Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-23 / 218. (1845.) szám

14 KERESZTSZÓ REJTVÉNY A 27-ik száram kere&EtsRórejtvény IA aniulít -rasámnlaípá száwuiníkbeni üöötaöflít 26-fik eeánnu keress!ÍHSór^tvéayüinik íhieflfyiew mieglfiejtéö© a köveftOíeoő: Viaszántes sorok; 1. Saaba/döág a Ihó aüla/bt, 14. ZaJh, 15. Iroda. 16. Reá, 17.Fádies, 19. Napos, 20. Perel, 22. Ugt>r, 24. Dós, 25. Divta, 26. Elíécr, 27. Áit- áanari, 90. Esnék, 91. Riáiby, 33. Pöirlfc, 38. Fauin, 40. Riatuó, 41. Ölti, 48. Beillő, 45. Hatod, 47. Tiu irruás, 49. Angina. 50. Tora, 51. Szakra, 52. Ráday, 53. Barnád; 55. Ráday, 56. Ajrtm, 57. Árul, 59. Nero, 61. Eaz, 62. A kör, 64. List, 96. Iván, 68. Nauipitlia, 71. Arab, 73. Araik, 75. Lee, 76. Patrta, 78. Abrak, 80. Atitía, 82. Darál, S4. Jóé, 85. A Ráró, 86. Zegtu, 67. AmgtelH Reíltph Norman. Pü®göle|res sorok: 1. Szféráik hsunmiönáágtai, 2. Kai, 8. lAJbduil; 4. Alsó, 5. S5m, 6. Aradü, 7. Szipog, 8. SzxxJa, 9. Has, 10. Alpi, 11. Annaisi, 12. Tété, 18. Taliltéro6sy Zebulion, 18. Eger, 21. Eveit, 28. Riálba, 25. Hadd. 28. Tyűik. 29. Apad, 82. Áfonyáit:, 34. Rotoros, 36. Donáir, 37. Blidia, 39. NialMi, 40. Romám, 41. Edlaani, 42. Láaais, 44. Olga—Aljgai, 46. Tor, 48. UlámiuB, 68. Puma, 54. Deü, 56. Rönk, 00. Pwitr, 62. Arrila, 93. Opemáll, 65. Tárna; 67. Vlamé®', 69, Ulmai, 70. PiráleiL, 72. Murám, 74. Alkod, 77. Aidío, 70. Bon, 80. Aair, 81. A-óíh, 83. Ága. A tmiegtfefjitök iköffiötttt megeytetfcük a sarsöMisfl; amely a Orövetikeziő enedlm/étnmyietl végződöftlt: I. Egy remetkmfiiv’ü márvány-óbcresatőóra a Frostig Teatvéreli pozsonyi étkenergyámáJbö!; Balogh Jóitserné, Utugrár. Snobrámcá-n. 29. II. Egy F. Proháska-féle nagy illal&zeT-obnit: Habos Józsefné, Orosaka, III. Á P. 31. H. negyedévi tiertefetpóldárnya: Porjesz Emii! dr., Ruttika. IV. Emeet Tennie TJnru&tom: Ghatnme Use. Viesnt Margó Nogyröoe. V. Glyn EÜnor: Érdekbáaaaág. Balogh Séu- domé, Minaj. VI. Rémé Mairam: BiaJtnaia. Langfelder Edit, Zsolna. Húrba nova 222-B. VII. Frank HjeMetr: A császár ócsílca köntöse. Klimkovies Lenke, Kassa, Komeusky-u. 9. Vitrint©* sorok: L A rétek, legelők pajkos istene. 5. A sivatag hajója. 9. Sok amerikai vá­rosnév összetételében szerepel. 11. Szónok közke­letű idegen szóval, fonetikusan. 12. Jassz-szó. 10. Madár, éjjel néz zsákmány után. 18. Hegyor­mon épült, ige is. 19. A konzervatórium magyar neve. 20. Ilyen cső is van. 21. Erdélyi folyó. 24. A 63 vízszintes 1. és kétszer a 2. betűje. 25. Ruszin- szkói község. 27. Olaszországi város, a diplomáciá­ban gyakran szerepel. 30. Férfinév. 31. Mértani fogalom, két kiterjedése van. 33. Visszafelé: ko­pasz. 34. Becézett női név. 37. Orosz tartomány a Káspi tó mentén. 40. Mutatónévmás. 42. Ebben fogják össze a juhokat 44. Visszafelé: kötőszó. 45. A japánok ősi nemzeti játéka. 46. Ezt teszi a fogorvos a romlott fogba. 48. A lóverseny hőse. 49. Pénztárszekrény, közkeletű idegen szó, foneti­kusan. 50. Ilyen kert is van. 51. Visszafelé: a szolga ellentéte. 53. Olasz folyó 54. A világ ura. 50. Ilyen lapot kötünk annak a talpára, akit el­távolítunk. 57. Nagybátya, klasszikus szóval. 61. Visszafelé: helyhatározósző. 62. Göre Gábor ilyen egészséget kívánt. 