Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-22 / 190. (1817.) szám

7

2T928 augusztus

Szellemi élet a gombaszögi csapatközi cserkésztáborban

Vitagyüléseh, előadások, regősiskola és tábortüzek szolgálták a táborozok szellemi művelődését — Nagy ifjúsági áriként a táborban — „Reális életpályákra kell mennie a magyar fiatalságnak és igy kelt megtalálnia

elhelyezkedését a kisebbségi sorsbant(

ÍI.

Gombaszög, augusztus közepe.

(Kiküldött munkatársunktól.) Minap beszámoltunk a csehszlovákiai magyar főiskolás cserkészek rendezésében megtartott nagy gombaszögi tábor cserkészprogramjáról és tábori életéről. A csapátközi tábor ezzel azonban még távolról sem merítette ki programját, A tábor keretén belül komoly és nivós szellemi munka folyt, mely mint az itteni fiatalság legjelentősebb csoportjának konferenciája, határozott jelentőséggel bir és számos olyan kérdést tisztázott és számos olyan problémát vetett fel, amelyek az ifjúsági mozgalmakban irányadó szerepre hivatottak.

A tábor szellemi munkáját a vitagyülé- sek, a diákelőadások, a felnőttek előadásai, a regősiskola, a tábortüzek és a nagy ifjúsági ankét alkották, mely utóbbin a magyar fiatalság legaktuálisabb kérdéseit a fiatalság képviselői a magyar kisebbségi társadalom kimagasló vezéregyéniségeivel közösen vitatták meg.

Az ifjúsági ankét

Augusztus 8-án, szerdán délután tartották meg az ifjúsági ankétot. A táborba egymásután érkeztek meg az előadók és érdeklődők, akiket a tábor, 54 cserkész, a cserkészüdvözléssel: a háromszoros huj-hujhajrá kiáltással üdvözölt. Az érkezés sorrendjében ott voltak: Grosschmid Géza dr., szenátor, a Menzabizottság elnöke családjával, a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség részéről Révay István elnök és Fekete Béla ügyvezetőigazgató, Szilassy Béla dr., az az ifjúsági nagybizottság alosztály elnöke, Tarján Ödön vezérigazgató, Ivánffy Géza ipartársulati főtitkár, Komárom, Törköly József dr. szenátor, a Menza igazgatója, Fodor Jenő szakosztályigazgató, Hevessy László földbirtokos, Scherer Lajos cserkészparancsnok, „A Mi Lapunk" szerkesztője, Szeöke István páskaházai lelkész és mások. Az ifjúság részéről résztvett az ankéton Széga Elemér, a prágai MAKK elnöke is. A táborozok közt ott találtuk a prágai Szent György-Kör elnökét s titkárát, a pozsonyi MAKK kulturrefe- rensét, a brünni MAKK titkárát és kulturre- ferensét, a pozsonyi Szent György-Kör vezetőségét, a brünni Corvinia több tagját és a rimaszombati főiskolás cserkészek Sarló körének vezetőit.

Az ankét a maga nemében már csak azért is rendkívül jelentős, mert

ez alkalommal jöttek először össze a magyar ifjúság és a magyar társadalom vezetői közös ankétra, hogy az ifjúság aktuális kérdéséit együttesen vitassák meg.

Az ankétot szabad ég alatt, egy kies tisztáson tartották meg. Balogh Edgár parancsnok üdvözölte a vendégeket és felkérte Szi- iassy Béla dr.-t, mint az ifjúsági nagybizottság szellemi irányító bizottságának elnökét, az ankét megnyitására.

Szilassy Béla dr. közvetlen és keresetlen szavakkal vázolta a megbeszélés jelentőségét. Fölhívja a fiatalság figyelmét az életben való elhelyezkedés nagy kérdésére. A fiatalságnak nem diplomákra van szüksége, nem állásokra kell várnia, amik nincsenek, vagy alig vannak, hanem reális életpályákra kell mennie, produktív munkával kell biztosítania exisztenciáját, mert csak úgy vetheti meg lábát azon a földön, ahol él. Ellenkező esetben tovább fog folyni a magyar intelligenciának külföldre való exportálása, ami nagy vérveszteség. A fölvetett probléma megoldása azonban magának az ifjúságnak a feladata kell, hogy legyen.

