Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-25 / 219. (1846.) szám

0 <PlíA*CÍAIi v lAiklÉARHIRLAP 1928 gaeptemiber 25, kedd. A madárházai uj szanatórium sajtóbemutatója Matlárházsa, sziepteimíb&r 24. (Tudósítónk beleionjelentése.) Az uj mattáíiházai szanató­riumot, a moly a Foirfberger-család tulajdona, a sajtó képviselői előtt vasárnap ünnepélyes keretek között nyitották meg. A megnyitó ünnepély alkalmával Pozsonyból, Kassáról, Prágáiból, Budapestről és Bécsiből mintegy harminc újságíró jelent meg. Reggel fél hét órakor érkeztek Popirádira a pozsonyi és bécsi újságírók, hat órakor a kassaiak, ki­lenc órakor a prágai újságírók Odehberg felől, tíz órakor pedig a budapesti újságírók, ahonnan a szanatórium autóin a busz kilo­méternyire fekvő Mailáiriházáira mentek. Reggel tíz. órakor érkeztek meg az újság­írók Madárházára. Fürdő után reggeli, majd) Forberger Árpád igazgató és felesége veze-1 t ésével az újságírók megtekintették az uj szana­tóriumot, amely háromemeletes hatal­mas épület a legnagyobb komforttal berendezve. A modernül felszerelt szanatóriumnak gyö­nyörű kávébaza és étterme van. Nagyon ér­dekes. hogy a szanatórium mintegy nyolc­van szobája mindegyikének más és más a berendezése. A szanatórium világítási be­rendezése a legmodernebb és angol minta alapján készült. Este kilenc órakor volt a tu­lajdonképpeni ünnepélyes megnyitó a szana­tórium éttermében, amelynek karzatán he­lyezkedtek el a szanatórium meghívott ven­dégei. Az ünnepélyes megnyitó beszédet Forberger igazgató mondottra, majd felkö­szöntőt mondott Bezdek igazgató, a pozsonyi í idegenforgalmi hivatal vezetője, aki a Tátra jövőjére ürítette poharát é.s ki­jelentette, hogy Madárházát is be fog­ják kapcsolni a tél folyamán a rádió- forgalomba, ugv hogy onnan is lehet majd rád jóleadáso­kat eszközölni. Ezután Portya pozsonyi szer­kesztő mondott fePköszöntőt. Beszéltek még Rehanovsky szerkesztő (Becs), Forberger Béla dtr. (Igló), Székely Jenő szerkesztő (Kassa), Ma-tikár szerkesztő (Prága), Tar- kövv szerkesztő (Budapest), Nedigár szer­kesztő (Prága), Polnisch szerkesztő (Lőcse). Végül Kemény Vilmos dr. a Kárpátegyesü­let nevében köszönte meg az üdvözléseket. Ma reggel kilenc órakor az újságírók autókon Matilárházáról Lőcsére rárdúltak ki, ahol Kőszeghy igazgató szakszerű vezetése és magyarázata mellett meg tekintett ék az évszázados lőcsei római katolikus templo­mot és a városházát. Ezután a lőcsei Tálca- szál lóban bankett volt.----oo---­né ppárti blokk vagy katolikus blokk? Prága, szeptember 24. A cseh néppárt morvaországi vezetőlapja, a Den visszatér azokra a folyton felmerülő hírekre, hogy a cseh és a szlovák néppártok parlamenti klubja ismét egyesülnek. A Den megállapít­ja, hogy a cseh néppárt végrehajtóbizottsága, amely a napokban ülésezett, nem tárgyal a két párt parlamenti klubjainak újólagos egyesítéséről. Kifejezetten azonban beismeri, hogy a cseh néppárti végrehajtó bizottság ülésén a ludákok és lidákok közös blokkjá­nak megalakítására vonatkozó tervekről szó volt, esetleg olyan blokknak a megalakításá­ról is, amelyet nemzetiségi különbség nélkül valamennyi katolikus párt, így tehát a német kereszrtényszocialisták is, megalakítanának a közös érdekek védelmére és a katolikus ügyekben követendő egységes eljárás létre­hozására. Az első esetben nyilván holmi hi­dat akarnának építeni a lidákok és a ludá­kok közé, a második esetben pedig katoli­kus együttműködésről volna szó. • — Hamlet mint Iweiblista. Tokióból jjieülenlbilk: Japánarszág me, hálta CsubauMtez Yuzo <Jir. liirtóinaík, Staíkeep.