Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-30 / 223. (1850.) szám

5

1928 szeptember 30, Yafiárnap. v

11

pg^gg-Híreké,

Qfl

Szeptsmb. Vasárnap

Elüli ja m ffilMttl

SWT. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe!*TR1 Magyar, olasz és lengyel vízumok, illetve útlevelek meghosszabbítása végett mél- tóztassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- slava, Trösszling-u. 36, I. cimre beküldeni. A többi államokba szóló vizumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: jD$F"Praha II., Panská ulice 12. III., eszközli."Tpü

A PRÁGAI MOZIK MŰSORA

ADRIA: A bőrálarc. (Bánky Vilma és Rónáid Colman.)

FLÓRA: Saxofon-Zsuzsi. (Ondra Anny.) HVEZDA: A bőrálarc. (Bánky Vilma és Rónáid Colman.)

JULIS: Az Orlov. (Granichstaedten operettje

után.)

LUCERNA: Saxofon-Zsuzsi. (Ondra Anny.)

LIDO: A hálókocsi madonnája. (Dekobra regénye utón.)

METRÓ: A szökevény. (Monté Blue.)

SVETOZOR: Szerelemmel az életen át. (Belföldi film.)

— A pápa 1000 font sterlinget küldött a tornádó károsultjainak. Washingtonból jelentik: A pápa a portoricoi, floridai és haitii vihar károsultjai számára az Egyesült Államokban szervezett katolikus segélyzö alap utján 1000 font sterlinget adományozott.

— A komáromi katolikus Legényegylet uj másodelnöke. Komáromi tudósítónk jelenti: A komáromi Katolikus Legényegylet másodelnökévé Severa Károly segédlelkészt nevezte ki az egyházmegyei hatóság, akit az egyesület választmánya uj tisztségében melegen üdvözölt.

— Református egyházmegyei közgyűlés

NagySzöUösön. Nagyszőllősi tudósítónk jelenti: Tegnapelőtt délelőtt tartották meg

Nagyszőllősön az ugocsai református egyházmegye rendkívüli közgyűlését, amelyen a tagok szokatlanul nagy számban jelentek meg. Biky Ferenc esperes-elnök megnyitója után Szabó Gábor dr. egyházmegyei főgondnok örömmel állapította meg, hogy a református magyarságot nem képes féltve őrzött kultúrájától semmilyen áldozat 'és megpróbáltatás sem eltántorítani. Megnyilvánul ez abban a nagyjelentőségű tényben is, hogy Nagy szökősön olyan nagy számban voltak jelentkezők a református elemi iskolába, hogy kénytelen az egyház egy uj tanítói állásról és az elemi iskolának egy’' osztállyal való kibővítéséről gondoskodni. A közgyűlés egyhangú lelkesedései fogadta el az indítványt. Szabó Sándor indítványozta, hogy az egyház vasututcai telkéből adjanak el. A befolyó összeget pedig fordítsák egyházi és világi kulturcélokra. Ezt az indítványt is általános helyeslés közben fogadták el.

— A halál dús aratása Barsban. Lévai tudósítónk jelenti: Az utóbbi időkben gyors egymásutánban dőltek ki az élőle soraiból Barsmegye régi közéletének értékes munkásai. Pető Bertalan, Barsmegye közgazdasági életének egyik régi, jeles számottevő tényezője munkáséletének 71. évében egy külföldi szanatóriumban a napokban elhunyt. Holttestét családja Aranyosmarótra szállította s a Barsmegyei Népbank házából temették el pénteken délután. Pető a Barsmegyei Népbanknak az intézet alapítása, óta negyven esztendőn keresztül volt a vezére, majd igazgatótanácsának a tagja. Az elhunyt mint Barsmegye törvényhatósági bizottságának tagja a közéletben is vezetőszerepet játszott. Pető Imre, a Barsmegyei Népbank vezérigazgatója édesatyját gyászolja az elhunytban. — Medveczky Sándor lévai gyógyszerész 75 éves korában költözött el az élők sorából. Medveczky lelkes harcosa volt a barsi közügyeknek úgy a vármegyeházán, mint a lévai városháza tanácstermében. Mint a lévai evangélikus egyház felügyelője az evangélikus közéletben is jelentős poziciót töltött be. Közgazdasági munkásságát a lévai Takarékbankban fejtette ki, amelynek elnökigazgatója volt. A magyar kultumozgalmak lelkes támogatójukat veszítették el Medveczkyben, akit pénteken helyeztek örök nyugalomra. — A lévai kereskedőtársadalom egyik legmegbecsültebb családját is gyászba boritotta a halál. Pénteken délelőtt temették el nagy részvét mellett Knapp Dávidot, a Knaj p Dávid és Fia gépkereskedő cég szeniorfőnökét. Az öreg ur csendes jótékonykodásának széles körben híre volt, a bibliai pátriárkák szelídsége, jósága és békessége sugárzott arcáról.

