Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-15 / 185. (1812.) szám
8 %W<M-MaCí4^P.-I<1RIiA© Nagyszabásúnak ígérkezik ezidén is Budapest Szent István-hete Budapest, augusztus 14. (Budapesti szer- Svesztőségünktlől.) A magyar főváros idegem- fo-rgalmi hivatala az eddigieknél is nagyotWb- szaíbásu ünnepségeket készít <eílő a Szent Ist- ván-liétre. Az első magyar király eml/ékün- nepe ávröl-évre nagyobb tömegeiket vonz Budapestre, és évrőí-évre növekszik nemcsak a felráuduló vidékiek, hanem a messze külföldről érkezők száma is. Az idei Szent István napi program nagyjából már elkészült. Szent István heteiben a magyar főváros ünnepi disz! öíK magára. Lobogók fognak lengeni a házak ormáról, lobo- gódiszt öltenek a dunai hajók, a különböző villaimosvasutak,' autótaxik és más közlekedési eszközök. Esténként a Duna két parijának lámpasorai fényerdőben gazdagodva szegélyezik majd be hat a Ilma® viiz két oldalát. Az esti Duna különben is több látványosság középpontja lesz. Itt fog lezajlani a tűzijáték s a Vár épületeit reflektorokkal fogják mégvilág! tani. Ötvenszázalékos az utazási kedvezmény Az idegenforgalmi hivatal gondoskodott a várható tömeg elszállásolásáról. A nyugati kényelmet nyújtó előkelő szállodák éppúgy, •mint az olcsó polgári szállodák, meg tét tóik az előkészületeket. Megszervezték a kiadó szobákat, gondoskodtak íömegszátTókról. A tömegszállásokon 0.S0—1.20—1.60 pengő 'lesz a napidij, Az olcsó budapesti tartózkodást kiegészíti az utazás oltesósága. A 30 kilométernél nagyobb távolságokról indíuMknaik augusztus 14-től kezdve féláru kedvezményt ad a MÁV és ezzel a jeggyel augusztus 31-ig lehet viszáz au fázni. Ugyanilyen kedvezményt ad a Dé- livasut is. A dunai hajósválMatok épp olyan kedvezményt nyújtanak, miiint a MÁV. A külföldről érkezők 18. és 20-ifca között féláru vinimkedvezmányben •részesülnek. A főváros idegenforgalmi hivatala pályaudvari kirendeltséget szervez, amely az érkezőknek készséggel áll rendelkezésére. A kereskedők is nagy előkészületeket tettek a Szent István hétre. A Fővárost Kereskedők Egyesülete, valamint imás kereskedelmi érdekképviseletek elhatározták, hogy áraikból 5 százalék árengedményt adnak. A kereskedelmi forgalom zavartalanná tétele érdekében a kereskedelmi minsztérium a munkalszünet tilalmat vasárnap, 19-én reggel hét órától délután két óráig felfüggesztette. A. kávéházak augusztus 20-iki záróráját éjfél- utáni három órában állapították meg. Négy kiállítás Szent István-hetében négy kiállítás is nyílik meg. Az országos mezőgazdasági, termelési és gépki áHit ás, amely augusztus 18-án délelőtt nyiliik meg, részben a Vigadóban, részben a városligeti Ipar csarnokban. Ez a kiállítás 27-ig lesz nyitva. Agusztus 18-tól. szeptember 16-ig tart a városligeti Iparos a mohban az Országos Kézművesipari Tárlat. Augusztus 15-én délelőtt tiz órakor nyiliik meg a Margit-szigelen a divat-, sport- lalkás'diiszitési-, film- és mozikiál- litás. Az elmúlt századok vásárainak emlékét eleveníti fel a Haller-tórem augusztus 19-én megnyitó Pesti vásár. Magyar falu a Gellérthegyen A Szent István napi ünnepségek legfes- tőife'b, magyar színek szempontjából egyik legjellegzetesebb része a gellérthegyi népünnepély lesz. Mint valami óriási országos sokad a lomra seregük össze ide Magyarország valamennyi részének népe festőt viseletéiben, úgyhogy az ünnepségekre- Budapestre érkező amerikaiak együtt látják itt az egész ország népét. Az ünnepséget két kitűnő színművész, Ferenczv Károly és Ha-rsányi Rezső rendezik, az ő kitűnő ötleteik gondoskodtak arról hogy ez az ünnepség kedves, szórakoztató, változatos és minden izében jellegzetesen magyar legyen. A Falu népe lesz a címe annak a szépségversenynek. amelyben nem bubifriznrásf démonok vesznek részt:, hanem falusi lányok, akiket a községeikben válogatnak ki és küldenek fel az ifjúság, egészség é? viruló erő szépéé gve r sen y éré. Kipróbálhatják majd az erejüket a tag- b a szakadt falusi legényeik is, mert malomkő emelés lesz, ez a magyar sport, amely még az ősi időktől származik. !