Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-06 / 203. (1830.) szám
Mtt «8op»temaxg 6, ceatörtCSc, Görögország fővárosa a trópusi dengua-láz halálos szorításában vonaglik Venizelos kormányelnök életveszélyesen megbetegedett — 350 ezer athéni lakos szenved a titokzatos kórban, amely eddig ötezer halálos áldozatot szedett — Románián át Európa felé tör a dengua-táz Athén, szeptember 5. Mint a világháború Mején a harctéri jelentések, úgy érkeznek most az európai nagy hírügynökségekhez a Görögországban grasszáló trópusi láz utjának és pusztításának újabb és újabb részleteiről beszámoló híradások. A háború utáni spanyoljárvány hirtelen felbukkanásához és rohamos terjedéséhez hasonlítható ennek a titokzatos trópusi láznak görögországi „hóditó körútja", amely f eltartőzhatatl annl járja keresstül-kasul 1 az egész országot, sőt a legújabb jelentés szerint átlépte a román határt és Brailá- ban is felütötte fejét. A* első napokban a sajtó tájékozatlanul állott etemben a katasztrofális méretekben kibontakozó járványról érkező jelentésekkel, de az orvosi szakkörök sem tudtak határozott véleményt mondani arról, vájjon tényleg a trópusi dengua-láz veszi-e le lábairól az útjába kerülő emberek százezreit, vagy egy uj betegség, melynek némely tünete hasonló a trópusi kórhoz, de amelynek kórokozóját még nem ismeri az orvostudomány. A dengua-láz romboló útjáról érkező fairek nagyon komoly okokat adnak az aggodalomra még közvetlen érdekből is, mert egyáltalában nem látszik kizártnak az, hogy a járvány, amely már átjutott Romániába, feljebb Európába is elkerül és átsepri az európai országokat. A görög kormány legutóbbi nyilatkozata megállapítja, hogy vasárnapig háromszázötvenezer trópusi láz megbetegedésről érkezett jelentés. A halálozási arányszám nem tulmagas, .minden ezer megbetegedésre 3—5 haláleset jut. Venizelos is a betegek között A kór bacillusai befészkelődtek Venize- losz kormányelnök szervezetébe is és VenizeJos* állapota tegnap már aggodalmat keltő volt. '» Párisban tartózkodó családját surgönyileg értesítették Venizelosz megbetegedéséről s a család nyomban a sürgöny vétele után útnak indult Athénbe s egyúttal intézkedett, hogy a beteg miniszterelnök ágyához az egyik leg- hirnevesebb francia szivspecialiste, Vacquez tanár siessen. Venizelosz közérzete ma reggel kielégítő volt, de hőmérséklete állandóan 39 fok körül ingadozik. A veszedelem román földön Egy bukaresti jelentés arról számol be, hogy tegnap a brailai kikötőbe befutó egyik görög gőzös fedélzetén több utast találtok, akik trópusi Lázban szenvednek és akiket tüstént vesztegzár alá helyeztek. Bár Románia kormánya és egészségügyi hatóságai messzemenő óvőintézkedéseket tettek, a járvány átcsapásának aligha tudják útját állni s a déli vidékeken mind sűrűbben előforduló lázas megbetegedések arra engednek következtetni, hogy a láz Románián át készül betörni Európába. Európának tehát minden oka meg van arra, hogy feszült érdeklődéssel figyelje a járvány hullámzását. A kép, amelyet a thénről továbbit a sajtó, éppen elegendő okot nyújt a nyugtalanságra. A íázbeieg főváros tragikus élete Athén ma beteg város, lázban vonaglik. Az utcákon lépten-myomon üveges tekintetű, halotthalvány emberekkel találkozni, akiknek járása, beesett, viaszsárga arca és üvegesen megmerevedett szemed első szempillantásra elárulják, hogy ők is megejtett- jei a trópusi dengua-íáznak. A láz nevét át- görögösitették Dangiosra. Ez a szépen csengő, de kínos mellékzöngésü neve annak a láznak, amelyben ma minden száz athéni lakos közűi legalább