Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-16 / 212. (1839.) szám
Mai siánittnfc 1 otaSal 212. (1839) szám » Vatáraaa 1928szeptember 16 ■ ■■ ■■■»■>■ imi-—i in mitumtm^xrmm^mrn nmmmmt^m^m n ■ ■■■ i un—h—— ■ n ■■iw...rwiui«nwr-iln ■■ ———■ i«i n iwi ■—■™mrw—mrm r nwn———■: m it*i—■—■ i bm* Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzloveTlSzkÓi és rUSzinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice negyed évre 76, havonta 26 Kő; külföldre: nnlitilrni nn ni Janin «- 12, IL emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 450 félévre 226 negyedévre 114 Főszerkesztő: pOUtlKCLl napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága IL, Panská ul 12/IIL — Tehavonta 38 Ke. E^ye* számára 1-20 Ke’ DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA tefon: 30311.-Sürgönyöm: Hírlap, Praha Kulturális életünk köipontositása (fi), Prága, szeptember 15. A Szlovenszkói Magyar Kultur-Egyesület- nek minden valószínűség szerint október 25- én megtartandó alakuló közgyűlése elé nagy várakozással tekint a csehszlovákiai magyar közvélemény. Végre létrejön a magyar társadalomnak az a nagy szervezete, amelyet esztendők óta várunk és életre kel az az intéz-1 mény, amelyet kisebbségi küzdelmünk legelső! szakában Tuba János, a komáromi magyar- J Ságnak felejthetelen emlékű vezető alakjaj tervezett meg gondos szeretettel. Mintahogyi a szudétanémetek Kulturverbandja közös | nemzeti célokra egyesiti a szétszórt társadalmi erőket, úgy a Szlovenszkói Magyar Kultur- Egyesület is egységes alkotó kulturális munkára fogja serkenteni a Szlovenszkó és Ru- szinszkó különböző területein lakó magyarokat, lakjanak bár a szinmagyar Komáromban vagy Rimaszombatban, akár pedig a szlovák tengerből vegyesnyelvü szigetekként kiemelkedő Eperjesen vagy Nyitrán. Bármilyen nagy őrömmel is fogadjuk azonban a szlovenszkói magyar közművelődési egyesület végleges megalakulását, ez az Örömünk nem jelenti azt, mintha ezzel tárgytalannak vagy épen feleslegesnek tartanék azoknak a nagy országos egyesületeinknek kulturális működését, amelyek már eddig is dicséretre méltó munkát fejtettek ki és minden tekintetben beváltak. A pozsonyi Toldy Kör, a kassai Kazinczy Társaság és a komáromi Jókai Egyesület missziója a közművelődési egyesület alapszabályainak jóváhagyása folytán jgyáltalán nem ért véget. Úgyszintén ezentúl is szükség van a Szinpártolő Egyesületre, a magyar nők munkaegyletére, a társadalmi egyesületeknek nemrég Rimaszombatban megalakult szövetségére, a magyar diákegyesületek szövetségére, valamint a magyar diákmozgalom támogatására alakult országos bizottságra és általában mindazokra a társadalmi szervezetekre, amelyek a magyarság kulturális megmozdulásait országos keretekben szervezték meg. A Szlovenszkói Magyar Kultur-Egyesület célja általános, ezeké a most felsorolt szervezetekké ellenben különleges és épen ezért kell kívánnunk, hogy minél eredményesebb munkát fejtsenek ki, mert kizárólag erre b^^iott munkájukkal sokkal hathatósabban tudják szolgálni a különleges célt, mintahogy erre az általános jellegű és könnyen tulterheltté váló szervezet képes lenne. A fontos csak az, hogy ezek a különböző egymás mellett létező intézmények ne vállalkozzanak ugyanarra a munkára, mert akkor nagyon sok energia veszne el feleslegesen és ne rivalizáljanak egymással, mert ennek az volna a következnie lye, hogy egyik sem tudná becsületesen végezni a másik dolgát. A feladat tehát ez: A különböző országos kulturális szervezetek egymás között úgy osszák meg a munkát, hogy mindegyikük teljes erővel szolgálhassa azt a célt, amelyért létesült, a másik működését ne keresztezze, az általános magyar közművelődési egyesület pedig a különleges