Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-03 / 175. (1802.) szám

.Mai siámnnfc 12 oldal évf. 175. (1802) szám Péntek ■ 1928 augusztus 3 Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága 0., Panská ulice 12, IL emelet. Telefon: 30311 — Kiadó* hivatal: Prága IL, Panská ul 12/IIL — Te­lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Evangélikus magyar és református szlovák egyházmegye Irta: PÉTER MIHÁLY A Vallás volna MvaJLVa alma, hogy a mépeikeft | le^órekikiénlt összekösse, egybekapcsolja. A krisz­tusi vallás előlit nüincs omzÉglhialtóin, nlép, némáét, merít az evamgtéOIiluttn teUnJMsa szerintt mlilndtenikn, egy oél harcosa. a tótezteti ZáBizJlló afiMlfc. Az evatngyfeüiJoim^ nuomdljla az írás, MwteBtótiik málndlein;' égöEafmak, nép­nek éis nyeffivnek, hogy varárasMos vesszejével' úgy egyfoegylüij'lieissteiuieik a népek egy aikiofllba, egy pász­tor, a szereltet veael'Jés© aHJaJtifi, mlilnt a juhok az íalkoffi- ha. Ahol ez az ágiaasiág az erejét veteM: ntevezheitfi «*ftt on'”!giá)t vafilaimellly vallás Ikialtoillükiulsiniaflc, evamgié- Mousaiaik, vagy metfiorimíáltlufenialk: lniilnjCB abban a val­lásiban KiTíSszitíuis valáisóJbóili Bemimfi, mtetrít a válás­nak, Kríilszttlus vaüllásálnjalk Sőfilamjéinve nem a flaíji gytfl- Sfctelh, kámeán a tektotefaéillklüllli saeaieitielt. Sajnos, ez az áit&ffláinnö érvényű kfiivámtom, Já­vái az uj iám efflaiíib, nagyon ttneggyengülllt a Bzillovieinf ezflaóii szübvtáík: nyieDvü evangélikus egyház kdbeflíé- beai. INietm akarok én most Igen sok apnőblh, a szfllo- vák lemanigiélliilkuls etgyfoláizfbam tnjaipátneinJcDeíni fflévő Itlé- nyetone hivailkoemii, csak néhány nagyobb b möstia- célban fejá'tenódó eSetrriányf: Mézek etafflékezelíütofklbie. Csak nemrég, a pozsonyi protestáns mgygyü- iüésíől közreadott cikkemben teítomJIiltleltteim tóit!, hogy a mefotnmiáibus magyarok kiépvtilgeWélbm B^ iBaQlogfh püspök beszédéi miár''a OööoqgyfflléB ftffioivták evangOTkusai fis mfiHlytein fimídligníálliődva ifogadltláto, miajd, hogy mlilyeln. eölüenségies hamgulMiott Váilltoltit az Id a szlovák, főként az evangélikusok befolyása nliaM álillió napokban. Ptediig iBafflogh püspök vallási ilidaiHáirőil érMeitifce a tmaigyar metfommláltasok: kiándlé- séfe, ngy gonidloöikozva bltoontoyaiL, hogy a refotnmáffluB magyarok vallási enöeiftés© közös érdiek© a miás ita- gozaiba tartozó protestánsoknak fis. Letezögezfflük azért aldkor lenen ciiiklklüinlkbieia, hogy az áüiyieOi eOgá- más nagyon távoli van a krisztusi; éiraüJUeltltŐll, miért g BovtiinJiizimius, miely föMbe kerekediik az evangyie- Siom WkétaJelk, semtesetlrie sem krisztusi ffiélielk. S fim©, aliig zámődo'tlt te a pozsonyi protegbáns miagygyülilés, miáiris egy ujalblb b mlég ennél fis éke­sebb ibiizonyságéról adltak hlilrlt az újságok a ezffioyák ©vamigiáPlilkUBok, soivlilulilznDuBÓnaki OptósaenJtimlik,Jők> gon, ttnáir nem unokatestvérek, — ttíullierániusok és káJIlvilnliMláfe, — hanem tédies testvéreik, a terierónusok közös ügyiát tárgyalélk. Igaz, egy igen cse­kély különbség volt közöttük, az egyiik