Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)
1928-07-11 / 155. (1782.) szám
6 ^R&GAI ■/VVAC.'teAR- HI RLAg 1988 tnttetB 11, wwnchL Az én etnográfiám Kisteleki nagyur lesz Kisteleki, az éjjeli őr először tévedésből vetődött be hozzánk. Valami hivatalos ügyben járt szegény feje és rossz kaput nyitott. Jóképű, ke- rekfejü, nagybajuszu ember, csak a szemecsillo- gásából világlott ki cigánymivolta, különben beszédre, orcára palócabb palóc még tán közvetlen főnökénél, a törvénybirónál is. Nagy járatban volt, a törvény urai szabad választást engedtek neki: vagy fizet húsz koronát, vagy leüli azt az egy napot. Kisteleki számot vetett a családi kincstárral és úgy döntött, hogy inkább leüli az egy napot, legalább pihen, mert ráfér. A hangzatos- nevű cigányivadék — (valamelyik Bornemissza ragasztotta rája ezt az előkelő nevet) — Kisteleki, egyszerre tölti be ugyanis az éjjeli őr, a postás, a dobos, a kukoricacsősz és a patkolókovács tisztét. Sose lehet tudni tehát, hogy eme sürü funkciózás közben melyik resszortban éri a kihágást éberen őrző csendőri kéz. Jelen esetben éjjeli őr mivoltát érte az egynapi csendes tétlen- kedésre való törvényes felszólítás, noha csősz-mi- voltát is fenyegeti egy újabb választás lehetősége, a pénz meg az idő között, bár a döntés eredménye előrelátható, mert Kistelekinek pénze, az alig, viszont idejéből grófi passziókra is 'élhetnék. Szóval, leül nálunk a lépcső legalján, szeméből kilátszik az örök kisemmizettnek, az örök páriának alázatossága minden ürgéiével szemben. Hogy legalább pihen, ha eddig jutott. Kibontja az iszákját és hagymát eszik. Fehér Dajusza, mint a zászló. Lassankint pakol ki a történetével,- aminek folytán a huszonnégy óra leülődik. Kisteleki elbeszélése szerint még a ma-egynapos bárány is bünösebb, mint ő ebben a dologban, mert mig a csendőr őt Budaiék tájékán kereste, ellenőrzés okából, addig ő Perjése felé kiabálta a tizet. így aztán nem tudtak összeakadni a csendőrrel egész éjszaka, amire a csendőr megdühö- dött és feljelentette Kistelekit, hogy neui őrzi a falut kellőképpen. — Hát ez a lényeg nyitja, — mondja Kisteleki, hallatlanul urimódon, — pegyig én úgy őbé- gattam a tizet, hogy a rádió se jobban. Aztán meg én két alkalmazottal dolgozok ám! — veti fel a fejét büszkén. — Minden éjjel két másik legény a soros mellettem. Hogy a bagyma kifogyott, meg rumot se látott többet egy pohárkanál, Kisteleki kiballagott a kapun. Azóta aztán többször is bebotlott az ajtónkon. Mindig volt valami pompás ürügye, hol a postát viszi ki, hát megpihen, hol patkószögért jött, mert mostanában nagyon hajingálják a lovak a patkót, noha mindkevesebb a ló. Nem hiszem, hogy Kisteleki titkon az utakat nem rakja ki szöggel, mert nagyon haragszik az ótokra. A múltkor meg éppen vihar elől szaladt be hozzánk, s addig célzott holmi bátorító italokra, mig a porció rumot megint fel nem hajtotta a bajusza alatt. — Most kiadósat fogok ülni! — törölte kétfelé a bajuszrengeteget, — kigvuU a házam teteje. Szuszogott egyideig, aztán tovább nézte a csendes esőt. — Ilyen az éjjeli őr szerencséje, — nyögte bánatosan, — mert a múlt héten, ahogy el vol- lunk foglalva az alsófaluban, egyszerre csak lángot vet a házam és ég. Mer mindenkiét őrzöm, csak a magamét nem. Le is égett, tövig. — Hát a családja? — Az véletlenül kint vót az udvarba, nier- hogy meleg lett volna bent aludni, — pislog szaporán. — De a bútor csak benn égett, meg a többi holmi? — Dehogy, kezicsókolom, éppen