Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-01 / 173. (1800.) szám
iWíó aagmatma i, VÁNDORTÁSKA — Cigányok — Kinn jártunk a város határában, túl a gyári negyeden, ahol néhány bolgár telepes kertészkedik, túl a gondosan elkerített faiskolán, ahol rnesz- sziről már feltünedezik a malom fehérfalu háta és egy rozzant kukoricagóró szürkül a napmelegben. Az ut és a malom felé kanyarodó patak között tenyérnyi domb húzódik néhány csenevész fával; gödrös és kavicsos ez a hely, senki sem kapott kedvet valami hasznot hajtó növénnyel beültetni. Ott áll a dombocska kopáran, tetején különös púppal, amelyet emberkéz emelt, néhány léc taríja, elején ronggyal takart fakeret, az oldalai földdel tapasztottak; elgondolni se lehet, mi fér el benne és a frissen cserepezett házak, a bolgárok hangyamunkája, színes veteményeskertje köri egy frontmögötti emberlakta földturásra emlékeztet. Alig érünk a közelébe, az árnyékából néhány gyerek ugrik ki az útra. Csupaszok, barnák, cigányok. A legidősebb leghátul megáll, rongyos kabát van rajta, mely a hasáig ér, azon alul anyaszülte meztelen és foghatatlan, mért hordja a melegben azt a szennyes kabátot. Ez nem tolakszik, nem kéregét, csak bambán mosolyog kisérőmre. Rövidesen kiderül, hogy állandó kéregető-vi- szonyban van kísérőmmel, hetente megkapja hatosát, amelyért eljár a házba. Itt ő nem kéregét. Itt ő van otthon. Láthatóé" bántja, hogy a rajkók rimánkodva lógnak a nyakunkon. — Hát te itt laksz? — kérdi kisárőm. — Igen, mi itt lakunk, — feleli a fin. — Hát nem tudja? Már négy éve itt lakunk. Nem lehet nevetni rajta, oly nagykomolyan niondja ezt és oly nyugodt biztonsággal mutat a földturásra, a házukra, melyben négy éve laknak, öt testvér és a szülők, állandó fedél alatt, akár a bolgárok, akik itt túrják a földet hajnaltól-napes- tfg és bajlódnak az érő káposztatáblákkal és pi- rosló paradicsomültetvényekkel. Ez már elfelejtette a szellős cigánysátort, az árokmentén legelő vánnyadt gebéket, az ut porát, a szakadatlan vándorlást, a telek metsző hidegét, ennek a vére mintha kezdene lehiggadni, — munkás akar lenni a gyárban, melynek kéménye idelátszik, egy arasznyi emberséggel több az apjánál. ; ' > ' , r y ■ ; • * Cigánykaravánt kisérnek át a városon a csendőrök. Négy-Öt hihetetlenül szurtos kocsi, ugyanannyi hihetetlenül sovány gebe, hihetetlenül piszkos nők a kocsikon és tágraszakadt szemű meglapuló gyerekek. Rossz fát tehettek valahol a tűzre, az egész karavánt kocsistiil-emberestül beterelik a városháza udvarába. Ahogy elvonulnak, feléjük árad az utca figyelme. Nem volna most nehéz betekinteni a figyelők koponyáiba: néhány perc alatt szeílflződik szabados sátoréletük minden képzelt és igaz piszka, bűne: lókötés, hamis kártyavetés, gyerekrablás, kannibalizmus, bujakór és más romboló métely, vér és rablás és égetés, — egy animálta élet, amiben nincs megállás, nincs morál, nincs ima, nincs munka és pihenés se. Percek alatt idegenkedő hullám vonul el az utcán; különös, de igy van mindig, valahányszor megjelenik ez az elrongyolt ősi karaván: a házak közé szorult ember fölényt érez, a szeme, a mosolya, a mozdulata, a szája és a szava olyan mulatságos, hogy megbocsássa létezését és a közeliéiben, csendőrszuronyok közt nem oly féle lm et- ébresztő, hogy lakat alá tétetését kívánná valamennyinek. Egy ember áll mellettem az utcán. Süketnéma, rosszcsípejü, nyavalyás emberroncs, olyan már a születése pillanatától, aki csak tántorgó, részeg