s hogy Amerika, Németország, Paranoiaország, Anglia, Magyarország, Belgium és a Lappföld vezető körei újabban semmi egyébbel nem foglalkoznak, mint a bolíviai problémákkal. Bolívia nem ismeri a zsidókérdést, s a legközelebbi nyárra már egy félmillió idegen foglalt szobát Bolívia fővárosában. Mindez biztosan igy van és igaz^ is. A kellemetlen csak az, hogy ebben a nagy melegben hirtelen nem tudom itt Budán, mi a neve Bolívia fővárosának s arra is lusta vagyok, hogy kinyújtsam a kezem a lexikon után. A nagy, a tömegszilk®égereteket kielégítő vallások mellett minden embernek vannak klsebfb, házi használatra szánt vallásai. A jó katolikus azért elfujja a harmadik orra elől a gyufát, a jó református hord a zsebében szarvasi ogat és a jó mohamedán lekopogja az asztalt, ha azt hallja, hogy egy vonat összeütközött. Ami biztos, az biztos. A dédapám partéján olvastam: „X. Y. az Ur 1849-iík esztendejében, hazánk szeren,t- sétlen viszonyai által elősegített bélgyengülésben meghalt." * Stendihai minden áron valami pénzt, akart keresni, ezért, megírta a „Rouge et Nőire"-! A giccset aktive csinálja mindenki tovább, aki közönyösen eltűri. A képrombolók távolról sem ártottak annyit az emberi kuíltu- rának, mint az illusztrált lapok előfizetői. Feltétlenül nagy idők lehettek, mert személyesen láttam. ♦ Én tudom, hogy mit csinálnék, ha elég megnyomnom egy gombot ahhoz, hogy Kínában meghalljon egy mandarin. De mit csinálna hasonló lehetőségek mellett a mandarin? A technika népszerű posszibilitásai között ez az árnyalat az, ami aggasztó. Különben sem jó a gombbal játszani. Nagyon nehéz Navoleom méreteit megbándi- capelnii a táviró, rádió, telefon, gyorsvonat és repülőgép távlatával? Több lett volna vagy kevesebb? Moszkvába annak idején mindenesetre kocsin ment. el, ami az akkori útviszonyok mellett volt olyan emberi teljesítmény, mint ma silfrirozoti táviratban támadásra utasítani egy szalonkocsiból egy hadtestet. Az élő Buddha, aki Urgában lakik, az orvosoktól rádiót kapott ajándékba s most miniden este a Pepita Stefii seb ram mhmuzsikáját. hallgatja Bácsból. * Hindeniburgróű olvastam, ; - gy állatbarát. * A jazz az antitoxym, amit a c:' iiizáció lármájából termel ki magának az ember. * Jenő bácsi még ismerte, Linka néni már csak ismert sokakat, akik beszéltek vele; Eleméren keresztül vonult be jogérvényesen a történelembe, aki megbukott belőle a szóbelin. %y fiatalít szépít a J0W) MI -creme Corall-puder gSs, Corall -szappan I ) J \'f I Ffflwmkat a C. S. R. rtK<Nl Vörös Rák gyógytár, Bratislava. ESJLL _."J-J.l..........................Mimwiii i n.h ■ I I Restaurál ják az un!" gör. kai püspöki tenjmot tt , »r 5. Ungvár, aaei^r^. (Ruezmszkói «Krkeaztő»égünktőL)\, történelmi szempontból legszebb é* Id, épülete a gör. katolikus püspöki ée a vele kapcsolatos püspöki palota." lis épületek gyönyörű fekvésüknél ^ Tf. Sággal uralják a várost és legszebb » ják. Minthogy a székesegyház tomyah rü rózsákkal díszített tiszta-réz ®*®k^ ^ restaurálás alatt áll, munkatársunk ~ . • Gébé Péter munkácsi püspök titkárát, ^ j kát e érdeklődött a restaurálás közélet nyei iránt kre s a A titkár szívesen állt rendelkezz következőket mondta: körül — A püspöki székesegyház, amely' volt belül 300 éves, kezdetben jezsuita ^TS-ben s a mai napig több átalakításon ment á11Tli|r6ftft< Mária. Terézia királynő adományozta i or(ysl püspökségnek. A rézsisakban talált és magyar nyelvű okmányok tanúsága templom 1745-ben egy óriási vihar körB ^ ls nagyon megrongálódott, sőt egyik tor* . dőlt. A ledőlt tornyot 1814-ben VII. Ph^m®g Bradács püspök uralkodása idején „a jetroni- kimenetelü francia háborúk és Nepoleo zálása után, amikor I. Ferenc császár Sándor orosz cár és Vilmos porosz király N hadaikkal visszaadták egész Európái. A két" — állították