í! fog majd eldőlni, ki ma az ország Kinizsi Pálja. A gellérthegyi magyar-amerikai, v icmrán aztán a mn- Jómkőemel (• - győztesei ma lom kövön fogják felszolgálni a vizet, a Ive nyerőt és n sót, mint ahogy a monda szerint Kinizsi Pál, Mátyás királynak fel-szolgálta. Nagyszerű látványosság lesz Budavár bevétele. A Citadellánál a legilluzióbb keltő módon elljátiszák Görgei tábornok híres hadi- tényét. Ebben a harci játékban több mint 2000 szereplő vesz részt és két zenekar működik közre. A sokadalmát Göre Gábor és Durbints sógor járja s itt is, ott is összedugja a fejét egy kis kupak tanácsra t ebben a formában tartja népszerű konferenszait. Lesznek azonkívül érdekes cserkészgya- k obi átok, R á'kóczi -tábor tűz, lo va sl e v e-n te s taf é- ta. Közreműködik azonkívül egy száztagú egyesített cigányzenekar s a Mhgyar Dalos- szövetség is permanens hangversenyeket lant. Igazin a magyar falu ünnepe leez ez az ország fővárosában, régi hagyományos stillus- ban megtartott, kedves népmulatság, előre- Mtfhatólag egyik legvonzóbb része a sokféle szórakozásnak, amelyről fokozottabb mértékben gondoskodik a Szent Istváu-hét idei rendezése. Nyitva lesznek az összes múzeumok, nagy zenei események lesznek az Állatkor t- ben, a Margitszigeten és a városligeti Iparcsarnok előtt. Magyar karnevál és magyar búcsú Augusztus 19-én és 20-án a Tattersaal területén lesz nagy mulatság, ökör sütéssel, tréfás sportjáték okikai és sok minden mulatságos és látványos programmal. Augusztus 19-én délután öt órától éjjel kettőig a Steifá- nda-uton magyar karnevál lesz, melyen történelmi jelmezes felvonulásban szimbolizálják a magyar múltat. A margitszigeti póló pályán A XlX-ikszázad vizitkártyái Irta: 3(rúdy Qyula — Ferbli — Az Alföldön valamikor tüzjelekkel tudatták egymással a pusztai emberek a különböző eseményeket. Sokféle nyelven tudott beszélni az a magányos pásztortüz az éjszakán! Később, a betyárvilág idején, a szélmalmok vitorlái továbbították a jeladásokat. De ki volt az a huncut, aki arról értesítette több vármegye kártyásait, hogy a szabolcsin egyei beduinok társasága együtt ül, ferblizik a nyíregyházi kaszinóban, az Európa-fogadóban, a sóstói fürdőhelyen? Ki volt az, akinek jeladására Debrecen bői,'> Miskolcról, Szalmáiról. de még távolabbi vidékről is, mint például Nógrádból, Gömörből Szabolcsban termetiek azok az úriemberek, akik az élet örömei közül már csak a kártyajátékban találtak szórakozást? Asszony, bor, sőt már az étvágy is hűtlenségbe esett körülöttük; — de a kártya megmaradt akkor is, amikor a lábukat Í9 alig lógathatták. Hát mondom, a beduinok összejövetelének második napján, amikor a kaszinóból egy jó villásreggeli hírével, no meg az uj kártyajárás reményével Rózsalcertiné átcsalogatta magához, az Európa- fogadóba a kártyásokat: rendszerint megérkeztek a „mezei hadak", akik azt lesték, hogy mikor ürül meg egy hely a kártyaasztalnál. „Piacnak" mondták az ilyen megüresedett széket, habár egyébként nem igen tudnak errefelé németül az emberek. — Itt van Frankli Miskolcról! — súgta Rózsakertiné' kedves beduinjai fülébe, mert ez a ravasz korcsmárosné mindig úgy tette magát, mintha a helybéli, szabolcsi nagyságoknak volna hűséges hive szivszerint. (Pedig hát bizony rámo- solygott ő a debreceniekre is.) Ez a bizonyos Frankli nagygazdag marhakereskedő volt, aki a csizmaszárában hordta a bankókat. Nagydarab vörösember volt. télen is szeplős volt az arca, mint a pulykatojás. Disznó szerencséjével sokszor elnyerte a beduinok pénzét, ezért Rózsalcertiné kedvesebb bírt nem mondhatott vendégeinek Frankli megérkezténél. Csak a városi kapitány maradt egykedvű. Ő már tudta, hogyan kell Franklival bánni. — Nem kártyázunk vele. Urak kártyázása ez. Nincs ilt helye akármilyen marhakupecnek. Frankli csak rávetett a szomszédasztalnál; Nem is kártyázni jött ő Szabolcsba, hanem ökröket venni egy uradalomból. Már az Európa előtt várta a kocsi, amely kiviszi az uradalomba, hogy azokat, a bizonyos ökröket megmustrálja. Tömködte magába a finom villásreggelii (éppen valami káposztás hús volt), amelyet Rózsakertiné kedves vendégei részére főzött. A beduinok pedig, homlokukon a jeges fehérkendőve1 úgy kártyáztak tovább. mintha valóban észre sem vették volna Franküt. De amint hangosabban megörvendezlek egy nagyhasu, vastag, sertés-képű, vigyorgó fickónak, akit Polkásinak neveznek közönségesen, másnéven „az ország gibicének". Hol és merre volt otthona ennek a bizonyos Polkásinak: azt voltaképpen senki se tudta. „Jó kártyajárást bordóit magával", — mondogatták a babonás kártyások, amikor az idomlalan alak a legkülönbözőbb irányok kártyák- asztalainál felbukkant. Vastag, bibircsókos orrával kiszimatolta, hol kártyáznak hosszádalmasab- ban Magyarországon és egyszerre csak megjelent, hogy mindaddig ébren maradjon, amig a kártyázás folyik. Nem haragudott, ha néha megszid- lák ... „Csak vágj képen, pajtás, akkor talán bejön a harmadik hetes!" — mondogatta cinikusan, mert a régi világban is akadtak szemérmetlen emberek. Polkáéi minden korcsmárosnénak ismerőse volt, ugyanezért nagy bizodalommal fordult Ró- zsakortinéhez. — Ha maradt volna a fazék fenekén valami kevéske a káposztából, ami kicsit odasült az edényhez: annak örülnék legjobban. — Van olt még bús is, —' felelt Rózsakért) n.é és a közkedvelt férfiúnak olyan tállal kedveskedő!!. amelynek tartalmával napokra jóllakhatott volna. [):• ne feledkezzünk meg a cigányba adóról i*ni. amely ugyancsak elkísérte a kártyázó urakat a kaszinóból az Európa-fogadóba. Ott állott a banda élén ama bizonyos gyémántgombos prímás, a jeles Benczy Gyula, akit talán mindenki ismert Magyarországon, de ő, dicsekvése szerint csak egyetlenszer mozdult ki Nyíregyházáról, amikor a velszi hercegnek kellett muzsikálni Pesten. Ez a bizonyos Benczy tudta mindenkinek a nótáját ezen a világon, hogyne tudta volna a beduinokét is, amint felváltva húzogatták be a zsinórokat? A kártya járása szerint jártak a nóták, hogy senki se panaszkodhasson Benczyre. A keserves arcot vágó és mérgeskedő nyerőnek, a „Savanyu árendásnak" mindig azt a nótát játsza a prímás „Ne sírj, Kossuth Lajos". És néha fertályórákig hangzott ugyanez a dal. De Frankli. a marhakereskedő még mindig csak nevetett az étteremben, a szomszédos asztalnál, pedig a szeme már jelentette azt a nagy változást, amely bensőjében végbement a kártyajáték láttára. Nevetett, amikor a városkapitány uj törülközőt kért Rózsakertinétől. mert a régi már kiszáradt az. izzó homlokán. (Rossz kártyajárás üldözé az úriembert). Nevetett, amikor a kövér Polkási a társaság felvidámitása céljából tánc- rakérte Rózsakertinét és végigpolkázla vele az ebédlőt, ahogyan csak ez a ritka asszonyság tudott pöíkázní. Nevetett, amikor a nevezetes ügyvéd dühében megharapta a tökfilkőt, hogy többé az se legyen a világon. De még akkor is nevetett, amikor Rózsakerti ur, a traktéros immár másodszor tért vissza a városból — állítólag a nagy takarékból, — egy-egy zacskónyi pénzt hozván mindig magával, amelyet a vesztő játékosoknak kölcsönadogatott. Nevetett, amikor a megunt, édes- ded pezsgőborokat a földre öntözték a kártyás urak és helyette keserű sört kértek. A Nyakigláb csárdájába kell elküldeni, mert annak van a legkeserübb söre egész Szabolcsvár- megyében. — indítványozta az uradalmi intéző. Ez a Nyakigláb-csárda Nyíregyháza és Nagy- kállö között állott az országúton. Sört bizony ritkán fogyasztottak benne az utasok. A sörösüvegek évek óta bevertek érintetlenül a pincében. Hogyne teljesítették volna az uradalmi intéző, a fő-beduin parancsát! Már vágtatott is a Kétkerekű kocsi a Nyakigláb csárdájába, hogy a régi árpalével visszatérjen. Frankli még erre sem mozdult meg állapotában. — Hozzanak aranypénzt, tiz- meg hüszkoroná- sokat az ékszerésztől vagy a bankból; ezzel a piszkos bankóval már nem érdemes tovább kártyázni, — hördült fel most egy hang a kártyások asztalánál. A gazdag ügyvéd volt a kiáltó; dühös kezében ronggyá váltottak a bankjegyek, mintha azoknak köszönhetné veszteségét, — vagy nyereségét. Egy maroknyi bankót dobott Rózsakerti felé. — Egy kalap aranyat hozzon érte! A traktéros hozzá volt. szokva a hasonló parancsokhoz. Átvette a bankókat és utrakelt, hol találhatna elegendő aranypénzt a városban. — No már aranyban magam is szívesen játszanám, — szólalt meg most az óvatos Frankli a szomszédos asztal mellől. Senki se Kiélt az ajánlkozására. De Frankli nem az az ember volt. aki mog- ietirált. Közelebb ment az asztalhoz és erőszakoskodott. — Látom, hogy csak ölen vannak az urak, az igazi ferbli játékot pedig hatan szokták játszani. Talán azt hiszik az urak, hogy nem hoztam elegendő pénzt mag amin aj? A kártyások még mindig ne 1 feleltek Frankiinak. Mire ez pulykavörösen ordítani kezdett: — Hé. kocsma rostié, Rózsakertiné, eszem a zúzáját, húzza csak le a csizmám, hogy kiverjem a szemét az uraknak ezresbankókkal! A derék ’ Rózsakertiné pe \ nyomban kéznél volt, amikor ilyen teendőktől volt szó. Olyan gyengédén fogta meg Frankli ur csizmáját, mintha egész életében ezt csinálta volna. A íwirhakupec- nrk még csak annyi ideje se volt. hogy nyögiön egyel, ami csíz* na hu zás közben elkcriüheipi !ui. A csizma már lement a lábáról és a csizmaszárbél dőltek kifelé a százasbaukók. — No most a másik csizmámat is. kérlelte a marhakereskedő továbbá Rózsakertinét. 1988 ttagqflgtna JTC wrerfta. augusztus 20-ám magyar boiosiut anendteomek, aimolyroek legérdekesebb programija a esi- nétsznők futlballtmeccse lesz. Sportszérako zásról sem feledkeztek meg. 18-án lesz a OsászárfürdőToem az MTK usaé- vensenye, amelyen Amne Borg is indul. A1 versenyt 10-é/n és 20-án ímegismétMk. A magyar Kerékpáros Szövetség rendezi az idén a kerékpáros világibajnokságot, amelynek küzdelmei augusztus 15-én kezdJődimek. A versenyek egyik érdekessége, hogy a háború óta előszűr vesznek részt ’ ebben a franciák is. A1 Magyar Atlétikai-Szövetség rendezi augusztus 15-én a MACLpályán a hésűk emlékversenyét, 19-én a Hungária-uti pályán atlétikai mérkőzések lesznek, 20-án folynak le a BBTE versenyei a Margitszigeten, 26-án pedig az FTC Springer-emléikiveirsenye az Üllői- úti pályán. Augusztus 15-én, 16-án és 17-én délután folynak le a Margitszigeten a nemzetközi