63. Szeszes ital. 64. A 84 víz­szintes első s utolsó két betűje. 66. Visszafelé: védelem szinonimája. 70. A kis kassai számoló- művész vezetékneve. 73. Az ad ellentéte. 74. In­diai tartomány tárgyesetben (visszafelé). 77. Helyhatározószó. 78. Időhatározószó. 80. ősi er­délyi nép. 81. Bálban ezt követeljük a cigánytól. 83. Tojásos keverék, közkeletű idegen szó, fone­tikusan. 84. A folyó torkolata. 86. =72. függőleges (ékezet nélkül). 87. Ilyen asszony árat nyer (visszafelé). 88. Olasz bucsuzósző. Függőleges sorok: 1. A mondabeli Nimród egyik fia. 2. Igekötő. 3. = 61 vízszintes. 4. Orosz folyó. 5. Angol történelmi osztály. 6. Német sze- mélynévpiás. 7. = 30. vízszintes. 8. Heverőszék, közkeletű idegen szóval (visszafelé). 9. Helyzet, németül. 10. Kosarak, németül. 12. Terített aszta­lon van. 14. Tántorít szinonimája. 15. Visszafelé: Velence hires nyaralóhelye. 17. Angol sakkmes­ter. 19. Visszafelé: kezünkkel végzett mérés. 21. Helyhatározórag. 23. Visszafelé: görög betű. 25. Visszafelé: egy németországi puccs vezére. 26. Holland kiviteli cikk. 28. Az, aki a természetet tartja Istennek. 29. Visszafelé: kora középkori történelmi alak, az első középeurópai szláv ország királya. 31. Visszafelé: helyhatározósző. 32. A A szótőhöz járul. 35. Visszafelé: a megnedvesitett tárgy teszi. 36 ............. vértanuk. 38. Jassz-sző, a re ndőrre mondják. 39. A tyuk teszi, mikor tojáson ül. 40 Távolba mutató helybatározószó. 41. Ezt veszi fel a szabó, mielőtt a ruhához hozzákezd. 43. A kereskedelmi forgalom tárgyának van.... 47. Visszafelé: a falusi asszony teszi télen. 50. Féreg, németül, fonetikusan. 52. Ruszinszkói fo­lyó. 58. Ókori nép, föníciai eredetű. 55. Színvonal, I közkeletű idegen azó, fonetikusan. 58. Egy évszá- J zaddal ezelőtt élt híres olasz fizikus. 00. Ház mel- I lett van. 62. Házi gazdasági eszköz. 65. Férfinév. \ 67. Ellentéte a buta. 68. Zárra teszik. 69. Szláv általános alany. 70. Nemzet is, ige is. 71. Komisz szinonimája. 72. Ütés, németül, fonetikusan- 75. Visszafelé: az ősi indusok szanszkrit nyelven irt szent könyve. 76. Hivatalos ügyirat. 79. Visszafe­lé: halottas házban tartják. 82. A 68. függőleges meghatározása erre is illik. 84. Visszafelé: ugyan­az, mint a következő, csakhogy ékezettel. 85. Jószívű ember teszi. Mali rejtwém’űník helyes miegtfefjttői között öt ju­talmait Bomolhirulk ki: I. Egy nagy lilOialtezieff-etuilt. I/I. A P.M. H. smegiyed'éw ítie^tellefpéldlám,yta. III.—V. A modiem wnodiailiom egy-egy nemeikimlüive. A rovatvezető üzenetei A. Gy. Losonc. A megtfejiiéaefloeit többem is íbe­kfűldifoeftilk egy bofnifóklbaio, die tenniéfizietteeem mitn- dleax egyiee imiegttöjltő tólÖn-iktüMn Öbtnám IkfüMjje be a m)e|g(flejt)éist. — Többeknek. Ragtasrako-dinjuiník kieflH bozzaá, hogy a miegfíejitiés a lápunlkiból Mváigott áb­rám itörftétoj^éík. Azok, alktiík fooittt imiegtSejlbétít kfüídie- netk be, eigyálltallám miem vesrantdk né&ak a bo*tsöIó»- bam. Sziinltui"-'- neim kerrüiirnjeík a earwoíMisIba emm mueglfpjitéflelk, atmielydk kíüteő borítékiulkm ftoeoieezit- aaórpiltrviétny fjietoéé [nléfl!kfüll, érik ezernek. Az ffliyiem leiviéö ugyamia a nagy tongailioinbain