Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-28 / 195. (1822.) szám
augusztus 28, tedJ. Gyermekeknek csak Chlorodont „Amit fiatalkorunkban megszokunk arról idősebb korunkban sem tudunk lemondani. így történt ez velem is az ön Chlorodontjával. Már kisfiú koromban az Anyám mindég Chlorodont vásárolt nekem és nem tudok visszaemlékezni, hogy valamikor is mást használtam volna. — Most meg szeretnék győződni arról, vájjon más készitményei is olyan kiválóak-e mint a Chlorodont-fogpasztája. . . Ha egy pár szóval talán dicsérni találom Önt, úgy ez nem akar hízelgés lenni, hanem csak azt kell kifejezésre juttatnom, ami valóban igaz ..H., Bdn., 7, Matthay. (Az eredeti levél a közjegyzőnél fekszik.) Győződjék meg a fentiekről és vegyen először egy kis tubus Chlorodont fogpasztát 4 koronáért,nagy tubus 6 korona, Chlorodont fogkefe 8 korona és 7 korona, gyermekfogkefe 5 korona. Minden Chlorodont árusítóhelyen kapható. Kérjen csakis valódi Chlorodont és óvakodjék minden utánzattól. I Kellogg-paktum és Magyarország Paris, augusztus 27. Kellogg továbbra is makacsul elzárkózik az elől, hogy nyilatkozzék a paktum ügyében a sajtónak, azonban Voltaire Ewans Edge newyersei szenátor, Newyersei állam volt kormányzója, a szenátus külügyi bizottságának nagytekintélyű tagja, fogadta Az Est párisi munkatársát és a következő nyilatkozatot tette előtte: — Az esemény történelmi nevezetessége miatt leszek jelen a Kellogg-paktum ma délutáni aláírásán. Miután azonban nemcsak a szenátusnak, hanem a külügyi bizottságnak is tagja vagyok és ott döntenek először a ratifikáció fölött, nem bocsátkozhatom terjedelmes fejtegetésekbe. Személy szerint teljes szívvel a paktum mellett vagyok és osztom azt a véleményt, hogy nagyszerű lépést teszünk a háború nehezebbé tételére. Ennél többet alig lehet mondani, mert minden a nemzetek jóhiszeműségén múlik. Nem tudom elképzelni, hogy a szenátus ne ratifikálná a Kellogg- szerzödést. Az amerikai közvélemény erősen helyesel minden oly lépést, amely a háborút nehezebbé teszi. Biztosra, veszem, hogy a szenátus, felismerve ezt a hangulatot, ratifikálni fogja a szerződést. Negyven- nyolc órával a paktum aláírása után, amint azt Kellogg kifejtette, csatlakozásra fogják felszólítani a többi államokat, amelyekkel az Egyesült Államok diplomáciai összeköttetésben állanak, tehát Magyarországot is. A csatlakozás Magyarország számára bizonyos fontos lehetőségeket nyit meg. Azokban az információs beszélgetésekben, amelyeket amerikai politikusokkal folytattam arról a kérdésről, hogy mit remélhet Magyarország attól az érdeklődéstől, amit az amerikai szenátus külügyi bizottsága a magyar kérdés iránt tanúsít, azt a felvilágosítást kaptam, hogy a szenátus csak olyan külügyi problémák tekintetében foglalhat állást, amelyekhez valamilyen kormányaktus folyományaképpen köze van. Minthogy az amerikai szenátus nem ratifikálta a trianoni szerződést, addig, mig a kormány nem kezdeményez valamit, nem is foglalhat a magyar kérdésben állást. Amint Magyarország a Kellogg-pakíumhoz csatlakozott, uj reláció áll elő. amely a ratifikációs tárgyalások során alkalmat adhat a magyar kérdésnek komoly formában való felvetésére. A pattiam és az angoMransia ftcffiaegmnséa? London, augusztus 27. Washingtoni jelentés szerint az amerikai körök nagy figyelemmel kisérik a párisi és londoni sajté kommentárjait az angol—francia flott amegegye- zésről. Arra való tekintettel, hogy az angol és francia hivatalos körök az egyezmény tartalma felől hallgatásba burkolóznak, az amerikai hivatalos orgánumok is tartózkodnak minden kommentártól, mindazáltal nem rejtik el növekvő türelmetlenségüket. Kellogg I elhatározását, hogy európai útja alkalmából elkerüli Londont, Londonban Coolidge állítólagos utasítására vezetik vissza. Kellogg viselkedése eszerint az angol—francia tengerészeti egyezményből előállott bizonytalan helyzettel van kapcsolatban. Egyes külpoliti- kusok attól tartanak, hogy ha a helyzet nem tisztul, akkor Amerikában a Kellogg-paktu- mot erős megvitatás tárgyáv áfogják tenni, ami azt eredményezheti, hogy a