Több hozzászólás után Tarján Ödön vezérigazgató a fölvetett kérdést gyakorlati oldalról világítja meg beszédében. Fölsorolja azokat az exisz’encialehetőségeket, melyek a szlovenszkói magyar fiatalság előtt nyílnak. Különösen a főiskolát végzett fiatalságnak az elhelyezkedése okoz nagy gondot a mai viszonyok között, azonban ha a magyar fiatalság idehaza is kész lesz olyan teljesítményekre, amiket külföldi elhelyezkedései alkalmával szó nélkül vállal, akkor jövőjét itt is biztosíthatja. Gyakorlatilag a főiskolás fiatalság elhelyezkedése intézményesen biztosítható, ha megfelelő katasztert állítanak össze az elhelyezendő ifjak és az elhelyezkedési lehetőségekről.

Számos hozzászólás után Ivánffy Géza ipar társulati főtitkár mondott beszédet, melyben a’kisiparostársadalom problémáira és a kisiparospályán való elhelyezkedési lehetőségekre hívta föl a figyelmet. Ezt a pályát

tanult emberek kiválóan fölhasználhatják önálló exisztenciák teremtésére.

Az elhangzott beszédeket, amelyek a maguk életbevágó súlyánál és jelentőségénél fogva az egész magyar társadalom érdeklődésére méltán számíthatnak, az ifjúság a kassai országos diákkongresszus előtt terjedelmesebben fogja ismertetni a „Vetés" címen kézirat gyanánt kiadott tábori emlékirat második részében, amikor is azokra lapunk hasábjain is visszatérünk.

Már most le kell azonban szögeznünk, hogy a Szilassy Béla dr. által fölvetett kérdések megoldása az ifjúság részéről a magyar fiatalság iskolázott részének átorientá- lódását jelentenék az életet és exisztenciát adó produktív elhelyezkedés felé.

A fiatalság, mint a hozzászólásokból is kitűnt, teljes egészében átérezte, hogy nemzeti kjötelessége, hogy önálló produktív exisztencia teremtésével megvesse a lábát ezen a földön és életét itten szentelje a magyar nép boldogulására. Ennek a tudatnak fölébredése az ankét egyik legjelentősebb eredménye. Hasonlóan nagy érdeklődést váltott ki Tarján Ödön előadása is. A hozzászólások után az ankét elhatározta, hogy felkéri az előadókat és az ifjúsági nagybizottságot, hogy karöltve állítsák össze azon elhelyezkedési lehetőségek kataszterét, ahol a végzett magyar ifjak a magyar kollektivitás terén belül munkát találhatnak, viszont ezt a kérdést részletes megvitatás alá veszik a diákság szeptemberi kassai országos kongresszusán is és ösz- szeáilitják a diákság kataszterét. Ezzel máris a gyakorlati megoldás terére léphetnek, aminek jelentősége ma még föl- becsiilhetetlen. Ez az ankét második nagy eredménye.

Ivánffy Géza sok realitást tartalmazó felszólalása is nagy érdeklődést keltett s a losonci ésérsekujvári és pozsonyi cserkészek iparos- rajai^ és^ csapatai részéről különösen, érdekes hozzászólások hangzottak el.

A ^ minden politikától mentes ankétot Grosschmid Géza dr. szavai zárták be, aki szép és meleg szavakban kérte Isten áldását a tábor jó munkájára. Megindító szavai után a fiuk cserkésznótákkal és magyar népdalokkal búcsúztak az előadóktól.

Ha a kisebbségi magyar fiatalság tömegei magukévá teszik az itt hozott határozatokat, akkor az ankét nagy lépéssel járul a magyar fiatalság jövőjének komoly biztosításához.

Vitagyüíéseh

A tábor a következő kérdésekről tartott vitagyüléseket: A modern magyar irodalom (Ady, Móricz, Szabó és az újabb magyar irók). Ehhez kapcsolódott a magyar fajiság és a magyar kollektivum kérdésének, a produktív magyar munka egészséges vércirkulációjának megbeszélése és a kor egyik legnagyobb kérdéséről: a szociális kérdésről

tartott vita. A viták eredményét a „Vetés" első részében összegezték.

Diákelőadások

A tábor alatt a következő diákelőadásokat tartották: Bíró Béla műegyetemi hallgató (Prága—Beregszász) A ruszinszkói magyar cserkészetről, Dobossy Imre joghallgató (Brünn—Érsekújvár) Beszámoló az 1928. évi csehszlovákiai magyar nyári cserkésztáborokról, Ludwig Aurél joghallgató (Pozsony) A kisebbségi magyar cserkészet jogi helyzetéről, Csáder Mihály szigorló orvos (Pozsony —Csallóközosütörtök) A néphigiéniáról, Bro- gyán Kálmán bölcsész (Pozsony) Az uj magyar képzőművészetről, Szalatnai Rezső bölcsész (Pozsony) A kisebbségi kérdésről, Morvay Gyula tanítóképzős (Pozsony—Tar- doskedd) A modern orosz irodalomról és az orosz parasztságról, Balogh Edgár: Az ifjúság és az irodalom, valamint Az ifjúság és a magyar szociális kérdés kapcsolatáról.

Regősiskola

A regősiakola számára több előadást tartott Balogh Edgár a regősiskola keretén belül. Ez a regősiskola rendszeresítette a re- gosjárást, ezt, a speciálisan itt kitermelt ^ uj cserkészszokást, mely a falu és a faj egészséges gyökereihez vezeti el a városi fiatalságot.

A regösiskola proklamálta a magyar gyökerű cserkészet: a regöscserkészet megindulását

rüiREK^,

22

Augusztus mmBem Szerda

Elsüli fsa h tildéi

A PRÁGAI MOZIK MŰSORA

ADRIA: Én Ferenc — te Ferone... (H- Junkerul aun.)

FLÓRA: Az óceánrepiilő.

HVEZDA: A párisi katakombák halálfolyosóján, JULIS: Hat kis leány éjjeli szállást keres.

LIDO: Egy zászlós kalandja Shanghaiban. LUCERNA: Aa óceánrepiilő.

METRÓ: Aa artistanő.

OLYMPIC: Mintaszerű szerelem. (Marié Frevoat) SVETGZOR: A csinos kollóga-kis&ssaony. (Marion

Davies.)

s ezzel jelentős állomás lett az angol eredetű magyar cserkészet fejlődéstörténetében.

A regősiskola másik nagy eredménye a zárótábortüz alkalmával proklamált „sar- lós“-mozgalom megteremtése, amely az öregcserkészetnek ad uj és életet jelentő, sajátságosán magyar izü tartalmat s ezzel az öregeserkészet válságát megszünteti.

A regősiskola Szilice és Szádvárborsa közt regős tábortüzet tartott a falusiaknak, amelyen mintegy 300-an vettek részt a sza- lóciak részére pedig regős mesedélutání tartottak Gombaszögön. A környék fiatalságát játékokra is megtanították egy játékdélelőtt keretében.

Tábortüzek

A tábortüzek közül rendes tábortüzet szenteltek a modern magyar kultúrának, Ady Endre emlékének és a gömöri Íróknak, elsősorban az ujjáértékelt Mikszáthnak. A

tábortüzek alkalmával több előadás, szavalat, fölolvasás és zeneszám hangzott el. Felolvastak Szabó Dezső, Móricz Zsigmond, Kassák Lajos és Ady Endre müveiből. Szavaltak több ízben Győry Dezső és Mécs László verseiből.