efflkéeeltten ewolfeolttt mér inowaltv^ertönikíhlöz jultmii. Használat előtt — használat ntán A napsugarak a a tavaszt szellő kiszívják a bőr­ben lévő festőanyagokat, a szeplőket és a májfol­tokat. Ezan arcot csúfító foltocskák sokszor elle­pik az egész arcot. A foltosarcuak eddig hiába kerestek arctisztítót, a legújabb a világhírű MARY CRÉM eltávolít minden foltot, pattanást, kiütést, gyorsan, nagyon gyorsan és biztosan. Az arc tiszta alabástrom fehér és sima lesz, az arcbőr visszanyeri üdeségét, frisseségót. Kapható gyógy­szertárban, drogériában és parfümériában Készí­ti: Dr. Pollák gyógyszertára. Piestany. Naponta postai szétkü’dés. Garnitúra 22.50 KS.. nappali krém 10 KŐ., éjjeli (szeplőirtó) 18 Kfi. Vigyázat! Fsak valódit fogudjo élt Sebesd Ernő egyike legtehetségesebb poétáinknak. Kilencéves írói műül van a háta mögött s azóta, hogy „A csönd kanján" járás­nak indult, nagy utat tett meg, megnyilft előt­te a legexkluzivebb magyar pantheomiak, a budapesti Nemzeti Színházinak a kapuja is. A megjárt ut egyik állomása az ellőttem fekvő verseskönyv: „A vihar elvonul", érdemes vele mélyebben foglalkoznunk. Sebesd Ernő érző, melegszívű, nyiitszemü korttárs az összekuszált viharos jelenben s ez­zel a ténnyel már meg van határozva egyéni­sége, költői iránya. Á ma emberének, érző, melegszívű emberének alapjelJlemvonása le­het az élettel való meg nem békülés, szkep­szis a kor bálványaiban, melyet esetileg az igaz eszmékre is átválsz. Lázadás a kor ellen, vagy csöndes, rezignált bueülés, ha „A vihar elvonult". Az ideál után vágyó lélek, hogy a kor- társakban nem talál visszhangra, maga is ideólromboló lesz, ezáltal idegennek találja magát maga előtt is: ,,— saját sóhajom is csak messziről me­legszik nálam." (Bemutatikozoim.) Ennek a különös életíbeóíIlMftio<trt8ágnak klasszikus megnyilatkozása a „Furcsa" című veTse, az élet-diszharmóniák nydjft szemmel való Gsupa-ikérdés-konsrtatálása. A hamis alakulatra nem ragadja ma­gával: „Most már bizony esek az van, hogy néha megszokott valami álhtaai, aminek az úgynevezett kultúrához abszolúte semmi köze. Így például a múltkor egy névtelen, kicsi szik­láról oly fájdalmas szivet és követtépő eséssel jajgatott le a meggyűlt tavaszi eeő, hogy úgy álltam ott megrémült részvétemmel, mint amikor az újságban váratlan katasztrófákban ütközik bele ártatlan két pupillám. Sokszor mér felfidit egy facér madárnak bravúros trillája: ilyenkor meg tudnám fojtani az agyonreklámozott és vénülő primadonnákat".,, (Egyszerű vers.) Nem csoda, ha iiyen beáMitoütságban „na­gyon vigyáz a fledsére", „pórázon vezeti, mint mások házőrző kutyájukat", „hiszen énnekem házam és őrzőm a lelkem". (Párbeszéd ma gammal.) Ez az „önző Jóság": a poéta magá bezárkózott, szent magánya, biztosítja a hitet a maga jóságában s a különélést a korrtársaík- tól, ez ad neki egyéni szempontokat, hogy kí­vülről nézze az életet s az életben élő saját magát is. (Kortárs.) így igyekszik megérteni viszonyát az élethez, „mosolygós szomorúság­ban", melynek befelé valló mosolyát az érző lélek önbecsülése, szomorúságát a megoldás tehetetlensége adja. Az egyedülválósága csak akkor olvad részvétéé melegbe, ha a hozzá legközelebb állók jutnak eszébe. Az „Én igy köszöntőm anyámat", „Elégia apám szeméről" a családi érzés poézisémeik klasszikusan szép darabjai, melyek miatt meg kell szeretni Sebesi Ernőt még annak is, aki esetleg cinizmust (lát egyéb, békéiden gondolataiban. Ez a föltéttlen hódo­lat az édes bzüIő előtt másutt is főlcsillan : „Csak egyetlen egyszer követtem el végzetes mulasztást: egy tikkasztó asszony egyszer sötét hajamba turkált forró ujjal és utána, akkor, még álmomba sem látogattam meg szegény édesanyá­mat ..." (Bemutatkozom.) Más egészen a szerelemről rajzolt képe. Itt nem olyan hódoló, mint a gyemnek! érzés­ben. Lelke mélyén forrósig fütőzik, de kerül minden égető szavú romantikát: .,Meg se kísérlek lehetetlent érted, mert é*ppen elég az, ha lehetségest nyújtok neked e lehetetlen földön". (Hideg vers.) Érzi a ma szerelmének céltalanságát: „Fájjon csak a gyermekünk, aki meg m született". (Okarina.) Szerelmi szenvtelemség is úrrá lehet rajta s a sokszor érzékiségben kicsendülő témakör néha természetellenes felületességbe fordul (Bizony). Élettftjdhlma, mely sok mindent megért­tel Sábeái nnai kölMfotaiáében, arai eeodfleíg meflfcfcurhiwtfá a poé*í«b»n „abizolut ánépat" karoaő kÖrfeaégat,,Afflf k^óríi, azivaÉfcípő em­lékben léli wfr'jfvanawtá't. Az „lm* ékség- kez" K»ut Tikiról)i ifféiért réféayékez ft\f- haló értékké*, kifejező erőben és természe­tes rnedélt«ó#ban. Lelki jéeíl^áuaik, de egyúttal mai azkep- azieéwék uaiég u<wn éjgéítrtwi tí*2rtült vegy«« ér­zésével keresi Istent. Alapjában vbJMbob íJín termánáltsága valami dacos küzdelemben álf az istenpTobiléma megfejtheietileiisógéveíL Aj magányos elmélyülés óráin, melyekben ver-i sei születnek, újra és újra aszeinban taM^jai magát az Istennel, keresi az érteimét, hol megadóan hódol hatalma előtt, hol dacosan néz farkasszemet vele. Vaüami vérig izgató ilelki vívódás ez, melyhez viasza-viBszjatér^1 akár egészen a gondoitatkörnek adja akár csak egy vÉLámnyi rebbenéane máé éír^ zelmek viharában. Az Isten fogaltomról fcialasi' kait képe ma egy antropomomsztökus egyéne kivetítés: magán keresztül igyekszik hoazzá-i férkőzni a legnagyobb gondolathoz s bizony) sokaiknak, — akik a mártírok latén keresését, gyötrődését a megadó hit és a lázadás köz! nem tudják felérni, — ezek a vertsek (Hajnali vízió, Az Isten) s más versedben a háötlő gondolatok kényelmetlenek, bánták Seheifcnefc. Magából s a maga lelkén átszűrt életből fogantak Sebest Ernő verstémái. A modern magyar költészet nagy meghatározója, Ady sincsen rá nagy hatással, mert — megérti őt: kik sose láttuk I végtelenre várva csak őrá esküszünk: • Prófétára, mert megbünhődte minden b&neiaket" „Dalolnak a szomszédban" c. részben a kötetnek fordításokat közöl, mintha aat akar* ná megmutatni, kükéit érez szomszédnak, rcn kormaik idegemnyelvü poéták kört a hoQ&ak és elevenek (közt Érdekes volna párhuzamod vonni a fordított és eredeti költemények közt, 'kimutatni, hogy a „sóhajom is csak messziről melegszik nálam", hogy aeszociálódik Beer-i Hoffmann egy gondolatával, de mennyi mély értelmet kap Sebes inéi, ami ott csak külsőd &ég, viszont, az emberláncba állított miai gyermek: „Csak part vagyunk, 0 csorog