szenátus megatagadja a paktum ratifikálását. A történelmi aktus inaim elnöklete alatt Páris, augusztus 27. A Kellogg-paktumot ma délután három és öt óra között írták alá ünnepélyes keretek között a francia külügyminisztérium dísztermében. Az ünnepi aktust Briand külügyminiszter nyitotta meg. Ezután az egyes államok ábécé-sorrendben írták alá a paktumot. Első volt Stresemaun Németország nevében (Allemagne), utána Kellogg következett, majd Belgium, Franciaország, Nagybritannia és domíniumai, továbbá Kanada, Ausztrália, Ujzéland, a Dél- afrikai Unió, Írország, Olaszország, Japán, Lengyelország és Csehszlovákia. Az aláírások után Briand köszönetét mondott a paktum szignatáriusainak és pontban öt órakor berekesztette a hatalmak képviselőinek ünnepélyes ülését. Ötszázmillió lakos nevében A bék-epaiktnim aláírásának idejie három órára vodít megállapítva, de már tizenegy óraikor álióbefyjegyekét vásároltak a Quai d'Orsay épülete előtt a -különböző országokból Parisba érkezett előkelőségek, hogy az államférfiak bevonulását végignézhessék.' Két óra előtt autókon érkeztek a tizenöt kormány megbízottai, aikük több mint ötszáz millió laüjoost képviselnek, hogy aláirjáik a paktumot, amelyben a jövőre nézve örökre lemondanak az egymás elletni háborúk viselésétől. A kormányok megbízottait a lépcsőn Bocq de Pouquieres, a francia külügyminisztérium chef diu protoicol-ja fogadta s Briand miniszter dolgozószobájába vezette őket. Pontban 3 árakor a Sate de 1‘Horloge- ba vonultak be a tizenöt állam kiküldöttei. Elől történelmi viseletiben, buzogánnyal a kezében a minisztérium portása haladt két lakájjal. A kiküldöttek patkó alakú asztalnál foglaltak helyet. Az asztaliőm Briand, jobbról Síresem'ann, a belga Hy márts és az olasz Marisom ültek, balról Kellogg, Cushendum és Mackenzie King (Kanada). A kanadai delegátustól balra Usida (japán) és Zaileski következett s az asztal végén Beme?. Az olasz Mauzonitól jobbra a következők foglaltak helyet: Marklan (Ausztrália), Parr (Ujzéland), Smith (Délafrika), Cosgrave (Írország) . A paktum aláírásának színhelye A Sale de 1‘Horloge, amelyben a történelmi jelenet lejátszódott, a külügyminisztérium földszintjén van s 1853-ban építették föl a második császárság idejében. Először 1856- ban volt színhelye fontos történelmi eseménynek, amikor ebben a teremben aláírták a krimi háború utáni úgynevezett párisi szerződést. A világháború végén itt tartotta több rendes ülését a békekonferencia s 1920 februárjában a nemzetek szövetségének tanácsa itt ült össze első ízben. A termet a Párásba jövő idegen államfők fogadására is használják. Különben harminc méter hosszú és tizem öt méter széles. Allegórikus szobrok, velencei kristályüvegből készült csillárok diszitik. óra- teremnek is nevezik, amennyiben egyik legszebb disze egy magas állványon elhelyezett hatalmas óra. Az óra fölött áll a béke márványszobra, a balkezében egy olajágkoszoru, a jobbjában egy fáklya. Poincaré másfél érát tárgyalt Stresemannal Páris, augusztus 27. Poincaré miniszterelnök ma délelőtt fogadta Usida japán minisztert, Lord Cushendum angol kiküldöttet, Hymans belga külügyminisztert; utána Stresemannal találkozott. A két államférfi másfél óra hosszat tárgyalt. I magyar kormány Imwékhm fordult a népszövetség elnökéhez, hogy az opiáns- pört a legközelebbi ülésszak napirendjére tűzze ki Magyarország ragaszkodik ahoz, hogy az ootánspórbea vagy a magyar-román vegyes döntűbiróság vagy pedig a hágai állandó nemzetközi bíróság döntsön Budapest, augusztus 27. (Budapesti, szerkesztőségünk teleionjelemtése.) A nép- szövetség elnökéhez a miagyar kormány az optánsper ügyében jegyzéket intézett Hivatkozással arra, hogy Románia bírójának visszahívását a vegyes döntőbíróságból politikai, jogi és pénzügyi szempontokkal indokolta meg, a magyar kormány a következőkben keresi meg a tanácsot: A trianoni békeszerződés 239. szakasza és a népszövetségi statútumok 13. és 14. cikkelye alapján a tanács a két pótbirót nevezze ki a vegyes döntöbiróságba. Ha Románia szembehelyezkedik továbbra is a 239. szakasz alkalmazásával azzal