— Németországban életbeléptéjük a képtárrnatozáflt. BeirítiinJből jleDetnlflilk: A biroicMImii poötaűigyi Tniiinfiiszbéirtitum memdietetie lérftiefflmiébem a Hlegiközefllelbbi mfpokfoan Némietorszáigfbaiu próbáiképpen tmJeigikle.z- dlődliík a iképfjárvtiirőisBoíligállialt. A képeiket a k'Cinii|gs- ■vmMif'inhjaimsetnji ráidliióláfiltomás toválblbilty'ia, imiélg pedig •egyél'őm bimariyryR- imlfrffnélDáluowoW. iniaiD^aikiotebaiTív

A gömöri végekről

Falusi levegő — Béke a völgybén — Hatalmas öregek — Kis- biró uram meg a finánc — A bakterség, meg a szellemek — Fülnyesés, mint fegyelmi eszköz — Bikafojtogató

A Sajó mentém, szep'tiemlbefr.

(A P. M. H. munlkátiársáltőíL) Ezt csak iugy, két ríipocit között Seűioníiuain íkeOltiezvie. Némi huiniöullisó- gak ób ftiaiM'llbaitódmiak betntnie, nem kieJll mewieikiet, helyeit emfiliibönii. Fő az tize, ha sikerül a eontok közé saümnii a tarka' őszi etrdlők, a szikkadt rétek fölöltit úszó páráin keresztüli.

#

Kliicöi, röpike kép, anélglis éfliesem vág az emflié- keze bernibe.

Fenn a hegyoiMaillban. fűit az ült, rajba oméiriges 'bugással autó roham az őszi koraieistébem. Kél vakító fliámgszemie végiiigsöprá a (fehér porszailagiöt s a leágiázodlt gépáttlalt nyalkáin ott ül' az leimlben, a siető, rámiemő városá ember.

Itt llenm a völgyben 'tücsök öirpeil. Teh'emiek tno- poglajtiják a maradék sarjuk Pósaborlkodió kiö itiak- tnyiosok ménkű miaigy tüzeket rabnak, aimlire már kiélt szál őrzöült gyötnigie iflefhiéin ás lel’ljiogioisliitfjia okiéit, úgy látszik. Ilit mem eltet az létet, a risíka seim síét, a pásztoirlka fis ráér, a tűz ás jő kiadósam Uabogitalfjja sárga saflllaingijaáit 'és pápái a Tüeiijiéívten.' az ellszcanio- rodolbt égne.

Ahol itáivoiteiblb egy imálsik tűz. Onnan ellnyuj- Wüt gyienekhaing kiállt:

— Jainiceiteele!

ürmén tetei a imátslik:

— Hatmiiaiaa?

Egiy szuszra., egy hangira mólllázva teffleOl a réti rádió.

— Vügj’ááázz (erre a kiééiét pirosriaiaa, imáig riisz- szajlöv(&öiök!

Legiatit a váltasz:

— Jóóó.

Akétt piros, az a leélt tlehém. A Nemjainicsiimiak dolga akadt a falu vtéigiétni, a imaiga itleheinieilt aidldilg a Jancsiira Ibázza. És iez oly méfflilósággal1 megy állt iaz áHlomiba Iborulló rét fölött, mámtha a szabadságra itávozó küfllügj’imiimiseltler át adja a tárcáját egy bdl- lleglájámak. Ez áitt imiost egy uaigyom flonltoe imiozaa- nait, kénem, mert a párosok meim Olehetmiek őrizeit- ten, máig a Neimjainicsli a faluiba miéin.

Apró dolgok nagy fontossága: iez áltit a mym- gaClmias, viérbő, egéiszsiégesebbák élet. Mettiiniylivieil méliyébb ez a BiéUleigzeltvéitelli, menmyilvielll szebb a pi- raslló pásztoTílüz, mtilnt a robamó arultió Olilhegiése lés két látagszemte!