helyre. Egy másik oij • nusága szerint a templom 1876-ban Fásításon nos püspök uralkodása idején újabb át>rm^^t ment keresztül s akkor kapta mai szép OIhntha Ez az átalakítás 25.000 osztrák értékű került s a magyar vallásalap fedezte. ezfóe a — De az idő vasfoga bizony újból k- . tornyokat. A körülbelül 70.000 koroná.v,^np,^ restaurálás nagy gondot okozott a püs]^ és a székeskáptalannak. Mert bizony ség elesett magyarországi birtokaitól, a király- templotn tulajdonát képező s Mária Teréz! ^oac. nő által annak kizárólagos fentartására a-d<lm^r_ házai birtok nagy része pedig a földre^ liAs vény áldozata lett. Hiába volt minden kérvényezés, felebbezés, a történelmi mi székesegyház fentartását szolgáló egyédü p^g nagy részét nevetséges áron kisajátították. ^ ^r_ a hétszáz ka! holdat sem haladta meg azurjgr_ tok, amely kizárólag istentiszteleti és ki ^ téneti célt volt hivatva szolgálni. Olyan fájdalmas sebünk ez, amely be nem hegedi^^6 Sztojka püspöki titkár itt hálával eiupur- Rozsypal Antal országos elnök és Simek referet" névé! mint akik Prágában Mes-zkf, hogy a mostani restaurálás költségeinek nő részét az állam fedezi. fcztoj— A jelenlegi restaurálást — folytatta jgköjj ka, — Kavasoh Ernő és fia műépítész méi^^g. vezetik nagy szakértelemmel és leSkiismeretj.^^ gél. A réz-fedési és díszítési munkákat ü^g^. Lajos kassai, az ácsmunkát pedig Bolya és E si ungvári elismert cégek végzik. dotta — A tornyok restaurálásánál — m<>Thelyvégül, — lehetetlen meg nem emlékezni a beli neves Berger bádogos cégről, amelynek ötvös őse készítette annak idején azt a gyönyörű most műremeket, amelynek művészi restaurálása t há- folyik, a cég mostani feje volt pedig az, aki így a ború idején mint szakértő kieszközölte, ho tornyok sisakjait ne szedjék le hadianyagul. ----in 7 . 00, 4 magyar intellleen- írj:,,,,. ||át el? nélkiilSzfeetellen ügjptjft ffP; barátja lesz a iiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii--RÁDIÓMŰSOR * aBJBWBaBBSBBBSEaSBSaRESSaWBBrsraB ffHESB i, PÉNTEK ^ PRÁC' : 11.00 Gramofon. — 12.05, l'tvig 21.00 Zene. — 18.00 Német, előadás. — 19.15 _ est. — 20.00 Egy nyári est. Rádió vígjáték. m0_ POZSONY: i8.00 Hangverseny. — 19.30 Grar^. fon- 20.00 Prágai és brünni műsor. — KASí^qo 18.45 A szalonkvartett hangversenye. — 2( _ Ha rangszó - Dómból. — BRÜNN: 11.00 Zene.Ler_ 12.15 Gramofon. — 19.00, 21.00 és 22.15 HangvVj^. seny. — 18.10 Német előadás az északsarki t _ zá sokról. — 20.10 A szívhez vezető ut, vigjáfék. BUDAPEST- 9.30, 11.45, 13.00, 15.00 és 23.00 'es_ rek. — 12.00 Harangszó, utána a Kerpely-Tem váry-Polgár kamaratrdó. — 17.00 Biró István r 7_ olvasása: „A katasztrófa." — 17.45 Operettre leteli. — 19.00 Gyorsirási tanfolyam. — l^°g- Ügetőverseny eredmények. — 19.45 Mozart ha- ^.s verseny, közreműködnek: Kenéz Lily zongora- ae^r Kármán Gizi énekmüvésznő. Zongorán kis|ájz. Polgár Tibor. — 21.50 Vegyes hangverseny. Kc0T^s remüködnek: Kerpely Jenő gordonkaművész . Gervav Erzsi operaénekesnő, zongorán Polg. • y. Tibor kisér. — 23.20 Dezső Miklós dr. fiittym lS7, vész és Hochmeister József szájharmónikamüvé^^. egj'üttes hangversenye Polgár Tibor zongorakií-fa^ rete — BÉCS: 11.00, 16.15 Zene. — 20.i7.',K)( Carmen, operaelőadás. — ZÜRICH: 1.3.00, 15.C 16.00, 17.15, 21.30 Hangverseny. — 20.30 Orgon.,-, ,. hangverse’y. — BERLIN: 20.30 Flórian Geye Hauptmann tragédiája. — STUTTGART: 20.15 . víg özvegy, Lehár operettje. — 22.30 Tánc-zen nP. — LEIPZIG: 21.00 Hangverseny. — 20.15 Lob';an\ tanz, zenés színmű. — FRANKFURT: 20.15 )^1 • ^ vig özvegy, operettolőarlás. — RÓMA: 2!00*Vi^k,s est és tánczene. — MILÁNÓ: 20.50 Szint főn ikitjrh, hangverseny. ■ — NÁPOLY: 20.50 La Favoritéba’ opera. -- ZÁGRÁB: 20.30 Operettest. — KÁT Pl W1TZ és KRAKÓ: lr8.(X) Lengyel zene. — 20.1 Beethoven-est Varsóból.