nagytakarítás vót minálunk, oszt szellőztettük a holmit. Nem égett bent semmi, csak a házassági levelünk,- komorodik el, nagyot sóhajtva ravaszul. Hát ez nagy baj, mert házassági levél nélkül nemigen volna elintézhető, hogy az ifjabb Kisteleki csemete kamarásságot kapjon. Noha talán a kamarásság nem is legfőbb ambíciója a családnak mostanában. — Ezér kell ülnöm. Hogy mért nem vigyázok a magaméra, könnyen kigyulhatott volna a falu. Ez kerek egy hetébe került Kistelekinek, úgyhogy odahaza csupán a család örült a dolognak, amelyiket megistápolt a falu jószive, uj házba rakván a leégett famíliát; alig ismert rá a családapa, mikor hazakerült. Valami olyasfélét morgóit. hogy régen számított ő már erre. Hanem annál kevésbé tetszett a falunak, hogy a cigány mindig a városba börtönözi magát. — Jó híves van ott, — lelkesült Kisteleki, — letalább pihenek. Az ellenzékibb hajlamú rész már rég le akarta tenni Kistelekit a hivatalából, ám a több- ég mindig konzervatív s mivel Kisteleki postásnak mindig becsületes volt, nehéz hozzá hasonlót k’.ni, patkóiénak is kiváló, mint kukoricacsősz ■ iig egyenesen utolérhetetlen, mert rettentő- 1 '. ordít, akár lát tolvajt, akár nem, igy hát meg- r íradt hivatalában tovább is. Csak azt határozták el csendesen, hogy ha a szigorú csendőr légii ze le bb újból megülteti Kistelekit, közösen váltak ki inkább busz koronával. Jó is volt elhatározni, mert Kistelekit a köre >kező héten megint a járási főnökség elé ci- i.-ilta a parancs.- Pikkelnek rám a csendérek! — húzta ösza nyakát Kisteleki, s gondosan hajtogatta- -ze a huszkoronást, amivel kiválthatja magát, i.'gy ment a városba, mint Rótschild és úgy jött H'sza, mint Potíorek. — Megszerettek ott nagyon! legyintetté . tusán, mikor másnap jelentkezett a bírónál. — A | pénzemet beirták egy nagy könyvbe, magam meg fát vágtam a tekintetes főhajdu ur konyhájára. De ez csak az eleje, jövő héten megint beinvitáltak; hogy folytassam a büntetést. így ment ez már régóta. Kisteleki kétheten- kint egyszer legalább bekéredzkedett „büntetőd- ni“ és szorgalmasan vitte a húsz koronákat. Mert, azt mondja, dupla annyi ideig kellene ülni busz korona nélkül. Végre is, megunta a falu és keményen maguk elé citálták Kistelekit, nemrégiben éppen. Kisteleki hetykén jelent meg előttük, meg se várta az Ítélkezést, rögtön ő volt az első szónok. Prága, julius 10. A nemzetgyűlés mindkét háza a mai helyzet szerint e héten tartja utolsó üléseit, hogy azután megkezdődjék a parlament nyári szünete. A hónapok óta tartó bizonytalanságnak tehát ez az egyetlen pozitív eredménye. Az agrárok ugyan minden áron még a nyári szünet előtt akarják tető alá hozni a szociális biztosítás módosítását, ezt a tervet azonban lehetetlenné teszi az, hogy e kérdésben nem értenek egyet a koalíció pártjai. A cseh néppárt és a német keresztényszocialisták határozottan állást foglalnak a novella gyorstalpaló letárgyalása ellen és a szocialista ellenzék sem hajlandó semmiféle kompromisszumra lépni. Hogy az agrárok teljes Kudarcát mégis valamilyen szépségflasztrommal fedezzék, elhatározták, hogy a képviselőház szociálpolitikai bizottsága per- manenciában marad és szeptemberig letárgyalLondou, julius hó. Az elmúlt hétéin lezajlott sankkutatási kongresszus igen érdekes módon világított xá axxa, miért törtet a tudományos világ, a sarkkutatók lelkes csoportja olyan konzekvens makacssággal a hideg Észak jégmezői felé. A kongresszust a „sarkkutatás