feladatot engedje át annak az egyesületnek, amely annak gondozását tűzte ki zászlajára. A kulturális munkának társadalmi megszervezésén és beosztásán kívül vannak a magyar kulturéletnek még egyébb feladatai is, amelyeket a. kultúrpolitika és kulturigazga- tás fogalma alá szokás sorolni. A kultúra önmagában véve nem politikum, de amiként az állam szempontjából nem közömbös az, hogy a területén lezajló kulturális mozgalmak miCasiidge a kiürítést és a reparádó rendezését kizárólag európai problémának tartja 1 francia minisztertanács megállapította a tárgyalások további menetére vonatkozó elveit - Bizottsági ülések Genfben Paris, szeptember 15. Egészen bizonyos, hogy a pénteki francia minisztertanácson, amelyen a legfontosabb belpolitikai kérdéseket intézték el, a Géniből visszatért Briand részletes beszámolót tartott a hatok konferenciájáról. A ma reggeli párisi sajtó azonban közelebbi részleteket erről a beszámolóról nem hoz. Briand ugyan az Excelsior munkatársának interjút adott, amikor azonban az újságíró azt a kérdést intézte hozzá, hogy tett-e Müller kancellár Genfben konkrét ajánlatot, igy válaszolt: — Ha most igennel felelek, akkor rögtön ezt fogja kérdezni: Mit ajánlott? Ennek a tárgyalássába nem bocsátkozhatom. Azok a tárgyalások, amelyek idáig Géniben folytak, sokkal szívélyesebb mederben hcí idtak. mint ahogy elképzeljük. Az a szilárd meggyőződésem, hogy kedvező értelemben fognak továbbra is folytatódni. — Kedvező értelemben? Kinek az előnyére? — vetette közbe a kérdést az újságíró. — Az egész világ érdekében, a béke érdekében, — viszonozta Briand. — Miért ne tennék meg mindkét részről a szükséges előfeltételeket a kölcsönös megértésre és miért ne tanúsítanék mindkét részről a legjobb akaratot? A beszélgetés végén Briand hangoztatta, hogy egyáltalán nem érti meg azt a nagy pesszimizmust, amely Németországban a genfi tárgyalásokkal szemben megnyilvánult, ő legalább reméli, hogy — bár csak hat napot kell Genfben töltenie — a tárgyalások ezalatt a rövid idő alatt is jelentékeny mértékben elő fognak haladni. A francia kormány irányelvei Marcell Hutin Poincaré miniszterelnök orgánumában, az Echo de Parisban, olyan beállításban, mintha erre hivatalos helyről hatalmazták volna fel, azt állítja, hogy Briand az összkormánnyal a következő pontokban egyezett meg: 1. A rajnai terület kiürítésének kérdésében érdekelt öt szövetséges hatalom antantja teljesen egységes abban, hogy a kiürítés kérdésében olyan tárgyalás lehetetlen, amely yyi COOLIDGE elnök. egyidejűleg nem áll kapcsolatban a repará- ció és a hadiadósságok kérdésévé/. Arról van tehát szó, vájjon Németország hajlandó é átvállalni azokat a terheket, amelyek Francia- országra nehezednek és hogy milyen mértékben és milyen garanciák mellett kívánja est megtenni. 2. Az eddigi genfi tárgyalások a szabályozásnak egyszerű vázolására vezettek, mely ugyan általánosságban még meglehetősen hiányos, részleteiben azonban már valamennyire precízebb. A miniszterek egyhangúlag megállapodtak Franciaországnak a jövőben követendő irányelveiről. 8. Berlin és Párig között megértés alakult ki egy pénzügyi ég jogi szakértői bizottság alakításáról, amely esetleg a reparációk problémáját is tanulmányozni fogja. Elfogadták azokat a feltételeket is, amelyek mellett esetleg egy megállapító és egyeztető bizottságot lehet életrehivni a Rajna mentén. 