Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-19 / 188. (1815.) szám

1988 augusztus 10, vasárnap. ■"Vl1 IMIHM WtnrjwríR’-wTO' '^*WP?T.1D IHWt'WU Féíszáz méteres óriásgcsontvázát, hat méteres dino-saurus tojásokat, homok­ba temetett20.000 éves városokat ásott ki az amerikai expedíció a Gobi-sivaíagon Az expedíció eredményei forradalmai jelentenek az őslénytanban — Nyolcezer kilóméteres ktstaló-ui a pusztában — Berlin, augusztus 18. Pekingből tegnap érkezett meg az az egész tudományos világot mélyen érdeklő jelentés, hogy a Chapman—Andrews-expedició, amely ennek az évnek kezdetével Kalganból ki- indulva Ázsia belsejébe hatolt, rendkí­vül értékes anyaggal Pekingbe van visszatérőben s augusztus 25-én megérkezik a mennyei bi­rodalom fővárosába. Az amerikai Chapman—Andrews-expe- dició immár harmadizben végzett kutatómun­kát Ázsia belsejének olyan vidékein, ame­lyekre más tudományos expediciók részben az anyagi eszközök hiánya miatt, részben po­litikai okokból nem juthattak el. Ennek az amerikai expedíciónak azonban mér­hetetlen anyagi eszközök állottak rendel­kezésére, * az összes tudományos intézmények és alapít­ványok siettek támogatására, úgyhogy a leg­kiválóbb szakembereket szerződtette le s el­sőrendű felszereléssel láthatta el magát. Amerika egész közvéleménye pedig fokozott érdeklődéssel tekintett a harmadik Cbap- man—Andrews-expedició eredményei elé, mert az elmúlt tiz esztendőben végrehajtott két első expedíció is nagyjelentőségű tudo­mányos anyagot hozott magával, amely egé­szen uj világosságot, derített a földnek s az emberiségnek őstörténetére. A Pekingből most. érkezett jelentések szerint azonban a harmadik expedíció eredményei min­den várakozást meghaladnak s valóságos forradalmat fognak előidézni az emberi­ség őstörténetének, az archeológiának s a föld történetének, a geológiának s a paleontológiának világában. Ázsia sivataga az emberi kultúra bölcsője volt a A tudomány az utóbbi évtizedek szorgal­mas kutató munkálatainak eredménye alap­ján már megállapította, hogy azok az óriási sivatagok, mint a nagy Gobi-sivatag, a tibeti fensik részei, a Tarim-medence, egykor vi­rágzó területek, az emberiség ősparadicsomai voltak. A magyar származású Stein Aurél végzett a régi belsőázsiai kultúrák felderí­tése érdekében különösen nagyszabású mun­kál, felkutatta a most sivatag-jellegü Tarim- medence több méter vastagságú homok- s kavicsrétegeit s a homok alatt eltemetett régi romváro­sokat fedezett fel. ,-Homokba temetett városok" és „Romváro­sok Ázsia sivatagaiban" cimü magyarul is megjelent gyönyörű munkáiban írja le kiváló nemzettársunk a Tarim-medence megsemmi­sült kultúráját. A tudományos vizsgálat megállapította, hogy Ázsiának jelenlegi sivatagi Övében, amely az arab fentérségtől kezdődőleg az iráni fensikon át Belső Ázsiába lép át s ott. a Góbi-sivatagban ér véget, egykor virágzó nö­vény- és állatvilág tenyészett, tehát ezek a sivatagi területek egykor az em­beri kultúra kifejlődésére alkalmasak voltak. A paradicsomi őshazát is valahol a sivatagi övben sejtik a tudós kutatók. Egy későbbi korszakban nagymértékű klímaváltozás kö­vetkezett be, amely az egykor virágzó terüle­teket fokozatosan kiszárította (desiccatio el­mélete), az ősi városokat s gyönyörű templo­mokat többméteres sivatagi homokkal terí­tette be, úgy hogy az fiskori kultúra bötlcsőit úgy kell most kiásni a törmelékrétegek alól. A Chapman—Andrews-expedició a mon­gol-sivatagon folytatta kutatásait, amelyen ma még nomád törzsek sem élnek, mert ennek a pusztaságnak egyáltalában nincs tenyészete. Az expedíció ásatásai itt is egy csodás régi kulturvilágot tárlak napfényre. Megállapították, hogV a ma kietlen siva­tag húszezer évvel ezelőtt süriin lakott terület volt, amelyen az emberiség leg­régibb kultúrája fejlődött ki. Számos nagvkiterjedésű romvárost falábak meg s több helyütt máris megkezdték a fel­tárási munkálatokat. Kutatás az ősember után Az ás.'itások.azzal a szenzációs eredmény­nyel jártak, hogy a Góbi-pusztán 150.000 évvel ezelőtt már emberek éltek. érdekes azonban, hogy olyan embertípusra, amely a fejlődés alacsonyabb fókán állott volna, mint a neandervölgyi ősember, nem tudtak rájutni s nem tudták megtalálni a tu­domány által föltételezett s annyira kutatott átmeneti típust sem az emberszabású majom s az ember között, ami pedig az expedíció­nak egyik kitűzött főcélja volt. A Gobi-sivata- gon talált koponyák megegyeznek a Düssel­dorf mellett levő Neander-völgybep, a bel­giumi spyi barlangban s a horvátországi Kra- pinán talált „homo primigenius" alkatával. Az ősember koponyája sokkal alacsonyabb a mai ember koponyájánál, szemöldökivei na­gyon előrehajolnak, homloka lapos, állkapcsa pedig jóformán hasonlatosabb az embersza­bású" majom állkapcsához, mint az - embe­réhez. A Gobi-sivatag ősember-leletei sok te­kintetben tisztázzák az ősember termé­szetét. azonban még nem döntik el az ember eredetét. Csak annyit bizonyítanak, hogy az ember 150.000 évvel ezelőtt, a régi diluviumban, még fejletlen volt, alakja majomszerü, kultú­rája pedig primitív. Csodálatos paleontológiái eredmények Mig az emberszabású majom és az em­ber összekötő alakjának felkutatására irá­nyuló munka negatív eredménnyel végző­dött, annál sikeresebb s az egész paleontoló­giára forradalmi jelentőségű az a munka, amely Középázsia geológiai harmadkorának állatvilágát s ezzel a paleontológia eddigi ti­Komárom ez évi költségvetését visszautasította a járási hivatal ü város kénytelen volt minden szabályrendeletét módosítani, hogy államsegélyt kaphasson Komárom, augusztus 18. (Saját, tudósitónktól.) Komárom város 1928. évi költségvetése még a tavasz folya­mán annak rendje és módja szerint letárgyal­va a komáromi járási hivatalhoz kerüli, mely most jóváhagyás nélkül visszaküldötte és fi­gyelmeztette a várost, hogy államsegélyt csak abban az esetben kaphat, ha eleget tesz mindazoknak a követelményeknek, amelye­ket az állam ir elő. Nevezetesen módosítania kell szabályrendeleteit olyan alakban, hogy bevételi forrásait a lehető­ségig fokozza, természetesen a közteher­viselő közönség rovására. A város csütörtökön tartott képviselőtes­tületi ülése ebbe kénytelen volt belemenni és a kívánt módosításokat elfogadni, amelyek szerint a jövőben építési illetéket, házbérösszeg után külön városi adót, az átmeneti (szál­lodai) szállások után városi adót, a hiva­talos cselekmények után illetéket, a köz­ségi vagyon után használati adót, a ha­mu- és szemétfuvarozás után dijakat, a hirdetések után külön adókat és minden játék, (kártya, dominó, hilliárd) után szintén adókat kell fizetni a lakosságnak. Ha a módosításokat nem fogadta volna el, akkor az államsegélyre semmi kilátása sem lehetne a városnak. így is az a vélemény alakul ki, hogy az állami szanálási alapból nem fog segélyt kapni a város, hanem a pénzügyminiszter törvényadta jogánál fogra megengedi a maximális 200 száza­lékos pótadó felemelését. A képviselőtestület a kényszerhelyzet hatása alatt megszavazta a kívánt uj adókat. Eképpen a régi díjszabályzatokat a kép­viselőtestület hatályon kívül helyezte, amit azonnal keresztül is fog vezetni. Ebből kö­rülbelül 300.000 K bevételt remél a városi számvevőség, de az egymilliós deficitből még igy is 700.000 K marad fedezet nélkül, amelyet államsegély utján kellene fedezni. Kíváncsian várja mindenki a miniszter dön­tését ebben az ügyben, hogy a szanálási alap­ból jut-e Komárom városának is, vagy pedig elutasítják azzal a sztereotip válasszal, ame­lyet már oly gyakran kapott ilyen ügyekben, hogy elkésett a kérelem és a rendelkezésre álló összeg kimerült. Borzalmas haláltusa után hamm íuréőző belepusztult Csap mellett a Tiszába — Egy pénzügyi iőszemlész és hét asszony tragédiám — Ungvár, augusztus 18. (Ruszinszkói szer­kesztőségünk távirati jelentése.) Az ezidei nyári kánikula sok fürdőszerenicsótlenség okozója volt és különösen a Tisza szeszélye­sen örvénylő hullámai nyeltek el nagyszámú áldozatot. A Tisza halálstatisztikájámak leg­megdöbbentőbb esete Csap mellett történt az elmúlt délutánon. Fucik Ferenc pénzügyi fő- szemlész, Novotny pénzügyőr, felesége és Vi­cék Mária, valamennyien csapi lakosok, dél­után hüsülni mentek a Tisza vizébe. Vígan, dalolva taposták a sekély vizet és habzó jó­kedvükben megfeledkeztek arról, hogy a csa­lóka folyó medrében bukógödrök vannak és néha egyetlen elhibázott lépés életéibe ke­rülhet a gyanútlan fürdözőnek. Jókedvűen folyt a vízi játék. Körbefogózfak és énekelve, láncolva, él­vezték a Tisza hullámjátékámk örömeit. Szórakozás közben nem vették észre, hogy beljebb kerültek a folyóba. Két-három lépést teltek, azután egy ve- lőfrázó sikoly süvített ét a, légen. Mind a négyen a viz alá buktak és a hullámok összecsaptak, fejük felett. A hirtelen veszedelem rémülete elzsibbasz­totta tagjaikat s ami keveset úszni tudták, 'innak sem vélték hasznát. A Tisza közepén szörnyű Imláltusfi- játszódott le. Négy em­ber küzdött silcolto-zva-hörögve az életért. Egymást tépték, húzták, görcsösen össze­fonódtok és a rettenetes küzdelem pilla­nataiban csuk olykor bukldant ki a víz­ből valamelyik fuldokló. Novotny pénzügyőr jő üsző volt és egyedül ő szabadult ki a fuldoklók gomolyagából. Ek­korra már magyar oldalról csólnakon jöttek a ful­doklók segítségére és hatalmas csapásokkal röpilettók a kis lé­lekvesztő t arra felé, ahonnan kezek-iábak ka­limpáltak a vízben. Novotny partot ért, de társai és felesége már menthetetlenek vol­tak. A csolnakosok először az egyik asszonyt húzták ki, de már hollau, azután a Fucik kar­ját ragadták meg. A szerencsétlen ember görcsösen össze- kapaszkodott a másik asszonnyal és egy- másbafogózoa, fúltak meg. Mikor a mentőcsónakba akarták emelni őket, Fucik holtteste visszahallott és eltűnt a víz­ben. Hasztalan keresték, nem tudtak ráakad­ni s a csolnak a két halott asszonnyal tért vissza a partra. Csapon óriási részvétet és megdöbbenést váltott ki a fürdőzési tragédia, melynek három ember élele cselt 'martalékul. A két asszmiyl ma temetik, Fucik holttestét pedig a tiszai halászok keresik. 9 pusait eddig ismeretlen, óriási őeál.latok csontvázának kiásásával gyarapította. Így például kiásták egy gigantikus szárazföldi emlős állatnak, valószínűleg a legnagyobb em­lősnek, mely valaha is szárazon tartóz­kodott, teljes csontvázát. A csontváz eddig teljesen ismeretlen típust mutat s méretei valósággal ijeaztőek. Az ős- ál Jatt a geológiai megállapítás szerint hat millió évvel ezelőtt élt a Gobi-pnsztán. magassága 25 lábat tett ki és súlya legalább 20 tonna volt. Emellett a teljes csontváz mellett azon­ban rendkívüli jelentőségű egy eddig isme­retlen saurus-fajtának koponyája, amelyet teljes egészében kiástak. A koponya azt mutatja, hogy a Gobi-«i- vatag saurusa kétségtelenül a legna­gyobb élőlény volt, amely valaha a föl­dön élt. A Gobi-sivatag saurus-szörnyetege A múlt század nyolcvanas éveiben tör­tént. Marsh Károly newhaveni tanár Észak - amerikában a kolorádói jurarétegekben ku­tatván, észrevette, hogy egy helyen a hullá­mos térségen sajátos dombok sorakoznak egymásután egy-egyméteres közben. A do­log szöget ütött a fejébe, kísérő szolgáival csákányt, ásót, kapát hozatott s a dombokat ásatui kezdte. AJig bontatja fel az első dom­bot, csakhamar egy óriás csontdarab tűnik a szemébe. Széthányatja a dombot, a másik- dombot s ott ugyancsak egy ajtószárny-nagy- ságu csont bukkan elő. A tudós nem hisz a szemének. Bár az amerikai embert nem egy­könnyen .lepi meg a csoda, de itt már a ter­mészetvizsgálóban is fölébredt az ősi tulaj­donság: a babona. Hisz ezek a osontok hát- csigolyák tövisnyulványai! Micsoda állat le­het ez, amelynek már a csigolyalécei is olya­nok, mint egy ajtószárny! Csakhamar kide­rült, hogy egy óriás állatnak csontváza volt itt eltemetve a felső jurarétegekben. A több millió éves csontvázat boritó rétegcsoportot a viz elmosta s csak egy vékony réteg óvta még a csontokat az elmosatástól. Marsh tanár az állatot Atlanto-saurusnak nevezte eL Csont­jaiból ítélve, / 35 méter hossza és 10 méter magas volt s eddig a föld legnagyobb állatának I rlöl­tik. A kolorádói Bronto-saurusnak már leljes csontváza előkerült. Ez az állat 20 méter hosszú, 5 méter magas volt, nyaka 7 méter, mig farka meghaladja a 9 métert. Olyan, ha­talmas izmok tapadtak a csontokra, hogy ha­sában könnyen elfért 10—12 meglett ember. Naponkint legalább 10 métermázsa élelem kellett beki, egyebet sem tett, mint evett, mert örökké ennie kellett, hogy a temérdek táplálékot felaprózza. Növényevő volt, de leg­inkább a vízben élt, mert rettentő súlyával a szárazon nehézkesen mozoghatott. De ha egyszer szárazra mászott, lábai alatt dörgölt a föld, mert legalább is 1000 métermázsás testet vonszolt. EzéTt nevezték el rémitő sú­lyáról brontosaurusnák, mennydörgő gyík­nak. Egyetlen fegyvere lába volt, melynek öt ujja közül egy-egy tépőkarom gyanánt fej­lődött ki. Nos, az Atlanto-saurusnál s a Bronto-saurus­nál jóval nagyobb volt a Gobi-saurus, amelyet a Gobi-expediciő tagjai tréfásan „ős- nagyatyának" neveztek el. A saurusok feje általában kicsi volt, nem sokat törték a fejü­ket ezek a szörnyetegek. A Gofci-saurus ko­ponyamaradványa is „csak" 400 fontot nyom s alakja olyan különös, mint egy lovagló­nyeregé. Hosszú felső állkapcsa a középen összeszűkül s a végén, az orrlyukak felé anormálisan tágul szét. A tudósok szerint a teljes állat legalább 45 méter hosszú, 14 méter magas lehetett, súlya pedig 1600 métermázsát tett ki. Ezeken a kincseken kívül egész serég sértetlen dinosaurustojásokat találtak, hat­méteres átmérőjű tojáskák ezek, amelyekből a kis dinosaurusszörnyetegek napvilágra ke rültek. Földrajzi eredmények Az expedíció földrajzi eredményei is fölbecsülhetetlenek. A bejárt területekről! mind tökéletes kartographiai felvételt készí­tettek. Az expedíció 8000 km. utat tett meg jobbára eddig még fel nem derített vidéken s ennek az útnak legnagyobb része a Gohi- sivatagra esik. Természetesen minden töké­letes felszerelésük elleuére rengeteget nélkü­löztek és szenvedtek. A felfedezett romváro­sok Kalgantól északnyugati irányban, 500 km. távolságban feküsznek s mintegy 150 km.-nyire vannak a kara vánu ttől, amely I<a 1 - ganbői Urgába, Mongólia fővárosába vezet. Az expediciő bő eredménye beigazolta, hogy az értéktelennek hitt Gobi-sivatag; kime­ríthetetlen kincsesbányája a tudománynak, amelyen valószínűleg a legtöbb eddig felde­rítetlen történelemelőtti problémának meg­oldását meg lehet találni. Nem csoda, hogy a Chapman—Andrews-expedició, az idei ex - nedűid nagy sikere után, máris elhatározdi. h<)'/■• ;i jövő évben újból visszatér a Góbi- sivatagba.

Next

/
Thumbnails
Contents