Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-01 / 199. (1826.) szám

1928 SB&ptemfoer 1, szambái. Kellogg londoni látogatásának elmaradása megbuktatta az angol admiralitás első lordját Amerika külügyeinek vezetőjét Írország fővárosa őriási lelkesedéssel ünnepelte — Coolidge nagyfcntosságu nyilatkozatot tett Amerika jövőbeni magatartásáról London, augusztus 31. Dublinben tegnap nagy ünnepélyesség mellett ment végbe Kel­logg díszpolgárrá való avatása. A közönség óriási lelkesedéssel fogadta az amerikai kül­ügyi államtitkárt, aki tudvalevőleg az ir mozgalmaknak mindig lelkes támogatója volt. A díszpolgárrá avatás a dublini polgármester lakásán ment végbe. A város fejének üdvözlő szavaira Kellogg igen meleghangú beszédben válaszolt. Kijelentette, hogy bár Amerikában is nagyon sok ir barátja van, mindig az volt a szándéka, hogy Írországba is ellátogasson, hogy az ir nép szivét felfedezze. Beszédének folyamán az ősz államférfi többször tört ki a meghatottság könnyeiben. Dublinben tegnap este minden ház fénye­sen ki volt világítva és nagy embertömeg vá­rakozott a Plaza-palota, Dublin legnagyobb épülete előtt, amelyben Kellogg tiszteletére ünnepi vacsorát rendeztek. A banketten az ir állam volt a vendéglátó gazda. Cosgrave, az ir szabadállam elnöke, po­hárköszöntőjében a Kellogg-paktumot a nem­zetközi béke szimbólumának nevezte. Kellogg válaszában kifejtette, hogy voltak katonai szö­vetségek és meg voltak a döntőbírósági in­tézménynek eszközei is, azonban a paktum aláírása volt az első alkalom, amikor a nagy nemzetek képviselői egy­begyűltek és ünnepélyesen ráírták nevü­ket egy olyan okmányra, amelyben a há­ború ellen kötelezték el magukat. Úgy hi­szi, hogy ez mély morális hatással lesz a világra. Egyes államférfiak egymagák­ban nem valósíthatják meg a békét, ha azonban a föld valamennyi népe elhatá­rozott arra, hogy békének kell uralkod­nia, akkor béke fog uralkodni, örvend azon, hogy az utolsó 48 órában nyolc vagy tiz hatalomtól kapott közlést, amely sze­rint ezek is hajlandók a paktumot aláírni. Hi­szi és reméli, hogy a világ valamennyi nem­zete csatlakozik a háboruellenes paktumhoz. Ha áttekintjük azt a négy évet Európa törté­netében, amely alatt a világtörténelem legna­gyobb katasztrófája söpörte át ,az óvilágot, ha eszkünkbe jut a vérengzés oltárán feláldozott sokmillió virágzó férfiélet, az elpusztult ott­honok, a megsemmisült remények és a leigá- zott nemzetek, úgy nem csoda, ha a világ egy­értelműig kívánja a békét. Paris, augusztus 31. Washingtoni jelenté­sek szerint Coolidge elnök megkereste a szenátust, hogy a Kellogg-paktum ratifikálás ügyé­ben való tárgyalását a hadihajók építésére vonatkozó törvényjavaslat szentesítésének megtörténte után kezdje meg. Ez azt je­lenti, hogy az angol-francia flottaegyez­mény következtében Coolidge végre akar­ja hajtani teljes flottaprogramját. A Times washingtoni jelentése szerint Coolidge elnök wisconsini nyaralóhelyéről nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelenti, hogy amikor a Kellogg-paktumot ratifikálás céljából a szenátushoz beterjesztik, meg­kéri a szenátust, hogy ezt a paktumot ne csak a nemzetközi morál egy formulá­jának tekintse, hanem ismerje el a prak­tikus diplomácia lényeges alkaotóelemé- nek is. A Times levelezője szerint Coo­lidge arra a következtetésre jutott, hogy az Egyesült Államokra rendkívül fontos a külföldi nemzetekkel való formális kapcsolat megszervezése, ha a béke ve­szélyeztetve van. Coolidge azon a néze­ten van, hogy sokkal kisebb a háborús veszély, ha az amerikai kormány formá­lisan is