bukdácsolással tolja magát a falakhoz lapulva előre. Az emberroncs félszeg mosollyal nézi a karavánt. A száját valami mámoros jóérzéssel tárja aztán szélesre, ahogy rámnéz, nyilván jelezni akarja, hogy ez a cigányfogdosás milyen mulatságos, jaj, de szurtosak és milyen izgatottak, biztosan megint loptak valahol egy gyereket, talán meg is ették. Jaj, nem volna jő valahol éjszaka velük találkozni, még megölnék az embert! Még nevet, amikor a karaván már régen befordult a kapun. Bizonyos, hogy ebben a percben emberebbnek, töretlenebbnek érezte magát a karaván valamennyi férfijánál. # ■— Erősen esteledett már, amikor a kocsink elhaladt a szállást csináló karaván előtt. Az árok mentén álltak a szekereik, fáradt lovak legeltek a közelben és a friss fekete tarlón fantasztikus alakok ülték körül a tüzet. Kesernyés füstszag érzett a levegőben és vad illata a kuporgó testeknek, a bográcsban ro- tyogő ételnek. Messze egy cséplőgép búgott, valamerről énekszót hozott tépett foszlányokban a szél, a feketeségbe süllyedő est tele volt távoli rejtelmes hanggal, de ezek itt némán ültek a tűz körül, feketén, rejtélyesen és mozdulatlanul. Ahogy a kocsink elgörgött mellettük, egy percig megcsapott ez b rejtélyesen áradó idegen /•ég. Most nem értettem őket, nem tudtam semmit róluk, az Htjukról, arról, hogy mért vannak és miért ülnek igy mozdulatlanul, fafaragványos arccal és oly nyugtalanítóan idegenek és öregek, mint maga a föld alattuk. Távol tőlük az utón egy ember állt magában, valamerre kémlelt és ahogy kocsink elkanyarodott mellette, felénk fordította egy pillanatra az arcát. Különös, ősi vad szépsége hirtelen meg- r apotl. Lehel, hogy a leszálló éjszaka tette ezt, mely élesen kiszakította és körvonalazta a sötétben ezt a fekete fenyegető fejel. Mozdulatlan maradt, mintha a földből nőne Az erdélyi magyarság nem hajlandó tovább tűrni Anghelescu kulturbarbarizmusát Gyárfás Elemér a bukaresti szenátus viharos ülésén bejelentette, hogy a magyar párt az iskoiaügyi sérelmeket a népszövetség elé viszi Bukarest, július 30. A szenátus szombat délutáni ülésén tárgyalta a lej stabilizációjáról és a külföldi kölcsönről szóló kormány- javaslatokat. A vitának első szónoka Gyárfás Elemér dr. magyarpárti szenátor volt. Gyárfás nagy beszédben nyomatékosan kifejezést adott a Romániában élő magyarság elkeseredésének a különböző kulturális, politikai és gazdasági sérelmek miatt. — Ez az ország nem konszolidálódhatik addig — mondotta többek között Gyárfás —, amig a kisebbségi kérdés nem nyer kielégítő megoldást. Nem hagyhatom szó nélkül azt, hogy Anghelescu közoktatásügyi miniszter, aki pedig abszolúte nem ért a nevelésügyhöz és aki minden alkalommal kifejezést ad irántunk tanúsított rosszindulatának, lehetetlenné teszi a kisebbség életét ebben az országban. A magyar párt vezetősége, miután minden eszközt kimerített, hogy Anghelescu minisztert jobb belátásra bírja, elhatározta, hogy a romániai magyar iskolák ügye terén történt sérelmeket a népszövetség elé viszi. Amikor a magyar szenátor beszédének ebhez a részéhez ért, a szenátusban kitört a vihar. Gyárfás azonban nem zavartatta magát a legélesebb közbekiáltásoktól sem, hanem nyugodt hangon folytatta beszédét: — Hangsúlyozom, hogy nem akarjuk tovább tűrni a közoktatásPrága, julius 31. Fedor Miklós, az országos keresztényszocialista párt nemzetgyűlési képviselője á múlt év folyamán kérdést intézett a kormányelnökhöz, az iskolaügyi és földművelésügyi miniszterekhez az erdészeti főiskolai oklevelek nosztrilikálása ügyében. A kérdésre az adott okot, hogy egy érdekelt még a háború kezdetekor beiratkozott a Selmecbányái erdészeti akadémiára és a háború végéig két teljes évet végzett. Az ál 1 amforául at után iskoláit a Selmecbányái főiskola utódjánál, a soproni főiskolán folytatta és ott is fejezte be s az illető most itt Szlovenszkón elhelyezkedni nem tud. Az interpellációra Fedor Miklós képviselő most kapott választ, amelynek első része a nosztrifikcáió kérdésére, a második pedig az állami erdőgazdaságok jövedelmezőségére vonatkozik. Az érdekes korményválasz többek között a következőket mondja: „A Selmecbányái állami felsőbb erdészeti iskola szervezete teljesen eltérő volt az osztrák felsőbb iskolák szervezetétől. Ezen iskola hallgatói csupán előmeneteli és nem állami vizsgát tettek. Az úgynevezett oklevél- tani vizsgát Budapesten csak 2 évi gyakorlat után tették 1#. E vizsgával a jelölt elérte a „diplomás mérnöki*4 címet és jogot szerzett az erdőgazdasági szolgálathoz a törvény 36. paragrafusa értelmében (1879. XXXI. t. c.) Tehát a budapesti vizsga letétele egyrészt a felsőbb iskola végzését, másrészt pedig azon kvalifikáció elnyerését jelentette, amelyet a nevezett törvény 17. paragrafusa megnevez. Ennek következtében a budapesti vizsgák nosztrifikálása szintén két nosztrifi- kációs szabályozás alá esik. A budapesti vizsgák, amelyeket az illetők a fordulat után tettek le (esetleg a fordulat után a soproni tanulmányok elvégzése is), az állami vizsgákkal, a belföldi felsőbb erdészeti iskolával egyenrangú vizsgáknak tekintetnek, ki, nem köszönt és éreztem, hogy átnézett felettünk, — .ember, aki nappal alázatos énekkel jajgatna a kocsi után:. ' — Nagyságos ur, egy kis dohányra valót... Éreztem, hogy ez az éjszaka embere, hogy ez most él, minden izmával és idegével él és érti ezt. a határtalan mezőt, melyen a kocsi robog és érti a csillagokat, az eget és a titkos jeleket, a dobogást és a dobogást, ha ráhajtja fejét, a földre. Még visszanéztem utána és néztem sokáig, mig a felkavart por és az est homálya elmosták ki- meresztett szemem előtt fekete alakját. Egri Viktor. ügyi miniszter garázdálkodását, mert mi meg tudunk élni magával a román néppel, azonban ez a rosszindulatú politika minden törekvésünket lehetetlenné teszi. Anghelescu miniszter ma sem hagyott fel a magyar iskolák üldözésével, ma is lábbal tiporja legszentebb érdekeinket. Ha ezek után sem veszi figyelembe a kormány jóindulatunkat, amelyet a magas állami érdekekkel szemben tanúsítunk, akkor vessen magára, ha mégis kénytelenek leszünk, mint végső fegyverhez, a népszövetséghez fordulni. Erre újabb vihar tört ki. — Zsaroló! Tenor! — s hasonló szavak röpültek a szenátus padsoraiból Gyárfás felé. Amikor az elnök csengetésével nagyne- hezen helyreállította a rendet, Bratianu Vin- tilla miniszterelnök állott fel szólásra, hogy válaszoljon Gyárfás beszédére. — Nem szabad elfelejteni — mondotta Bratianu —, hogy Anghelescu a kormány tagja és minden egyes intézkedését a kormány minden tagjáral és velem közölte. Velünk együtt munkálkodik s velünk együtt valósítja meg programját. Kár a népszövetséggel fenyegetőzni. A népszövetségnek egyéb dolga van. A népszövetség már maga mondotta önöknek, hogy intézzék el ügyeiket az állam keretén belül, az állam van hivatva erre s nem a népszövetség. úgyszintén a mérnöki cim és az erdőgazdasági kvalifikáció elismerése Szlovenszkón és Ru- szinszkóban a nevezett törvény 36. paragrafusa értelmében két csoportra oszlik. Az első rendezés, az iskola- és nópmüvelődésügyi minisztérium hatáskörébe tartozik, a másik pedig a földmivelésligyi minisztérium hatáskörébe. Ezen nosztrifikációt, tekintettel arra, hogy erdőgazdász a 36. paragrafus 2. pontja értelmében csak az lehet, aki eredménnyel végezte a felsőbb iskolát és letette a belföldi állami erdészeti iskolai vizsgát, amit a földművelésügyi minisztérium addig nem vezet át, amig a kérelmezőnek nincsenek nosztrifikál- va tanulmányai, esetleg okleveles vizsgájáról, valamint felsőbb iskolai tanulmányainak befejezéséről szóló igazolásokkal lehet elérni. Az iskola- és népmüvelődési minisztérium, egyrészt az 1924 julius 3-án tartott minisztertanács értelmében, valamint tekintettel azon körülményre, hogy a Selmecbányái felsőbb erdészeti iskolában államvizsgák nem voltak és oklevélvizsgák ezen felsőbb iskolában nem teljesittetnek, a nosztrifikálást nem engedélyezi. Ezzel szemben engedélyeztetik a kérelmezőknek a II. állami vizsga letétele valamely belföldi állami erdészeti felsőbb iskolánál, bizonyos feltételek teljesítése mellett (kiegészítő vizsgák letétele.) Az illetékes javaslatot az iskola- és nép- művelődési minisztérium a briinni felsőbb gazdasági iskola tanári karának meghallgatásával szerkeszti meg. Ezt a javaslatot a hozzájárulás kimondása végett a közmunkaügyi és földművelésügyi minisztérium fogja kézhez kapni. El kell utasítani a kérdés azon állítását, hogy az erdőgazdaság az államfordulat után nagy deficittel dolgozott volna. A helytelenség bizonyítékául a következőket közöljük: 1. 1924. évben: Csehországban 52,289.007 K Szlovenszkón 14,678.781 „ Podkarp. Rusban 2,287.532 „ 69,255.320 K 2. 1925. évben: Csehországban 45,756.835 K Szlovenszkón 29,059.973 „ Podkarp. Rusban 3,901.463 „ 78,718.217 K 3. 1926. évben: Csehországban 58,813.408 K Szlovenszkón 32,000.000 „ Podkarp. Rusban 7,515.766 „ ,j f..4*. K KlUCTmiHlrPT" ' V i V!*' 98,359.201 k Amint az a föltiintetett számokból kitűnik, az állami erdők tiszta jövedelme különösen Szlovenszkón és Podkarpatska Rusban lényegesen emelkedik. Ami a csehországi erdők jövedelmét illeti, az jelentékenyen magas, mert túlhaladja a cseh, morva és sziléziai magánerdőtulajdonosok jövedelmét. Ami a szlovenszkói erdők jövedelmét illeti, ezért nem lehet szemrehányást tenni, hogy alacsony, mert ez a jövedelm elérte a kellő magasságot és állandóan emelkedik, mert túlhaladja a háboruelőtti jövedelmet* Ami a ruszinszkói állami erdők jövedelmét illeti, aránylag kisebb éa ezt az indokolja,, hogy a szállítási eszközök nem kielégitőek, valamint a beruházási költségek és a magas szállítási költségek szabályozására az állami erdőintézmény nem jogosult.** Mégis véletlen okozta Sdinitzier Lili halálát? Bécs, julius 31. Sdhinitzler Artúrtól levél érkezett egyik bécsi barátjához, amelyben azt írja, hogy Llií lánya tragikus halálát mégis a véletlen okozta. Lili csurtörtök este. mielőtt férjével sétára indult volna, még a kapitány szolgálati revolverét akarta lezárni. A revolver elsült és a golyó az asszony mellébe hatolt.. Sdhnitzler levelében azt írja, hogy az öngyilkosságot semmivel sem tudná megokolni, mert lánya férjével kitűnő egyetértésben élt az utolsó napig és házasságuk igen boldog volt. Sdhnitzler leánya tragikus halála hírére testben és lélekben annyira megtört, hogy barátai tanácsára hosszabb útra indul és csak télen fog Bécsbe visszaérkezni, Legújabb közgazdasági kitek Fizetésképtelenségek és csőd. 