#

Hogy az Isiben tanítsa mieg ezeket az öregiefcelt, a falu legiviéiniebbgieálí, hogy űgyain ml fáiból tflacaglílák őlklelt? Az egyik Iklözel jár a myolovamlboz, ácSmlesber iés miég dolgozik, nem szédül a ftetőgáirliiruciemi, a Ibtail- tacsáipésa .sem hábáZik a vieres tasiiimóir mleÉíé, azltám iba miegbianagszik, miemeküllnii keilll a közeléből, oyijam ramiazurét csap. Itala meg, csakis a 'tiszta szesz, miem hoillmá gyömge üiáfiloiütiy lés aszomigya, hogy a jó Istiem állgya meg, oki az áSpáritbuszt Mltiamállía!

Halílallmas szál ember, a imieimőrilája mieg öjjam, imtímlt a bicska. Sorra teheti vteirmli a (Mű vatoimeninyi házát, miiindegiyilrrőll mleimimomigya, hogy ötven iév lafltaltlt M QlakolltJ bemmie, ki ájjaéfiilja vöt, miibe ballt effi, rnlitt müvtefflt, mág éllt.

A másik ás mytoflJovamas, ő iís 'csak a reltltlenJöő erős szeszt rissza ég miéig úgy föirgalja a kaszát, dllyiam erős derékkal haljillik ultáma imsgláilliág uiélküli, hogy java4iegányniek ds beicsüHIeitire váíllnék.

Vialllamli csmda-szivós gyökér nagyszerű hajításáé. Az allkiohoili-imiéreg sem fög rajtfuk, ami tmiáis gyöngéit Üéllör. Az legyük nagyivóniak a gyerekeli eigyttőlHegyiiik Ikáltlünlő lianulök, nagyszerű száimlollók, 'maklkegéisizségesek.

Ezekbem vallahoigy Dudássá vállik a spiiriltrutez títe?

#

KdSbiró uiraim dobol. „Kiállt", ahogy falum mondják Fontos misszió, de látszik ds rajta. Miikor aszongya: ,yKözhiirré Itéltetlik eHőször", — akkor egyet csaivairrinit a gyüröttt, zsíros kialiapiján jC'blbira^ 'egyet pök ds jobbra s uigy mondja a kiálltlanlivaliólb. -Aztán mákoir jön a „másodszor*, akkor balra csa- •varint a kalapon, halra pök 'és uigy momdja. >De ha csak egy a miomdainlivafló, akkor ds uigy kezdi, hogy: „először". Másodszor tmimes, de az mlem baj. Azt mii mem tudjuk, hogy kel. Meg asse kutya, hogy klisbdlró uraim dirmiHoüvasnli mieim itluds mégse hibádzik soha a kiállításban. Néha kézbesít dia árnnyá aktát, hogy városi haijdu se többet 6 a jóiég tudja, bogymámit cgitnálja, talán házszámiok szerint! rendezd, de még soha le mean adott hóvaitallloe önátít tlé- vesztetlt helyre.

Peirezie, ha kiállt, csak magyarul. Egyszer fis ügy kiálltoitt, arramiém egy fáinámc, ímeghallllgariltya, aztán aszongya:

— No most SGflovákuil!

Kisbiró uiraun éppen halira csaivarfta a kaffiapjált s úgy mondta atiulla:

— Szlovákul? Oszt kinek? Mám én csak magyarul kiállítok, miig llődlörögini bárok. iHarmiinicnyóc évié iszógáloui a bössiéget, die soiha másképp mem kiáltottam.

A fáinámcbam mem nyugodott a hdlvaltailios buzgalom. Meigszólliltloltit egy asszonyt, hilvaiiallos myfik vem, hogy értilrnei, amiit a kisbdiró dóiból1? Azt. 'EeDellte oá. asszony:

— Miit teedik momdlamyá?

A 'finánc tovább mienlt. Megkiérdeizertlt egy másikait. Az ds azt fiellelte:

— Miit iheicidik miomdanyti?

Nem érteltték az dtetenadták a hirvaitfailios nyelvelt. Neim a. Egy se a ffialluba.

A finánc mem kérdezeti tobböL

Kisbábé uram ibakterni tisztségre ds mieigválllasz- Italbvám, ezt a hévátállt ds maigy gondossággal látja elL Minden órát sípol estétől reggeliig. Die éjféíllkior, meg legyórakor kihagy. Mánimér? kérdeztem. Hólt- ihogy a fciséribelbdkltül féli, azoikmiak az órájián mem szobáid siponyii, rnier lellpUsztiljják az emberit, vagy mievverák a szeimiökvel.