résztvesz, azokban a kísérletek­ben, amelyek a háború kikerülésére irá­nyulnak. Továbbá Coolidge a jövőre vo­natkozólag elvárja, hogy Európának min­den külügyminisztériuma Washingtonhoz fordul és megtudakolja, mit szándékszik az Egyesült Államok cselekedni a béke veszélyeztetése esetén. Paris, augusztus 31. Az Echo de Paris londoni levelezője jelenti, hogy Bridgeman, az admiralitás első lordja, elhatározta demissziójának benyújtását. A lap levele­zője azt állítja, hogy Kellogg londoni láto­gatásának elmaradása az angol—francia tengeri egyezmény következménye és Bridgeman emiatt szándékozik lemondani. A demisszió, ámely a politikai körökben nagy szenzációt kelt, élesen rávilágít arra az ellentétre, amely az angol kabinet kebe­lében felmerült a tengeri kompromisszum következtében. Páris, augusztus 31. Leyguess tengeré­szeti miniszter a Matin mai számában inter­jút adott az angol—francia tengeri egyez­ményről. A megegyezést szószerinti szövege­zésben közölték Washingtonnal, Tokióval és Rómával és a Matin hozzáfűzi, hogy értesü­lése szerint ezen nagyhatalmak egyike máris hozzájárulását jelentette be. A Matin ezen megállapítása csak Japánra vonatkozhatik. A miniszter sajtónyilatkozatában azt is kijelen­ti, hogy az angol—francia egyezséget helyte­lenül minősitik megegyezésnek, mert nincs egyébről szó, mint hogy a két kormány ter­vezetet készített a flottafelszerelés megköny nyitésére. Jellemző az is, hogy úgy a tenge­részeti hivatalok, mint a kormányok huszon­négy óra alatt, úgyszólván vita nélkül meg­egyezésre jutottak a tervezet minden egyes pontjára vonatkozólag. Az egyezségnek nin­csenek titkos pontjai, nincs is szándékában katonai szövetséget létrehozni és a washing­toni flottaegyezménynek sem mond ellent* Szövegét természetesen mindaddig nem lehet nyilvánosságra hozni, mig az 1921. washing­toni egyezmény összes aláírói nem szereztek arról tudomást. Később nyilvánosságra hoz­zák és akkor az egész világ megállapíthatja, hogy mi a lényege az egyezménynek. Nincs benne semmi, ami ne volna tiszta, világos és korrekt. Egyáltalán , szó sincs benne Franciaország és Anglia ! katonai, vagy tengerészeiéi együttmükö- I dóséról. A washingtoni egyezmény csupán a nagy csatahajókra és a repülőgépanyahajókra vo­natkozott, ezeket a pontjait a legszigorúbban betartották. A miniszter szavaiból az derül ki, hogy a megegyezést csak akkor hozzák nyilvános­ságra, amikor már beterjesztették az előké­szítő leszerelési bizottságnak. Páris, augusztus 31. A Matin genfi jelen­tése szerint az előkészítő leszerelési konfe­renciát valószínűleg november végére hívják' egybe Genfbe. Nyílt, titkos s még titkosabb ülés a népszövetségi tanács második napján Az opfánskérdés tárgyalását újból elhalasztották A franciákat főleg a rajnai terület kiürítése érdekli Genf, augusztus 31. A tanács mai ülése azzal az angol javaslattal foglalkozott, hogy a népszövetség küldjön ki egy vizsgáló bizottságot a tá­voli keletre, amelynek feladata legyen, hogy a helyszínén tanulmányozza az ópiumszivás kérdését. A Cashendun lord megindokolta javaslatot Japán, Franciaország és Hollandia támogat­ták. Ebben a kérdésben szólalt fel elsőizben a nankingi kormány népszövetségi delegátu­sa, Wan King Hy, hogy az angol javaslatot támogassa, azonban kijelentette, hogy végle­ges hozzájárulását csak a kormányától érke­ző instrukciók után adhatja meg. Az egész kérdést végül is a teljes ülésre utalták át. Ezután titkos ülés következett, amelyen a francia Chaptal asszony megbízást kapott, hogy előzetes tanulmányokat folytasson azok­ról az erkölcsi és szociális veszedelmekről, me­lyek az ifjúság nevelését a környezet kö­vetkeztében veszélyeztetik. Ez a tanulmányozás egyelőre Németország, Dánia, Kanada, az Egyesült Államok, Fran­ciaország, Anglia, Olaszország és Csehszlová­kia területén fog végbemenni. Az amerikai szociálhigiéniai szövetség erre a célra 5000 dollárt ajánlott fel. A tanács ezután egészen titkos ülésen Costaricának a Monroe-elv ügyében adott fe­leletével foglakozott. Costarica ugyanis a Monroe-elv általa követelt interpretálásától te­szi függővé a népszövetségbe való visszaté­rését. Határozatot itt sem hoztak, de a tanács délután újabb titkos ülésre gyűl össze ebben az ügyben. A legközelebbi nyilvános ülés szombaton délután lesz. Az optánspör tárgyalását is elhalasztották Genf, augusztus 31.. A népszövetség fő­titkára közölte a magyar delegációval azt a kommünikét, amelyet az optánspör- ügyében a népszövetséghez és a magyar kormányhoz intézett. A főtitkárság ebben a kommüniké­ben Antóniádé, Románia állandó népszövet­ségi delegátusának a levelét közli, amely sze­rint a román kormány csodálkozását fejezi ki a magyar kormány javaslata felett, hogy az optánspört ismét a tanácsülés napirend­jére tűzzék ki. Antóniádé hivatkozik Titulescu legutóbbi felszólalására, amelynek értel­mében a román kormány a népszövetség junius 8-iki döntésével a maga részéről elinté- zettnel^ tekintette az ügyet. Közben több jegyzékváltás történt a két kor­mány között. Amikor a bukaresti magyar kö­vet augusztus 23-án átnyújtotta a magyar kormány válaszát a román kormány javasla­tára, amelyet Magyarország elutasított, érte­sítették a magyar követet, hogy a román kor­mány augusztus 28-án válaszolni fog. Most azonban a magyar kormány be sem várta a választ, amelyet augusztus 29-én átnyújtot­tak, hanem a népszövetség elé vitte újból az ügyet. Románia mindamellett még most sem adta fel a reményt a békés megegyezésre s reméli, hogy a magyar kormány sem fogja ennek az elintézésnek az útját elvágni. Genf, augusztus 31. A népszövetség köreiben számítanak azzal, hogy abban az esetben, ha az optánspör ügyét ismét elha- lasztaná a népszövetség, Apponyi Albert gróf alkalmat fog találni arra, hogy a nép- szövetség előtt behatóan ismertesse az egész ügyet. Genf, augusztus 31. Románia bejelentet­te a népszövetségnek, hogy kinevezte azokat a delegátusait, akik az optánspörben közvet­len tárgyalásokat folytatnak majd Magyaror­szággal. Emiatt a népszövetség elhatározta, hogy egyelőre nem dönt Magyarország azon javaslata fölött, hogy ezt az ügyet napi­rendre tűzze. Berlin, augusztus 31. Müller dr. kancel­lár szombaton este utazik el Berlinből, útját azonban Baden-Badenben megszakítja, hogy vasárnap Stresemannal még egyszer megtár­gyalja a különböző külpolitikai kérdéseket. Voldemaras litván miniszterelnök ma megérkezett Genfbe. Amint hírlik, Litvániá­nak nincs szándékában a lengyel—litván konfliktus ügyét a teljes ülésen szóba hozni. Páris, augusztus 31. A népszövetségi ta­nácskozásokkal kapcsolatban a francia sajtó a legnagyobb figyelmet a rajnai terület ki­ürítésének szenteli. Müller dr. kancellár a tanácsülésen elő­áll Németországnak a kiürítésre vonat­kozó követelésével. A francia sajtó először is tiltakozik az ellen a német beállítás ellen, mintha Briand és Poincaré magatartása között ebben a kérdés­ben ellentét lenne. Az Excelsior szerint sem­miben sem felel meg a tényeknek, hogy Poincaré bizonyos kompromisszumos lehe­tőségekben sokkal ellenségesebbnek mutat­kozik, mint Briand. Stresemann dr. szívélyes párisi fogadtatásából bizonyára nem vonhat­ta le azt a következtetést, hogy a francia köz-- vélemény németellenes volna. Ez a pszichológiai enyhülés azonban nem lehet ok arra, hogy a szövetségnek ke­zén lévő zálogot kiadja addig, amig a szövetséges hatalmak között nem jön létre teljes megegyezés a reparáció és a háború adósságok kérdésében és az ál­talános biztonság problémájában. Ilyen megegyezésre az amerikai elnökválasz­tás előtt nem is lehet számítani. Mindenesetre tehát ismételten csak azt lehet' hangsúlyozni, hogy Franciaország a rajnai te­rület kiürítésének^ kérdésében teljesen pasz- sziv álláspontot fog elfoglalni és mindenek­előtt időt akar nyerni. Ámint tehát megálla­pítható, Franciaország Genfben nem fog ki­térni a tárgyalás elől, de a döntést foltéiig nül az amerikai elnökválasztás utánra kí­vánja halasztani. Görögország nem csatlakozik a kisantanthoz Athén, augusztus 31. V eimel ősz Görögország román barátai ligájának adott nyilat­kozatában kijelentette, hogy Görögországnak nincs érdekében a kisantanthoz való csat­lakozás, mert ez a szövetség politikai felépítésében olyan lokális érdekeket képvisel, amelyek teljesen Görögország érdekkörén kívül esnek. Görögország már régóta szoros kapcsolatban áll más európai hatalmakkal. Angelescu tábornok román hadügyminiszter és Scodras admirális, a román flotta főnöke, Athénbe érkeztek. Athéni tartózkodásuknak politikai körök nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert ez az utazás közvetlen ül a paktum aláírása után következett be. ü dunáninneni magyar evangélikus egyházkerület szavazati jogot adott a nőknek Budapest, augusztus 31. (Budapesti szerkesztő­ségünktől.) Érdekes eseménye van a magyarorszá­gi evangélikus egyházi elletnek. A dunáninneni ágostai evangélikus egyházke­rület elhatározta, hogy szavazati jogot ad a nőknek is. Egyedülálló eset ez Magyarországon. Mindenesetre beszédes bizonyítéka annak, hogy az evangélikus egyházat a legszahadelvübb szellemben vezetik. A nevezetes egytbázkerületi tanácsülésen Kéler Zoltán dr. kerületi főfelügyelő elnökölt. A nők szavazati jogára vonatkozó indítványt Kéler Berta­lan dr. ügyvéd a kiskomáromi evangélikus egy­házmegye felügyelője terjesztette be. Indokolásá­ban rámutatott arra, hogy a hitéletben túlnyomó részben női cgyházfcagok vesznek részt, főként nők látogatják a templo­mokat, méltányos tehát, hogy befolyást gyako­rolhassanak a lelkészválas ztá&ra. Az evangélikus egyház szervezete és hitcikkelyei még azt is megengedik, hogy nők lelkészke djeneík. Néhány evangélikus nő meg is szerezte a lelkészt képesítést és most mint hitoktatók igen eredmé­nyesen működnek. Hasszabb vita után az egyházkerület tanács­ülése elfogadta a javaslatot azzal a változással, hogy a nők szavazati jogát a huszonnégyéves kor­határhoz kötötté. Eszerint a dunáninneni egyházkerületben minden 24-ik életévét betöltött nő résztvesz már a leikéfez- válasz tusokban. A dunáninneni ágostai evangélikus egyházke­rület érdekes határozata természetesen igen nagv feltűnést keltett. Értesülésünk szerint, a testvér re­formátus egyházban is mozgalom indult meg a pél­da követésére. A nők szavazati jogának hívei kü­lönösen angol és amerikai példákra hivatkoznak, ahol egyházi életre befolyásos nők igen üdvösen gya­korolják szavazati jogukat és agilitásukkal, lelke­sedésükkel valósággal felpezsdítik ez egyházi éle­tet. November 25-én lesznek az országos választások Prága, augusztus 31. Félhivatalos helyről újból megerősítik azt a hirí, hogy az országos és járási képviselőtestületi választásokat egy napon ejtik meg. A választások terminusa: november 25. választások terminusa:

Next

/
Thumbnails
Contents