Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-14 / 184. (1811.) szám

I

■■■HM

Mai liánunk 12 oldal

JHP^Pl I VII. évf. 184. (1811)szám • Kedd 1928 augusztus 14

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1 *20 Ke

A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok

Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő:

DZURÁtW LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA

Szerkesztőség: Prága n„ Panská ulice 12, ü. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága 11* Panská ul 12/111. — Te- lefon:30311.—Sürgönyeim:Hírlap, Praha

A tervit nemzet egységének hatalmas manifesztáciéjává magasztosult Radies vasárnapi temetése

I horvit nép egy emberként áll vezérei mögött és el van szánva szabadságharcának folytatására — Kétszázezer paraszt impozáns gyászmenete

adta meg a nagy halottnak a végtisztességet

Zágráb, augusztus 13. (A Prágai Magyar Hírlap kiüljön tudósítójának jeteuibésö.) Soha Zágráib és Horvátország olyan nagy temetést nem élt meg, minit aminő a horvát nép vezéréneik, Radies Istvánnak vasár napi temetése volt. Szombat óta a menetrendszerű és külön vénáitok hosszú sora szállította a Horvátország minden rendű és rangú népét az ősi fővárosba, amelynek keretei szűknek bizonyultak az óriási embertömeg befogadására és elhelyezésére, úgy hogy a rendőrségnek óriási gondolt okozott a kétszázezerre felszaporodott gyászoló tömeg elhelyezése és élelmezése.

Kétszázezer ember felvonulása

Vasárnap reggel nyolc órakor kezdődött meg a különböző szer vezet etoefit és testületeknek felvonulása azokon a mel'iékuicákotn, ■árny-elvek a parasatpárt palotájához vezetnek. Regigei kilenc órakor a család tagjainak, a deniokra t a-paraszt koalíció képviselőinek és a halott intim barátja inak jelenlétében leszögezték a koporsót. Az utolsó szöget Horvátország prímása, Bauer d>r. zágrábi érsek vette a koporsóba a zágrábi káptalan ícano- nokjainak assaisztálása mellett. Ekkor tizeinkét nemzeti viseletbe öltözött horvát paraszt vállára vette a súlyos ér (koporsót és megindultak vele a marványléposőkön lefelé. A koporsót a szokolok, az akadémikusok és a veteránegyesületek tagjai követték, akik mind horvát díszruhába voltak öltözve és kivont karddal haladtak a koporsó nyomában. A palota előtti térségre érve Radies koporsóját ráhelyezték a díszes halottas kocsira.

A tulajdonképeoi gyászünnepség délelőtt fél tíz órakor vette kezdetét. Tíz egyesített horvát dalárda adott jelre egyszerre intonál- ta Rádiós kedvelt dalát, a horvát parasztnép imádságát, amely Istentől a világhétkét és a népek testvériesiilését esdi le. Tíz órakor kezdődött a gyászbeszédek sorozata. A pa- rasztpárt palotájának gyászhavont erkélyén hangerősitő tölcsér volt elhelyezve, innen intézték szavaikat a szónokok a térségen egy- begyült hatalmas tömeghez.

1 gyászoeszédek

Elsőnek Macek dr., a horvát párás atpárt- mak Radiics halála után 'megválasztott elnöke, lépett az erkélyire. Beszédének első szavai alig voltak hallhatóak, a meghatottság szinte teljesen elfojtotta hangját. De azután felszabadultak érzelmei és valósággal nemzeti programot adott Rádiós koporsója előtt.

— Minden horvát őszintén, tiszta szívvel siratja meg a nép nagy fiának, Radies Istvánnak (halálát — mondotta. — Az ő tanítása olyan hatású volt, hogy az Adriától a Fekete- tengerig minden parasztkunyihófean hevesebben dobogott a szív az igéknek hallatára.

A test törékeny, a jéíek örökkévaló

és ez a lélek hozza meg a felszabadulást

a horvát paruszlnópnek és a horvát hazának.

Priibicsevics Svetozár arra mutatott rá gyászbeszédében, hogy Rádiós történelmi jelentőségű egyéniség volt, akinek emléke előtt az egész horvát nép tisztelettel hajlik meg. — Rádiós szívvel és lélekkel horvát volt, azonban neim vett erőt rajta sohasem az egyoldalú és elfogult nacionalizmus. Szerető szivében összefogta a déli szlávságot, amely az Adria és a Fekete-tenger közti területet tölti ki. Első leheletétől az utolsóig életének főműve a dél 1 ívok államának megteremtésére arányúit. Azért küzdött, hogy a horvátok, szerbek és szlovének, akik közös akarattal egyesültek az uj hazában, mint egyenrangú nemzetek vívják ki a jövő boldogulást, végleges célja pedig ezeknek a szláv nemzeteknek egységesítésére irányult a szláv bolgár nemzettel.

