Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-27 / 221. (1848.) szám
1928 szeptember 27, csflt&riüfc. 5 Apponyi tegnapi genfi beszéde a világsajtó érdekiddésének középpontjában Az európai sajté kommentárjai - Az uj tézis: a biztonság egyoldalúsága A győzők biztonsága és a legyőzőitek szolgai sorsa - A kis nemzetek Apponyit saját eszméik megtestesítőjének tekintik — A mai ülés A világhírű eredeti Lichtman és Testvére Budapest féle cipö'x kizárólag Fóliák Emilnél, Prága, Národni trída 30. kaphatók. 'kodás feüietille áll pollit'iiika/i im egdtonitalásokniatk, aruant lioge-tőbbre váltó a béke ■és metm 'követetöheitlő aiz, hogy bdrósáigd. áltéíetek mrihltlt ceeiffleg íeüiáMoczáik mágiáit Géni, szeptember 26. A népszövetség közgyüliéséneik tagnap délutáni, a leszerelési és biztonsági főbizottság jelentéséhez fűződő vitájában Apponyi Albert gróf is felszólalt. Kijelentette, hogy mentesen minden retorikaá dísztől, .csak a lényeggel kíván foglalkozni. Ami a hágai nemzetközi döntőbíróság 36. cikkében foglalt fakultatív záradékot illeti, azt kormánya nevében elfogadásra ajánlotta. A következő javaslat a népszövetség jogszod- gá lajtaira vonatkozik, ezt is elfogadja. A hátralévő két határozati javaslatból az egyik szerződések megkötését ajánlja, aíkár az általános okmányhoz való. akár pedig a döntőbírósági rendszerhez való csatlakozás utján, a másik pedig a tagállamoknak ajánlja, hogy kölcsönös támogatási, valamint támadást kizáró egyezményeket kössenek. Az előbbihez a magyar delegáció hozzájárult, mert egyezik felfógásával, sőt ezt rokonszenvesnek mondhatja, azonban bizonyos kommentárokat fűz hozzá. Komoly igenlő szavazat minden kormányra kötelező. Ez a csatlakozás involválná azt, hogy a magyar kormány erkölcsi kötelessége az, hogy a leggyorsabban egyezményeket kössön. „Ez azonos korábbi céljainkkal. Azonban az őszinteség kötelez arra, hogy kijelentsem, hogy a magyar kormány nincs abban a helyzetben, hogy azonnal keresztülvigyen ilyen szerződéseket. Az előttünk fekvő okmánynak egyik fejezete óvatosságra int. Ugyanis csaknem teljes szabadságot adnak a fentartások megtételére. Ha bizonyos államoknak fentartásaik vannak, Magyarország pedig fentartás nélkül fogadná ezt el, akkor nem sokat nyerne az aláírással. Javasolom tehát, hogy a főtitkárság foglalja jegyzékbe az aláíró államokat, egyidejűleg pedig a megtett fentaríá&okat is. Ékkor ugyanis meglátjuk, hogy mennyiben érdemes Magyarországnak ezt elfogadni. Más- részit másik ok a habozásra a népszövetség bizonyos szerveiben meghonosodott esi járás. Az tudniillik, hogy felhőbe borítják a nemzetközi bíráskodás és döntőbíráskodás elveit. Észrevehető, hogy bizonyos vonakodás van. A politikai hatalom győzedelmeskedik a jogi hatalom födött így megdől a kis államok egyenlősége a bírói lórum előtt. Ez az áramlat máris gyakorol bizonyos befolyást a tanács eljárásában.4* „Egészen más helyzet áll elő a kölcsönös támogatásról és támadás kizárásáról szóló egyezménynél. Itt kormányom nevében tartózkodom a szavazástól. A szerződés kimondja, hogy a felek kötelesek a tanácstól jogtalannak elismert háború esetén egymást támogatni. Kérdem, mivel támogasson 31a- gyarország? Hiszen le van fegyverezve. A másik, fontosabb ok a következő: A kölcsönös támogatás erkölcsi bizalmat követel. Sajnálatomra közölnöm k^lí, hogy a