Nohát magyton iegyszenü. Mikior kisbiró uraim ieflJőször mem sípol, akkor 'éjféli van, oszt mikor imiásoodor mem sSlpidfll, eigy óra van. Kötltőlkior meg mán pgyiis slipoü, hált csak könnyű élligazodni az állmaltilán embernek?

#

Kurta memieis, dühös, maigyckllü, kemény mia- gyair. Közéi a heiiveinhez. Die ha etítenden a háza leÖlőtlt kuirjorgátniak a korcsmából hazaanemő llégé- myek, rájuk rdpakodSk s ha mem tágiiliamalk, kihozza a bikaicSökőt és szétver egy egész csalta legényt lis.

Egyszer a fda ikoicisimázoflt, paaamcsa eCOlemére. (Hazaivárta a fiúit. Az jiötlb. Az apja miegköszörüllte a magyiapából maradt öreg fringiát s a kés:5n hazatérő faárnak két d'ülhöig csapással lleiszelte miimd a két tfüJléit s iMlám még toválbb szabdaOlja, ha a sáváltó 'asszoin-ynépek ködbe mem ringnak. A fálu mem védte magát, meim álg ültlötDe vissza az öregét, csak annyit kérdeltit:

— Apa, mér íteocák engem dlgy gyiilkoinii?

Hát iez, két fül' llemyisszanitása ulllám Igazán sok

•fiilud. álázait 'és szelídség.

Az öreg,, aki fringiáival dorgált, három hónapot kapott a törvényszékein.

#

Hogy 'azt a fringiát milyen, marok forgatta: Jó miegyvlen éve, hogy Rozsnyó várasba kámjöágölílák, hogy aki a varas vaid, dühös bakaijait meg tudja kötni s földre. tieperinii>, száz pengő forintot kap s a bikát milndeuleStlül. Ő TOlllakozotlt rá, az öreg füll- nyeső, még akkor legéinysorban. A városi csordát a CSuidaomli Utlaán hajították le, az liskolaköznél, a bilaált pedig a felső patyiikánál lleltereölbék a piaiora. Piedig „borzasztó mérges baka vöt". De a mi emberünk eOlibe mienlt, a blilca llesunylíia a fejőt, ő imieg- miark'ollía a biifca két szarvát, egyét csavanilnltiott rajjlta a retltenltő kéít karijával' s a bika mentien a földre esetit.

No, ha 'éppen pontosam mem ds ágy volt, de ágy eeeltlt jóll a mesélőbmek. Már egy vagy két csavariln- itáasál Itlöbb, úgyis elég Virtus, az azonban Déuy, hogy a száz pengőt megkapta s a bikát da azön miehltem'a KiSs Károllyiék vá'góhidljiára vilttiéik, levágták, 'bőréit lenyúzták.

Keit: báránytofvaijit a saját váigóhiidjániak csigájára buzdít, úgy vertle véresre. Nem igen járt bíró uitán, maga tartott törvényszéket.

#

Kis gatyás mégy el miellletJtiem, megicsudál s hogy jicbbam csndláDkozzék, szájába dugja az öklét. Hirtelen arra kell gond'ollniam, 'Vajjiom ebből a kis ökölből Qlesz-ie valaha loflyain ibikafojítogiátló vad mia- rok? Ebből^ vagy másikból A mai memzedék memmyilt' miemteltlt a régi 'er'őbőil? De még dufcább a régi akairátbóü', hitből, kemény száldierékből?

Nem jó kérdezni. Vagy felelrá meim jó?

Tichy Káilmám.

— Titokzatos letartózitatás Pozsonyban.

Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: A pozsonyi rendőrség politikai osztálya az utóbbi napokban titokzatos letartóztatást eszközölt. Az egyik pozsonyi penzióból a rendőrségre előállították Heger Ottó mahrischostraui főpincért, akit kémkedés bűntettével vádolnak. A főpincér egyelőre őrizetben van. A kémkedés szálai állítólag Nyitrára is elvezetnek. A politikai rendőrség minden íölvilágositást megtagad.

— Rádión továbbítják a körözéseket Magyarországról. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A magyar rendőrség eddig a körözéseket külföldre posta utján továbbította. Ezentúl ujitásképen rádión továbbítják a körözéseket ét? a stúdióban ma este először történik meg, hogy a műsor után német és francia nyelven le fogják adni a körözést a Filmtex-textiligyár vezetői ellen és pedig Weissberger Ferenc vezérigazgató, Weiss- iberger Zsi gmond1 vezérigazgató és Fles eb ■nagykereskedő ellen.

