Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-21 / 189. (1816.) szám

na 21, kedd. ÓBUDAI STRAND irta: Márai Sándor — augusztus IQ. Kalandos és meglepetésekkel (fűszere­zett pesti exlszteűtCdáim során tegnap délután féBhámom éra felé eljutottam az óbudai strand­ra. Akik kibieeltek, azt mondták, 'hogy bizo­nyos tekintetben sokkal jobb, mint a divatos hulláim. Ebben, főleg bizonyos tekintetben, igazmk is volt, már az is üdülés, ha az ember nem látja mingig ugyanazt a százötven két­ségbeesett, mondáin démont s bágyadt gaval­lérjaikat A régi, leégett Lujza-malom közeié­iben van ez a strand, ez most a nagy sikk Óbudán. Egész Óbuda idejön. Pestről is so­kan. Hétköznap nyolcvan fillér, vasárnap egy pengő ötven. Szegény emberek, akik csak vasárnap érnek rá, ott állnak lógó nyelvvel a strand rálcsai mögött és bámulják a hüs para­dicsomot, a boldogságot, akiknek van egv- ötvenjjük és bejutottak. Már ez felbosszantott. Szedjenek hétköznap egyötvenet s vasárnap nyolcvan fillért. Mikor strandoljon az a sze­gény óbudai lakatos, 'ha neon vasárnap, mi­kor lépjen fel a hölggyel, honnan vegyen kettőjüknek (három pengőt, meg kabint? Nem lehet nyugodtan fürödni, ha szomjas és po­ros emberek állnak a ráics mögött. Ezek azok az egyötvenek, amiken egész generációk idegzete, emberi önérzete megy tönkre egy nagyvárosban. Igaz, hogy igy is, egyötvenért iis tele volt a fürdő, többezren Is lehettek, nem ismer­tem egy lelket se, ebből a szempontból nagy­szerűen éreztem magam. Csak a Dunával volt egy kis baj, előtte való nap szúnyogot irtottak a Szimyogsziget körül, petróleumot öntöttek a vizre s a petró­leum az egekig büzlött, vastag olajrétegek úsztak a Dunán, tűrhetetlen volt. Megnyug­tattak, hogy ez nagyon ritkán történik, egy évben egyszer. Szóval, amikor én kimegyek a Dunára fürödni, egy életben egyszer. Azt mondták, két-három nap múlva nyoma sem marad, a Duna megemészti a petróleumot is. Az elegánda itt, különösein ünnepnapon, sokkal kézzelfoghatóbb, észlélhetőbb, mint a divatos strandokon. Különösen az urak fej­tenek ki feltűnő divatmozgalmakat. Akinek, van valamije, azt itt. meg is mutatja. Vörös és sötétzöld pizsamákat látni. Senki nem egye­dül, közös kabinok vannak, egész nagy csa­ládok, néha generációk elférnek egy kabin­ban. Vannak sokan, akik ünnepnapra a nagy­apát is kihozzák. Láttam egy ilyen nagyszá­mú családot, a szülők és a gyermekek elmen­tek fürödni a Duna-medemcébe, nagyapa, egy sovány, testében is egészen ősz ember rövid úszónadrágban s fekete ünnepi kalappal a fején, a kabin küszöbén maradt, megvárta, amig a család jő messze kerül, aztán gyakor­lott és sebes mozdulatokkal fürkészni kezdett az élelmiszeres kosárban, előhúzta a szalon­nát éö a zöldipaprikát s gyorsan falni kezdte. A szeme közben fürgén járt a család irányá­ban. Ha ránézett az ember, rögtön ártatlan arcot vágott, hangtalanul mozgatta az állkap­csait, mintha önmagával beszélne, inkább pa- ralitikusnak játszotta ki magát. Mikor a sza­lonnát megette, egy ringlisdobozt keresett elő, sóvárogva nézte, de ehhez már nem mert nyúlni. Biztosan megszámolták otthon a ringliket. Az egyetlen árnyékos hely a vendéglő terrasza volt Ez a legreménytelenebb ven­déglői üzemek egyike, ez az óbudai, amit messze földön láttam. Szemre kitűnő üzlet, zsúfolva van, a terített asztaloknál ember- ember hátán ül. A vendégek lármásak és nagy igényűek. Kést és villát rendelnek, a húst, a kenyeret, a sót, a tésztát magukkal hozzák ujságpapirosokban. Mindenki szidta a kiszolgálást, a családok az asztalt döngették, miközben kipakkolták a rántott csirkét s le­hordták a pincért, mert'nem hozza a kést. Kenyeret is hoznak magukkal, A kenyeres­leány panaszos hangon kinálta a kenyeret, siránkozva, senki nem vett tőle. Egy tréfás ember éppen egy óriási nyaláb rozskenyeret szegett meg a családjának s ezt mondta elme­nőiben a kenyeresnek: „A maga kenyere, meg az ón kenyerem, mit képzel?" Csupa övén Ínyenc jár ide. Családok nagy adag pörkölteket hoztak magukkal, hideg pörköltet hideg szafttal uj- ságpapirosban s ujjal ették. Vezércikkekbe csomagolt velőscsontok hevertek mindenfelé, finom tárcákban abált szalonna Ásványvi­zet is hoztak magukkal. Gyenge üzlet lehet egy ilyen vendéglő. Mikor a pincér végre meg­jelent egy tál étellel, mindenki felfigyelt. De a pincér leült egy asztalhoz s nyugodtan enni kezdett, magának hozta. Egy hölgy (hosszú, fekete nadrágban, cigarettázva ült egy asztalnál » egy távolabbi főrfiismerősét kaoéran dobálta meg a kemény- j tcjáa héjával. Negédes volt, kacsintott és ne. vetett hozzá. Aki a magával hozott ebédet elfogyasz­totta, az csöngetett a pincérnek s fogpiszkálót rendelt. Csak iiyesmi megy itt, fogpiszkáló, villa, tiszta pohár. Mindenfelé römiző cso­portok alakultak, az emberek ráfeküdtek a piszkos homokra, az ujságpapiroeok közé, zsebgramofonokkal huzatták a slágereket ée römiztek. Egy nagyon kövér nő nyögve lefe­küdt a homokba és azt mondta a* urának: — Temess be. A férfi rögtön felugrott s két kézzel szór­ni kezdte a homokot a nőre dühösen, elszán­tan, mint egy kutya, mikor bekapar valamit. Látszott, milyen szívesen betemetné. Lent a Dunán úsztak a kis hajók s elő­kelő evezősök finom, cédrus-csónakokban usz­Brockway teherautók, autóbuszok a legtökéletesebbek — Körjen ajánlatokat MOTOR IMPORT, Bratislava, Royko-u. 2/a. tak el a fürdöraók emellett s finom mosollyal szemlélték őket. Óbuda gyárai látszottak ide, a sziget, a hajóházak. A aokezer ember bol­dogan úszott a petroleurnos Dunában. Éltek egy kicsit szegények, két-három tempót, eb­ben a petroleumszagu életükben. Amerika fokozott flottaépítéssel reagál az angol-francia kompromisszumra Ii liiaiiit állanak ipimrái sakkhuzása a szuezi csatorna mellett — Kellogg utazik és rádiózik London, augusztus 20. Washingtoni je­lentések szerint a Fehér Házban megerősí­tették azt a. hirt, hogy Coolidge elnök, rendkívül komolynak tartja a francia—angol tengeri kompro­misszum által előállott helyzetet. Miután az egyezmény Amerika tengeri helyzetét lényegében érinti, amennyiben az angol —francia egyesült flottával szemben az amerikai flottának alárendelt jelentősége lenne, Coolidge szükségesnek tartja az ellenintézkedések megtételét. Azt a hirt is megerősítik, hogy mértékadó amerikai körökben az a felfogás alakult ki, hogy a leszerelést, előkészítő bizottság legköze­lebbi ülésére Amerika ne küldjön kép­viseletei. Az állami kormányzás azonban azon a nézeten van, hogy Amerika kép­viselőjének a genfi konferencián való megjelenése kényszerítené Angliát és Franciaországot, hogy a flottakérdés tár­gyalásába belemenjenek. Privát, de jól- Informált körökben azt hangoztatják, hogyha Anglia és Franciaország kitarta­nak a tengeri kompromisszum mellett, a flotta felszerelésének további korlátozása lehetetlenné válnék. Coolidge utóda eb­ben az esetben megkeresné a kongresz- szust, hogy szavazza meg a lehető legszé­lesebb amerikai flottaépitési programot, amely az egyesült francia—angol flotta domináló . helyzetét paralizálhatná. Loadón, augusztus 20: A Sundav Express nyomatékosan figyelmezteti az angol kor­mányt, hogy a Franciaországgal való katonai meg­egyezéssel, vagy más, nem precízen kö­rülirt kontinentális megegyezéssel ne sodródjék ellentétbe az Egyesült Álla­mokkal. Egyidejűleg a vasárnapi angol lapok nagyon komoly amerikai jelentéseket közölnek, ame­lyek rámutatnak arra, hogy Amerika a leg­nagyobb idegességgel és ellenszenvvel vette tudomásul az angol—francia kompromisszum megkötésének' tényét. London, augusztus 20. Chamberlain szom­baton Sussex grófságban lévő birtokára uta­zott, ahol augusztus 30-ig marad és azután üdülés céljából Amerikába utazik. A Daily Chfonicle newyorki jelentése szerint Kellogg az Isié de Francé fedélzetén üdvözletét ka­pott Chamberlaintől, amelyben a brit kül­ügyminiszter amerikai kollégájának kellemes utazást kiván és mély sajnálatát fejezi ki azon, hogy egészségi állapota megakadályoz­za a paktum aláírásában. Kellogg állandó drótnélküli kapcsolatban áll Briandnal. Briand előterjesztését magáévá tette és igy elfogadta azt az indítványt, hogy a paktumot abban a sorrendben Írják alá, amint a francia protokollumot aláírták, vagy­is az egyes hatalmak betüszerinti sorrendben következzenek. A paktumot igy elsőnek Né­metország külügyminisztere, Stresemann dr. Írja alá (Allemagne). Kellogg párisi látoga­tásának provizórikus programját is elfogadta. Ez a program vasárnap az amerikai követsé­gen tartandó reggelivel veszi kezdetét. Berlin, augusztus 20. Stresemann dr. kül­ügyminiszter tegnap este újból visszatért Ber­linbe. Karlsbadi kúráját kielégítő eredmény­nyel fejezte be, egészségi állapota teljesen rendben van és az orvosok semmi ellenvetést nem tesznek külföldi útja ellen, amely pedig párisi és genfi elfoglaltsága miatt alapos fá­radalmakkal jár. Stresemann hétfőn már át is vette hivatalának vezetését. Először Míiller kancellárral folytatott beható megbeszélést az összes aktuális problémákról és behatóan informálta a kancellárt a német külpolitika kérdéseiről. A német kormány most teszi meg végső előkészületeit a párisi és genfi nagy alkalomra, ebből a célból legközelebb egybegyül a minisztertanács. A párisi útra vonatkozólag valószínűleg már semmiféle ha­tározatot, nem hoznak, mert a nagy európai problémák amúgy is szőnyegre kerülnek Genfben. Nagyon behatóan fogják azonban megtárgyalni a genfi anyagot, mert Németország legfontosabb és legaktuáli­sabb külpolitikai kérdése, a rajnai terü­let kiürítése ez alkalommal hosszabb megbeszélésre kerül Stresemann és Briand között. Úgy látszik, hogy ez a tár­gyalás a két külügyminiszter között szé­les alapokon van előkészítve. Az a terv merült fel, hogy a még ki nem ürített te­rületeket két zónába: a második és har­madik zónába osztják és Briand bele­egyezését adja ahhoz, hogy a második zó­nát minden politikai és gazdasági ellen­szolgáltatás nélkül még az év vége előtt kiiiritteti, míg a kompenzációkról való tárgyalások a harmadik, végső zóna ki­ürítéséhez fűződnének. Franciaország ezzel a készségével jelentő® politikai tényt hajtana végre, amely kedvező alapot szolgáltatna a nagy kiürítési kérdés végleges likvidálására. Róma, augusztus 20. Miután Mussolini mi­niszterelnök külföldi útra nem váltakozik, megbízta Manzoni gróf párisi olasz nagyköve­tet, hogy az olasz kormány nevében Írja alá a Kellogg-paktumot és az ezzel kapcsolatos ün­nepségeken képviselje Olaszországot. Páris, augusztus 20. A francia sajtó élén­ken tárgyalja azt a kezdeményezést, amellyel az Egyesült Államok kormánya Egyiptomnak döntőbirósági és barátsági szerződést ajánl föl és amely Angliában természetszerűleg nagyon kényelmetlen érzést váltott ki. A francia sajtó ogy része ebben a lépésben Amerika feleletét látja a nemrég létrejött angol—francia tengeri kompromisszumra. A másik rész úgy Ítéli meg a dolgot, hogy Amerikának ez a lépése az an­gol Monroe-elv megformulázása miatt követ­kezett be. Tudvalevő, hogy a háboruellenes paktumra vonatkozó előzetes tárgyalásokban Anglia a világbirodalom azon területeire, me­lyekhez különöleges érdekei vonatkoznak, fen- tartással élt, igy a szuezi csatorna vidékére fentartotta teljes cselekvési szabadságát. Ame­rika nyíltan nem utasította vissza ezt a fen- tartást, azonban azzal, hogy Egyiptomnak döntőbirósági és barátsági szerződést ajánlott fel, diplomáciai!ag elismerte Egyiptom szuve­renitását és ezzel az angol diplomáciát igen kényes helyzetbe hozta. Ha Amerikának ezt a lépését tudomásul veszi Anglia, akkor ön­ként mondott le arról az 1922-ben megformu- lázott jogáról, amelyben kikötötte magának az egyiptomi külpolitika ellenőrzésének és irá­nyításának jogát. Ha ellene szegül Amerika törekvésének, akkor nyílt ellentétbe került az Egyesült Államokkal. A helyzet mindenesetre rendkívül súlyos. A hurráhazafiak pörtíkBehouneket, meri aláírását kitépte a cseh turistaház vendégkönyvéből Egyre nagyobb arányokat ölt a cseh közvéleményben a szú­nyogból elefánttá felfújt Behounek-affér iA Brtiiwtu útimig ooeüiujáró hatalmas prppeU$ry. Prága, augusztus 20. A cseh sajtó még mindig élénken foglalkozik azzal a hallatla­nul nevetséges, kicsinyes afférral, mely abból keletkezett, hogy Behounek tanár, az észak­sarki expedíció cseh tagja, szünidejét egy német turistaházban tölti s ezzel állítólag megsértette a cseh nemzeti büszkeséget. Az affért a Vecerni List fújta föl, a Ceské Slovo védelmébe vette a szűk látókörű támadással szemben Behouneket, a vita azonban a téma bornirt volta dacára még mindig foglalkoz­tatja a sajtót, sőt egyre szélesedében van. Ma már a Rizská Stráz nyílt levélben ront neki Behouneknek, aki a fascista lap szerint északsarki szereplésével ugyan nagy megbecsülést szerzett nemzetének, de „a német turistaházban való megszállá­sával eljátszotta a hazafiasán gondolkozó cseh közvélemény szimpátiáját". A vitába egy prágai szociáldemokrata ifjúsági szervezet is beleszólt s levélben üdvözölte Stribrnyt, a Vecerni List főszerkesztőjét, mint aki Behouneket „leleplezte". A szociál­demokrata Právo Lidu viszont a Ceské Slo- vónak szekundál és Stribrnyt támadja.' Behounek maga nyílt levélben védte ma­gát a furcsa hajsza ellen, mely a legélénkebb illusztrálása a cseh nacionalisták hihetetlen intoleranciájának. A Néródból arról értesü­lünk, hogy a nacionalisták föllépése erősen kihozta sodrából Behouneket, aki pedig az északsarki jég hátán, a jegesmedvékkel való esetepátékban hallatlan hidegvérről tett bi­zonyságot. Az illető vidék cseh kisebbségé­nek küldöttsége ugyanis, ahol Behounek nyá­ri szabadságát tölti, józan érvei fogytával az­zal akart hatni Behounekre, hogy bemutatták neki egy évvel ezelőtti aláírását a cseh turis­taotthon vendégkönyvében s szemére vetet­ték, hogy mostani viselkedésével nemcsak a cseh turistaotthonra és a sumavai cseh kisebb­ségre, hanem a saját nevére is szégyent hoz. Behounek erre forróvérű elhatározással, de hidegvérű mozdulattal fogta a vendégköny­vet és kiszakította belőle azt a lapot, amelyen nei a állt. Elképzelhető a megrőkönyösödés, mely ezt a váratlan fordulatot követte* A cseh ‘turista- otthon vezetősége, mint a Národ Írja, most azzal a tervvel foglalkozik, hogy a bíróságnál bűnvádi eljárást indít Be- hounek ellen idegen vagyon tudatos meg­rongálása címén, mert a nagy erkölcsi értéket képviselő ven­dégkönyv két lapja pusztult el a szimpatikus északsarkkutató haragjának kitörése követ# keztében.

Next

/
Thumbnails
Contents