része en­nek a OytJeraniizmiusnak sztevák, a másik magyar nyelven beszéli De ez a különbség Krisztus szeiriinlt samlmfiu A fődéül, hogy a llulberamfizmlujs erÓSititeSsék. S hogy 'ezt miiilyen nyefllvera, mliüyen egyházfi. keretek hözöíit csetekszii, az azt hliszeta, egy valódid, iKWisz- tus leükátőll élíhíalteltit ölutleránluS ember effiőtlt meüé- kiei9 lehet. A magyar OiuJterámusolk, hogy a vallásuk, Krilszttus ügylát diadalmasabban szoflg'álllhassiák, acl kiivánitállc, hogy ttnüillöiii magyar egybázmtegytábeta eigyesüOJhieeseniek. Hiszen az niemicsak wangyeflltamfi alapon álló (jogos klivániságiuk voílit, hanem emáinenB protestáns gondoláit Sls. (Az aulomióteia szelülíeme hoz­za magámaili, hogy az egyes egyházak, mlilDit mliinldieo egyházi éleitnek a jiogjforrásaii, magok halíánozzlák üveg: mely nyelven hlirdieíitessék közöitltiük az Isten ágélje a közérthetőség, a hiivekre haJSás és ügy az Isten omezáglának nagyobb miérvii teröiesztheitéfee szemponltJjából, továbbá, hogy az egynyelvű giyüle- ücezeitiek, azért fis, de siók más szempomlibólli fis mi­iképp kapcsoültassanak egylbe. A kiivátoság a magyar esperemég feMíMliltláiaa végátt a gyültekieaelbekbőil elő is IterijieféZtetelfit és mi bellit az lemedlmiétoy? A teOjesen jogos evangyieüliom és protestáns ezálileim saüüiie kivátniság. ellveltéee. Miiért? Merít a flliptószerittmlikíiiósii legjiházkerüllletli kioagfyüJIléfeenj, — merni habozunk kiij:eülenitenlL, — mem Krisztus üleüke, mem miagtáiniak az evtengálilkufe egy­háznak nagy émdieike uiraMia a Mlkekef, hanem a faijii soviülizmius, meily anyára ltoimboil/t óéit, hogy a hiraxiások iszerinit a áálrgyíalllás memeitén az íellivalkiuüi- faijíi eomiimizmius, mely ammytiina tottrJbolt oftlt, hogy a ma'gyar esperesség szervezése itiuüaíjldoiriikíéppien a Exjithermieme-aikciióit szollgálja. AJhoil 'emnyiire nagy az eivakullltsáig, oilit igazán nem voíllma érdlemies beszélü­nk De ha már a vakbuzgók le Itárggyál' kapasofiait- bam a villába Rofihermere nevét ás belekeverték, írnipg mionjiük kiándieEmi, mllit ezólna a dolllogltoz a szlovákok nagy bairóíija, Scohis Viiaitor? ő íudMa- üevőlleg sköt memzeifiiségü református ember, anhak Jugoszláviában és Romániában ellenparlamentek miiködnek A belgrádi és bukaresti parlamentet csonkaparlamentnek minősítik s törvé­nyeit nem ismerik el — Fellángolt a centralizmus és az autonómia harca Zágráb, augusztus 2. A szkupstina teg­napi ülésével egyidőben Zágrábban, a régi borvát tartományi gyűlésnek, a száboruak épületében, egybegyűltek a jugoszláv demok- rata-parasztkoalició és a horvát blokk képvi­selői, tehát a horvátoknak csaknem valameny- nyi képviselője és a Száván inneni liberális ^zerbeknek és szlovéneknek törvényhozói. A szábor rendkívül ünnepélyes körülmé­nyeik között tartotta meg történelmi jelentő­ségű ülését. A horvát {óvárosban délelőtt tiz órakor valamennyi üzlet bezárt. Tizenegykor kezdődött meg a képviselők bevonulása a szábor épületébe. A Márkus-teret óriási em­bertömeg töltötte meg, amely állandóan haza­fias dalokat énekelt, éltette Horvátország