Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-23 / 218. (1845.) szám

1928 w»pfc«mb-er 23, vasárnap. 'KÖBSaMAíá^fííRtZ® Uj országos lesnyszercezet az ev. hitélet és a nemzeti kultúra szolgálatában Prága, szeptember 22. Jelentettük, hogy a magyar evangélikus szövetség rimaszom­bati közgyűlése kapcsán egy másik nagy- jelentőségű esemény is lejátszódott: ez alka­lommal akkuit meg az evangélikus leány­körök szövetsége. A református leánykorufe- renciák nagy erkölcsi értéke és magas szín­vonala illusztrálja legjobban, hogy az evan­gélikus leánymozgalom eme megindulása nemcsak a vallásos élet, hanem a nemzet- nevelés szempontjából is mily nagyjelentő­ségű. Az evangélikus leány körök első konfe­renciáján Szilassy Béláné elnöki megnyitó­jában lefektette azokat az okokat és célokat, melyek az uj leányszövetség létrejöttét életre hívták s ezzel egy újabb életerős szervezet lép a valláserkölcsiségtől vezetett hitélet és ennek révén a (hemae tművelőd és szolgálatába. Szilassyné elsősorban rámuta­tott arra, hogy a leánykörök vannak hivatva az ev. hitélet reneszánszát elősegíteni. — A keresztény leánykörök munkáját sokan félreismerik — mondotta többek közt lendületes beszédében —, sőt még mindig vannak olyanok, akik egyenesen félnek tőle, azt gondolva, hogy ..Egyházat teremtenek az Egyházban*'. Ez a felfogás megszűnik, mi­helyt közelebbről megismerkednek a leány- körök munkájával. Olyan országokban, ahol a munka már több éve folyik, számos lel­kész tesz bizonyságot arról, hogy sehol sincsenek oly buzgó, templomba járó fiatal leányok, énekkari tagok, szegénygondozók, mint ahol leányegye- siilet dolgozik az Egyházban. — Evangélikus vezető férfiaink közül sokan belátták, hogy az egyház lelki fejlő­désének érdekében elsősorban a női lélekben kell a vallásos érzést mélyíteni, mert a nő hivatása főleg ne­velésből áll, akár a saját gyermekeit, akár — mint taní­tónő, óvónő vagy lelkészné — más rábízott gyenmeklelkeket vezet. Amíg a férfi az élet­ben küzd és alkot, addig a nő rányomja egyéniségének bélyegét ezen alkotásokra, ezért rendkívül fontos minden társadalomra, egyházra vagy nemzetre nézve, hogy milyen lelkűlet lakozik asszonyaiban, leányaiban. A leánykör öknek is az a hivatásuk, hogy ezt a jellemnevelést elősegítsék. Munkájukat azért folytatják főleg a fiatal leányok közt, mert az ifjúság évei'ben még fogékonyabb a lélek a külső ‘benyomások felvételére, mint később. A keresztény leányegyesület céljául a leányok lelki, szellemi és testi fejlesz­tését tűzte ki, hogy egy harmonikus egészet alkossanak. Az ilyen átalakult női lelkek érezni fogják azt a felelősséget, amely reájuk hárul a közzel szemben és nem fogják csupán csak saját egyéni vágyaik kielégítését életcélnak tekinteni. így nyer a társadalom, az egyház, a nemzet hasznos munkástagokat, akiktől egyedül várhatjuk egy jobb jövő beköszönté­sét a sivár jelen után. Az evangélikus leányszövetség uj elnök­nőjének programadó beszéde után — mint jelentettük — az első konferencia rögtön hozzálátott a munkaprogram részletes kidol­gozásához és a gyakorlati munkához. Ismer­ve Szilassyné nagy agilitását, mellyel a szlo- venszkői női mozgalmak országos egységesí­tését életre hívta, a legteljesebb reménység­gel tekinthetünk az evangélikus leányszö­vetség uj alakulatának jövője és munkája elé. hadügyi népiiixtos a KeiSogg-paktumrői és az arass hadsereg technikai fölényéről Moszkva, szeptember 22. A nagy orosz hadgyakorlatok befejezése után Vorosilov népbiztos a kievi városi szovjetben nagy be­szédet mondott, amelyben vázolta Szovjet- oroszország viszonyát Romániához és Len­gyelországhoz. Szerinte ez a viszony az utóbbi években tetemesen megromlott. Csak a legnagyobb erőfeszítéssel sikerült a moszkvai kor­mánynak, hogy a békét föntartsi, és bizo­nyos egyhülést idézzen elő. Vorosilov utalt Jusevszki volchiniai vajda legutób­bi nyilatkozatára, amelyben a lengyel hi­vatalos személyiség uj területeket köve­tel Szovjetoroszágtól Lengyelország ja­vára. A népbiztos ezután megállapította, hogy Né­metország és Szovjetoroszország viszonya megjavult, majd vázolta azokat az okokat, amelyek a moszkvai kormányt a Kellog-pak- tum támogatására késztették. Oroszország hozzájárulásával bizonyíté­kot adta őszinte békeakaratának és meg­előzte azt, hogy a kapitalista államokban a vörös imperializmus jelszavával agitál­janak a szovjet ellen. A paktum ugyan nem elég arra, hogy a hábo­rúkat kikerülje, mégis nagy morális erő van benne s a polgári kormányok mintegy köte­lezték magukat benne a széles tömegek előtt, hogy egyszer s mindenkorra meg fogják bé­lyegezni a támadó hadjáratok kezdeményezőit. — A hallgatóság órási lelkesedés között tudta meg Vorosilovtól, hogy a vörös hadsereg még technikai fölszerelésében is sokkal különb, mint Európa bármely más hadserege. Kiélesedett i bÉifiüiiiis-toifiiitii Megszakadtak az egyezkedési tárgyalások Prága, szeptember 22. A bányamunkások bér- inozgalmára vonatkozó tárgyalások a közmunka- ügyi minisztériumban háromnapos kísérletezés után tegnap eredmény nélkül megszakadtak. Az ostraui bányatulajdonosok egy nyilatkozatban ki­jelentik, hogy a bérrendezés követelése teljesen indokolatlan. Hogy a bányatulajdonosok mégis hajlandók mérsékelt béremelésről tárgyalásokba bocsátkozni, úgy ezt csak azzal a leltétellel teszik, ha a bányamunkások elfogadják a következő el- lonföltótfileket: Az eddigi tizen*égynaj>«s bérek helyett be­vezetendő a rendes havi fizetés. Re*deze*iS a napszámosok munkaideje, s beseüntetendők a szombati sichtért járó eddigi illetmények. A bányamunkások képviselői ezzel szemben rámutatnak arra, hogy az 1923-as kollektív szer­ződés föltétlenül módosításra szorul, mert azóta az élelmiszerárak lényegesen emelkedtek s na­gyobb a munkateljesítmény. A bányatulajdono­sok által követelt kompenzációkkal a bányamun­kások képviselőinek véleménye szerint a ieleu- legi helyzet is rosszabbodna. Ennek következté­ben a tárgyalásokat megszakítják s a helyzetről vasárnap jelentéit tesznek az ostraui bányamun- kásszerrtózetok bizalmi testületének. A bányamunkás-konfliktustól tegnap este az alábbi hivatalos jelentést adták ki: A felek írás­ban ismertették egymással álláspontjukat, ami­ből arra lehet következtetni, hogy a tárgyalások ugyan előrehaladtak, de még nincs elég alap a megegyezés megkötésére. A munkások képviselői a bányamunkássz’ervezctek vasárnapi konferen­ciáján jelentést tesznek a tárgyalások menetéről s a munkásság ekkor dönt további eljárása felől. Textiláru bevásárlásnál minden hölgy ar­ra ügyel, hogy rajta legyen a világhírű Benedict f diroll Fia cég védjegye. A cég hírneve kezeskedik készítményei szolidságáról és tartósságáról. — Gömbös Gyula államtitkár résztvett a tegnapi minisztertanácsi ülésen. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: A Magyar Táv­irati Iroda jelenti: A tegnapi minisztertaná­cson vett részt először a honvédelmi minisz­ter távollétében Gömbös Gyula államtitkár, akit a minisztertanács ülésén Vass József he­lyettesminiszterelnök üdvözölt. — Megnyílt a nemzetközi idegenforgalmi kon­gresszus Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: aM délben nyílt meg az idegenforga'- mi kongresszus. Rakovszky Iván volt belügymi­nisztert választották meg a kongresszus elnöké­vé, aki francia nyelven nyitotta meg a kongrrsz- szust. Hermann kereskedelemügyi miniszter szin­tén francia nyelven üdvözölte a megjelenteket, amelyre M. Junot francia delegátus válaszolt. A kongresszussal kapcsolatban a Nemzeti Muzcum- ban egy muzeális jellegű, a Vadász-kürt szállo­dában pedig egy szállodai jellegű idegenforgalmi kiállítás nyilt meg. Fizessen elő a Kém Hü-ri Parlament elit! a mminalkalmazotfak nyugdíjbiztosításának reformja A törvényjavaslatot szerdán kezdi tárgyalni a szociálpolitikai bizottság — Lényeges változások várhatók a kormányjavaslat szövegezésében — Prága, szeptember 22. A régi Ausztriá­ban közel két évtizeden keresztül folytatott harc után sikerült a magánalkalmazottakinak az első nyugdijbiztositásd törvényt keresztül­vinni, amely 1909-ben életbelépett. De már akkor nyomban novellát készítetitek elő az uj törvényhez, mert általánosságban elismerték, hogy nem tökéletes. Csak 1914-ben került először reformálásra a törvény és pedig csá­szári rendelettel. Ez a reform azonban csak a törvény nagy vonásai módosítására vezetett és megmaradtak a teljesen igazságtalan jára­dék-rendelkezések. E törvény alapján negy­ven biztosítási év után a legmagasabb nyug- dijjáradék évi 2250 korona lehetett. Termé­szetes, hogy az elégedetlenség a háború gaz­dasági következményei következtében emel­kedett. Ezért 1917. és 1918-ban Ausztriában egy újabb novellán dolgoztak, de közbejött az államfordulat. Csehszlovákia Önálló nyugdíj­biztosítási intézetet létesített. Az osztozkodás nagyon nehezen ment. A gazdasági viszonyok nem voltak konszolidálva és a csehszlovák nyugdijbiztositási intézet ugyan átvett a bécsi intézettől negyvenöt- ezer biztosítottat, do egyetlen fillér fede­zetet sem. A biztosítási kérdés radikális rendezését tehát későbbi időre halasztották. N Egyelőre a törvény anyagi rés#ét javítot­ták meg. Azonban ez a reform sem vezetett kielégítő eredményre s így szükséges volt rendkívüli drágasági pótlékokkal emelni eze­ket a járulékokat. Ennek alapján a legmagasabb járadékot évi 7200 koronában állapították meg. Az özvegy ennek az összegnek a felét kapta, az árva a harmadát és két árva a kétharma­dát. Ezeket a maximális járulékokat nem kapta meg minden biztosított, mert hiszen nem minden egyes volt az egész idő alatt a legmagasabb kategóriában bebiztosítva. Ez az állapot nem elégítette ki sem a biztosította­kat, sem pedig a munkaadókat, akik mindig több és több pótilletéket voltak kénytelenek fizetni a drágasági pótlék százalékának foly­tonos emelkedése következtében. Érthető tehát, hogy a munkaadó körök is a nyugdíjbiztosítás radikális reformját sürgetik. Ezt a szükségességet elismerték a kor­mánykörök is s ebből a célból 1923 októberé­ben Habrmann akkori népjóléti miniszter egy bizottságot nevezett ki, amelyet miniszterközi bizottságnak neveztek és abban szakemberek, munkaadók és alkalmazottak voltak képvisel­ve. E bizottság feladata volt a nyugdijbiztosi- tási törvény reformjának a javaslatát előké­szíteni. Azonkívül azt a feladatot is kapta, hogy a magámalkalmazottak önálló betegse- géíy biztosítására is kidolgozzon törvényjavas­latot. A bizottság 1928 márciusában befejezte munkáját. A munkaadók és alkalmazot­tak megegyezése alapján nyugdijintézeti szakemberek bevonásával olyan ered­ményt értek el, hogy a javaslatot, egyes pontokat kivéve, kielégítőnek lehetett mondani. Különösen köszönettel fogadták az alkal­mazottak a járadékraaxirnum százszázalékos fölemelését. A biztosítási kötelezettség mód­ját is úgy állapították meg, hogy az ezzel kap­csolatos eddigi nehézségek lényegesen csök­kentek. Ezen javaslat törvényerőre emelésé­vel a biztosítási viszonyok eddigi szomorú ál­lapotában lényeges javulás állana be. Szerdán kezdik n?,eg a Jayasiaí feisoSísági tárgyalását A szociálpolitikai bizottságot jövő bét szerdájára hívták egybe. Az ülés tárgysoroza­tának első pontjaként a magánalkalmazottak és újságírók nyugdíjbiztosításáról szóló tör­vényjavaslat szerepel.Az eláo ülésen Petr kép­viselő, a javaslat előadója fog referálni. A ja­vaslat fölött egyelőre nem indul vita, mert ezt megelőzően még a koalíció nyolcas bizottsága dönt az esetleges módosításokról. A koalíciós körök az újságírók előtt tegnap is hangoztat­ták, hogy a kormány által benyújtott javaslat módosítása tekintetében a többi politikai pár­tokkal és az alkalmazottak szervezeteivel is fölveszik a kapcsolatot. fiz iíjságfrők meHRoranstaa