Magyarországot környező területeken ennek semmi nyoma sincsen. Innen, erről a szószékről hirdette Briand az őszinteség szükségességét. Én kiegészítem ezt azzal, hogy az őszinteség a népszövetségnek szükséges. Nagy elégedetlenség származik abból, ha Európát két csoportra osztjuk, még pedig a felfegyverkezettekre és a iefegyverzettek- re. Mindenekelőtt ennek a kérdésnek az elintézésére őszinteség szükséges." Apponyi ezután áhtért a leszerelés kérdésére. „Több, mint száz millió ember biztonságának kérdése a leszerelés, — mondotta Apponyi. — Mi Magyargrszág mostani biztonsága? Hossza® huza-vona után megengedték, hogy Magyarország 35.000 katonájának 62.000 gázálarcot csináltasson. Kérdem azonban, a polgári lakosságot mivel védjük meg? Tehát hői itt a biztonság? Egyébként is a biztonság nem azonosítható azzal az okmány- nyál, amely végeredményben' mindössze egy darabka papiros, bármily nemes eszmék szerepeljenek is rajta. A nemzet, amely megérdemli a nemzet nevet, nem tűrheti, hogy jogilag iníerio- • risabb helyzetbe kerülhessen másoknál. Itt kell a kérdést bátran kézbe venni, csakis ezen az utón szolgálható a világ biztonsága és teremthető meg az igazi békeáiliapot. Mindenkinek meg van a saját gondoükozásmódja, aszerint cselekszik is és mások gondolatvilágának megértésére fáradságot sem vesz. Megértés azonban csupán akkor érhető el, ha a gondolkodásbeli különbséget felismerik és megértik. Ha így eredményt elérhetünk, akkor semmiféle nehézség sem riaszt vissza bennünket, akkor, de csakis akkor, vagyok optimista és osztozom a népszövetség jövőjébe vetett bizalomban. Ha a népszövetség megelégszik a valódi problémáik felületes kezelésével és ha formulákat keres ott, aihol nagyfontosságu kérdések várnak megoldásra, altikor bizonyára élni fog, végezni is fog bizonyos szervezkedést, számos esetben, rendezni is fog bizonyos ünnepségeket, de a nagy célt. amelyet maga elé kitűzött. amelynek rendíthetetlen, odaadó szolgája vagyok, sohasem fogja elérni. Én ezt az ügyet akarom szolgálni, ezért beszélek erről a helyről ilyen nyelvezettel, amely néha kelílemetlen, de őszinte és becsületes." Apponyit, miikor lelépett a szószékről körülfogták a delegátusok, melegen üdvözölték, az ülve maradt delegátusok pedig tapsviharban törtek ki. A nagy beszéd visszhangja Gonl, szeptember 26. A Journal de Génévé rendkívül meleg hangon méltatja Apponyi felszólalását. Apponyi beszéde, a lap szerint, eseménye volt a végére járó közgyűlésnek. Magyarország első delegátusa azt a tekintélyt, amit magas kora és hosszú közéleti pályája biztosit részére, ritka kifejező készséggel, rendkívül őszinte következetességgel párosítja. Noha Apponyi bejelentette, hogy e kérdésről a jövő évi közgyűlésen újabb beszédet fog mondani, mégis mindig úgy nyilatko'zik meg, mintha utoljára beszélne, miiílha meg kellene könnyíteni szivét és lelkiismerotét valami nyomasztó súlytól. A formában nagy mérséklettel, a Gondolatban nagy szilárdsággal teszi ezt. Beszéded igazi politikai és irodalmi csemegék. Gyermekeink irigyelni fognak minket, hogy hallottuk ezt a férfiút, mint ahogy mi irigyeljük azokat, akik annak idején hallgatták Liszt Ferencet. Paris, szeptember 26. A sajtó barátságtalanul és kedvezőtlenül fogadja Magyarországnak és Németországnak Genfiben a leszerelési javaslatokkal szemben kifejtett elutasító