függetlenségét, sza­badságéit, az önálló horvát államot és a parasztdemokrata koalíció vezéreit, Rá­diós Istvánt és Pribicsevicset. Különösen nagy lelkesedéssel ünnepelték Pribicsevicset, amikor megjelent a téren. Pontban tizenegy órakor 78 képviselő gyűlt már össze a szábor üléstermében, a parasztkoaiicdóból mindössze négy képvi­selő hiányzott, köztük a súlyosan beteg Rá­diós. Amikor Pribicsevics belépett az ülés­terembe, az összes képviselők felállottak és viharos lelkesedéssel ünnepelték vezérüket. Pribicsevics beszéde Pribicsevics nagy beszéddel nyitotta meg az ülést. Ezeket mondotta: — Relgrádban még ma is az a nézet ural­kodik, hogy az uj állam csupán folytatása a Tégi Szerbiának, tehát az uj területek pusz­tán a régi szerb királyság területének meg­növekedését jelentik. Ez az ideológia az egész államot veszélybe dönti. Mindazok ellen, akik a Száván innen küzdelmet folytatnak az egyenjogúság érdekében, istentelen kam­pányt folytatnak, amely végül is a junius 30-iÍd katasztrófához vezetett. Az uj területek a régi szerb és monte­negrói királyság területével szabad elha­tározásukból egyesültek, de a belgrádi rendszernek az volt a következménye, hogy az egyes néptörzsek ismét szét akar­nak válni. — Romániában is, ahol nincsenek nem­zeti és vallási ellentétek, két parlament van, mert az erdélyi románok nem akarják eltűr­ni, hogy az ókirályságbeüdek elnyomják őket. A parasztkoalició a szörnyű bűntény után azt követelte, hogy oszlassák fel azt a parlamen­tet, amelynek légkörében ez a bűntény meg­történhetett. A szerb pártok megakadályozták a semleges választási kormány megalakulá­sát és azt remélik, hogy az uj területek szerb népét fellázíthatják a horvátok ellen. A demokrata parasztkoaliciónak harca nem arra irányult, hogy az államot szét­robbantsa, de feltétlenül kívánjuk az egyenjogúságot, amely ne c&ak /•- ' Hs.m nevében és a király címében jusson kife­jeződésre. ’ — Ha az uj területek szerbei és horvátjai szilárdan kitartanak egymás mellett, úgy győzni fognak és az egyenjogúságot kivívjuk. A határozati javaslat A szábor elé határozati javaslatot terjesz­tettek, amely egybefoglalja a jugoszláv állam belpolitikai fejlődését. A történelmi fejlődés alapján a demokrata parasztkoalició a követ­kező határozatot hozta: 1. Az a csonkaparlament, amelyet 1928 augusztus elsejére Belgrádba ülésre hívtak egybe, nincsen feljogosítva arra, hogy az egész országra érvényes határozatokat hoz­zon. Mindazok a határozatok, különösen pe­dig azok, amelyek pénzügyi terheket raknak a lakosság vállára, általunk semmiseknek te­kintetnek és azokra a nyugati területekre vo­natkozólag, amelyeket mi képviselünk, nem bírnak érvényességgel. 