Az újságírók szervezetei memorandum­ban fordultak az összes törvényhozókhoz az újságírók nyugdíjbiztosítása ügyében. A me­morandumban követelik, hogy a törvényja­vaslatban vegyék föl az újságírókra nézve a szakbizottság által kidolgozott javaslat szaka­szait, amelyek lényegesen megkönnyítik az újságírók nyugdíjbiztosításának adminisztra­tív részét, mivel a döntő fórum egy bizottság volna, amelyben az ujságirószervezetek hat taggal lennének képviselve azonkívül a nyug­díj Hitéiet, a népjóléti és a pénzügyminiszté­rium egy-egy taggal. Végül még rámutatnak arra, hogy úgy SveJila miniszterelnök, mint Englis pénzügyminiszter megígérte, hogy az újságírók biztosítására évi másfélmillió koro­nát vesznek fel a költségvetésbe. Ez ígérettel szemben azonban a népjóléti minisztérium ja­vaslata esák egyszer s mindenkorra 5 millió koronát irányzott élő. Minden remény meg vaft arra, hogy a képviselőház lényegesen meg fogja javítani a javaslatot. IsSÍSwSí I ImsÉitni isáoiaűgy Komárom, szeptember 22L (Saját tudósitónktól.) Komárom város egy ma­gyarnyelvű főgimnázium, két magyarnyelvű pol­gári iskola, egy községi népiskola (fiú és leány), két róm. kát. népiskola (fiú és leány), valamint egy községi és egy róm. kát. kisdedóvó intézet birtokában van. 1. A Sz. Benedekrendi kát. főgimnáziumba beiratkozott Összesen 436 tanuló, ami a múlt évi (424) számhoz viszonyítva 12 emelkedést mutat. 2. A polgári iskolákban: a) a községi polgári fiúiskolában 156 a beirt tanulák száma, ami a múlt évi (170)-nél 14-el kevesebb. Az oka az, hogy a háborús évek évfolyamai kerültek most a pol­gári iskola I. osztályába; b) az állami polgári leányiskolában 203 a tanulák száma, akik két pár­huzamos I. és III. osztályban és a II. osztályban oszolnak meg. Az iskola egyéves tanfolyamán, amelyet fiuk és leányok vegyest látogatnak, 33 a tanulók száma. 3. A népiskolákban a) a községi népiskolá­ba 838 tanuló iratkozott be, 419 fiú és ugyan­ennyi: 419 leány, akiket 20 osztályban oktatnak. A négy párhuzamos I. osztályban 218 tanuló van. ami igen nagy emelkedés a múlt évi 178-al szem­ben. Az iskola tanulóinak száma 28-al több, mint volt a múlt évben, annak ellenére, hogy a VI— VIII. osztályok megszűntek és a tanulóknak a polgári iskolákba kellett beiratkozniok; b) r. kát. Majláth-fiuiskola 231 tanulóval. A lényegtelen csökkenés a VI—VIII. osztályok megszűnése foly­tán állott elő; c) r. kát. Simor-leányiskola 270 tanulóval. Ebben az iskolában a VI. osztály meg­szűnt és fokozatosan fog megszűnni a VII. és VIII. osztály. 4. Kisdedóvók: a) községi 170 tanuló, b) r. kát. irgalmas nővéreké 92 tanuló. Az összes magyar tanintézetekbe beirt ta­nulók létszáma összesen 2396. A Komáromban működő szlovák- és cseh- nyelvii iskolák tanulóinak statisztikája a követ­kező: a) állami polgári iskola (fiú és leány) 101 tanulóval, 3 osztály és továbbképző tanfolyammal; b) népiskola (fiú és leány) 296 tanulóval. 6 osztályban, ezek közül párhuzamos I. és II. osz­tályokkal; c) gyermekkert 65 növendékkel. A cseh és szlovák tanulók száma u'rosiakkal és bejárókkal egy ti tt 462. A csehszlovák iskolák igazgatóságának sta­tisztikai kimutatása szerint a tanulók közt 18 magyar, 7 délszláv és 7 német anyanyelvű volt és így a szlávnyeívüek létszáma 93.7 százalék, a magyaroké 3.4 százalék és az egyéb nemzetbelieké 2.9 százalék. Ezeken kívül Komáromban van meg egy magyar tannyelvű siketnéma intézet és a városi zeneiskola 72 növendékkel. — három magrokb badapest­körayáfci város alakítására. Budapesti szer­kesztőségünk telefon álja: Nagyszabású társa­dalmi mozgatom van alakulóban, hogy Buda­pest környékén károm nagyobb város alakul­jon a környező községekből és városokból. Éspedig Újpest, Rákoson !oif a és Pestújhely, továbbá Rákosszentmihály. S*r.h*!-#ro Má­tyásföld. valami*! Kispeat, Pest-eTiiébe* és Pesís7»ntlőaiKc egyesülne egy-egy nagyobb váróévá.

Next

/
Thumbnails
Contents