4. Franciaország a tárgyalásokban elhárítja magától az iniciativát. Németországra bízza, hogy az megtegye a szükséges javaslatokat, ismételten hangsúlyozza azonban, hogy a kiürítés kérdése a legszorosabban egybefügg a reparáeiós kérdés szabályozásával. Az Echo de Parisnak ez a közleménye pontokba van ugyan foglalva, azonban mégsem egészen világos. Nagyon érdekes, hogy mi rejtőzködik azon formula mögött, amely szerint Németország kisebb vagy nagyobb mértékben kötelezve lesz Franciaország terheinek átvállalására. Egyebekben Pertinax az Echo de Parisban arról számol be, hogy Müller kancellár — ha el is fogadta a tárgyalásoknak a szakértői konferencián való továbbfolytatását — a megállapító éf kiegyeztető bizottság lérehozását azonban egyelőre visszautasította. A továbbiakban Pertinax arra figyelmeztet, hogy a bizottság működése, amelynek jóval kevesebb hatalmi hatásköre lesz, mint volt egykor a nagyköveti konferenciának, feltétlenül Franciaország hátrányára fog válni, mert a gyakorlatban Elszász-Lotharingia demilitarizálására fog vezetni. Sőt a nacionalista Avenir azt is kijelenti, hogy sokkal jobb a kiürítést minden biztonsági garancia nélkül végrehajtani, semhogy egy megállapító bizottságnak bizonyos ellenőrzési jogokat engedélyezzenek a francia határterületen. li amerikai államkormányzat állásfoglalása A Sz. M. K. E. és egyéb országos kulturális szervezeteink ezt a feladatot nem láthatják el, mert aláipszaibályaikból mindem poDitika szigorúan ki van zárva és a feloszlatás veszélyének tennék ki magukat, ha mégis beleártanák magukat a politikába. Ezt a veszélyt mindenképpen ki kell kerülnünk és ezért a most vázolt feladatot csak politikai pártjaink végezhetik el. Ámde mivel a magyar kultúra gondozása magasan felett© áll a napi politika béke-egér-harcának, a magyar kultúra iránti tiszteletünk és az ezzel összefüggő nemzeti érdekek csakis azt a megoldásit ajánlhatják, hogy a kuilburpolitikával és a kulturális közigazgatással kapcsolatos teendőket pártjaink együtt intézzék, illetőleg — mivel erre már eddig is voltak szerveik — azok fáim ásatáséra és tévéké ny- siéaük fokozása céljából köze* ku Muráin; bizottságot lé terítsenek. Ezek a gondolatok a néhány nappal ez- i értelmezett be nem avatkozás álláspontjára helyezkednek. Jellemző, hogy a nyilatkozathoz hozzáfűzték, miszerint Coolidge elnök nyilatkozatával nem akar prejudikálnd a washingtoni kormány magatartásának abban az esetben, ha az európai hatalmak a reparáeiós kérdés szabályozására konkrét javaslatokat tesznek, Coolidge azt is kifejezésre juttatta, hogy lyen irányban terelődnek, a nemzeti kisebbség politikája szempontjából sem mindegy az, hogy a benne megnyilatkozó kulturális törekvések párhuzamosan haladnak-e a kisebbség általános politikai célkitűzéseivel. Az állam a kultuszminisztérium utján intézi i a maga kultúrpolitikáját, a kisebbségnek azonban nincsen minisztériuma és igy neki más szerveket kell megbíznia ennek a feladatnak ellátásával. Neki is szüksége van a kulturközigazgatásnak valanr yen szervezetére: neki is tudnia kell azt, hogy gyermekei számára hol és milyen iskolák állanak rendelkezésére, ifjúsága milyen iskolákba jár és általában fel kell használnia mindazokat az eszközöket, amelyeket az állam törvényei nyújtanak kultúrájának fejlesztésére. így tehát, ahol például kisebbségi könyvtárak, népművelődéin választmányok vannak, azokban be kell rendezkednie, hogy hasznukat vehesse. előtt Pozsonyban megtartott kultúrpolitikai értekezleten is kifejezésire jutottak és általános helyesléssel találkoztak. Az előjelek szerint remélni lehet, hogy megvalósulásuk sem fog sokáig váratni magára. ^^^^RACTOR LAUFER $., Bratislava Ondrejská 11., Tel. 29-22. Newvork, szeptember 15. A rajnai terület kiürítéséről és a reparáeiós kérdés szabályozásáról folyó genfi tárgyalások alkalmával a Fehér Ház ma nyilatkozatot bocsátott ki, amely a következőket mondja: Coolidge elnök ezeket a problémákat kizárólag európai ügyeknek tekinti, tehát az Egyesült Államok ezekkel a kérdésekkel szemben a legszigorúbban j