— Egy kisfiú Súlyos autószerencsétlensége Pozsonyban. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: Tegnap délután súlyos autóbaleset történt a malonnligeti utón. Bednarik József bérautótulajdonos autójával a város felé tartott, amikor a cérnagyár közelében egy parasztkocsiról Lelkes János hatéves kisfiú leugrott és egyenesen a robogó autó elé esett, j A so'ffőr már nem tudott kitérni autójával, az autó kerekei átmentek a kisfiú lábán, úgy -hogy mindkét lába eltörött. A gyermeket az állami gyermekkórházba szállították. A rendőrség megállapitotta, hogy a kisfiú maga volt oka a szerencsétlenségnek.

— A vonat halálragár-'It egy tekeházi asszonyt. Nagyszőllősi tudósítónk jelenti: Zelenyák Mária

tekeházi asszony az elmúlt nap délutánján a vasúti sin mentén hazafelé hajtotta tehenét. A nagyothalló asszony nem vette észre, hogy mögötte Nagyszőllős felől egy vonat robog a sínen. Nyugodtan haladt s a vonat mozdonyvezetője márcsak elkésve tudott fékezni. Az asszony a mozdony kerekei alá került s még életben volt, amikor borzalmasan szétroncsolt testét kiszedték a vonat alól, de nem sokkal ezután belehalt, sérüléseibe.

Legújabb sporthírek

)( A Bástya súlyos veresége Prágában. A1

szegedi Básitya pén-téká tepdátsi veresége után Prágában a Slavia eüllen játszott ma délután elég nagyszámú közönség előtt A Slmvia va-i lósággal a kapuhoz szegezte ellenfeléit, különösein a második félidőben. Az első félidő 3:1 eredménnyel végződött a prágaiak javára. A szegediek jól tartották magukat, de a második félidőben teljesen letörtek s igy a Slavia könnyen győzött 9:2 arányban.

)( Csehszlovákia Románia válogatott tenniszmórkőzése tegnap kezdődött meg Pil- senben. A kedvezőtlen időjárás miatt csak egy játszmát bonyolítottak le, amelynek során a csehszlovák Maoenauer ÍLuppu dr.-í 6:1, 6:2, 4:6, 6:4 arányban legyőzte.

Jugoszlávia lakossíp évi négviuilliárú dinárt kőit el szeszes italra

Beilgrád, saeptemlbetr 29. Az Egészségű Egyestü- Blatieík Szövieiteége viasánuuap üdít össze heitieidlük Ikioiar gtressczusáiiia BeŰginádlbain. Pmotoasíkia Lajos dlr. eíllnJöiki imiegnytiltojta uitáin Tvtamiias István. dir„ a btefllgírádl dsöa- pomltii hliigtenriiat tílnitéízieit vieoeitiőjie Itlairltotlt ágéin téíndle- kes beszámolóit a jiugos

2Ílláviai hadláilloizátsft vüsaanjyiolki- iról. Kiimiulteltltia, hogy a diédlszlliáv óllOlaim fcertüdieitéin ■miiinidein ezeír embianii© 18—24 hailáBlozás jiufh, miig Aniglliiában mdlndlölsisaö 11, Holllllain'dliiában pe'diig 9. A gyenmieMiaíMJoeiás tlekiiinitleltlébein a diéfltelláv óflfllalml ifoigűlafltjia et' az eíllgő hefllyidt imömidlein lemmőpaiL állaim közölí!t. A halMIlM mieigimleinieikiülllt öebdlüllő lilfjiuság itelsltü feíjdletltBiágie sem iklilelllégitlő azonbian, merít a haldi- ügymiinlilSEltiélrlíujm fhlivialtlallloB Ikiilmiultlatiása ezlerliinltl tí eonozáigna kierliillő íllegémyielk Ikáthainmadla cielm sotroz- hafó be, mJeirlt aOílmOlmátillain a katiolniai szoUgáiHaltlra.: Legjobban puszMt az országban, a tfubeiríkinllózib, meíly évietnlkliinít öi'tlviemezier emberit Visz leül, hollloltlfl imJás baeioinflló népességű országban ilegfeOljiebb fiiiz- earelt. A itiüjdiőhaij iílyien Itieirj'ediésénelk együk főoka a hilhetieitiein 'alltohoOlizmiuis, mledy az egész nép eigiész- ségét adiáássa. A dléílstziláv állaim népe évenkánlt négyimdCOiárid dlinárt köfllt öfli szeszes dlílalürat, itleháJt annyi pénzt, mliinlt az legész ólBaimi ködlfeégvielttéö legylhairmlaidJa.