Augusztus 14-én Rozsnyón a fürdőkertben nyilvános tábortüzet rendeztek, melyen Rozsnyó egész magyar társadalma megjelent. Énekszóval bejárták a várost, majd este 9 órakor meggyujtották a tüzet. A tábortűz programja a következő volt: Cserkészinduló.

Balogh Edgár ünnepi beszéde. Győry Dezső saját verseiből olvasott bföl. Jócsik Lajos Győry-verseket szavalt. Szombathv Viktor előadása a gombaszögi tál orról. Csáder Mihály Ady-verseket szavalt. Jócsik Lajos előadása az első gömöri regősjárásról. Balázs András egy székely népmesét mondott el, balladái énekbetéttel. A tábori énekkar szi- licei, szelócsi és gombaszögi, valamint ga- ramvölgvi és ungmegyei népdalokat énekelt, melyeket a regősdiákok tanultak a falusi legényektől. Balogh Edgár zárószavai után Széga Elemér, a prágai MAKK elnöke mondott köszönetét a tábortűzért Rozsnyó magyarsága nevében.

Előadások

A vendégek közül előadásokat tartottak: Gwerk Ödön festőművész a modern művészet kérdéseiről. A regősiskola keretén belül Szeőke István lelkész a regősmozgalom és a falu kapcsolatáról. A tábort a losonci ref. teológia kiküldöttei is fölkeresték. Közülük Belágh Barna prédikációt, Tárnok Gyula pedig előadást tartót a kálvinista ifjúság mozgalmairól, sok aktuális kérdésre hiva föl a figyelmet.

*

Kedves eseménye volt a tábornak 19 losonci cserkész látogatása, akik Polgáry Pál és Rakottyay Győző vezetésével 2 napig voltak a tábor vendégei.

A tábor vezetősége ígéretet kapott a csehszlovák cserkészszövetség, több vezetőjétől, hogy a regősiskolát személyesen is meglátogatják, hogy a regősmozgalmat megismerve, annak támogatást biztosítsanak. A beígért látogatások azonban ismételt távirati kérés ellenére is elmaradtak.

Röviden és az egyes érdekes előadásoknak úgyszólván csak a címeit megadva, eny- nyiben számolhatunk be a gombaszögi tábor szellemi munkájáról, bár az ankétot nem is említve, több előadás megérdemelné, hogy részletesebben foglalkozzon vele az ifjúság, sőt a magyar társadalom is. Hisszük azonban, hogy az itt elhintett jó magvak az ifjúság lelkében jó talajba hullottak és kilombosodnak s akkor ezekkel a problémákkal és gondolatokkal még sokszor fogunk találkozni a kisebbségi élet. ifjúsági mozgalmaiban.

Külön kell még megemlékeznünk itt a tábor parancsokáról, Balogh Edgárról, aki úgy a vitagyüléseket, mint a tábortüzeket, valamint a regősiskolát odaadással, körültekintéssel és lelkes hozzáértéssel személyesen vezette és akit a fiuk a tábor föloszlásakor melegen ünnepeltek.

Az ő kezeiben futott össze a tábor szellemi és technikai részének minden szála s becsületére legyen mondva, nehéz feladatának midenben megfelelt.

A tábor sikerében övé az oroszlánrész.

Nyugodt lelkiismerettel mondhatja el a többi táborozóval: Ez jó munka és férfimunka volt.

• T. Előfizetőink és Olvasóink ügyeimébe! Magyar, olasz és leaigyel vmmMÍk, illetve útlevelek meghosszabbítása végett mól- tóztassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- lava, Grűszling-^u. 36. L tinire beküldeni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal:

* P r a h a, II., P á n s k á 12. III. eszközli.

— Szüllő Géza Berlinben. Szülő Gésa

dr. nemzetgyűlési képviselő, az országos kérész,tényszocialista párt országos elmőke, Berlinbe utazott, ahol résztvesz az interparlamentáris unió konferenciáin. A berlini konferencián résztvesz még az itteni magyarság részéről Koczor Gyula magyar 'nemzett párti nemzetgyűlési képviselő is. Szüllő Géza dr. a berlini konferenciáról augusztus 21-én GenPbe utazik és résztvesz az európai kisebbségek kongresszusán. E kongresszuson Szüllő Géza mellett Flauhibarth Ernő dr., a szövetkezett ellenzéki pártok központi irodájának igazgatója is résztvesz.

— Pilsudszki megérkezett Bukarestbe. A román távirati iroda jelentése szerint Pilsud- szki ma reggel megérkezett a román főváros-- ba. A marsall tudvalevőleg egyhavi szabadságát Romániában tölti.

— Meghalt a berlini magyar követség sajtófőnöke. Berliniből jelenítik: Augusztus 19-én Berliniben hosszas ©zenivödlés után 40 éves korában elhunyt Wéber Artíhonr dr. tanár, a bérlőim magyar követség sajtófőnöke. W-eber ealioveniszifcói szártma- záeu vett, Késmárkion született és a szepesi aitpse- rek életében jelentős szerepet játszott'.

— Szent István ünnepe Komáromban. Komáromi tudósítónk jelenti: Szent István király ünnepét hétfőn ülte meg a komáromi római katolikus egyházközség, ahol Lestár István dr. mondott nagymisét, útig a virágokkal pazarul felókesitett Szent István oltárnál Richter János szenátor mutatta be szentmise áldozatát nagyszámú hivő lelki épülésére. — A református templomban, a vasárnapi istentisztelet keretében Galambos Zoltán lelkész, teológiai tanár méltatta ünnepi beszédében a nagy király emlékezetét.

— Szer encsé ti ernség érte Vereb ét v Tibort , a

kiváló orvosprofesszort. Budapesti szerkesztőségiünk télefiotnáljja: A baia'tomimeai'ti BÖMötiepen

majdnem végzetessé vált szeaiencsétlleaiség érte Ve- nebély Tibort, a budapesti orvostudioimálnyi egyetem kiváló professzorát. Amint fejest ugrott a (Balatonba, egy köbe belevágta a tétjét, úgyhogy aljúban húzták ki a víziből. A professzort villájában ápolják.

— A pozsonyi magyar konzulátustól. A pozsonyi m. kir. konzulátus felkéri a Magyarországba utazó közönséget, hogy útleveleiket a nyári nagy wbazóforgalomra való tekintettel és az esetleges torlódások elkerülése végett idejekorán küldje be.

— Ügyvédi iroda áthelyezése. Laibaj Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő ügyvédi inodájiát Rózsahegyről Bral'Mavába Stefaniiik utca 23 szám alá helyezte át, ahöl társul dr. Tauher Árpáid bru- tisiaivai ügyveddel. Telefon: 13—89.

— Egy híres prímaballerina halála.. Becsből táviratozzak: Tegnap 77 éves korában meghalt Makart dánosnak özvegye, Linga Berta, aki egykor a bécsi udvari operának ünepelt príma ballerinája volt. Világhírű férjét, Makart festőművészt, akinek második felesége volt, 44 évvel élte túl. A háború s infláció minden pénzét elvitte, úgyhogy életének utolsó éveit rendkívül szegényes viszonyok között töltötte. Szépsége bosszú időn át nyújtott lángokat Becs előkelő férfitársasó- gában. Makart harmadik férje volt, miután első férjétől. Straobwitz gróftól elvált s második férje, Udvarlaky kapitány öngyilkosságot követett el.

_ Newyorknak van a legnagyobb budget- ie. Parisból jelentik: Newyork városa méltán ekWcsekedhetik vele, hogy neki van a legnagyobb költségvetése. Ez a budget a New York Héráid közlése szerint 550 millió dollárt tesz ki.