tenmiszmérkiőzések. Az asszonyság nyájasan mosolygott. Nem is hiába, mert a másik a/zmaszárból az ezres bankók nyomakodtak elő finom eelyempapirosba burkolva. Frankli mezítláb állott most a kártyások előtt, markában a teméntelen pénzzel. — No leülhetek az urak közé? — kérdezte. — Előbb mossa meg a lábát, — mond a vámkapitány, aki már akkor javában „hozómra" kártyázott. — A lábmosásra most nincs idő, — felelt Frankli. — de hát itt van Rózsakertiné, majd hoz ő egy tál vizet az asztal alá a lábaim részére. így is történt. Frankli vizestálba dugta lábát, mellényét kigombolta és nagy kezeivel mohón kapott a kártya után, amikor rákerült az osztás sora. A cigányok darabideig gondolkoztak a hatodik kártyás nótáján, de az csakhamar kisegítette őket, amikor szokásos szerencséjével az első „zsinórt" behúzta: „Nem loptam én életemben, csak egy lovat Debrecenben!" — kurjantott a gazdag kupec. — Nem te voltál az, Mózsi, hanem az apád, aki az első zsidóbetyár volt itt a Nyírségben! —- vágott rá a vámkapitány. — Kár volt érte, hogy fel nem akasztották. — Majd felakasztják helyette a fiát! — felelt Frankli. Ezen aztán mindnyájan nevettek. Főleg Rózsa- kertiné, aki egy nagy kocsmárosné.-puszít nyomtatott hátulról Frankli homlokára. Teljes volt már a beduinok pártija. Nem mozdul innen holnap- utánig senki sem. Iglálured, a Iáimat ja gyöngye &*i?dő!evél iglófüred, augusztus 14. A szepesi fenyvesek ősrengetege öleli körül a modern iürdőkultura legbájosabb üdülőhelyét, Iglófüredet. A csend, nyugalom, tizenkétezer hold fenyveserdő ózontengere re- parálja ki itt a fáradt emberek nyütt idegeit s kellemetlen hurutjait. A Szász Károly, Róna Lajos, Szabóné Nogáll Janka hajdani kedvenc nyaralóhelyét ma olyan tömegesen keresik fel a kül- és belföldi fürdővendégek, hogy a hét pavillonból álló telep a jelentkezőknek csak töredékét tudja befogadni. A nagyközönség már rájött arra, hogy a költséges nagy fürdőket nemcsak pótolja, hanem hatalmasan felül is múlja Iglófüred győgvté- nyezője, amit bámulatos olcsó áron szerezhet meg az élet fáradt vándora. A Therapia-, Sanitas-, Concordia- és Tát- ra-szállók a legkényesebb igényeket is kielégítik kényelmes és kellemes berendezéseikkel. A fürdőházat újjáépítették s mai berendezése a világfürdők intézményeinek moder- nitásával vetekedik. Vizgyógyiníézete valóságos látványosság. Iglófüred természeti kincseit is messze felülmúlja személyi berendezése. Széli Ödön. a Szepes-Iglói Bank vezérigazgatója, sem költséget, sem fáradságot nem kiméi a fürdő- vendégek kényelme és szórakozása érdekében. Az üzletvezetésre, a vendégek ellátására személyesen ügyel fel s mindig van egy-egy pompás ötlete, ami a világ legkedvesebb szubalpini fürdőhelyét a legkellemesebb szórakozóhellyé is teszi. Iglófüred legnagyobb kincse mégis: Groó Béla (Ír., a fürdő kitűnő főorvosa. Ha a fürdő fejlődésének okait kutatjuk, megállapíthatjuk, hogy a vendégek nagyrészét Groó dr. vonzó egyénisége és kiváló szaktudása vonzza Iglófüredre. Groó főorvos 25 év óta vezeti a fürdőtelepet s most készül Iglófüred vendégserege, valamint a Szepesség égésűn társadalma megünnepelni ezt. a nevezel; évfordulót, amelyen ragaszkodásának és megbecsülésének rengeteg jelével árasztja el Groó főorvost. Az iglófüredi nyaralást tökéletessé teszi a híres szepesi vendéglős, Bénijén Jenő pompás konyhája és a Szenesföld legjobb cigányba írd á ja. Aki pihenni, gyógyulni, szórakozni akar bizony p un találhat alkalnrisablr heh •.*! TglóíöTödnél. í K. XT xx A Kis Pyíhtigoras megható történetet kicsinyek és nagyörömmel olvassák.