állásfoglalását. A mai ülés is Apponyi beszédének hatása alatt állt Géni, szeptember 26. A népszövetség mai közgyűlésén Comnen román delegátus szólt hozzá Apponyi tegnapi fejtegetéseihez. Kijelenti, hogy teljes őszinteséggel nyilatkozik. Apponyi azt állította, hogy Magyarország le van fegyverezve és az őt környező államok pedig állig fegyverben vannak. Románia békés állam. A múltban is többször kérte Svájc példájára neutralizáltatását. Románia maga szeretne leszerelni, ez azonban egyelőre a mai viszonyok között lehetetlen. Sokszor felajánlotta szomszédainak, hogy kössenek támadást kizáró szerződéseket, választ azonban mindezideig nem kapott Bizonyos államok azt állítják, hogy szomszédaik katonai felfegyverkezése veszélyezteti őket, jóllehet ők törekszenek a béke megzavarására. Magyarország állandóan vádaskodik szomszédaira. Elérkezett most a pillanat a vádak pontos kifejtésére. A foiaboaisájgtniaík Apponyi álltai lapoeitt'csf.áffit pfiHr Saimaltla akkor Iköveffloeailk be, ha megtörténik a morASie fesserelás ás 'ha miadeniűltt uinaf'oimrm jóit a® a dmudkráok, amelynek Romiámüa fis hódtóit Hiszi, hogy ■meigvafMsu! a Beszerelés, aimieffiy«ft a fördkjró íóstóndiékofe, a KelPowg-pakkwn és az amgcl-JÍnainidBa filtóíttbaiejg'yiemmény iö biaonyilt. Nem jámuJühat hxxmA te'rjieísetn ahhoz a gondtoflhffliD®, hogy a dönfcőbirrfáisa békét Osusky is szükségesnek tartotta sz intervenciót Eauifcán Osusfcy oséhsztovák detegtífeas szóMfí M. Nem is ikért volna azét, — modotltia — hogyha tegtntaip nem hmgzabttaík volna el azok a súlyos szavaik, amelyék dgian afokaltansiKalk iámra, hegy megimén- gezzék a dunnái óiliaimiok B'ídTosaférá(jált Apponyi atomi tad'ok'Otlfta meg a szavazástól valló 'tartózkodást, hogy öimes meg Matgyonxxnseág és szomszéd oá között az az 'erkölcsi é& poMliliíkiaii ataitoszjféma, anueHy, illyetn eaeraödósék megkötéséit lehetővé teamé. Vágjon ez az ömdokötáe aUknlimaB lesz-e emra, hogy eSő- eegiDtbe ezt a mooállliss és poM'likaá (köBe&cdést és eB- osalassa a Mzonyhaflamsájgot és a nyomáibam 'támadó fiéftreériéslt. Milndeoek dacára konmtámya nevében kújíetlienitíL, hogy öeehszfiorviáíkiiia, úgy anáinlt a omifiltban, a jövőben á» ragaszkodna tag bőkeszeratetiahiez és sima törekvéséhez, hogy a bakét óClíteJláinoissálgfbaia b'izltioeiüBá.k. A közgyűlés ezu'tőm ollfogadlha a jógii és Oieraa©- relési WJbiizoíltteóg jefliemlbését és a hozzáfűzött hialttá- rooHífá javaslatokat, miközben a magiyöir dielegtícdÖ tamhózkodP'it a támadás irrizátrását és a köliesömiös tó- mtoigaitáet biirfosiltő szerződéseik szövegéinek meg* szavazáséitól. A tegnapi eredmény Géni, szeptember 26. Mint tegnapi számunkban jelentettük, a népszövetség lefegyverzési vitáján tegnap Benes és Táncos beszéde után Bem- storff gróf német delegátus mondott nagy beszédet. Utána Paul Boncour szólalt föl, aki megcáfolni igyekezett Bernstorf! állításait. A francia! delegátus nyilatkozata után a késő esti órákban Cárion de Wiart belga miniszter, a harmadik bizottság elnöke befejezte a vitát és elrendelte a szavazást. A francia határozati javaslatot a i ép- 6zövetségi teljes gyűlés nagy többséggel elfogadta, de a magyar és a német delegátusok tartózkodtak a szavazástól. A költségvetési bizottságban rohamozzák Englist, a hadügyi tilkiadások miatt Engüs védi a nehezen egyensúlyba hozott