ötvenezer Ikoiricsmált tort el a nép, d'e az országban miindiöissze huszezeír tonliltó működűik. Ez a kiélt szóim a legjobban imultjaliíja azt a sulljyios helyzetiéit, elmJeílybieiQ az álKlaimi van. A népesség ItápMJkoaálsa — fofljytolílta az elllőadJő — lálMadlában dgen gyienge. A kényét sóik helyien >éllivieizheltieltfllein és hiányzik hielőQie miiniden topláHő erő. A nagy halálozásnak, a fertőző betegségek puszfitó Iteirjiediésétniek dgen nagy cka: a dakos9ág roppant alacsony kuli jurtája: a saerfb

nép nem fondlit eeimimli gondiat a betegek elszigeteléséire <éls nem tordm|li orvoshoz. Még a költdlező ha- itósági onvosi beavaltkozást ds rossz néven veiszíi és Sigyekszik mindenképpen kilbuijni aliőOla. Az egéisz- ségüigyli dinitiézmiényedanak lés legyiesüfeltkn'ek az volt- ina tehát főffeillaidaltnk, hogy ViCiáJgoSi'tS'ák fel a népeiül, hogy észszerűbben éO|jen és tiálpláillkiozzék s hoigy vé- diefcezzák a beltlegségekkieí szemben.

Ivamlics lilgaizgaltiő ePJőadiása roppanlt nagy hallást telit a jóréiszt 'orvosokból ádOló közíöns'éigtre. Nagyijában mindenki budija, hoigy az egészsiégügyli viszonyok nagyon lellmiaradolílbak még Szerbiában, d!e dJliyien kaiteszlírofálllis óüllapoltlolkiróO. miég az orvosok nagy résziének sem volt sejifceöimie. (Milnidlenleseltlre érdekes vodma imiegálMlapiltoní, hogy imiennijIivieOl egészségesebb a helyseit és mennyivel: magasabb fokú a 'huűltuna Horváit'orszógban még mia lils, minit a régi Szerbia terűilletiein.

— Felebbezést terjesztettek be a lévai elŐl- járósági választások ellen. Léváról jelenti tudósítónk: A múlt hét péntekén zajlottak le Léván az uj községi előljárósági választások s ma, pénteken, a felebbezési határidő utolsó napján a szociáldemokrata képviselőtestületi tagok felebbe- zést nyujtotak be a választások ellen állítólagos formalitására való utalással. A belebbezést azzal okolják meg ugyanis, hogy a választás előtt, midőn az újonnan megalakuló képviselőtestület a hivatali fogadalmat letette, a fogadalmi szöveg felolvasása után, amit Zostyák András dr. kerületi főnök olvasott fel, s az ő felhívására nem azt mondották a fogadalmat tevő tagok, hogy „fogadom", hanem azt, hogy Ígérem".

— A hideg időjárásra való tekintettel szünetel a tiszaujlaki „szellemjárás". Tiszaujlakról jelenti tudósítónk: Beszámolt a P. M. H. bizonyos

tiszaujlaki „szellemek" furfangos csinytevéséről és megírta, hogy éjszaka idején a „szellemek" kőzáporokat zúdítanak a község bizonyos pontjaira. A kődobálókat a megfigyelésre kirendelt csendőröknek mostanáig nem sikerült lefülelni, igy a lakosságban mindjobban megerősödött az a tévhit, hogy nem tréfaüző, falubeliek, hanem valóságos szellemek rendezik a kőostromot. Pár nap óta a szellemjárás szünet s a kődobálás megszűnt, amit a csoda természettudományos alapon álló magayrázői a hirtelen beállott éjszakai hidegeknek tulajdonítanak.

— Újabb nyelvi vizsgák és létszámapaszfás

fenyegeti a kassai városi tisztviselőket. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: A városi alkalmazottak körében nagy meglepetést keltett az a hir, hogy egyes városi pártok újabb nyelvi vizsgákat és jelentős létszámapasztást akarnak keresztülvinni. A városi alkalmazottak ezért a ligeti kioszkban gyűlést tartottak, amelyen úgy határoztak, hogy szerdán újabb tanácskozásra ülnek össze, amelyben megszövegezik a szisztew.atizáciő és a drágaság! segély ügyében a polgármesterhez benyúlj ta n dó m em o randumot.