öajre mliiivefimieik miintaezieTlii kioirvplieittb iScwxli- táfiáJvajl rendelkezi!k. A megy író egyes müvei ied- dlig lis He voíltiak ugiyam japán (nyeltene ttoirdlilbva, 'ez a torditás 'azonban meim vailaimd nagy u'lnodlaillmii ér- ’béfklkeí]: diicsókiedheíeitiK Ghia!k)eiPipe*aire',l 'egyáiliteiMn Jia- páníomziá'gtban nagyon kediveillitk és a japánok ve'lilaik aasdk, lalkjifk jóval! m lamigioliofk eWltt feíls'őnleik illetlek foi-- ftőnllebelt, 'hogy Sbaikespeare imiii/veiíit modlenn Ikiolez- tilimiben mdiják. Éppen rn'oöt -mariit ihutezooröit -esztien- dieije, Ihogy iíotmilieft Tokiiőbam leOlŐBCBÖir 3lé(ptellit te! oi- Jiinidiedben -és 'szalonkaíbálibain. A japán meinidieoíSflc erat a foo&iítiümül iis 'e(liaivu1llnla!k ilatío-lKáilv -és a dán hieir- oegifiből’ ppn-nlirűrfimit tvőn-álitak, aki! s-zinnew dwewszben, biciUr-lin jelenít meg n Bzámpadoh. Azóta ifíannUelt Ji- rw.ir/-jriv'/;ágfbtain miéig egiyiéfo váütor&áisoin is (kieretezbiil- imienft, iámig végre, f-milvlkof, ■<% ikialki egyemnulh'ájt 'öi- tSM. (Ebben a Ikioe^'ümh-ein kmlnnhen n n'agy európait ryf/rirpv&trrJmri m bxvrrmrMNozoW. „ Boszorkányt“temetett egy ruszinszkói Satu babonás népe A hatóságok exhumáltatják az öngyilkos javasasszony holttestét Beregszász, szeptember 24. (Saját tudósi- tnóiktól.) Ruszinszíkó . . . Oszuly falu . . . Könyves Kálmán már elég rég kimondotta, hogy boszorkányok nincsenek és ebben a fa­lucskában 1928-ban boszorkáyntemetés volt. Oszuly község közel van ahhoz az Koncához, amely néhány évvel ezelőtt belekerült a vi­lágsajtóba, mert ott a kupaktanács elhatározta, hogy nem en­ged orvost a faluba, mert ez betegséget jelent. Oszuly falu a hegyek közé szórt néhány ház­ból áll. Nagyon szegény, nagyon babonás em­berek lakják. Krumplit esznek és spirituszt isznak. A szokott verekedéseknél nagyobb iz­galom nem dúlt itt addig, míg fel nem fe­dezték, hogy a faluban „boszorkány“ van. Aboszorkány öreg volt és ráncos, de so­kan még mint fiatal szép menyecskére emlé­keznek rá. A visszaemlékezek azonban azt is mondják, hogy már annakidején barátkozott az ördög­gel, mert igen vrázslatos ereje volt. Ezt a varázst főleg férfiakkal szemben hasz­nálta fel és sok boldogtalanságot okozott a szerelmére áhitozók között. Aztán megörege­dett — ruszin vidékeken mrá ifatal koruk­ban öregek az asszonyok — és a boszorká­nyos asszony már nem férfiakat, hanem nő­ket kerített hatalmába. Rendelt nekik füvekből készült férfifogó bájitalt, kibabonázta, hogy fiú vagy leány­gyermek szülessen, sőt nagyobb üzlet re­ményében szellemekkel is érintkezett. Éjszaka a keresztuinál találkozott a szel­lemekkel és ha villámlásos, mennydör- gös éjszakák voltak, a falubeliek tudták, hogy egy kis boszorkány táncra kapott kedvet a hegyek között. Évekig remegtek tőle, de azért nemcsak a falu, hanem messze vidékről is felkeresték bosszút, vagy szerelmet elősegítő füvekért. Ebből élt, szegény. Összeszedett egy kis füvet, főzte, szárit- gatta és eladta a tudatlan népnek. ügy látszik azonban, a boszorkányság mint ipar kezdett rosszul menni és a falu né­pe a múlt héten megállapította, hogy a boszorkány eltűnt. Néhány falubeli férfi baltákkal felszerelve el­indult kutatására és egy szilvásban meg is találták. A boszorkány felakasztotta magát. A faluban nagy lett a rémület, mert féltek a bosszújától és elhatározták, hogy az asszonyt rajta hagy­ják a szilvafán, de a fát kivágják és azzal együtt temetik el. így akarták a falut a „közelgő veszedelem- től“ megszabadítani. Bátor legények neki­fogtak a fa kivágásának, utána gödröt ástak és az asszonyt a fával egyőtt eltemették. Előzőleg az asszony száját üvegdarabokkal tömték be, hogy ne tud­jon az ördöggel beszélni. így pusztult el Oszuly falu boszorkánya. A hatóság utólag értesült a dolgokról, elrendelte a halott exhumálását és szigorú vizsgálat indult a falu „boszorká- nyának** halála ügyében. Ossendowski, a világhírű tudós és iró kalandos pályafutása A nagy lengyel tudós Prágában — H aláír aítélve, megkegyelmezve, forradalom élén, forradalom ellen Prága, szeptember 24. Néhány nap múl­va, október elején Prágába érkezik Ossen­dowski Ferenc dr., a világhírű lengyel uta­zó, tudóé és