2. Megállapítjuk, hogy Horvátország és Montenegró királyság, továbbá mindazok a nemzeti egyediségek, amelyek az akkori nem­zeti tanácsban képviselve voltak, beléptek a szerbek, horvátok és szlovének államjogi egyesülésébe a jugoszláv állam keretében. Ezzel azonban nem mondtak le történelmi, ál­lami és nemzetpolitikai egyéniségükről bár­melyik ország javára, amellyel egyesültek, hanem csupán az egységes állam javára. To­vábbá megállapítjuk, hogy az 1918 december a ttaáJMim fimámyiolallt a Ihíirvo é& mliinJt luaMljiuik, buzgó • IköveltŐsjle, meily a vaflfilálsá aiui’boraiómlilált, a Bmaibad rem- J deüíkiezíém jogúit eoklna höasüílli. Miit szjóftna Scofe | Váatotr aJhJbJooü, hogy miükioir a magyar totreiájnuotik j éppem az ewaugiyemioan és a ptrotesftánB szalbaóaág , nteiviéJthein aaSt MMámltták, inogy yalEáisuik nagy érxMkieá- ! rneik ezemipoinifjábóil magyar espeiresiaégiben egye- 1 süilhjeisiseoelk: a proitestetnitliizjmiue nagy (jeíllsaajvaiitt ! szinten zászlójukon, homioaió sriOiviák isvangiéílliikusolk enne kiiA^ániságiuíkaJt ttieszávazaáik, ment tebb voflít jbera- rafSk a eovfiiniiamiuis, mfitai égyíhánuk éndoüvíe, s ez evamgyeffiiom parancsa. De a sslrniák otVanigiáliiíkjuRok eilijiámásált meancsalk ebből, hanem a nef. ealovók egyiháBmiegyt© sBélm- pooltjából fis éndieimes fiigyeflieimíne mléSiíralhníi. Tudlvo- ievő dolog ugyanlia az, hogy csak miennrég, ez év január négén. ■voJlt a rretfonmáilJuisok zsilnaita, amiefty zöinat a kortmiámy ártófflates nyonnására a szUbvák egyházmegye feflJáüClilhálsiát kfimoodlta. A kormány nyolmáteáJt emOfiJtéílbeim,, dle a epfiiriltue nedtor e k)én- diéigben a caüOvák eiv. egyház wzeltiőségo volt, ment a kormányra meg ez gyalkoiroüt nyomást, amliinlt az eüeíé'től íogva hiühiefó voüit De k/űlűnben. ds a köz- okitiai’dáisüigy feje, az ©v. naHílálsu soivién Hodzsa. A eztovák nef. egyházmegye szervezéséit ki keüílötit a zsinainak mondania, ment a zsinat tagjainak feje Seiltetbt ott. függőit a Dáttnoildlleis-lkairtd, az, hogy más- ilíülllöiniben. az egyházfi törvényeket a kio.Trrnáuy meg nem emőstiitó, melynek folytán a ref. egyioáz a jog- 'bissonytiailaniság tengetnén hányatott volna tovább áis. Kii keltett momdánlia^ daoáira annak, hogy fleítólMtá- sánál a nef. -valiiMsi éndetoefc -és a protieSbanliiifeimus ügye nem egy pontom mar előreláthatólag veresé­geit fog. szenvedni; ki kiefiülelllt mondani, meri; így kiiivónlia a szlovák .fáiji sJovinirznius. Ytezont a magyar eanngiéiúlkiuisollv eiliőíieriíesaíiéeiét és jogosult kléiriefltaiét el kellett vetnie mert ezt fis -a szlliovák sovinizmus akartá ágy. 1 ■ í-lyein kiállító figiazságíálauiíégiot vajióban nemi 'teiTerntbet más, csak a fiatja iliümeCtmieiltenség, csak a n^oizetiiségii íanaiiiiomius. Az dgáziság S'ohasem lehet ketJfélle, csakis egy. Amli az egyifií. dioüioigmáil (igazság, figazságraak kelil l'enni a másik részien is. Ha a szlo­vák református egyháznuegye sziernveziéséf, oly- ógien Bümgieft'hélk, sőt ezt a gyülekezeti fagolv akanatá eh Item ia nuegvaliósiiitiott'ák: az elemű figiaeság, eigy mák- saemnyi bclicsesség azt hozta voltaa magával, hogy Viszont, a magyar eg^’hiázimegyie feliálPJillásóit a má­sik oldaton, az evangélikusoknál, ne akadályozzák meg. Kélitelíe miértlékkel mérni: ez sehogysem miéli­11-iki aktust, Jugoszlávia egyesülését és az 1921. évi juUus 28-iki alkotmányt arra hasz­nálták fel, hogy az egykori szerb királyság hegemóniáját a többi ország és nemzetiség felett megerősítsék. Ezért kijelentjük, hogy a nép akarata szerint a jelenlegi állami bérén dezés a közismert események után összeom­lott és mi megindítottuk heves harcunkat az állam uj berendezése érdekében, amely a r összes nemzeti egyedeknek egyenjogúságát biztosítani fogja. Az erre vonatkozó további határozatokat elkövetkező üléseinken hozzuk, meg, amikor vezérünk, Radics István felépü lése után újból részt vehet munkálatainkban. 