Amit az élő el nem érhetett, meg fogja teremteni a halottnak szelleme. Eszméinek diadaláért fognak küzdeni utolsó leheletükig az ő politikai barátai és hívei. Rádiós István politika működése a nemzetközi bélkét és emberiességet, a nemzeti délsalávságot és a 'szociális parasztdennokráciát jelentette.

A harmadik szónok, Truimbics dr., Jugoszláviának volt külügyminisztere és a horvát federalista párt elnöke, szintén azt hangsúlyozta ki, hogy

az élő Radies sohasem volt olyan hatalmi tényező és sohasem jelentett ellenfeleire olyan nagy politikai veszedelmet, mint a halott Radies.

Porhüvelyéből megszabadult szelleme munkatársainak eszményt fog adni a szabadságért, egyenlőségért és testvériségért való küzdelemhez, amely harcban az összes horvátok, haladott gondolkodású szerbek és szlovének egységesen vesznek részt.

Sírjánál mi megvetettek és üldözöttek fogadalmat teszünk mondotta emelt hangon. A barátság és önzetlenség fogadalmát tesszük, hogy az önzésnek és zsarnokságnak gyilkoló régi rendszerét megdöntjük és az egységnek, békének uj rendszerét teremtjük meg. Horvátország kulturálllam lesz, amelyben valódi egyenjogúság és minden hűlömbségre

való tekintet nélkül egyenlő szabadság fog uralkodni. Nem engedjük meg, hogy ez a harcunk elfajuljon és különösen nem engedjük meg, hogy a horvát és a szerb nép ösz- sze üt közősére kerüljön, a sor, mert ez mindkét nemzet nagy veszedelmére válna és pusztulását idézné *°iő.

•• ísr a töméi

Trumbiüs után rövid beszédet mondott még Zágráb polgármestere, azután Radies szülőfalujának képviselője, majd Ludceg kerület delegátusa, ahol Radicsot első Ízben választották meg népképviselőnek. Soriban elmondták búcsúszavukat Dalmáciának, Boszniának, Hercegovinának, Slavon,iának, a Vajdaságnak a delegátusai, majd: a különböző kulturegyesületek megbízottai beszéltek, mig Montenegró népének képviseletéiben Drlije^

vios képviselő mondott beszédet, Az összes 'beszédeket ismételten harsány „Sláva“-kiáltás szakította meg e

. a százezer ember ajkáról felszakadt sok ’ „Sléva4* mind a halóét vezér élő emlékének szólott.

Néha heves kifakadások is elhangzottak az erőszaíktevők és az elnyomók élten, de ezekét a közbekiáltásokat, minthogy attól tartottak, hogy agent-provocateurők vegyülnek el a tömegben, mindig elfojtották. A deimokrata- parasztikoalició vezetőségé még jóival a temetés előtt proklamációban fordult a tömeghez, hogy mindazokat, akik provokáló beszédekben igyekeznek a nép szenvedélyét feltüzelni., adják a rendezőknek, vagy pedig a rendőre égnek kezébe.

A beszédeket sokszor szakította meg a tömeg Ietcsukló sírása. Idős emberek, asszonyok, gyermekek és munkások, a nép egyszerű gyermekei fájdalmas zokogással siratták a horvát nép vezérét.

1 történelmi jelentőségű gyászmenet

A gyászbe-szódek után megindult ,a lassú gyászmenet. A kétszázezer emberre becsült tömeg élén a keresztet vitték. A kereszt nyomában egy lovas szokolosztag következett,

majd a szokolegyesületek különböző _<áci

ói, amelyek Radies koporsója előtt katonai felvonulást tartottak. A szokolok mögött a trebajewoi ■ és - ludregi horvát parasztpárt szervezetei következtek, majd egymásután Dalmácia, Bosznia és Hercegovina képviseletei sokszínű nemzeti viseletűkben. Különösen impozáns volt a Bocche dl Cattaro sok ezer tagú hatós/küldöttsége, amely az úgynevezett bocchei flotta történelmi viseletben vonult fel, hosszú, ezüsttel és arannyal gazdagon ékesített, középkori lőfegyverekkel. Mögöttük a sinii alkarik menete következett. Ez a szervezet a dalmát hátvidéknek lovagi egyesülése, amely három évszázadon keresztül lovagi tornákat rendezett. Ott voltak Pol- jicámak, ennek a kis középd almáé iái paraszt- hercegségnek képviselői, akiknek ősei kétszáz éven keresztül szabad köztársaságban éltek és függetlenségüket Napóleon sémim i- sitette meg. Eljöttek a Vajdaságnak és Szlavóniának képviselői, azután természetesen Horvátországnak és a S zeneim Fégnek mindegyik községe kiküldte megbízóít.ait.

A horvát nemzetnek nagy seregszemléjévé fejlődött ki Radies István temetési menete.

Különös feltűnést keltett Turopolje nemesi paraszifcözség díszes bandériuma. Ez a község Zágrábtól keletre fekszik. A 14. században valamennyi lakóját nemesi rangra emelték és a község nemesi privilégiumait egészen a teguiabb időikig megőrizte. A paraisztszervezetek mögött a női egyesületek tagjai haladtaik, majd a tanárok, tanítók, kulturális egyesületek, egyetemi ifjúság, ipari és kereskedelmi szervezetek és külföldi vendégek beláthatatlan sora következet^ A. külföldiek között nagyszámban voltak a csehszlovákiai parlamentáris kiküldöttek. Nyomukban Zágráb város tanácsának tagjai lépkedtek.

Csupán a koszorútvivök sora hosszabb volt egy kilométernél.

A menet végén a királyi gárda négy altisztje Sándor király koszorúját vitte, hatalmas ezüstievelekből álló babérkoszorú volt ez, amelyen aranygyümölosök csillagfáik. A koszorúról széles nemzeti színű szaMag hullott alá, rajta ez a felírás:

„Radies Istvánnak — Sándor.“

II horvát nemzet tövískoszcruja

Mély benyomást keltett egy töviskoszo- ru, amelyet nemzeti viseletbe öltözött paraszt vitt és a koszom mellett Kernel-, meg Grandja képviselők lépkedtek, akik a végzetes alkalommal Radies Istvánnal együtt megsebesültek a szkupstina ülésén.

Ebbe a töviskoszoruba be volt fonva a golyó, amely Radies Istvánt megsebesi- ,tette.

Feltűnt az a különböző gabonanembekből font koszom is, amelyet a Vajdaság képviselői hozták Jugoszlávia éléstárából, a bácskai és szerémi rónáról. Stübicnak, a horvát parasztkirály, Dimitra Gabez szülővárosának küldöttsége abból a hársfából csinált koszorút, amelynek árnyékában a paraszt- király törvényt ült. A koszomnak peremén vörös betűkből áldó köri.rat ezeket a megdöbbentő szavakat hirdette:

„Hz áldozat vére a hóhérnak é* ivadékainak fejére hull vissza’*

Feltűntek az olasz femhatosag alatt ete horvátok koszorúi is, pálmákoszoru jött Zárából, tölgyfalevélből és erdei virágokból álló Isztriából. A koszoruvivők után a papság haladt, majd a halottaskocsi következett, amely mellett nemzeti viseletbe öltözött parasztok, történelmi kosztümökbe öltözött, kivont kardit egyetemi diákok és a horvát nők képviselői lépkedtek.

A halottaskocsi nyomában a gyászoló család következett. Radies özvegyét a nagy csapás teljesen összetörte, úgyhogy vasárnapig Radies egyik leghívebb barátjának falusi birtokán tartózkodott és csak a temetés napjának reggelén jött be Zágrábba. Mig férjének koporsója után vánszorgott, szintén többször ösiszeroskadt, úgyhogy a küzelállóknaK ivén ért iezunanasaoan íeuartoziatn i a szerencsétlen asszonyt A család tagjai között voltak a szkupstinában meggyilkolt Radies Pál és Baszaricsek dr. képviselő özvegye. A család tagjai után Matics tábornok, a zágrábi helyőrség parancsnoka haladt, aki Sándor királyt képviselte, majd Pribicsevics Szvetozár, Macsek dr. és Trumbics dr. vezetésével a demokrata-parasztkoaliciö valamennyi törényhozó .tagja felvonult vezére temetésére. A hatalmas menetet lovas szokolok osztaga zárta be.

Az az embertömeg, amely az utcákon elhelyezkedett, hogy Radies temetekét megszemlélje, legalább 300.000 főnyire volt becsűlhejtő. A menetben huszonöt zenekar játszott gv<ászindulókat, több-