iró, akinek útleírásait: „Az er­dők és emberek dzsungel jeiben“ ée „Álla­tok, emberek és istenek*1 című munkáit az összes világnyelvekre lefordították és száz­ezres póidányszáimokiban adták ki. Ossen- dowskit Prágába a cseh-lengyel klub hivta meg egy október 6-án tartandó előadásra. Ossendowski munkáit az ember vissza-; fojtott lélegzettel olvassa. Az olvasó az első sortól az utolsóig állandó feszültségben van. Nem teszi le a könyvet, aimig végig nem ol­vasta, de végül is eknaradbatatílanul fölme­rül benne a kérdés: Lehetséges-e, hegy egyetlen embernek alkalma legyen átélnie azokat a hihetet­len kalandokat, amelyeket Ossendowski leír? Ossendowski mák eziránybam más számos he­ves vitája volt, amelyekben Sweu Hédin, a világhírü utazó is résztvett. Ossendowski azonban pernyertes maradt és teljesen rehabilitál tan került ki az öt súlyos vádakkal illető vitából. Ossendowski élete valóban egyedülálló a maga nemében és a jelenleg élő nagy uta­zók egyik ének sem veit annyi alkalma a leg- izgatóbb kalandok átélésére, mint éppen neki. Már fiatal korában a Behring-szorostól a Koreai félszigetig elterülő tartományok kőszéntelepei legavatottabb szakértőjének ismerték el. Ugyancsak pontosan isimerte egész Szibériának az aranyielepeit is. Az orosz-japán háború alatt parancsnoka volt annak a bizottságnak, amelynek az orosz hadsereget égőanyágokkial kellett ellátnia. A világháború alatt Mongóliába küldték ki, ahol számos dialektust tanult el. Az ipari vegytanban felmutatott kiváló tudása elis­meréseképpen kinevezték a pétetrvári mű­egyetem tanárának a gazdasági földrajz tan­székére. Mint kiváló újságíró és iró orosz és len­gyel nyelven több mint tizenöt tudomá­nyos és utleiró munkát jelentetett meg, amelyek rendkívüli feltűnést keltettek. Ma Ossendows'kii a varsói kereskedelmi fő­iskola és a katonai akadémia tanára. Ossendowski még 1905-ben vetette bele magát a kalandos életbe, amikor tempera­mentuma elragadta és a tudós a Távol Kelet forradalmi kormányának az elnöke lett. A cár nem tartotta be Ígéretét, amelyet 1906 október 17-én az alkotmányra vonatkozólag a népnek tett, mire a távolkeleten mozgalom indult meg, amely Szibériának az európai Oroszországtól való elszakitását tűzte ki gél- iául. Ossendowski akkoriban Charbinban tar­tózkodott és a forradalmi mozgalom élére állt. Működése azonban nem volt hosszuéletü. Mindössze hatvan napig tartott. A cári hatósá­gok sorban tartóztatták le Charbinban, Vladi- vosztokban és Csitában a forradalmi mozga­lom vezetőit. Ossendowski, noha idejében fi­gyelmeztették, nem menekült el, úgy hogy 1906 január 16-án nyolcvan társával letartóz­tatták. Valamennyinket bíróság elé állították és halálra ítélték. Ossendowskinak személyes jóbarátja, —f'l IH| Ilii IMII H' III Ml Illlll I Ml inni III Ml ■ririTTP M—W1HH1 HHIWIIIITTO rí—!¥■■—11|IMI ■ II Xia»CT^JMUlBI>Ktl8PiBaBB»WW«»«P» !I MElső szlovák ékszer-, arany- ezüstár ■11 Ég Tulajdonosok! FROSTIG TESTVÉRIEK |||| § jj Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. |j i­FJsörangu készítmények ékszer-, arany* és ezüstárukban jMpff ^ j — 50% megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon Ó-arany és ezüst, valamint érmék fazon flflPli |1 ■■ ra||pCT átdolgozását a legolcsóbb árak mellett vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával ü t I a kö befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5% engedményt kapnak r.wg'i£i4rucvjar.rr?T - rnrrigjy; v LK*rwmm>2zn Valódi magyar cipők, méret után és készen csak GOLDSTE1N készitményei, elismertek és megbízhatók. Goldstein, Prága, Reunioni palota. Kassa, Malomén 3 Witte gróf közbenjárására megkegyelmeztek és halálbüntetését kétévi súlyos börtönre változtatták. Különböző börtönökben töltötte büntetését Ossendowski, rnig végül is kegyel­mi utón amnesztiát kapott. A világháború Ossendowskit a tengeré­szeti minisztérium szolgálatában találta. A bolsevista forradalom után Omszkba ment egyetemi tanárnak, amikor Kolcsak generális Szibériát egyidőre felszabadította a bolsevista uralom alól. Kolcsak kormányában mint pénzügyi és mezőgazdasági szakértő fejtett ki működést. A K olc s ak-kor má ny bukása után a Jeniszej-folyó menti kikutatlan erdősé­gekbe ment és onnan elindult kalandos útjai­ra, amelyeket említett két leghíresebb köny­vében ecsetel. Október 7*én községi választás Körmöcbányán Körmöcbánya, szeptember 24. (Saját tu­dósitónktól.) Körmöcbánya polgársága ok­tóber 7.