3. A demokrata parasztkoalició felszólít ja az állam nyugati részén megszervezett po litikai pártokat és csoportokat, hogy egyesül jenek vele az egyenlősítésért megindított kii z delmükben és reméli, hogy Szerbia paraszt lakossága magatartásával lehetővé teszi azok nak a nagy elveknek győzelmét, amelyek egyedül menthetik meg az állam egységét. A gyűlés után a távozó képviselőket a tö meg újból viharos ünneplésben részesítette. A parasztkoaliciónak és a horvát blokk­nak ülését, amint a horvát lapok ismételte;' hangsúlyozzák, nem a horvát tartomány gyűlésnek kell tekinteni, hanem csupán eg; parlamenti frakció ülésének. A legközelebb1 ülést Radics felgyógyulása után fogják meg­tartani. Centralizmus vagy föderalizmus! Belgrád, augusztus 2. A belgrádi -lapok a tegnapi nap eseményeit méltatva egyöntetűen megállapítják, hogy Relgrádban és Zágrábban két ellentétes irányt jelöltek meg Jugoszláv : további fejlődése ttfcjdntetében. Belgrádban a ceutralisztikus, Zágrábban pedig a decentr; lisztikus és alkotmánysértő szellem kereke­dett felül. Nem mondták meg világosan Zág­rábban , — írja a Vreme — hogy csak auto­nómiát akarnak-e, avagy egészen a persze n: : unióig kell elmenni? A lap véleménye sze­rint tegnap megkezdődött a harc Belgrád és Zágráb között. A kormány álláspontja az, hogy a im—nnmi i —"mni'iWiMffTr'-iri ""vié—i 'ir-irm'"— rs itó, eeantmfilklépp seim kiriisaíusi, vagy evamgléüíiikajis < - járás. Vöjjooi miit szóűöómk a LliijrtÓEBenitmiMé . • jeteujvoOlt szümüik ervajngiélliíkiusioík aJhJhoz, ha 0 ' ­tesit.véiri köscteséglbóil halHaülmias hiltisorsosiaiilk, svéd" , aonvégiek és a viliág bátnmeily iáján lakó evamg/. k-usoík -kiivonnáJk magúkéit, ha aizt mmdanól-c, c iuam akarunk a satovák evaingélliikusokiról to-' seirnimfiit, mert ók v-eillüink nem egy o\TelIvet hesz raek? Mit ssóüinámek alhhic®, Iia a -Gusztáv Ab egyesütet nagy erőforirásaiit bezárnák elöiltöík, p:: diüil csak szénit, merít ók nem svédek, haneni s vakok. Úgy láitszfik, a LipitószenlliiruiMós-on egy volt sziljük evangéfflikus'ok ikÖBüil esek egy enilv • aOisdf, aki a helyzet tnagasüeíán áOHioilit, Szilé-. György dti\, aki szilloválkságát sziép-en össze ,kí<' 1 egyTeztetni proítteslanllfieanuséíviail s azt mondta, - nécsük sajt, hogy -effit most megyaroív kiüvónyák, cs' : azt vegyük fontolóim, összevág-e a kfitoánság vádi; - sarak érdekeivel ? A LfijptÓiszeajteiiliMósan tiörténtek már csak i köücsönöSE'ég, a szlovák retorniáitius egyház s7,op> por.iíiiáib-óili miniket fletommófusoíkat te nagyion é->nto- kel. Ezért tettem biráilht tergyáva.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents