Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-19 / 188. (1815.) szám
1988 augusztus 10, vasárnap. ■"Vl1 IMIHM WtnrjwríR’-wTO' '^*WP?T.1D IHWt'WU Féíszáz méteres óriásgcsontvázát, hat méteres dino-saurus tojásokat, homokba temetett20.000 éves városokat ásott ki az amerikai expedíció a Gobi-sivaíagon Az expedíció eredményei forradalmai jelentenek az őslénytanban — Nyolcezer kilóméteres ktstaló-ui a pusztában — Berlin, augusztus 18. Pekingből tegnap érkezett meg az az egész tudományos világot mélyen érdeklő jelentés, hogy a Chapman—Andrews-expedició, amely ennek az évnek kezdetével Kalganból ki- indulva Ázsia belsejébe hatolt, rendkívül értékes anyaggal Pekingbe van visszatérőben s augusztus 25-én megérkezik a mennyei birodalom fővárosába. Az amerikai Chapman—Andrews-expe- dició immár harmadizben végzett kutatómunkát Ázsia belsejének olyan vidékein, amelyekre más tudományos expediciók részben az anyagi eszközök hiánya miatt, részben politikai okokból nem juthattak el. Ennek az amerikai expedíciónak azonban mérhetetlen anyagi eszközök állottak rendelkezésére, * az összes tudományos intézmények és alapítványok siettek támogatására, úgyhogy a legkiválóbb szakembereket szerződtette le s elsőrendű felszereléssel láthatta el magát. Amerika egész közvéleménye pedig fokozott érdeklődéssel tekintett a harmadik Cbap- man—Andrews-expedició eredményei elé, mert az elmúlt tiz esztendőben végrehajtott két első expedíció is nagyjelentőségű tudományos anyagot hozott magával, amely egészen uj világosságot, derített a földnek s az emberiségnek őstörténetére. A Pekingből most. érkezett jelentések szerint azonban a harmadik expedíció eredményei minden várakozást meghaladnak s valóságos forradalmat fognak előidézni az emberiség őstörténetének, az archeológiának s a föld történetének, a geológiának s a paleontológiának világában. Ázsia sivataga az emberi kultúra bölcsője volt a A tudomány az utóbbi évtizedek szorgalmas kutató munkálatainak eredménye alapján már megállapította, hogy azok az óriási sivatagok, mint a nagy Gobi-sivatag, a tibeti fensik részei, a Tarim-medence, egykor virágzó területek, az emberiség ősparadicsomai voltak. A magyar származású Stein Aurél végzett a régi belsőázsiai kultúrák felderítése érdekében különösen nagyszabású munkál, felkutatta a most sivatag-jellegü Tarim- medence több méter vastagságú homok- s kavicsrétegeit s a homok alatt eltemetett régi romvárosokat fedezett fel. ,-Homokba temetett városok" és „Romvárosok Ázsia sivatagaiban" cimü magyarul is megjelent gyönyörű munkáiban írja le kiváló nemzettársunk a Tarim-medence megsemmisült kultúráját. A tudományos vizsgálat megállapította, hogy Ázsiának jelenlegi sivatagi Övében, amely az arab fentérségtől kezdődőleg az iráni fensikon át Belső Ázsiába lép át s ott. a Góbi-sivatagban ér véget, egykor virágzó növény- és állatvilág tenyészett, tehát ezek a sivatagi területek egykor az emberi kultúra kifejlődésére alkalmasak voltak. A paradicsomi őshazát is valahol a sivatagi övben sejtik a tudós kutatók. Egy későbbi korszakban nagymértékű klímaváltozás következett be, amely az egykor virágzó területeket fokozatosan kiszárította (desiccatio elmélete), az ősi városokat s gyönyörű templomokat többméteres sivatagi homokkal terítette be, úgy hogy az fiskori kultúra bötlcsőit úgy kell most kiásni a törmelékrétegek alól. A Chapman—Andrews-expedició a mongol-sivatagon folytatta kutatásait, amelyen ma még nomád törzsek sem élnek, mert ennek a pusztaságnak egyáltalában nincs tenyészete. Az expedíció ásatásai itt is egy csodás régi kulturvilágot tárlak napfényre. Megállapították, hogV a ma kietlen sivatag húszezer évvel ezelőtt süriin lakott terület volt, amelyen az emberiség legrégibb kultúrája fejlődött ki. Számos nagvkiterjedésű romvárost falábak meg s több helyütt máris megkezdték a feltárási munkálatokat. Kutatás az ősember után Az ás.'itások.azzal a szenzációs eredménynyel jártak, hogy a Góbi-pusztán 150.000 évvel ezelőtt már emberek éltek. érdekes azonban, hogy olyan embertípusra, amely a fejlődés alacsonyabb fókán állott volna, mint a neandervölgyi ősember, nem tudtak rájutni s nem tudták megtalálni a tudomány által föltételezett s annyira kutatott átmeneti típust sem az emberszabású majom s az ember között, ami pedig az expedíciónak egyik kitűzött főcélja volt. A Gobi-sivata- gon talált koponyák megegyeznek a Düsseldorf mellett levő Neander-völgybep, a belgiumi spyi barlangban s a horvátországi Kra- pinán talált „homo primigenius" alkatával. Az ősember koponyája sokkal alacsonyabb a mai ember koponyájánál, szemöldökivei nagyon előrehajolnak, homloka lapos, állkapcsa pedig jóformán hasonlatosabb az emberszabású" majom állkapcsához, mint az - emberéhez. A Gobi-sivatag ősember-leletei sok tekintetben tisztázzák az ősember természetét. azonban még nem döntik el az ember eredetét. Csak annyit bizonyítanak, hogy az ember 150.000 évvel ezelőtt, a régi diluviumban, még fejletlen volt, alakja majomszerü, kultúrája pedig primitív. Csodálatos paleontológiái eredmények Mig az emberszabású majom és az ember összekötő alakjának felkutatására irányuló munka negatív eredménnyel végződött, annál sikeresebb s az egész paleontológiára forradalmi jelentőségű az a munka, amely Középázsia geológiai harmadkorának állatvilágát s ezzel a paleontológia eddigi tiKomárom ez évi költségvetését visszautasította a járási hivatal ü város kénytelen volt minden szabályrendeletét módosítani, hogy államsegélyt kaphasson Komárom, augusztus 18. (Saját, tudósitónktól.) Komárom város 1928. évi költségvetése még a tavasz folyamán annak rendje és módja szerint letárgyalva a komáromi járási hivatalhoz kerüli, mely most jóváhagyás nélkül visszaküldötte és figyelmeztette a várost, hogy államsegélyt csak abban az esetben kaphat, ha eleget tesz mindazoknak a követelményeknek, amelyeket az állam ir elő. Nevezetesen módosítania kell szabályrendeleteit olyan alakban, hogy bevételi forrásait a lehetőségig fokozza, természetesen a közteherviselő közönség rovására. A város csütörtökön tartott képviselőtestületi ülése ebbe kénytelen volt belemenni és a kívánt módosításokat elfogadni, amelyek szerint a jövőben építési illetéket, házbérösszeg után külön városi adót, az átmeneti (szállodai) szállások után városi adót, a hivatalos cselekmények után illetéket, a községi vagyon után használati adót, a hamu- és szemétfuvarozás után dijakat, a hirdetések után külön adókat és minden játék, (kártya, dominó, hilliárd) után szintén adókat kell fizetni a lakosságnak. Ha a módosításokat nem fogadta volna el, akkor az államsegélyre semmi kilátása sem lehetne a városnak. így is az a vélemény alakul ki, hogy az állami szanálási alapból nem fog segélyt kapni a város, hanem a pénzügyminiszter törvényadta jogánál fogra megengedi a maximális 200 százalékos pótadó felemelését. A képviselőtestület a kényszerhelyzet hatása alatt megszavazta a kívánt uj adókat. Eképpen a régi díjszabályzatokat a képviselőtestület hatályon kívül helyezte, amit azonnal keresztül is fog vezetni. Ebből körülbelül 300.000 K bevételt remél a városi számvevőség, de az egymilliós deficitből még igy is 700.000 K marad fedezet nélkül, amelyet államsegély utján kellene fedezni. Kíváncsian várja mindenki a miniszter döntését ebben az ügyben, hogy a szanálási alapból jut-e Komárom városának is, vagy pedig elutasítják azzal a sztereotip válasszal, amelyet már oly gyakran kapott ilyen ügyekben, hogy elkésett a kérelem és a rendelkezésre álló összeg kimerült. Borzalmas haláltusa után hamm íuréőző belepusztult Csap mellett a Tiszába — Egy pénzügyi iőszemlész és hét asszony tragédiám — Ungvár, augusztus 18. (Ruszinszkói szerkesztőségünk távirati jelentése.) Az ezidei nyári kánikula sok fürdőszerenicsótlenség okozója volt és különösen a Tisza szeszélyesen örvénylő hullámai nyeltek el nagyszámú áldozatot. A Tisza halálstatisztikájámak legmegdöbbentőbb esete Csap mellett történt az elmúlt délutánon. Fucik Ferenc pénzügyi fő- szemlész, Novotny pénzügyőr, felesége és Vicék Mária, valamennyien csapi lakosok, délután hüsülni mentek a Tisza vizébe. Vígan, dalolva taposták a sekély vizet és habzó jókedvükben megfeledkeztek arról, hogy a csalóka folyó medrében bukógödrök vannak és néha egyetlen elhibázott lépés életéibe kerülhet a gyanútlan fürdözőnek. Jókedvűen folyt a vízi játék. Körbefogózfak és énekelve, láncolva, élvezték a Tisza hullámjátékámk örömeit. Szórakozás közben nem vették észre, hogy beljebb kerültek a folyóba. Két-három lépést teltek, azután egy ve- lőfrázó sikoly süvített ét a, légen. Mind a négyen a viz alá buktak és a hullámok összecsaptak, fejük felett. A hirtelen veszedelem rémülete elzsibbasztotta tagjaikat s ami keveset úszni tudták, 'innak sem vélték hasznát. A Tisza közepén szörnyű Imláltusfi- játszódott le. Négy ember küzdött silcolto-zva-hörögve az életért. Egymást tépték, húzták, görcsösen összefonódtok és a rettenetes küzdelem pillanataiban csuk olykor bukldant ki a vízből valamelyik fuldokló. Novotny pénzügyőr jő üsző volt és egyedül ő szabadult ki a fuldoklók gomolyagából. Ekkorra már magyar oldalról csólnakon jöttek a fuldoklók segítségére és hatalmas csapásokkal röpilettók a kis lélekvesztő t arra felé, ahonnan kezek-iábak kalimpáltak a vízben. Novotny partot ért, de társai és felesége már menthetetlenek voltak. A csolnakosok először az egyik asszonyt húzták ki, de már hollau, azután a Fucik karját ragadták meg. A szerencsétlen ember görcsösen össze- kapaszkodott a másik asszonnyal és egy- másbafogózoa, fúltak meg. Mikor a mentőcsónakba akarták emelni őket, Fucik holtteste visszahallott és eltűnt a vízben. Hasztalan keresték, nem tudtak ráakadni s a csolnak a két halott asszonnyal tért vissza a partra. Csapon óriási részvétet és megdöbbenést váltott ki a fürdőzési tragédia, melynek három ember élele cselt 'martalékul. A két asszmiyl ma temetik, Fucik holttestét pedig a tiszai halászok keresik. 9 pusait eddig ismeretlen, óriási őeál.latok csontvázának kiásásával gyarapította. Így például kiásták egy gigantikus szárazföldi emlős állatnak, valószínűleg a legnagyobb emlősnek, mely valaha is szárazon tartózkodott, teljes csontvázát. A csontváz eddig teljesen ismeretlen típust mutat s méretei valósággal ijeaztőek. Az ős- ál Jatt a geológiai megállapítás szerint hat millió évvel ezelőtt élt a Gobi-pnsztán. magassága 25 lábat tett ki és súlya legalább 20 tonna volt. Emellett a teljes csontváz mellett azonban rendkívüli jelentőségű egy eddig ismeretlen saurus-fajtának koponyája, amelyet teljes egészében kiástak. A koponya azt mutatja, hogy a Gobi-«i- vatag saurusa kétségtelenül a legnagyobb élőlény volt, amely valaha a földön élt. A Gobi-sivatag saurus-szörnyetege A múlt század nyolcvanas éveiben történt. Marsh Károly newhaveni tanár Észak - amerikában a kolorádói jurarétegekben