'A csehszlovákiai hitelező védegylet közli: Fizetésképtelenséget jelentettek be a következők: özvegy Neumann Jozefin papirkereskedés, Aisóku- bin, Mader T. E. vaskereskedés (Veisz Dóra és Tódor), Pozsony, Pozsonyborostyánkői réz- hámoT és hengermű, Weisz Tivadar örökösök, Borostyánkő, Böhm Kelly szül. Roth bőr- és cipőüzlet, Pőstyén, Gliick Majer (SchÖnfeld Dávid és Szerén) vegyeskereskedés, Bustya- háza, Szrulovics Dezső drogéria, IJngvár, Bondy Fülöp és Sarolta divatkereskedés, Losonc, Breuer Árpád üveg- és porcellánkeres- kedés, Zólyom, „Viktória** Spitz Margit cukorkakereskedés, Losonc. Csődöt kért maga ellen: Kobn József esernyőkereskedő, Zsolna. Védvámokkal óvják az amerikai dpőke- reskedelmet. Az Egyesült Államok cipőkészítőinek szervezeti központja akciót készített elő az .importcipőkre kivetendő vámok törvényes elrendelése céljából. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot az amerikai szenátus legközelebbi ülésén fogja letárgyalni. A cipőipar most állítja össze a belső termelés és export, valamint a fogyasztás pontos statisztikáját, hogy ennek adatai alapján tegyék nyomatékosabbá követelésüket, A cipőkészítők oly vámok kivetésére gondolnak, melyek mellett a belföldi termelés könnyű konkurrense legyen az importcipőnek. A. zsolnai celluloz-e-gyár uj részvényeket bocsájt ki. Zsolnáról jelentik: A esoillnM ceMoae-gyülr Duóét fogja végtrehiajtiaind közgyűléséinek azon hafflámoza- flált, hogy aöiajpitlőikiéjiélt 6 mdlUMlőmólf 12 tndíMió koronára emleilii fel. E célból újabb 200 K néVétniJékü 30.000 dirb iriéfetaviétnyit boesájt kit, mtelltyinleik feliéit Be edldögi ré&zvétnyieseiknieik kiniáWfcák fel 600 koronáé 1:2-höz árfolyamon], mlijg a Ocibocsájftioti részvények másik feliéit a ZsüvttDOötlenskÓ Banka vezetése BÜatt élló konzorcium veszi át. RÁDIÓMŰSOR CSÜTÖRTÖK PRÁGA: 11.00 Gramofon. — 12.05, 17.00, 19.15, 21.10 és 22.20 Zene. — 18.00 Albrecht Alfréd tanár németnyelvű előadása: Az ismeretlen Ruszinszkóról. — 20.10 Gollwell vigestje. — POZSONY: 18.00, 21.00 és 22.00 Zene. — 19.35 Gramofon. — 20.00 Gollwell vigestje Prágából. — KASSA: 18.45 Kamarazene. — BRÜNN: 12.15 Gramofon. — 15.00 Egy óra az asszonyoknak. — 16.00 Vígjáték. — 18.10 Német előadás. — 19.00 Zongorahangverseny. — 19.30, 21.00 és 22.20 Zene. — 20.00 Kedélyes est. — 21.00 Az olim- piász liirei. — BUDAPEST: 9.30, 11.45, 18.00. 15.00 Hírek. — 12.00 Harangszó, utána zongora hangverseny. — 17.00 Thury Mária meséi. — 19.00 Erdősi Károly prelátus felolvasása Indiáról. — 19.30 Gyorsirási tanfolyam. — 20.15 Krotschak Richárd, bécsi gordonkaművész és Schulhoff Oltó zongoraművész hangversenye. — 21.50 Az olim- piász hirei. — 22.15 Szűcs László operettrészleteket és tangókat énekel. Zongorán kisér: Kazacsay Tibor. Műsor éjfélig. — BÉCS: 11.00, 16.15 és 21.20 Zene. — ZÜRICH: 16.00 és 20.15 Hangverseny. — BERLIN: 21.30 Szórakoztató- és tánezeire. — STUTTGART: 16.15 Zene. — 20.15 A kacagó félj, Eysler operettje. — LANGENBKRG: 2.1.00 Caesar felesége, komédia. — FRANKFURT: 20.15 Lásd Slultgarlol. -- DÓM A: 21.00 A csárdáik irálynő, Kálmán operettje. -■ MILÁNÓ: 21.00 Az olaszok 1 Algiet'beu, Rossini operája. Mennyit jövedelmeznek a szlovenszkói és ruszimzkói állami erdőgazdaságok? A kormány válasza Fedor Miklós kérdésére — Az erdészeti főiskolai oklevelek nosztrifikálásának problémája