költségvetését Prága, szeptember 26. A költségvetési bizottság ma délelőtt és délután folytatta a költségvetés feletti általános vitát, amelyet minden valószínűség szerint ma be is fejez. Az ülésen jelen volt Englis pénzügyminiszter, később Srámek miniszterelnökhelyettes is. A vitát érdekessé tette. Englis pénzügyminiszter felszólalása. Az első szónok Matousek cseh nemzeti demokrata képviselő volt, aki rámutat arra, hogy a kormánypártok a szociális biztosítás kérdésében éppen a jubileumi évre való tekintettel voltak engedékenyek és többet engedtek, mint amennyit kellett volna. Szerinte a szisztema- tizálás következtében csak azok az állami tisztviselők jártak jól, akik újonnan léptek az állami szolgálatba, ellenben azok elől, akik husz-huSzcnöt éve állami tisztviselők, teljesen elzárták az előlépés lehetőségét. Tekintettel arra, hogy a költségvetés adminisztrációs tételei negyvenötmilliós megtakarítást mutatnak, kéri a pénzügyminisztert, hegy ezt a 45 millió koronát használja fel a szisztématizálás megjavítására. Igen élesen bírálja az adóbehajtásokat és különösen kifogást emel az ellen, hogy jóllehet leszállították az adóreform révén az adókat, mégis 1929. évre a jövedelmi adó a költségvetésben ugyanolyan magas összeggel szerepel, mint az elmúlt évben. Ebből tehát az következtethető, hogy az adóhivatalok ugyanolyan szigorúsággal fogják az adókat behajtani, mint ebben az évben. Sőt azt látja, hogy az adóreform óta az adókivetések még nagyobb ösz- szegekre rúgnak, mint azelőtt. Sokhelyütt háromszor-négyszer nagyobb adót vetettek ki ez évben, mint az elmúlt években. 1926-ban egy emberre 137 korona adót vetettek ki, me^t az átlagösszeg 440 korona. Kéri az anomáliák megszüntetését. Diet] német szociáldemokrata képviselő kifogást emel az ellen, hogy egyes minisztériumok ugv ez évben, mint a múlt évben túllépik a költségvetés kereteit. Az 1927. évi zárószámadásból kitűnik, hogy a külügyi, a nemzetvédelmi és a belügyminisztérium túllépték a költségvetési előirányzatot. Különösen a nemzetvédelmi minisztérium lépte túl a költségvetést Csodálkozik azon, hogy ilyen gazdálkodást megtűrnek. A mull évi zárszámadásból kitűnik, hogy az egyenes adókból 338 millió koronával kevesebbet vetlek be, de viszont a nem egyenes adóknál a többletbevétel óriási. Ebből látható, hogy az adóbehajtás nem megy rendszeresen. Különösen a nem egyenes adókat későn vetik ki és ebből súlyos bajok származnak. Az évi zárszámadás szerint az adóhátralék 5.8 milliárd korona s ebből négy milliárd az egyenes adó. A zállampénztárban a többletbevétel 879 millió korona. Ugylát- szik tehát, hogy az állampénztárban rengeteg lehet a készpénz. Sőt, mint hírlik, bankokban is fekszik kincstári pénz igen alacsony kamatozás mellett. Értesülése szerint az állam a Skcda-müvekben is érdekelve van, ami nagy veszéllyel jár és igen könnyen nagy veszteségbe sodorhatja az államot. Követeli, hogy a közigazgatási reformot ne hajtsák végre. Englis beszéde Ezután Englis pénzügyminiszter szólalt fel és válaszolt a vita folyamán elhangzott beszédekre. Englis elsősorban Pólyák képviselő ama kijelentésére reflektál, hogy a pénzügyminisztériumnak vannak alávetve a többi reszortok és minden minisztérium tulajdonképpen csak a pénzügyminisztérium végrehajtó közege. A miniszter szeretné, ha ez legalább egy bizonyos százalék erejéig megfelelne a valóságnak. A költségvetés úgy készül, hogy az egyes minisztériumok beterjesztik saját költségvetéseiket s a pénzügyminisztérium feladata mindössze annyi, hogy államháztartási szempontok tekintetbevételével a költségvetést a stabilizáció keretei között tartsa. Ha a stabilizáció megvan, úgy a kormány dönt véglegesen a költségvetésről. Minden tárcának megvan a lehetősége arra, hogy kiván- sággkkal álljon elő és a kormány dö”4 hogy erre vagy arra a célra többet vagy keveseb- bet ad-e. Minden tétel fontos, de a pénzügyi igazgatásnak az a föladata, hogy fölállítsa a keretet, melyet túllépni nem lehet. A pénzügyminisztérium‘funkciója inkább csak negatív, ne mállapithatja meg, hogy mire kell a pénzt t 'PRAS., .cAU-HIMjAIZ Apponyi beszetíe Géni, szeptember 26. A népszövetség tegnapi ülésén Apponyi Albert gróf magyar delegátus oly nagyszabású és olyan hatású beszédet imádott amilyet a genfi gyülekezet eddig csak Briandtól hallott, a egyszer, a genfi jegyzőkönyv vitájának napjaiban, Herriottóh majd Mac-Donaldtól, s mógelőbb, közvetlenül a háború befejezése után a tisztaszivü és lelkes Lord Róbert Ceciltől. Az agg magyar gróf szájából az európai lelki ismeret szólt, s talán ez volt az oka annak, hogy a nagyszerűen fölépített és nemes előkelőséggel előadott beszéd oly óriási hatást keltett a hallgatóságban. A delegáltak percekig ünnepelték Apponyit, hozzárohantak a szónoki emelvényre, szinte megölelték és a kezét szorongatták. Elsőnek Wang kínai delegátus kívánt szerencsét Apponyi grófnak, majd Procope finn külügyminiszter sietett hozzá a tapsoló tömegen át és Janidon szorított kezet vele. Délután és este másról sem folyt a szó, csak a ,magy*‘ beszédről; voltak, akik ellene nyilatkoztak, de a legtöbben, rő>g a kis államok képviselői, akik a saját törekvéseik és gondolataik ragyogó megtestesitőjót látták Apponyi grófban, határozottan a népszövetség egyik legnagyobb eseményeként ünnepelték a beszedet. A mai ülés sem tndott kikerülni a beszéd hatása alól 8 Apponyit tovább ünnepelték. A világ minden lapja behatóan foglalkozik az eseménnyel és Franciaországot kivéve, egyetlen ország sincs, amelynek sajtója Apponyit nem mint Enrópa lelkiismeretét és a kegyetlen elnyomatásban élő kisnépek szószólóját ünnepelné. Magát a beszédet az alábbiakban közöljük. Legfontosabb része az, ahol Apponyi az európai államok által tervezett biztonság egyoldalúságáról beszól. Mig Franciaország a lefegyverzés fejében erélyesen követeli a biztonságot, addig például arra senki sem gondol, hogy a legyőzött államok, így többek között Magyarország biztonsagára is figyelni kellene. Magyarországot milliókra menő szuronyerdő veszi körül s e szuronyerdők tulajdonosai mégis a saját biztonságukat akarják nemzetközileg garantálni, s nem gondolnak a lefegy- verzeít 3fagyarország sorsára. Az európai rend s béke legnagyobb akadálya pillanatnyilag az a körülmény, hogy vannak nemzetek, amelyek jogilag igen alacsonyreadü sorsra vannak kárhoztatva. Kétféle népjog uralkodik Európában: a győzőké és a legyőzötteké. Az a biztonság, amelyet egyes államok követelnek Géniben, örökkévalóvá akarja tenni a legyőzöttek és í győzök közötti különbséget. Mindazok a nemzetek, amelyek igényt tartanak a nemzet nevére, természetesen tiltakozni fognak a biztonsági kérdésnek ilyen beállítása ellen.