kutatván, észrevette, hogy egy helyen a hullámos térségen sajátos dombok sorakoznak egymásután egy-egyméteres közben. A dolog szöget ütött a fejébe, kísérő szolgáival csákányt, ásót, kapát hozatott s a dombokat ásatui kezdte. AJig bontatja fel az első dombot, csakhamar egy óriás csontdarab tűnik a szemébe. Széthányatja a dombot, a másik- dombot s ott ugyancsak egy ajtószárny-nagy- ságu csont bukkan elő. A tudós nem hisz a szemének. Bár az amerikai embert nem egykönnyen .lepi meg a csoda, de itt már a természetvizsgálóban is fölébredt az ősi tulajdonság: a babona. Hisz ezek a osontok hát- csigolyák tövisnyulványai! Micsoda állat lehet ez, amelynek már a csigolyalécei is olyanok, mint egy ajtószárny! Csakhamar kiderült, hogy egy óriás állatnak csontváza volt itt eltemetve a felső jurarétegekben. A több millió éves csontvázat boritó rétegcsoportot a viz elmosta s csak egy vékony réteg óvta még a csontokat az elmosatástól. Marsh tanár az állatot Atlanto-saurusnak nevezte eL Csontjaiból ítélve, / 35 méter hossza és 10 méter magas volt s eddig a föld legnagyobb állatának I rlöltik. A kolorádói Bronto-saurusnak már leljes csontváza előkerült. Ez az állat 20 méter hosszú, 5 méter magas volt, nyaka 7 méter, mig farka meghaladja a 9 métert. Olyan, hatalmas izmok tapadtak a csontokra, hogy hasában könnyen elfért 10—12 meglett ember. Naponkint legalább 10 métermázsa élelem kellett beki, egyebet sem tett, mint evett, mert örökké ennie kellett, hogy a temérdek táplálékot felaprózza. Növényevő volt, de leginkább a vízben élt, mert rettentő súlyával a szárazon nehézkesen mozoghatott. De ha egyszer szárazra mászott, lábai alatt dörgölt a föld, mert legalább is 1000 métermázsás testet vonszolt. EzéTt nevezték el rémitő súlyáról brontosaurusnák, mennydörgő gyíknak. Egyetlen fegyvere lába volt, melynek öt ujja közül egy-egy tépőkarom gyanánt fejlődött ki. Nos, az Atlanto-saurusnál s a Bronto-saurusnál jóval nagyobb volt a Gobi-saurus, amelyet a Gobi-expediciő tagjai tréfásan „ős- nagyatyának" neveztek el. A saurusok feje általában kicsi volt, nem sokat törték a fejüket ezek a szörnyetegek. A Gofci-saurus koponyamaradványa is „csak" 400 fontot nyom s alakja olyan különös, mint egy lovaglónyeregé. Hosszú felső állkapcsa a középen összeszűkül s a végén, az orrlyukak felé anormálisan tágul szét. A tudósok szerint a teljes állat legalább 45 méter hosszú, 14 méter magas lehetett, súlya pedig 1600 métermázsát tett ki. Ezeken a kincseken kívül egész serég sértetlen dinosaurustojásokat találtak, hatméteres átmérőjű tojáskák ezek, amelyekből a kis dinosaurusszörnyetegek napvilágra ke rültek. Földrajzi eredmények Az expedíció földrajzi eredményei is fölbecsülhetetlenek. A bejárt területekről! mind tökéletes kartographiai felvételt készítettek. Az expedíció 8000 km. utat tett meg jobbára eddig még fel nem derített vidéken s ennek az útnak legnagyobb része a Gohi- sivatagra esik. Természetesen minden tökéletes felszerelésük elleuére rengeteget nélkülöztek és szenvedtek. A felfedezett romvárosok Kalgantól északnyugati irányban, 500 km. távolságban feküsznek s mintegy 150 km.-nyire vannak a kara vánu ttől, amely I<a 1 - ganbői Urgába, Mongólia fővárosába vezet. Az expediciő bő eredménye beigazolta, hogy az értéktelennek hitt Gobi-sivatag; kimeríthetetlen kincsesbányája a tudománynak, amelyen valószínűleg a legtöbb eddig felderítetlen történelemelőtti problémának megoldását meg lehet találni. Nem csoda, hogy a Chapman—Andrews-expedició, az idei ex - nedűid nagy sikere után, máris elhatározdi. h<)'/■• ;i jövő évben újból visszatér a Góbi- sivatagba.
