Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-17 / 186. (1813.) szám

8

^rsgmMa<Aarhti

riliREic^.

A PRÁGAI MOZIK MŰSORA

Fehér éjszakák

írta: Hungaricus Viator

ADRIA: Én Ferene — te Ferenc... (H. Jun- kermann.)

FLÓRA: A* óceánrepülő.

HVEZDA: A párisi katakombák halálfolyosóján. JULIS: Hat kis loány éjjeli szállást keres.

LIDO: Egy zászlós kalandja Sh angliaiban. LUCERNA: Ab óceánrepiilő.

METRÓ: Az artistanő.

OLYMPIC: Mintaszerű szerelem. (Marié Prevost.) SVETGZOR: A csinos kolJéga-kisasszonv. (Marion Davies.)

jgggF" T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe! “^1 Magyar, olasz és lengjed vizumok, illetve útlevelek meghosszabbítása végett mél- tóztassanak ntleveleikeí a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- lava, G r ö s z 1 i n g-u. 86. I. címre beküldeni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: ®ar* Praha, II., P án s k á 12. III. eszközli.

Prága kicsiben

A nagy emberek kicsiségekből, a nagyvárosok kicsinyességeikből ismerhetők meg legjobban. S Prága nagyon kicsinyes város. Legjobban érzi ezt most szegény Behounek. Prága két legelterjedtebb bulvár lapja egy hét óta nap-nap után nem csinál egyebet, mint Behouneket üti, illetve védi. A nagy nemzeti hős. a csehek büszkesége a cseh nazdar-hazaiiak előtt lejárta magát, saját-maga tépte le a homlokáról a babért, mert — ó gyalázat — nemzeti hős létére egy német turistaszállóban szállt meg. Egy német szállóban: milyen nemzeti szégyen! A nemzeti büszkeség hiánya. Reklámot csinált a német szállónak, mikor a szomszédban ott a cseh turistához, amely nagyon kényelmetlen, zajos és szűk, de nemzeti vállalat. Deputáció jött, a depó táci ót egy szenátor vezette; mossa le a professzor ur a gyalázatot, de hiába depu(adóztak, Behounek pihenni akar és marad. A naz- darhazafiak sajtója riadót íujt és egy hét óta áll a harc. A Behouneket védő lap Mucsát kiált és félmüveit uszitóknak becsmérli le a hajsza kezdeményezőit. Közben a saját pártjának szenátorát küldi vissza Mucsára. Ezt meg az ellenlap használja ki alaposan, úgy. hogy fél Prága nevet az eseten. Szóval kész a komédia és Prágának tetszik. A vélemények ugyan még megosz- lók, de a probléma: megszállhat-e egy nemzeti

hős egy német szállóban, elvitathaíatlanuí a porondon van. Fontos probléma, legalább is olyan fontos, — mármint ebben a bulvársajtóban, — mint például a Kellogg-paktum aláírása. Ebben a pillanatban ez Prága legéletbevágóbb problémája. Közben szegény Behounekről egyre több „kompromittáló" adat tudódik ki. A legsúlyosabbak egyike az, hogy turista utjain — horribile dictu — magyar szalámival él. Cimboráiét a magyarokkal. Ez már közel áll a hazaáruláshoz. Elfajult, elfajult — csóválják a fejüket a hurráhazafiak s kétségbeesetten nézik, hogy ez a rokonszenves fiatalember, aki a sarki jég hátán örök dicsőséget szerzett a , cseh konyhaművészetnek, idehaza az evés-ivás terén teljes nemzeti közönyt tanúsít. A pecsovicsok közé sorolják azért, hogy szereti a bécsi, urambocsá', a bécsi szeletet, szereti a bajor sört, hozzá orosz ruszlit, angolosan eszi a beofsteeket francia sár látóval ■ olasz makaroniköritéssel, utána spanyol bort iszik és görögdinnye, majd hollandi sajt jóétvágyn elfogyasztása után japán csészéből kinai teát iszik kubai rummal s végül svéd gyulával rágyújt egy egyiptomira. Ennyi nemzeti hűtlenkedést egyetlen egy ebéd alatt — illő ez egy nemzeti hőshöz? Igazis, gyerekkorában a torökmézért rajongott. Nem csoda, ha ennyi hazafiatlanságért gyorsan lejárja magát. Prága még könnyű szívvel meg tudja bocsátani neki, hogy egyszeriben ő lett a legnevesebb cseh az egész világon, — mert ugyan ki tud Ujzélandban Benesről, de Behouneket, azt biztosan ismerik, — ám azt, hogy német szállóban keresett pihenést, azt Prága nem tudja elfelejteni! Már egy hete nem tudja elfelejteni. Ez Prága. (—).

— Masaryk elnök Tapolcsányba érkezett. Pozsonyból jelentik: A köztársasági elnök tegnap Lanából Kistapolcsányba utazott, hogy nyári üdülését a tapolcsányi kastélyban fejezze be. Masaryk elnök ma délelőtt leánya társaságában érkezett Kistapolcsányba. A pályaudvaron Drobny országos elnök fogadta és üdvözölte, majd a járási főnök, a csendőrkörlet parancsnoka, az állami javak igazgatója és a kerületi rendőrség főnöke tették meg jelentésüket. Az elnök holnap ebédre látja vendégül Drobny szlovén szkői országos elnököt.

—■ Egy magyar vezérőrnagy tragikus halála. Grácból jelentik: Tbaisz László magyar vezérőrnagy, aki napok óta rokonának, Festetnek grófnak wildoni birtokán tartózkodott, hétfőn Leibnitzbe érkezett, hogy megtűröd-1 jék a Sulmban. Alig lépett a vízbe, szivszélhü- dés érte és meghalt. Kísérői utánaugrottak, kihúzták és a kerületi orvos házába vitték, de ez már csak a beállott halált konstatálhatta. Thalsz vezérőrnagy 07 éves volt, f

Trondhjem, augusztus eleje.

A' három skandináv nötvtér közül Norvégia a ieigr óim an t üktusalblb. Svéd ország finom, nobilis, Dánia kedves, barátságos, jókedvű, Norvégia ábrándos, csendes, szomorú. S ebben a niagy-niagy szomorúságban rejlik szépségének legfőbb varázsa. Könnyel telt szemének, — fjiordjainak bübájja az a csodás vonzóerő, mely a világ miniden részéből turisták ezreit vonza nyaraimba feléje.

Ám valamint (kulturális életiének homlokán ott ragyog Ibsen klasszikus értékű neve, természeti szépsége koronája az Épéli Nap.

Nagy nemzetközi társaságiban arról folyt miimaipában a sző, ki mit talált utazásai kíözr ben a legszebbnek.

Több amerikai az egyiptomi gúlákat dicsérte. Egy angol házaspár India szépségeiért lelkesedett.

— Életem legszebb emléke a Colosseum hoíMvilágos ee tjéhez fűződik, — vallotta be pirulva egy rajnavidiáki leányka, professzor papája ellenben kijelentette, hogy kevés szebb képet látott, mint amikor az esti bécsi hajóval a Lánchíd alá érkezett. Én a grana- dai AMiaimbrát gondolom leggrandiózusabb élményeimnek, a ti rali alpokéit lelkesedett egy másik, Velence, a japán kertek, Taor- mina, a Niagara, Rio de Janeiro, a milól Vé- mus kerülitek ezután sorra, Svájcnak persze sok hive volt, — egy napsütéses nyári délután a Theimzén is gyönyörű, — szóltam később még közbe, — akik azonban a Nord- C-apnál jártak, egyhangúan kijelentették, hogy a. Miömaitsollen, az Épéli Napnál neim láttak szebbet sekoisem.

*.

Csendesen siklik a norvég partok mentén kirándulóba jónk. Néma áhítattal ül a fedélzeten az egész társaság. Nem vesszük észre, hogy beesteledett, a finom fehér párán keresztül alig érvényesül a bús holdvilág, a világos éjszakában csak mint szerepét vesztett kóbor lovag vándorol.

Szépséges, furcsa, fehér éjszakák! Komoran suhanó sziklafalak alján szertefrecs- csent virágos foltok, apró kertek ágaskodó fái, terpeszkedő bokrai kísérteties kísérői ennek az álmok világába ringatózó útnak. Reszketve táncol, utánunk száll az elhagyott szigetek üzenete: a norvég fjordok. különös illata. Vannak virágfajok, amelyek sehol másutt nem találhatók. Egy napról a másikra nyílnak, a hosszú tél után a legörjőngőbb virágéletet élik, illatuk tombolva árad s a nagy szerelmi mámor után, — néhány hét az egész — elhalnak, eliünnek csendesen.

Tengeröblök -hosszú sora után a fjordvi- iág legvadabb legényéhez, a K jöj'Undíjordhoz érkezünk. A partok mentén merev árnyak a sok sötét sziklafal, cikk-cakko-s csúcsaik ezüst kapukként ragyognak a tejszinü éjben.

A Rondalsfjord mentén fekszik a ^rózsák városa", Molde.

Virágos kert az egész kicsi hely, s fölötte tündér panoráma. A söndmöri és roms- dals alpok hóval borított tetői mint vágyott

— A törvényszéki orvos véleménye szerint Lövenstein bankárt megmérgezték. Bou- logneból jelentik, hogy Paul párisi törvény- széki orvos Lövenstein bankár belső részeinek megvizsgálása alkalmával megállapította, hogy Lővén steint megmérgezték. A pontos jelentést még nem tették közzé, ezért a feltűnést keltő leleplezés részletei még hiányoznak.

— öngyilkos lett egy prágai mérnök-alezredes. Krecsek Vilmos mérnök-alezredest ma reggel lakásán holtan találták. Krecsek eddig ismeretlen okból szolgálati fegyverével agyonlőtte magát.

csodáikra bámulnak az alattuk elterülő viirágpoanpára.

Messze kimagasló vezérük, a Romsdals- horn fehér ikjucsmóval integet, lekivámkozik a hideg magasból, jól esnék fagyos testét a várost körülsimogaó rózsaillatban megfüröszt enie. Vagy netán udvarlásra készül s látogatóba menne a szomszédos Geiramger- fjordhoz, ahol a Sylv Sösfre, a Hét Nővérnek nevezett vízesés csobbanó pletykázását hallgatná a vén kujon.

Ami a francia Rdvireán Cannes, Molde a norvég partok luxus tanyája. Előkelő angol és amerikai családok lakják.

Ám búg a kiirt, Amerika udvarlására csillagos zászlót lenget a hajó, a fjordok szele messze elrepít, a moidei virágtfolt álommá f zlik. Ki tudja, mi maradt ott a virágpom- p* között. Talán maga a boldogság, amelyet egy életen keresztül hajszolunk. S ki mondhatja, hogy megtalálta, amit keresett?

Mintha villogó tűkkel volna teleszórva az égbolt, az álmatlanságban szenvedő éjféli nap láza3 fényfoltjai nyugtalankodnak a -mindenségben.

TTondhjem-nél már az Éjféli nap misztikus birodalma felé közeledünk, melynek túlsó határa Nordkap, a norvég vaskapu.

ő is elmondhatja, mint a napkirály, az én birodalmamban sohasem nyugszik le a nap. Ám alig két-három hónap, aranjuezi napok ezek, a nyári farsangnak borzasztó böjtje van. Gyönyörű nyárra hosszú tél következik. De ezt a néhány hónapot alaposan kihasználja a természet. Mintha csak pótolni akarná a mulasztottakat, buja vegetáció fejlődik hirtelen, melyet soha le nem nyugvó nap táplál erősít, aranysugaraival elárszt folyvást, szüntelen.

A világos éjszakában a hegycsúcsok kontúrjai miszitikus formákká rajzolódnak az opálszinü égen. A Geirangerfjord hét vízesése itt hét sziki ács uccsá változott. A monda szerint a hét veszekedő nővért kősziklákká varázsolta Napisten. Mintha most is feleselnének szétnyuló szikáik fenyegető karok szilhuettját tünteti felénk.

Egy a nap árnyékából kiemelkedő nagy csoport pedig libegő köpenyében vágtató lovas formáját rajzolja a tenger kékeszöld vásznára..

A szétszórt szigetek csipkés öblei mélyén kúszik a bajó.

A Lofoten és Vesteraalen szigetcsoport labirintusán keresztül csillámló fjordok között vezet Tromsöig az ut.

Most már senki sem mozdul a fedélzetről. A messze viz horizontján, tépett felhők foszlányain nagy vörös vérgolyó: — rámutatnak, az éjféli nap. Jó hogy bemutatták, azt hitük vörös lampion.

Világit, de nem melegít. Éltet s altat is. A természetet megcsalni nem lehet. A partok mentén néma csend. Madár nem szól, falevél nem mozdul. S csak mint nagy éjjeli lámpa libeg a szendergő mindenség fölött a borzalmasan szép égi tünemény.

— Halálozás. Varannőról jelentik: Amint a P. M. H. már jelentette, Csintalan Mihály kanonok-plébános augusztus 11-én meghalt. A halálesetről külön gyászjelentést adott ki a Varannói Hitelbank Részvénytársaság is, amelynek a megboldogult érdemekben gazdag igazgatósági tagja és elnöke volt.

— Meghalt Ungvár főlevéltárosa. Ung- várról jelentik: Kedden este a trencséni kórházban 63 éves korában elhunyt Radvánvi Miklós, Ungvár város volt főlevéltárosa. A megboldogult kiváló szakember, számos könyvével és szaktanulmányaival már évtizedek előtt országos hírnévre tett szert.

ihanous vnoriasrepulo es Weüer pilóta, aki*> 35 lóerős kis gépükön JSurópaHrepülésre iu- dúltak.

1938 jngnwtni ff, péavMk,

Hogyan kell a könyvvel bánni?

„Az egészen nagy dolgokat egészen egyszerűen fejezik ki", — ezt a megállapítást teszi könyve tengelyébe J. Hofmiller, aki vaskos kötetben foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy hogyan kell könyvekkel bánni. Természetesen nem azt érti ezalatt, hogy a sző technikai ée manuális értelmében mit kell könyvekkel cselekedni, hanem abban a kétségtelenül kulturális fontosságú kérdésben igyekszik tanácsot és támogatást nyújtani, hogy milyen könyveket és hogyan olvasson az, aki az emberi szellem mozgalmaival lépést akar tartani.

Ebben a munkájában mindenekelőtt tagadja

Nietzschének azt az állítását, hogy az egész irodalomból csak hat olyan könyvet lehet kiválasztani, amelyet érdemes újra és újra elolvasni, átlapozni. Könyvének majdnem felét Goethének szenteli és nagy fejezetben foglalkozik Eckermannal, rámutatva arra, hogy Eckermann Goethéje, aki a német köztudatba és ezen át a világ közvéleményébe beszivárgott, a harmonikus és nyugodt Goethe, szöges ellentétben áll az igazi, kínlódó és tépelődő költővel, akinek figuráját az idők egyre nehezebben rekonstruálhatóvá teszik.

Ezzel kapcsolatban felveti, de meg nem oldja azt a kérdést, hogy mi lesz a költőiséggel a mai életformák pözött. Hogyan fog a költői kifejezés formája, alkalmazkodni az élet hatalmaihoz és igaz-e az az állítás, hogy ma csak az tud alkotni, aki félelem és elfogultság nélkül költöietlen is mer lenni, anélkül azonban, hogy túlságosan szembetűnő áldozatokat hozzon az idők szellemének. Az utak elvezetnek a régi időből, bár nem bizonyos, hogy az a teljes és tökéletes elhajlás, amelyet sokan propagálnak, helyes ösvény felé tart. Megvizsgálja az európai regény fejlődését is, megkeresi visszanyúló szálait, kimutatja benne a filozófiai olvasmányok egyre erősbödő hatását és Keller, Mayer, Jean, Paul vonalát, az Eddadalokig és Homéroszig majdnem egészen tisztán mutatja ki.

Hofmiller több helyen hangoztatja, hogy az olvasmány iránti vágy, az olvasás szükséglete táplálékkérdés. Az emberek nem szórakozást, nem csiklandósságot keresnek, hanem azt, hogy szellemi fejlődésükhöz alkalmas elemeket szerezhessenek be ezen az utón. Ez a kimondottan pedagógus álláspont tisztán történeti alapokra támaszkodik, mert hiszen egy mozgalom, vagy egy mü értékelését csak akkor lehet végérvényesnek elfogadni, ha az már túljutott a kortársság harcain és vitáin. Nem szabad azonban elfelejtkezni róla, hogy az értékes és megőrzésre méltó régieken kívül van és létezik az a küzdő, harcoló Uj is, amely ma keresi és ma találja meg kifejezési formáit. Nem volna helyes, ha a kulturtörténész ezeket a könyveket minden további nélkül a pusztán szórakoztató és csiklandozó Írások kategóriájába sorolná. A nemes, értelemben vett konzervativizmusnak-itt önmagát kell kiegészíteni azzal, hogy megtanulja és elismeri az örök változás törvényét.

— Hiáinisch Mihály osztrák szövetségi elnök hetvenéves. Becsből jelenítik, hogy Baimisch Mihály dir., az osztrák köztársaság elnökié, most ünnepelte atz ország miimdien néiteglémek és társadalmi osztályának szereitekétől környezve, ezütetésétnek hetvenedik évfordulóját. Halitmieoh 1858-ban született és neveléséit édesanyja, Pergeir Maroanne áirányitotta, aki 1870-ben Becsben fel'biinést keltő beszédben először köveiteltie, hogy leányok számára létesítsenek reál- gimnáziumot. Ő aiapiiitoitita meg az arszlirák mőegyesületek szövetségéit mint aiz asszonyok világiszüvet- séglének egyik ágazatát. Hainiisdh Ausztriában és Németországban végezte tanulmányait, amelyek befejezte után a bécsi p émziigyigazgatósiág szolgálatába lépett, ahonnan rövid idő múlva a közoktatásügyi mémie-ztóriumba helyezték át. 1802-ben kilépett m állaim szolgálatából, hogy egészen a tudományos és társadalmi munkára tfotrdiihaisea erejét. Eltel fogva főként a népoktatás kérdéseivel foglalkozott, majd Pemenstortíeurel, Wit'beiJlshofeirret s Fabeirreil együtt megalakította a Fabiusck társaságát, mely angol mintára akarta a polgári társadalmai szociális eszmékkel átitatni. 1898-ban meghívták a kereskedelemügyi minisztérium meOlett liétssitiellt állandó munkaügyi tanácsba, amelybein főként az o.iib- Ihon dolgozó anuníkások ügyeivel foglalkozott'. Később részt vett 'egy népjóléti tanácsadó hivatal nreg- szeirvenésébeo, amely az ő vezetése alatt 1010-ban és 191:7-ben feltűnést keltő kongresszusokat tartóit. Közben irányitótta a háborús segélyed bizottság munkáját és megszervezte a hadliárvák gondozását, magára vonva alapos munkájával mindenki fjgyeiN miét. A háborúi követő összeomlás után 1920-bao* nagy üielkesedéissei választották meg az osztrák köztársaság elnökiévé, majd mandátumának lejártával, 1924-ben, ismét ő lett Ausztria első polgára. — Haiiinlisdh dir. szövetségi elnök öiloggniiítz mellett, fekvő eiuhbergi birtokán ütlte meg hetvenedik soütetés- inapját. Seápei d»r. szövetségi kanoellüár kedden délután Eildhbsiigbe utazott, hogy a szövetségi elnöknek személyesen tolmácsolja a kormány jókívánságait.

— Parlamenti kérdések. Fodor Miklós oaszí- igos k.eiresztiónyTSZO'oiialiistia párti nemzetgyűlési képviselő kérdést 'intézett a belügymiinlisato'rihez az aim- nyosmarótii járási hivatal lieheítelíten. utlevélkiállii- itási. mizériái ügyében. A járási hivatal ugyanis hónapokon kérésziül nem tudott Pozsonyból nyomtatványokat kapni s emiatt hómpöklig iszikn.ietieftelk az

utiievéilikiiálliilások. ... Ugyancsak Fedor Miklós köpvi

selő beadványt iulózott. a memzeiMóde'.mi'i és m-:p- jólétii miimiiszterekhez nólKii Tircs Miháiiy osearüi (vamaminó'i járásé háidiatokkaut: öisvegiy.éuek áknmi segélyeizsiésie éQ'd'ekében.

xx Vidám és megható történetek, bájos leírások tárháza az „Ifjúsági könyvtár". Ax első kötet már megjelent Ara 12 korona.

JL