Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-29 / 196. (1823.) szám

1928 augusztus 29, szerda. 'jkhmumíí v tAutrtK'niKüAi^ „...Egy lépéssel közelebb futottunk az igazi békéhez..." mondotta Scheidemann, a német köztársaság első miniszterelnöke — Beszélgetés a Pöstyénben üdülő államiértiaval — Brockway teherautók, autóbuszok a legtökéletesebbek — Kérjen ajánlatokat MOTOR IMPORT, Bratislava, Royko-u. 2/a. Pöstyén, augusztus végén. (A Prágai Magyar Hírlap kiküldött mun­katársától.) Megemlékeztünk arról a feltűnést keltett, békebeszédről, amelyet a Pöstyénben üdülő Philipp Scheidemann, a német köztár­saság első miniszterelnöke mondott Pozsony­ban a Dunavásár megnyitása alkalmából. A történelmi nevű államférfiu több mint egy hete tartózkodik Pöstyénben. Ma ő ennek a nagy világfürdőnek legelő­kelőbb vendége. Pedig nem lakik a Thermiá- ban, az exkluzív előkelőségek luxus-szállójá­ban. Történelmi egyéniségének mégis a leg­nagyobb varázsa van. Ahol magas, férfias alakja feltűnik, ösz- szenéznek az emberek. Impozáns jelenség. Igazi államférfi-koponya, telt joviálisán piros arc, kicsiny hófehér kecskeszakáll s kopasz fejét jellegzetesen dús, hófehér hajkoszoru határolja s kék szemei a sűrű fehér szemöl­dök alatt élénken vizsgálnak mindent. Egy romantikus karrier elindulása Az emberek a csodálatos karrier roman­tikáját tisztelik, csodálják ösztönösen benne. Földhöz ragadt szegény család gyermeke. Ke­vés iskola után nyomdászinasnak megy. S fiatal férfi korában bekapcsolódik a szocia­lista munkásmozgalomba. S jelentősége év- ről-évre emelkedik. Harmincnyolcéves korá­ban — éppen idén 25 esztendeje — szociálde­mokrata képviselője lesz a Reichstagnak s ve­zére a mérsékelt szociáldemokrata frakció­nak. Scheidemann — a háború alatt A háború alatt kezdődik pályafutása, mely néhány év alatt történelmivé emelke­dik. Ő az, aki proklamálja a védelmi háborút s 1917-ben Erzbergerrel együtt megszerkeszti s közzéteszi híres békeszózaíát, amelyben — amikor még a német hadsereg mélyen benn­tanyázott Franciaországban, megszállva tar­totta Belgiumot, Románia és Szerbia nagy részét s megadásra bírta a forradalmi Orosz­országot — még akkor követelte a kártalanítás és annexió nél­küli békét. ö az, aki ennek a nemesigyekezetü akció­nak a sikertelensége után belép a német kor­mányba, miután a háború alatt, szocialista lé­tére propagálja a munkásosztályban a hadi- kölcsönt s minden nehéz kérdésben titkos tanács­adója volt Bethmann-Hollweg birodalmi kancellárnak. 1918-ban alelnök, majd elnöke lesz a Reichstagnak, a birodalmi gyűlésnek a be­folyása, jelentősége napről-napra emelkedik. Az összeomlás után 1918 őszén külügyminiszter lesz Miksa badeni herceg békekormányának s ö az, aki a vértelen forradalom sikere után 1918 november 9-én a Reichstag er­kélyéről proklamálía a német köztársasá­got. Ez a nagy történelmi misszió még folyta­tódik, amidőn Erzbergerrel és Noskeval meg- alaMtják a birodalmi direktóriumot s a spar- takuszok és jobboldaliak kereszttüzébe kerül­ve, erélyes kézzel megmenti a német birodal­mat a legszörnyübb, legvéresebb polgárhábo­rútól s előkészítik a konszolidáció csodálato­san gyors menetét. 1919 februárjában végre megalakul a köztársaság első birodalmi kormánya s ennek elnöke, — ismét történelmi jelentőségű niisz- 8ZÍÓ — a német köztársaság első miniszterelnöke Philipp Scheidemann lett. Scheidemann a békediktátum ellen Hisztérikus szerepe még ezzel sem feje­ződött be. ő a német birodalmi kancellár a Versailles! béketárgyalsok idején is. És Sebei- , demaun, — aki német győzelem esetén az emberi igazságot, az annexió s kárpótlás nél­küli békét követelte volna — nem volt képes a kíméletlen békediktá­torok előtt gerincet hajtani g megtagadva a megsemmisítő békediktátum aláírását, r mondotta el a Reichstag teljes ülésén ; megrendítő lemondóbeszédét, amelyet az- zal fejezett be, hogy „száradjon el az a " kéz, amely ezt a békét aláírja ...“ # i Ilyenformán érthető, hogy különös és , meghatott tisztelettel néznek fel pőstyéni ős- ] lakók és fürdővendégek egyaránt az ősz ál- t la miért inra, aki emlékezetes lemondása óta ; bizonyos passzivitásban van a német belpoli- i fikái életben s a mostani szomáldemoferata i többségű koalíciós kormányban sem vállalt táróé' Rövid beszélgetés „a Vörös Toronynál“ Pihen. Erről beszél akkor is, amikor a nagy exkluzivitásban élő államférfiul egy hölgyismerőse szívélyes közvetítésével sike­rült rövid, tizperces beszélgetésre félrevon­nom. Fenn, a Vörös Toronynál, a pöslyéni „Kis Eiffel-toronynál“ találom EUenbogen bécsi szocialista képviselő társaságában. Szabadkozva mosolyog, amikor politikai kérdést teszek fel számára: — Ne haragudjék, rosszul esik, hogy meg kell tagadnom kívánságát, de eltökélt szándékom itt, Pöstyénben politikáról nem beszélni. Iiigyje el, itt ülök vagy egy óra hosszat EUenbogen kollégámmal, aki pedig 25 esztendő óta kedves jóbarátom, de politi­káról nem beszélünk. Pihenni jöttem s egy politikus számára csak politika nélkül létezik pihenés. Kis diszkusszió Scheidemann megszóliiásáról = Euer Exzellenz ... — kezdek meg egy kérdést, de Scheidemann félbeszakít: — Kérem, ne szólítson Exzellenz-nek, elvem ellen van ... Szabadkozó gesztussal ismétlem: — Úgy engedje meg Miniszterelnök Ur... De Scheidemann mosolyog és ismét fél­beszakít: — Az sem illet meg engem most. Szólít­son egyszerűen a nevemen ... Zavarba hozott. Csak nem szólíthatom a német köztársaság proklamálóját „Scheide­mann ur“-nak... Egy pillanat szünetet tartottam, aztán nagyon határozottan preciziroztam a megszó­lítást: = Gestatten Sie mir, Herr Reichstagsab- geordneíer... ha már politikáról nem óhajt beszélni, nagyon ártalmatlan kérdést teszek fel: hogyan került Pöstyénbe? ... Scheidemann és Pöstyén — Nos, erre fáradság nélkül s interjútól tartózkodó elveim fentartásával beszélhetek. Én már 30 esztendeje ismerem Pöstyén hírét. Sok képviselő kollégám járt ide s gyógyultan hazatérve, csupa elragadtatással nyilatkoztak az itteni gyógyforások jótéteményeiről. Ta­valy utóiért engem is az öregemberek vesze­delme vállreumatizmusomat még az ősz fo­lyamán rendbehoztam. Idén már nem szen­vedek, de orvosaim tanácsára azért jónak lát­tam még egy kúrát venni. A német szociáldemokraták s az uj páncéloscirkáló — Már előbb jöttem volna, de az elmúlt héten visszatartott az a kínos pártaffér, mely A szlovenszkói és ruszinszkói katolikus legényegyesületek országos kongresszusa és a kassai legényegyesület 40 éves jubileuma Kassa, augusztus 28. (Kassai szerkesztőségünktől.) Lélekemelő, fé­nyes ünnepségek között zajlott le szombaton és vasárnap Kassán a szlovenszkói és ruszinszkói ka­tolikus legényegyesületek országos kongresszusa, amelyen a pozsonyi, komáromi, somorjai, nagy- szombati, körmöcbánya/i, rozsnyói, jászói, eperjesi, kisszebeni, ungvári és beregszászi egyesületek küldöttségek utján képviseltették magákat. A kongresszus (Mielőtt 10 órakor a legény- egyesületi házi kápolnában Veni Sancte-val kez­dődött, amelyet Konrády Lajos prelátus-ksnonok, a kassai egyesület alapitó-elmöke celebrált. Utána az egyesületi elnök és delegátusok zártkörű érte­kezletet tartottak, melynek befejeztével Wiek Bé­la dr. teológiai tanár kalauzolása mellett megte­kintették a város nevezetességeit. Délután 5 órakor kezdődött a kongresszus, aminek keretén belül az egyes egyesületek veze­tői ismertették egyesületeik működését, felsorol­ták az elszenvedett sérelmeket és az egyesületek tevékenységét megakasztó akadályokat, hogy azok elhárítása iránt szövetségbe tömör ültén könnyeb­ben tudjanak céltudatos, eredményes munkát vé­gezni. Ezután ismertették a szövetségi alapszabá­lyokat, amelyek előzetes egyházi jóváhagyás után most vannak az illetékes minisztérium elé felter­jesztve jóváhagyás végett. Elhatározta a kongresz- szus, hogy a jövő évi kongresszust Ungvárott tart­ja meg, ahol az ottani Legényegyesület fogja ak­kor 40 éves formálását jubilálni. Este 8 órai kezdettel a Legényegylet műked­velői gárdája Catderon „A nagy világtszmház“ című vallásos irányú színjátékot adta elő pompás előadásban. A közönség teljesen megtöltötte ez alkalommal a legényegylet színháztermét s me­legen ünnepelte a nagyszerű szereplőket, elsősor­ban Schuster Jánost. Hornyák Jenőt, Dénes Mag­dát, Antal Pált és Barilla Antalt. Mellettük jók voltak Váraljai József, Hopák Béla és Égető-Papp József is. Az előadás mesteri rendezése Schuster János munkáját dicsérte. A kassai egyesület jubileuma Másnap, vasárnap folytak le a kassai Kato­likus Legényegyesület jubiffláTds ünnepségei, amelyeken a vidéki delegátusok is resztvettek. Gyönyörű napfényes időben reggel fél 9 óra­kor sorakozott föl a 27 vidéki és helyi egyesüle­tekből álló menet egyesületi zászlók alatt a Rá- kóczi-köruton, hogy a 9 órakor kezdődő hálaadó istentiszteletre a kassai Dómba vonuljon. A me­net ólén a keresztényszocialista szakszervezeti és legényegyesületi egyesített zenekar haladt pat­togó ritmusú indulókat játszva. Minden egyesület zászlója előtt a zászló védnöknője és két koszo- rusleány a zászlóra szánt babérkoszorút, vitték. A vidéki egyesületek az egyesüket székhelyét és alapítási évszámát jelző táblákat vitték. Impozáns menetbe fejlődve felejthetetlen látványt nyújtot­tak a 27 egyesületi zászló és az utána felsorako­zott legpéldásabb rendben haladó színes csopor­tok. A Dómban, az ünnepi misét Tost Barna pá­pai preláíus, kanonok-plébános p outi ki f álfa, a fé­nyes asszisztenciát a vidéki egyesületek egyházi elnökei szolgáltatták. Az ünnepi mise után Kon­rády Lajos pápai prelátus, a kassai legényegye­sület alapítója és örökös elnöke lépett a szószékre és mondott könnyekig megható beszédet. Utána Te Deum volt és az egyesületi zászlók megáldása és