bennünk mélyen, telten a Voltak vére — 0 száz utódba érünk" hogy fül céltalanságba Sebesinéi a szerelmi! élet lényegének meg nem értése következté-1 ben. Nála a kapóra; csak visszaf elé fűződik, a szülőkhöz, akiknek ábitatos szerelmében fo> gantatott, magára, életttársára s a kettőjükből foganó jövőre még nem találta meg a meg-* oldást. Ám ez a hatáskeresés csak divatos filgi logizálás lenne Sebednél, mert amint ma be­mutatkozik: a maga lábán járó poétának Iáin szik, akinek egyedülvaló útja van, aki, ha nem is talál majd .kellemes visszhangra min­den olvasójában, megbecsülni való érték, mert mélyen érez, küzködve gondolkodik s ha itt-otit lelkűnkben szúr is, a tövist maga az élet ütötte élet-értelmet kereső kezébe. Hiába mondja, hogy „elvonult a vihar", még for­rong mélyén a vihartépett lélek s ebben a forrongásban, meg nem állotitságban, uj út­keresésben van a további fejlődés biztos záloga. A kis kötet ízléses kiállítása az eperjesi „Szent Miklós"-nyomdát dicséri. Sziklay Ferenc. (*) Móricz Zsigmond a Nemzeti Színházhoz nyújtotta be uj darabját. Budapestről Jelentik: Móricz Zsigmond, mint értesülünk, most fejezte be uj darabját, amelyet ezúttal a Nemzeti Szín­házhoz nyújtott be. Mint ismeretes, Móricz Zsig­mond már tavalyi nagysikerű darabját, az Úri murit is a Nemzeti Színháznak szánta. Lehet, hogy ezúttal sikerül visszatérnie ahhoz a színház­hoz, amelynek a legtöbb eszköze van Móricz ma­gyar és népies darabjainak előadására. (*) Magyar tudós előadása Londonban. Lon­donból jelentik: A Tudományos Haladás Angol Szövetsége ezidei gyűlésén Magyarország is kép­viselve volt. Böckh Hugó dr. előadást tartc4 Per­zsiában és Irakban végzett többévi kutatásai ered­ményéről. Az előadás nagy tetszést aratott és Gre- gory professzor, az angol geológiai társulat elnö­ke, a gyűlés elismerését és köszönetét tolmácsolta a magyar tudósnak. (*) Az uj Birabeau-darab. André Birabeau, a Csókok koldusa társszerzője, most fejezte be uj darabját, amelyet Georges Dolley társaságában irt. A darab cime: Az ágy-menyezet. Párisban a Tbeatre Atbeuée mutatja be. (*) Gaál Franciska megvált a Vígszínháztól. Biiidnipesltli eraefríceszitiősiqgiüínik IheMcroJáilijia: Gaál Finaniofekia, az öl&n:efrlt budiaipestii müvésaniő, mvgn'áílt a VdlgiSteJíto/hiátethól. A JeigibaiúáltRíigoisialbb kérnétek kö­zött ibomteítlhn fel a szeirtaődiéwh, amely emue iá sziin- liiázi; 'évadira a Vaigtsainiliázílüoz költötte. Gaál Fimuidis- .loa fegközefc'bb a Fővárosi Op'Creiteziiaiháalvvn Bép feil D régcly Gábor „Az utolsó Vcívcbi'lly-Iieány" ci- imiíi o/piereiltt'jébiwi. (*) ölteni! Leopold Marchand uj háromfelvo- nisos darabot fejezett be, amelyet október 5-én mutat be a párisi Tbeatre Quatrine. A darab ci- hc : ölte*! (*) 0!t» sz liitliór. érdekes törvényt hoztak Olaszországban. E törvény szerint há igazgató vagy színész oly súlyos r ulasztást követ el, mely a szerződés felbontásához vezet, a szerződésszegő fél büntetésként -z egész ovi fizetés összegét tar tozik megtéríteni. •MAcföÖSffiS®’ ________________________________ 1928 i»»ptembw 88, TMfcntp. . EL VOMJL^^ Sebest Ernő verseskötete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents