Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-27 / 221. (1848.) szám
wa! siámssnk \% oSclaS Vn. évf. 221. (1848) szám ■ Csötörtök • 1928 szeptember 27 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkói és rUSziflSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága Panská negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: nnlUlhni nnnilnnin 12, II. emelet Telefon : 30311 hiadoévente 450, félévre 226, negyedévre 114 Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Tehavonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ FOR6ACH GÉZA lefon:30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Síi sincs az egyház és az áSlam konfliktusának elsimifásáríí — Calles a kulisszák miiül fog irányítani — Az ünnepélyes elnökválasztás — A generálisok haragja Obregon több híve nincs megelégedve Gil magválasztásával s Calles éppen ezért kénytelen lesz a különböző csoportok között közvetíteni. A petroleum-politikában Gil ugyancsak követni fogja Calles rendszerét. Az alkotmányos köztársasági elnökválasztást a kamara november hónap harmadik vasárnapján tartja meg. Egy mecsiöfcatt lengyel vezérkari — Uj kováéi puccs?—Lengyelország H TélimeafiszQlt Irta: KLEBELSBERG KUM9 grél Magyarország nagyszerű knltnssniii- niszterónek nemcsak kultúrpolitikai, iskolaügyi alkotásai valósággal korszak- alkotóak, hanem publicisztikai Írásai is legkomolyabb eseményei a magyar újságírásnak és abszolút Luiturárté- kiikkel hivatottak arra, hogy az egész nemzet kulturéleténck irányt szabjanak. A kisebbségi sorsban élő magyarság is hasznos tanulságokat vonhat le a maga számára Klebelsberg Kunó %róí európai horizontú, neonacionalista kultúrpolitikájából, s épp ezért közöljük le mi is Klebelsberg grófnak a pesti sajtóban legújabban megjelent alábbi vezércikkét: „A vész kitört. Vérfagylaló keze emberfejekkel labdázott az égre, emberszivekben dúltak lábai. Lélekzetétől meghervadt az élet, a szellemek világa kialudt. És folyton, folyvást ordított a vész, mint egy veszetté bőszült szörnyeteg. Amerre járt, irtóztató nyomában szétszaggatott népeknek átkai sóhajtanak fel csonthalmok közül és a nyomor gyámoltalan fejét elhervadt városokra fekteti. Most tél van és csend és hó és halál, a föld megőszült, nem hajszálanként, mint a boldog ember, egyszerre őszült az meg, mint az Isten, ki megteremtvén a v lágot, elborzadott a zordon mü felett és bánatában ősz iett és öreg." Vájjon ki irta e zord keserűségükben fenséges sorokat? Talán egy ismeretlen hatalmas tehetség, akit a világháború borzalmai izgattak baljós pythiai ihletre? Mert úgy látszik, a világégés epochális katasztrófája kell ahhoz, hogy a költői lélek akkora izgalomba, felindulásba, lendületbe jöjjön, hogy lantján ilyen majesztétikus akkordokat tudjon megszólaltatni. Pedig még sincs igy! E sorokat szabadságharcunk összeomlása után szörnyű kétségbeesésében Vörösmarty irta, aki három legnagyobb költőnk közül a mai magyar nemzedék lelkiségéhez a legközelebb áll. Arany szabatosságával, befejezett mondataival, nemes, okos józanságával a kiegyezés korának realista nemzedékére hatott. Petőfi tyrtaeusi költészete a világháború idejében faszcinált bennünket. Aki hadikórházainkban hallotta, mikor Jászay Mari Petőfi harci dalait szavalta é3 látta sebesült katonáink átszellemült arcát, csak az tudja, mit jelentenek, a nagy költők müvei a nemzeti erők fokozása, felcsigá- zása szempontjábők A szimbolizmus befolyása alatt felnőtt mai generáció a nagy mélységeket, a szokatlan jelzőket, a sajátos szőfü- zéseket, szórendeket kedveli s éppen ezt találja meg leginkább Vörösmartynál. De ezenkívül itt van a történeti helyzet megkapó analógiája. A XIX. század huszas éveiben József nádor és Széchenyi vezetése alatt megindult a reformkor s egy negyedszázad alatt a fellendülés tüneményes útját futotta meg a magyarság. A vetés éppen érett, mikor elverte az 1849-iki szörnyű jégverés, melynek komor hangulatát tükrözi vissza Vörösmarty költészetének utolsó szaka. A kiegyezés kora már félszázadig tartott, még többet s még rohamosabban fejlődtünk s a virágzás e folyamatába csapott be az 1914—19-iki katasztrófa, melynek deprimáló hatása alatt áll a mai nemzedék. Ezért érzi meg annyi jó magyar ember Vörösmartyval, hogy a föld megőszült. Valóban megőszült? Soj^külső jel arra mutat, hogy igen. Álljunk csak meg útközben rendre minden faluban a hősi emlékeknél, melyeknek talapzatára oda van vésve a hősi halottak névsora. Kicsi, törpe helyeken is döbbenetesen hosszú ez a névsor. Ezek a javakorukban, életük legmunkásabb szakában elhalt emberek most hiányzanak nemcsak a szükebb csaNewyork, szeptember 26. A mexikói kongresszus tegnap mindkét ház közös ülésén 277 szavazattal egyhangúan Portes Gil belügyminisztert választotta meg Mexikó ideiglenes köztársasági elnökének. Gil december elsején kezdi meg működését és 1930 február 15-ig marad elnök. A végleges elnököt csak 1929 novemberében választják meg, aki csak 1930 februárjában veszd át hivatalát s mandátuma 1934 november 30-án jár le. Gil megválasztása Calles mostani elnök nagy győzelmének tekinthető. Obregon meggyilkolása után Calles azonnal amellett foglalt állást, hogy a jövőben polgári kormány és polgári köztársasági elnök vezesse az állam ügyeit. A tábornokok legszívesebben újra tábornokot választottak volna, de Calles személyes befolyásának latba vetésével elérte, hogy beleegyeztek egy polgári személy megválasztásába. Gil mindössze harminchét éves, négyszer vóVí már a mexikói kamara tagja é* pillanatnyilag a jelentős Tanmelipae tartománynak kormányzója. Annakidején ő volt Calles elnökjelölésének legnagyobb híve s Calles hálából belügyminiszterré tette. Az uj elnök kötelezettséget vállalt, hogy Calles amerikai politikáját folytatni fogja és lépéseket tesz az egyház és az állam konfliktusának befejezésére. A választáson több külföldi diplomata vett részt, számos mexikói kormányzó, de egyetlen katonai személyiség sem, amit a mexikói lapok ma reggel feltűnően hangoztatnak. A tábornokokat Calles visszaküldte állomáshelyeikre, hogy ezzel is dokumentálja, miszerint a köztársaságban nincs többé katonai diktatúra. Mexikó City, szeptember 26. Politikai körök véleménye szerint az uj ideiglenes elnök föltétlenül és minden tekintetben Calles eddigi politikáját fogja követni. Az elmúlt tiz uap alatt Calles több ízben kijelentette, hogy Gilt szemelte ki utódjául. Gil tartományában mindig a lehető legnagyobb precizitással teljesítette a. központi kormányzat parancsait és hir szerint a vallási törvényekben is teljesen egyetért CaHessel. Éppen ezért kevés remény van arra, hogy Gil elnöksége alatt az egyház és az állam nagy konfliktusa végre elsimul. Egyelőre nem tudni, mennyire marad döntő Calles befolyása a mexikói politikában. Általános vélemény szerint Calles még lemondása után is vezetni fogja az állam tizeit. ■WHWffWI 'HU—Iliin H .....< Iá dnak, hanem az egész nemzetnek, a magyar közgazdaságnak is. Ennyi embernek gyors kiválása a termelésből valóban nagyon is meglátszik az egész nemzet összmunkatel- jesitményének megcsökkenésén. A földnek, hogy teremjen, nemcsak bizonyos mennyiségű vízre, napsugárra van szüksége, hanem bizonyos munkára is s a haza földje most nem kapja meg a munkáját annak a több százezer karnak, mely az északi és déli csatatereken jeltelen sírban porlik. Általában a magyar nemzet összetételében, egész struktúrájában a korosztályok és a nemek természetes egyensúlya is megbillent, megromlott. A gyermekek, a nők és az öregek, szóval az eltartottak mellett csökkent a dolgozók, a keresők, a csa- ládfentartók számaránya. Sokszor elnézem a magyar kultusztárca építkezéseit. A munkások között az egyik a lábát húzza, a másik merev ujjával elejti a téglát. Kérdem, mi baja? Mondja, hogy 50 vagy még több százalékos hadirokkant Nem Berlin, szeptember 26. A Berliner Tagblatt ma reggeli számában kovnói tudósítás alapján részletes jelentést közöl egy állítólagos lengyel vezérkari tiszt szökéséről és vallomásáról. Néhány nappal ezeiőU á litván-lengyel határon a litván határrendőr- ség letartóztatott egy G. F. nevű (a teljes nevét egyelőre titokban tartják) lengyel vezérkari , tisztet, aki a litván határ mentén a demarkációs vonalat minden igazoló irat nélkül lépte át. A lengyel tiszt vallomása szerint megszökött Varsóból, mert nem tudta elviselni az ott uralkodó állapotokat, melyek a Pilsudski-párti tisztek szabad prédájává teszik a tisztikar alkotmányhü részét. A letartóztatott tiszt többek között a következő szenzációs vallomást tette: A vilnai legionista kongresszus után Lengyelország elhatározta, hogy támogatni fogja Plecskaitisz litván emigránsvezért és segítségével uj forradalmat szít Litvániában. Plecskaitisz feladata az lett volna, hogy Kovnót ugyanolyan rajtaiiéssel elfoglalja és Lengyelországba bekebelezze, mint annak idején Zelidovszki Vilnát. Az akció vezetése á lengyel vezérkar második osztályának kezében van. Plecskaitisz és Pilsudski egy-két héttel ezelőtt összejöttek és a marsall lakásán egy többórás tanácskozás után, amelyen magasrangu lengyel vezérkari tisztek is rósztvettek, elhatározták, hogy az emigráns- vezér egyelőre tízezer dollárt kap Lengyel- országtól s az összeget a lengyel vezérkar második osztálya Vilnában már át is adta Plecskaitisznak. Augusztus tizenötödikén a litván emigráns és Riz-SnigI lengyel tábortiszt fcovnői vallomása nők megbeszélték a rajtaütés részleteit és a térképen kijelölték az elfoglalandó stratégiai pontokat. Vilnában titokban lengyel támogatás mellett már uj litván kormány alakult, amelybe a következő politikai személyiségek tartoznak: Kartiklisz őrnagy, Kosz- tiokoíszki képvisel", Abranovics szenátor, Okulicz képviselő és Raskevicz alezredes. A megbeszélt terveket november folyamán kellene végrehajtani. Vilnában titkos nyomda működik, amely Rigában és a többi litván városban terjesztett lázitó felhívásokat ad ki. Az elfogott lengyel tiszt továbbá szenzációs részleteket közölt Sikorszki tábornok meggyilkoiásáról, amiben állítólag Pilsud- szkinak is része volt. A litván rendőrség holnap hozza nyilvánosságra a lengyel tiszt Si- korszkira vonatkozó vallomását. A lengyel—litván demarkációs vonalon tegnap uj tűzharc fejlődött ki a lengyel és a litván határőrök között. A lengyel katonaság betört litván területre és kézigránátokkal támadta meg a litván rendőrosztagokat, de amikor ez utóbbiak erősítést kaptak, sietve visszavonult a határ mögé. Varsó, szeptember 26. A litván sajtó szenzációs külsőségek között közli azt a vallomást, amelyet egy Lengyelországból megszökött állítólagos lengyel vezérkari tiszt Kovnóban a lengyel hadsereg puccsterveirőt és a tisztikar belső állapotáról tett. E vallomásban Plecskaitisz emigránsvezér neve ugv szerepel, mint akit a lengyel kormány támogat és buzdít. A lengyel távirati irodát felhatalmazták, hogy kategorikusan cáfolja a lengyel vezérkari tiszt szökéséről, Kovnó elfoglalásáról és a lengyel tisztikar terveiről szóló álhireket. LAUFER $., Bralislava Ondrejská 11., Tel. 29-22. is szólva a csonkákról, ilyen többé-kevésbé béna hadisérült is tömérdek van, kinek munkaképessége kisebb-nagyobb mértékben csökkent. A volt hadifoglyoknak meg se szere, se száma. Valamennyi arról panaszkodik, hogy a fogolytáborokban, különösen Szibéria hómezőin kimondhatatlanul sokat szenvedett. Én Zilahy Lajos drámáját klasszikus műnek tartom, mert a nemzet életének tragikus szakában sok százezer magyar ember közös, mondhatnám azonos szomorú sorsát főszereplőiben művészi módon meg tudta testesíteni. Ezek közül az emberek közül sok halvány, beteges, de még azoknak is, akik külsőleg jól néznek ki, elnyüdtek az idegei. Ha az izom szakad, csökken a munkaképesség, ha az ideg bomlik, elapad a munkakedv, ami eredményben egyremegy. És míg ezek a szörnyűségek a frontokon történtek, addig itthon rosszul táplálkoztak a terhes nők, a szoptatós anyák és a gyermekek, úgyhogy még az uj nemzedék is kisebb életerővel jött a világra s ott satnyult, ahelyett, hogy fejlődött volna. Hasonlítsuk össze a megtizedelt, fizikailag depravált trianoni magyar nemzetet a SO-as és 90-es évek nemzedékeivel. A nem-