megkoszorúzása. Díszközgyűlés Az ünnepi istentisztelet után a menet ugyan­abban a sorrendiben, amint a templomba vonult, 'ment vissza az egyesület székházába, ahol kez­detét vette az ünnepi díszközgyűlés. Az elnöki emelvényen sorakoztak fel a menetben rész tvett egyesületek zászlói s az elnöki asztalnál ott láttuk a kassai egyesület vezetőségét. Az egyesület zene­karának nyitánya után szólásra emelkedett Tost Barna, az egyesületnek 25 éve működő elnöke. — Megnyitó beszédében üdvözölte a megjelent test­vér-^egyesületeket, rámutatott annak a nevelő munkának a szükségességére, amely a legénye­gyesületek programját képezi. Azután Magyar Jó­zsef, az eperjesi egyesület elnöke szavalta el ez alkalomra irt ódáját, majd a jelenlevők zenekari kísérettel a Kolpingrdalt énekelték. Utána Kiraetz György, egyesületi titkár vázolta összeífoglalva az egyesület 40 éves működését. Antal Pál, az egye­sület tagjainak nevében mondott fogadalomnak is beillő lendületes beszédet. Majd Orlutay Jenő be­regszászi polgármester, és a beregszászi legény- egyesület d'iszelnöke mondott gyújtó hatású szó­noklatot, Király József, a komáromi egyesület el­nöke Klapka városából és az ő szellemiében üdvö­zölte Rákóczi városának egyesületét. Sniczler Sán­dor szent-széki tanácsos, a pozsonyi egyesület el­nöke, Horny Oszkár az ungvári elnök, Potocsny, a Sajó Vidék szerkesztője, rozsnyói elnök, Bakiik Sándor, beregszászi elnök és Bárdossy Eugénia a kassai hölgykangregáció nevében, Földessy Gyula a ruszinszkói egyesületek részéről, végül Magyar József, eperjesi elnök tolmácsolták a társegyesü­letek üdvözletét. Palyó Mihály, szentszéki tanácsos, zárószavai után felolvasták Buibnics Mihály, rozsnyói püspök­nek, a legényegyesületek országos fővédnökének, Grossdhmind Géza dr. szenátornalk, Drakszin Kör­möcbányái egyesületi elnöknek Ottó Alajos dr. pápai kamarásnak, a kassai Ipartársulat nevében Molnár Miklósnak, az iparos kongregációk nevé­ben iStefanceik Bertalannak, Dobránszfcy János esperesnek és Fuhrm-ann Ferencnek távirati üd­vözléseit. iA cMszgyülés befejezését a legényegylet kert­jében 180 terítékes diszebéd követte, amelyen1 az uj páncéloséirkáló építése miatt keletke­zett. A pártban ugyanis érthető idegességet keltett — beszélt könnyedén a volt minisz­terelnök, aki nyilván észre sem vette, hogy akaratlanul is rásodrődott egy politikai té­mára —, hogy a szocialista miniszterek hoz­zájárultak ilyen militarista előkészületekhez. A kormány beszámolója azonban teljesen megnyugtató volt, mert eltekintve attól, hogy egyetlen cirkáló az nem flotta, ennek a meg­építése is csak terhes örökség volt az elmúlt kormánytól, mely ezt a javaslatot elfogadtat­ta is már a Reichstaggal is, a Reichsrattal is, úgyhogy a mai kormány számára nem maradt más hátra, mint ezeknek a határozatoknak a végrehajtása. — A lényeg az, hogy félreérthetetlenül kifejezést adtunk annak a nagy népakarat­nak, hogy a német nép békés szándékú, fevv- verkezésre nem gondol s a mai kormány tá­vol áll minden félreérthető militarista lépés­nek még a látszatától is. = A Kellogg-paktum? — vetettem közbe. Scheidemann egy pillanatig gondolko­zott. Összehúzta szemöldökét s a kilátó erké­lyéről különös, messziben kereső nézéssel te­kintett a Vág pőstyéni kanyargásainak tün- déri panorámájára. Tökéletesen tiszta, kék és derűs volt a horizont, lent békésen csillogott a víz, de csobogása a nagy csendben néha egé­szen felhangzott. És Philipp Scheidemann nagyon megfon­toltan szótagolta azt, amit mondott: — Minden jóhiszemű kísérlet, ami a vi­lágbékét szolgálja, nemes és emberi hivatás. A Kellogg-paktum mögött is bizonyosan ne­mes emberi ideálok vannak. S ha paktumok nem is elégségesek a világbékéhez, az a kész­ség, amellyel a hatalmak készeknek nyilat­koztak az aláírásra, egy lépéssel mégis köze­lebb hozott bennünket az igazi béke megva­lósulásához. Nándor Dezső. számtalan tartalmas pohárköszöntő hangzott el. Délután a legényegylet ifjúsága sikerült ka- baróelőadást rendezett, melynek során Lengyel Ferenc, egyesületi tag állal betanított palotást és más régi magyar táncokat mutattak be. Este a legényegyesület old boy műkedvelő- gárdája pompás előadásban az „Iglói diáikok“-at hozta színre. A közönség páratlan melegséggel ün­nepelte az egyesületnek úgy régi műkedvelőit: Dulboveczky Andrást, Azudlt Antalt, Smejda Tiva­dart, mint, a tö'bibeket is: Drót ár Icát, Mdkuía Imrét, Havas Jánost és a kisebb szereplőket, akik valamennyien derekasan megoldották szere­peiket. Z ászló védnftkük Itt említjük meg, hogy a délelőtti menetben felsorakozott egyesületi zászlók védnöknői között ott láttuk: dr. Grosschmid Gézánét, dr. Polinsziky Bélánét, Guamann Miksámét, Neumann Lajosnál, Wirth GyuMnét, Sohuster Jánosáét, Steifányi Jenő­mét, özv. Sdhalkház Lipótnét, Orosz Rezsőmét, Re- eafkó Emdrém't, Dzmbay Gyulámét, Pap János­áét, Szepesy Jézsetfnét, Bucsella Mihálymét, Mi­kul a Lajosnét, Lengyel Gézánét, iRavasz Isbvánmét, Sdhalkház Sárit, Kassav Józse'fmét, KoliJbay Emii­mét, Rajcsi Katót­Királtfiefmeceii letartóztattak egy magyarországi ieventeoktatőt Kassa, augusztus 28. (Kassai szerkesztő­ségünk teleí'onjelentése.) A királyhelmeci csendőrség letartóztatta Fekete Elek magyar- országi tanítót, akiről a hatóságok megállapí­tották, hogy leventeoktató. Fekete kihallgatá­sa során beismerte, hogy leventeokatató, de mint magyar állampolgár és mint magyar ál­lami alkalmazott ezt az állást hazája törvé­nyei értelmében köteles volt vállalni. A taní­tót bekísérték a kassai ügyészség fogházába. Ezzel kazesolatban megjegyezzük, hogy a in­tető bíróságok nemrégiben felmentő Ítéletet hoztak egy hollóági leventeoktató, magyar ál­lampolgár ügyében, megállapítván azt, hogy az a puszta körülmény, miszerint valaki ma­gyar állampolgár létére leventeoktató, a cseh­szlovák törvények értelmében nem képeznek büntetendő cselekményt. — A beregszászi rendőrség letartóztatta a zólyomi nagytrafik kifosztóját. Beregszászi tudósítónk jeienti: A beregszászi bűnügyi rendőrség detektivei tegnap a Grand-szálló- ban letartóztatták Rotbarth Gyula állítólagos utazót, aki a beregszászi főtrafikban dohány- nemid és bélyegeket kínált eladásra. A rend­őrség megállapította, hogy Rotbarth illegitim utón juthatott, csak a cigaretták és okmány- bélyegek birtokába és a keresztkérdések sú­lya alatt a delikvens maga is beismerte, hogy ő követett el pár nap előtt betörést a zólyomi nagytrafikba. Kihallgatása után a bíróságnak adták át.

Next

/
Thumbnails
Contents