nemzetközi bizottsága" hívta össze, hogy a tová/bíbi kutatásokat tervszerűen meg lehessen állapítani. Az elhangzott előadásokból mindenki tiszta képet alkothat magának arról, hogy mit is akar a tudimány olyan területeken, ahol látszólag semmi gyakorlati érdek nem vezeti az embert, ahol csak hó és jég borítja a földet, amely annyi halálos áldozatot kívánt és kivan állandóan. A kongresszus résztvevői között ott volt többek között Wegener György, a híres német geofizikus, Nansen, a híres saxkutazó és Strömer, akinek kutatásai az aurára bo reál is (északi fény) körül mindenhol megérdemelt elismerést keltettek. A nevezett hírességek előadásai nem tisztán csak a tudományos köröket érdekeltéík, hanem általános érdeklődésre is számot tarthatnak különösen most, amikor a világ Nofbíle és Aimiuindsen sorsáról annyit olvashat a napisajtóban. Talán a legérdekesebbek azok az előadások voltak, amelyekben a sarki légáramlatoknak az európai időjárásra gyakorolt hatásáról szóltak. Egyesek még tovább mentek. A sarkj légáramlatok nemcsak Európa időjárását befolyásolják döntő módon, hanem az egész világ időjárását is megszabják. Ameddig ugyanis ezeknek a légmozgásoknak pontos lefolyását, Arányát és törvényeit nem ismerjük, nem jósolhatunk semmi biztosat előre, — mondotta Strömer tanár nagy érdeklődés mellett tartott előadásában. — Ezt a felfogást különösen a norvég meteorológusok már régebben vallják. Szerintük a föld két pólusának hideg régiói okozzák minden esetben a légtömegek mozgását a kontinensek felé. Ezekkel ellen tétiben úgyszólván állandó harcban vannak a trópusokon keletkező meleg légáramlatok. A meleg és a hideg levegőnek kicserélődése döntő befolyással vau az időjárás lefolyására. így ‘ azután belátható, hogy a hideg légáramlatok irányát, sebességét, terjedelmét, fizikai tulajdonságait, tehál főleg a nedvességtartalmát alaposan kell ismerni, mert ■éneikül nem igen lehet pontosan idő prognózist felállítani. Különösen a gyors és úgyszólván meglepetésszerü időváltozásoknál van nagy szerepe az úgynevezett sarki levegő betörés ének Európába. ! Ennek a kellemetlen következményeit idén — Eltávozok a faluból. Kibéreltein a városi síntérséget! Még aznap összepakolt. Tegnap már pere- puttyostul hurcolkodott egy vaklovas laligán a városvégébe és ravaszul sandított a szemével. — Nem fogóm el a kutyáját! — ígérte leereszkedően. Aztán beszélt a taligáról s összeráncolta a homlokát. — Most már hivatalos ember vagyok, — sunyta félre a fejét, — most aztán olyan büntetést kell találnom, amin lovat is vehetek. Ahogy Kistelekit ismeri az ember, meg is találja. Szombathy Viktor. szünet előtt le kell tárgyalni, azonban minden jel arra vall, hogy a nyári szünet a pénteki nappal kezdetét veszi. A képviseEő&áz ?siai Olése Prága, julius 10. A képviselőház ma újból összeült és e héten még szerdán délután, továbbá csütörtökön és pénteken délelőtt 10 órai kezdettel tart üléseket. Ez ülések tárgysorozatán csak kisebb, főleg terminusokhoz kötött javaslatok szerepelnek, valamint számtalan mentelmi ügy. A mai ülés iránt óriási volt az érdeklődés egyrészt azért, mert Englis régi riválisa, Macek szociáldemokrata képviselő ma tartja sziizbsszé- dét, másrészt pedig Rosche német nemzeti párti képviselő búcsúbeszédet készül mondani, amelyben ki fogja fejteni, hogy mi készteti őt mandátumának lemondására. Rosche beszéde azonban valószínűleg már csak a holnapi ülésen hangzik el. nyáron (májusiban) mindenki