a kifogással, hogy a magyar-román vegyes bíróság hatáskörét túllépte, úgy szólítsa fel a tanács Romániát, hogy Magyarországgal egyetemben e kérdésben vesse alá magát a hágai állandó döntőbíróság döntésének. Ha Románia e felhívást is elutasítja, úgy a tanács a 13. cikkelyt alkalmazza ama 22 Ítéletre vonatkozólag is, amit a vegyes döntőbíróság már meghozott, de amelyek nem hajtattak végre. Továbbá a tanács a népszövetségi pénzügyi bizottságot küldje ki ama pénzügyi motívumok megvizsgálására, amelyekkel Románia megindokolta a vegyes döntőbírósági ítéletekkel szemben való vonakodását. Ha a tanács véleménye az volna, hogy hatásköri túllépés vagy más okok miatt nem érzi magát kötelezve a 239. szakasz alkalmazására, úgy a népszövetségi paktum 14. cikkelye alapján terjessze a kérdést jóváhagyás vágott az állandó nemzetközi bíróság elé. Egyidejűleg a magyar kormány kéri a tanácsot, hogy az ügyet a legközelebbi ülésszak napirendjére tűzze ki és azt mielőbb tárgyalja. A franrit)/ k«b“rrmJr.5cri^r»t,^ ma * Kclla—aló Írták Budapest, augusztus 27. (Budapesti gyár kormány azt a kívánságát, hogy a nép- ísaerkesvtőiségünik telefonjeleratése.) A ma- szövetség tanácsa tűzze ujlbói napirendre az optánápert, azzal indokol ja meg, hogy a népszövetségi tanácsnak a júniusi ülésszak ; végén elhangzott ajánlása, miszerint Románia és Magyarország próbálja meg a közvetlen tárgyalásokat, meghiúsult. Magyarország a Románia által javasolt elszámolási módszert visszautasítja azzal, hogy a kártérítési követelések későbbi keletűek, mint a jóvátétel! kötelezettségek, igy tehát neim számolhatók el a jóvátétel! számla terhiére. Magyarország továbbra ís feniartja követelését, hogy a tanáos a 239. szakasz értelmében állítsa vissza a magyar-román döntőbíróságot és kérje ki a hágai nemzetközi bíróság véleményét. Hogy pedig Magyarország az ügynek békés tárgyalás utján való elintézése tekintetéiben jóindulatát bebizonyítsa, javasolja,- hogy’ a népszövetség pénzügyi bizottsága is foglalkozzék az optáneok kártalanításának pénzügyi részéivel. Budapest, augusztus 27. (Budapesti szerkesztőségünk teleifonjeleutése.) A genfi nép- szövetségi tanácskozásokra a magyar delegátusok közül eddig Walko Lajos külügyminiszter utazott el, aki tegnap reggel indult el Géni be és Becsben találkozott Apponyi Albert gróffal. A többi magyar kiküldöttek: SzWényi József báró, Tarozás Gábor tábornok, ma utaztak el a tanácskozásokra. A nép- szövetségi konferencia, amely elsősorban a lengyel—litván konfliktust tárgyalja, két hétig tart. A teljes ülés szeptember 15-én zárul. — Lőrinc Gyula dr. halála. Pozsonyi szerkesztős ég ömk írja: Lőrincz Gyula dr. nyugalmazott fő- gimnáziumi tanár Budapesten 67 éves koráiban a marit héten elhunyt. Lőrincz Gyula dr. haláláról igen sok szlovenszkói is részvéttel értesül. Az elhunyt harminc esztendőn át a nagyszombati érseki főgimnáziumnak volt a történelem és latin tanára és minit ilyen egész nemzedéket tanított. Diákijai rajongtak érte, akii nemcsak tanítója volt minden tanítványának, de valóságos atyai barátja Szlovenszkó földjén született Lőrincz Gyula dr. komárommegyei Reszegtfafliván gazdálkodó szülőktől. Tanulmányait az esztergomi teológián, majd a bécsi Pazmaneumban végezte, ahonnan mint kétszeres dootor került ki. Harminc éven át volt a nagyszombati érseki főgimnázium tanára, a nagyszombati polgári Kaszinó elnöke és Nagyszombati Hetilap szerkesztője. Történelmi és publicisztikai miunkái könyvalakban is megjelentek. Tizenöt évvél ezelőtt a nagyszombatiak nagy sajnálkozására Lőrincz Gyula dr. megvált a nagy- szombati érsekség főgimnáziumától és a szentgotthárdi ^gimnáziumhoz került tanárnak. Az összeomlás után Budapestre került, ahol a Villányi-utt Horthy-kollégiuim igazgatója lett. Csak az utolsó heettóben betegeskedett. A 67 éves erős termetű ember halálát szi'veihaájasodás okozta. Temetése nagy részvét, mellett ment végibe a budai római katolikus temetőben. A vógtisztességén megjelent több Budapesten tartózkodó volt szlovenszikói tanítványa is, akik őszintén megkönyezték -szeretett tsm'Sru'Vnt. a '