-én újból a választási urnák elé já­rul, hogy megválassza uj képiviselőtestületét. E helyi választásnak a novemberi közigazga­tási választásokra való tekintettel országos vonatkozásokban is jelentősége van s érté­kes adatokkal fog hozzájárulni a pártercivi- szonyok előzetes megállapításához. A válasz­tás előreláathatólag súlyos veszteséget fog je­lenteni itt is a szlovák néppártra nézve, amely a kormánybalépés óta rohamosan vesz­ti híveit ezen a vidéken is. Vele szemben fö­lényes kilátásokkal tekinthet a választás eredménye elé az országos keresztényszocia­lista párt, amely itt egyedül képviseli az ős­lakos autonómista politikát, s amelynek nép­szerűsége az őslakosság körében napról-nap- ra erősbödik. A keresztényszocialista párt hármas számú listája az egész őslakosság lis­tája! A szlovák néppárt züllését azzal igyeke­zett itt megállítani, hogy a régi vezető expo­nenseket elejtette, s uj embereket állított az előtérbe. Ezekkel a 9zemélycserélésékkel azonban Hlinkáék épp az ellenkező célt ér­ték el s a körmöcbányai helyi pártszerve­zet bomlása föltartóztathatatlan. A néppárt le­csúszott vezetői most megalakították a köz­ségi választásoknál ismételten felmerülő „polgári párt“-ot, amelynek vannak jelölt­jei, de nem lesznek szavazói. A „politika- mentes“ kormánypárti trükknek a körmöc­bányai őslakosok sem ülnek föl és senki sem fog szavazni azokra a politikailag százszor levitézlett önjelöltekre, akik mindég alázatos eszközéi voltak a kormánypártok kisebbségel­lenes politikájának. Egy munkanélküli pesti cipész agyonlőtte feleségét, gyermekéi és önmagát Budapest, szeptember 24. Szombaton, a késő délutáni órákban a zugligeti Disznófő-vendágló közelében körsétáját végző mezőőr borzalmas le­letre bukkant. A vendéglőből felfelé vezető dto:i az egyik fa tövében három holttestet pillantott ineg hatalmas vértócsa közepén. Értesítette a kö­zeli rendőrőrszemet s nemsokára rendőri bizott­ság szállt ki a helyszínre, hová akkorára a mentők is megérkeztek, de dolguk már nem akadt, mert a fa alatt talált emberekben már nem volt élet. A rendőri bizottság megállapította, hogy a fa lom'o- sátra alatt heverők egyike Manhard András huszonhétéves cipész, a má­sik tizenkilencéves felesége, a gyermek pe­dig Oszkár nevű fiacskája. Megállapították azt is, hogy Manhard, aki nagy nyomorban élt az Ernő-utca tizenkilenc szám alat­ti házban, néhány nappal ezelőtt kivitte családját a zugligeti erdőbe és ott ütöttek tanyát. A rend­őrorvos véleménye szerint a tragédia két nappal azelőtt történhetett oly­képpen, hogy Manhard először feleségét, az­után kisfiát és végül önmagát lőtte agyon. A családirtás hátterét két levél világítja meg. melyeket Manhard András zsebében találtak. Az egyikben a családirtó munkás bocsánatot kér ap­jától, s így fejezi be sorait: ..Lesz niár lakás, lesz minden. Most eluta­zunk és nem jövünk vissza. Játék az élet és a játék befejeződött**. A nyomozás folyamán a rendőrség kiderítette, hogy a munkás három hónapja munka né1,'!il lé­zengett és sehol sem sikerült álláshoz jutnia. Családjával a legnagyobb nyomorban élt és nns- tohasorsál még elviselhetetlenebbé tette, hogy egy bútorozott szobában kellett ideiglenesen meg­húzódnia. A Képes Hét előfizetési dija Praha 1I„ Panská 12. sz. III. emelet cimre küldendő

Next

/
Thumbnails
Contents