nyolcvan szenved. Az utcák üresek, kihaltak, alig van forgalom, a villamosok, kocsik, autók is majd hogy nem üresen közlekednék. Nincs utasa a vasútoknak sem és több vonalon emiatt be kellett szűntetni egy pár járatot. A színházak közül csak éppen egy-kettő játszik, de azok színészed is máról-holnapra kidőlnek a sorból és szerepüket átveszi a Dangios. <5 játsza ma Athénben a főszerepet abban a szomorú játékban, amely a görög fővárosban naponta átlag harminc, Pireusban pedig husi emberit ragad el az élők sorából. Ha a város utcáiban kihalt a* élet, annál nagyobb A sürgés-forgás a temetőkben. Az ntcák lakóinak háromnegyed része ágyban fekszik vagy lábon vonszolja magáival a kórt, és minden utcában minden nap elindul egy-két halottas kocsi a temető felé. A láthatatlan idegen, a DangioséLáz elten a görögök nem tudnak védekezni. Az egyetlen, amit megtesznek, hogy bezárják üzleteiket, a szinházakat, a mozgókat, szüneteltetik a társaséletef, sőt még a miniszté- irktmok, hivatalok ajtajai is bezárultak. Hasztalan csengetnek a telefonok, a városban megnémullt az élet, nem látják el a hivatali szolgálatot, a gyárakban, ipari üzemekben is csak ámmel-ámmal és csak néhol folyik a munka. A Dangios tette ezt s a láthiatotlan ve- aneKteleannek tulajdonítható, hogy száz munkás közül legfeljebb ha tiz jelentkezik a munkába, a többi odahaza fekszik 39—40 fokos lázzal. A betegség, ha könnyebb lefolyású, nem tart tovább két-három napnál, de ha mélyen beszivódik ® szervezetbe, ajkkor a vese és a belek életveszélyes megbetegedését okozhatja. Különösen a szívnek kell helytállnia a kór rohamával szemben és a legtöbb haláleset éppen a szív gyenge ellentál lókép essége következtében 411 be. rA •láthatatlan .idegein vendégét, amely halál- tetoate a&myaát terítette iPailliae Athéné városára, a lakosság eleinte nem vette komolyan. Majd minden nyáron felbukkant ilyen hasonló láz, az első megbetegedésekre tehát nem fordítottak nagyobb figyelmet. A görög természetben különben is van egy jókora adag fatalizmus és nem kis mértékben ennek tulajdonítható, hogy a járvány napok alatt terítette'le úgyszólván az egész várost. Midőn azután a lakosság túlnyomó része ágybaníekvő beteg volt, végeszakadt a fatalista nyugalomnak is és mindenki a kormányt tette felelőssé a járvány terjedésiéért. Elkeseredett, izzóhangu feitfakadáeok hallatszottak uton-utfélén a kormány ellen, amely nem tartja rendben a város csatornáit, nem gondoskodik megfelelő egészségügyi szolgálatról és mint máskor, ezúttal1 sem tette meg a szükséges higiéniai óvintézkedéseket. A népszövetség lázspecialisiája Athénben A kormány pedig a lakosság szemrehányásaitól sarkalva igyekezett miniden rendelkezésre álló eszközt a járvány leküzdésének szolgálatába állítani. Lezáratta a városi csatornákat, az utcákat rajon okra osztotta és állami orvosokat vezényelt ki a betegek ellátására. Az állam pénzén vásárolt lázcsillapító szereket hordtak szét a házakban. A sok buzgolkodás és igyekvés túlnyomó részt már elkésett, mert alig van a városban ember, aki át nem esett volna, vagy nem szenvedne most a trópusi lázban. A lázban vonagló városon nem segít a népszövetség által kiküldőit Mapkenzie dr., a trópuH lázak gyógyításának specialistába, akinek tevékenysége most csak a láz kórképének tanulmányozásában merül ki. Jóllehet a trópusi láz már hosszabb ideje dühöng a görög fővárosban és a vidéken, tüneteiből és lefolyásából az orvosok még most sem tudtak határozott diagnózist felállítani. A többség véleménye afelé hajlik, hogy a tömeges megbetegedést a „dengua" trópusi láz okozza. De miután ennék a láznak a kórtünetei nem teljesen egyeznek a görögországi megbetegedésekkel, az orvosok nem tartják kizártnak, hegy egy újfajta, eddig ismeretlen trópusi lázzal van dolguk. A dengua-láz jellemzője a magas, 40 fokig fölszöíkő láz, izületi fájdalmak és idegingerlékenység, amely főképpen a testtartás groteszk voltában nyilvánul meg. A lázban szenvedő emflper mellét kihúzza, kényesen, feszesen lépeget s erről a felette jellemző testtartásról nevezték el a betegséget dandy-láznak. A kór meleg éghajlatú országok specialitása, amelynek szubmikroszíkopikus kórokozói vannak. Ezeket a kórokozókat szúnyogok viszik át és ültetik egyik testből a másikba. A megbetegedések hirtelen történő föllépése s gyors, rajtaütésszerű terjedése arra mutat, hogy a láz kitörését hosszabb inkuláció előzi meg. Amilyen hosszú a lappangó korszak és annyira elnyúlt a gyógyulás is, mig maga a magas láz tulajdonképpen csak egy pár napig tort. A betegség kezelése éppen olyan, mint a trópusi lázaiké, halálozási arányszáma pedig más járványos betegségekhez viszonyítva nem mondható magasnak. Két héten át szakadékok és lavinák között vonszolták magúkat a svéd oceanrepulo pdotak Megrázó beszámoló a grönlandi jégmezőkön átélt viszontagságokról Newyork, szeptember 5. Hassel és Cra- mer, a szerencsétlenül járt, de szerencsésen megmenekült svéd óceánrepülő pilóták ma már Hobba tanár grönlandi expediciós táborában biztonságban vannak. Derekasan állták a kétheti viszontagságos vándorlás megpróbáltatásait, amelyekről beszámolóik alapján a New York Times érdekes részleteket közöl. Mint a pilóták elmondták, kedvezőek voltak a légköri viszonyok és ködmentes, tiszta volt a levegő, amikor gépük Grönland felé repüli A Stromfjordot keresték, de csakhamar észrevették, hogy helytelen irányban repülnek. Az expedíció által előkészitett leszállótér sehol sem volt látható és miután tévelygésük okára rájöttek, elhatározták, hogy egyenes irányban vágnak neki annak az útnak, amely feltevésük szerint elvezet az expedíció táborába. Közben egy újabb és még kellemetlenebb nehézség támadt: benzinkészletük kifogyóban volt Október í-én Jelenik meg a mr Képes Hét és nemsokára komolyan kellett gondolatok arra, hogy még a tábor elérése előtt a jégrne- zőség valamely alkalmas pontján leszálljanak. A benzin fogyása sürgette őket 69 amint egy hozzávetőlegesen is megfelelő leszállási terepet találtak, a gépet habozás nélkül levitték a jégmezőre. Úgy számították, hogy már nincsenek messzire az expediciós tábortól. Felkerekedtek és minden segítőeszköz nélkül gyalog vágtak neki a jégbirodalomnak abban a biztos tudatban, hogy egy-két napi gyaloglás után meglátják a tábor füstjét és fényjeleit. Számításukban azonban keservesen csalatkoztak. Mindenekelőtt az ut volt az, amely emberfölötti erőfeszitésekre kényszeritette őket. Az omlós, szakadckos jégen, havon csak lépésről-lépésre haladhattak előre és úgyszólván minden lépés nyomát előre kellett botjaikkal kitapogatni, nehogy benyelje őket valamelyik szakadék fölis- merhctetlcniil elleplezett jégtorka. Leirhatatlan küzködések és erőfeszítések mellett haladtok előre s alig pár nap után •kifogyott az élelmiszerük is. Nem vesztették el életkedvüket és madarak hasával táplálkozva, vonszolták magukat tovább a végtelennek látszó jégmezőkön, dombokon é« sziklákon át. Két hétig tartott ez a vándorlás és kiét hét után végre feledhetetlen pillanatot éltek át, amikor- is a messzi távolból megpillantották a Hobbs-expedició fényjeleit. Ekkor már tudták, hogy meg vannak mentve és nemsokára tényleg értük is jött a tábor motorcsónakja. A svéd pilótákat szeptember 29-én hajózzák ki Grönlandból és október 9-én érkeznek Philadelphiába. Az expedíció tagjai, akik továbbra is Grön- land szige^n maradnak, megkísérlik, hogy még a szeles idő beállta előtt megmentsék a repülőgépen maradt műszereket. Apponyit az amerikaiak ünnepinél Genfiben Genf, szeptember 5. A „népszövetséggel barátkozó amerikaiak" dezsőnét adtak Aip- ponyi Albert gróf tiszteletére. Hndsou, a harw>ei egyetem tanára melegen üdvözölte ezen Apponyit. Méltatta a népszövetség feladatait és azon kívánságát juttatta kifejezésre, hogy a legyőzöttek és a győzők közötti különbségek szűnjenek meg, bár politikailag mindig lesz különbség a hatalmas és kicsiny, államok között. Apponyi Albert gTóf megköszönte a szívélyes üdvözlést és részletesen ismertette az optánspör tényállását. Az amerikai előkelőségek ismételten lelkesen ünnepelték Apponyit Eperjesre beenged a magyar színtársulatot Kassa, szeptember 5. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: A kassai magyar színház zenekarának kéttagú küldöttsége tegnap Pozsonyban járt az országos hivatalnál a színi koncesszió ügyében. A küldöttség eredménytelenül tért vissza, mert az országos hivatal kijelentette, hogy a döntés már megtörtént s azon egyelőre már változtatni nem lehet. Ellenben szó lehet esetleg arról, hogy Eperjest hozzácsatolják a kassai magyar szi- nikerülethez, hogy Iván társulata legalább igy legyen nagy veszteségéért rekompenzálva. r- «*• Cskserin külföldi szabadságon Moszkva, szeptember 5. Csioserin orosz külügyi népbiztos tegnap külföldre utazott, hogy háromhónapos üdülési szabadságát megkezdje. Gajdét rehsbiiilják! Prága, szeptember 5. A fascista szervezze t hivatalos lapja, a Riisská Stráz a jubileumi amnesztiarendelettel kapcsolatban arról értesül, hogy politikai körökben a Gajda-affér likvidálásának tervével i® foglalkoznak. A kulisszák mögött már folynak a tanácskozások, hogy miképpen lehetne ezt a kormányra nézve igen kemény diót megoldani. Keresik az utat, amelyen a katonai hatóságok visszavonulhatnának anélkül, hogy tekintélyük csorbát szenvedne és hogy főleg a külföldiön ne keltsék azt a benyomást, mintha itt váílami- féle bírósági tévedés történt volna. A lap értesülése szerint a likvidálás az amnesztia- rendelet keretén belül történhetne meg. A hirt természetesen föntartással közöljük. A horváti pifisiiplii nem megy Genfhe Zágráb, szeptember 5. A horvát parasztpárt eltért eredeti tervétől és a népszövetség ülésére nem küld ki külön delegációt. A pa- rasztdemokrata koalíció terve ugyanis az volt, hogy Trumbics és Trajác vezetésével egy parasztbizottságot küld ki Genfibe, azonban Pri- bicsevics ezt a mozgalmat leszerelte. Leszállásra iiiisirlltil az óceánrepülő francia pilóták Páris, szeptember 5. Asolant és Lefevre francia pilóták, akik tegnap reggel több meghiúsult startkisérlet után elindultak az óceán átrepülésére, a nyomukba szegődött balsorstól üldözve, Casablanca közelében leszállásra kényszerültek. Tervükről ezért nem mondtak le és mihelyt a gép motorját rendbehozzák, folytatják útjukat. Szakértő körökben nem titkolt szkepszissel tekintenek a pilóták óceánrepülési vállalkozása elé. — Egyiptomi herceg szlovénekéi tanulmányútja. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti: Pozsonynak e napokban érdekes vendége volt Hafoune bey egyiptomi herceg személyében. Megtekintette-a Duriayásárt, az ipari vállalkozásokat s ma folytatta útját Szlovén szkő más városaiba, _ ____ «B 2SBÖ.MaíC