kellőképen érezhette i<s, : ., \ Ezeknek a viszonyoknak pontos tanulmányozását felette fontosnak tartották a sarkkutatók. Eddig ezen a téren a legtöbbet Nansen híres expedíciójának köszönhet a tudomány. Az utóbbi években végzett repü- lőexpediciók is néhány igen értékes adattal szaporították a megfigyeléseket. Nem eiég ezeknél a mélyebben lévő rétegek megfigyelése, mert néha a magasabb régiók levegőmozgása a döntő. így például az a felfogás uralkodik, hogy a nagy magasságokban nem csökken a hőmérséklet, mint eddig hitték, hanem újból melegebb levegő zónája következik. Ennek a: feltevésnek, melynek bebizonyítása beláthatatlan fontosságú lenne, eddig tisztán elméleti támaszai vannak. Ilgen fontos lenne tehát a vizsgálatokat praktikusan is keresztülvinni. Mert a sarkok magasabb rétegeinek viszonyairól eddig úgyszólván semmit sem tudunk. Ezzel függ össze szorosan egy másik jelenség is, melyről ma szintén nem tudunk sokat. Az északi fény hatását, a szép, villámgyorsan változó fényjelenségeket ugyan látjuk, sőt már le is fényképezték azokat, de tulajdonit épen i okát nem ismerjük. Eddig azt hitték, hogy ezek a fényjelenségek 100 km. magasságban játszóidnak le. Ujaibb pontos vizsgálatok azonban kiderítették, hogy sokkal magasabban folyik le a sarki fény jelensége. Legújabb számítások szerint ugyanis 600, sőt 900 Idlómiéter magasban sziporkázik az auroira boreális. Vannak azonban olyanok is, melyek már 80 km. magasságban játszódnak le. A tudomány sok, igen szép elméletet állított fel ezek magyarázatára. Eddig azonban egy sem találta fején a szöget. Annyit sikerült megállapítani, hogy a napfoltok gyakorisága és az aiurora között szoros a kapcsolat. Hogy elektromos jelenségek idézik elő, az is .kétségtelennek látszik. A napfoltok és a ciklonképződés, légnyomáseloszlás között is van kapcsolat, amely szintén ismert dolog. Innen derül ki, hogy a sarkifény, napfolt, időjárás között szoros kapcsolatnak kell lennie. Ennek kutatására indult el nemrég egy amerikai expedíció. Nem lesz talán távol az idő, fejezte be Strömer, a híres sarkkutató előadását, amikor a világ meg fogja érteni, hogy a sankkju- latás áldozatai nem hiába áldozták fel élelüket egy nagy, feukölt tudományos cél érdekében ... B—y B. PRÁGAI LEVELEK ■l■llr^ill■l mi » ■ — KÜLÖNVÉLEMÉNY Amikor léghajóján, az Italián ntrakeM, büszke lelkesedéssel néztünk utána a levegő kékjébe. Büszke lelkesedéssel tekintett feléje ai egész világ: íme, a tudomány újabb hőse indulj felfedező útra. Amikor szerencsétlenségének híre jött, a lek kesedés döbbenetté, majd később feszült aggódássá változott. I És most, hogy megmentették, Nobile személye, úgy látszik, léghajójának sorsára jut A lelkesedés elszállt s az aggódás helyébe sötétruhája vád, a gyávaság vádja lépett. Az egész világsajtó, de különösen a svéd és a cseh sajtó, élén az olasz gyűlöletéről hírhedt Vecerny List-tel süti Nobile homlokára a gyáva/- ság vádját mert hogy Nobile volt az első, akit a svéd repülő gépére vett és mondjuk, nem Be- hounek dr. Hangoztatják, hogy a parancsnoknak az utolsó pillanatig kell kitartania és gyáva, ha a mentés első pillanatát kihasználva, cserbenhagyja vezetésére bízott társait. Ha fülébe jut Nobilének ez a vád, bizonyára nagyobb szerencsétlenséget jelent számára, mint léghajójának katasztrófája. Férfit nem érhet a gyávaságnál súlyosabb vád. Hát még ha a nagyvilág vágja ezt a szemébe. Vájjon, gyáva volt-e Nobile? Nem hihető és nem valószínű. A lovagiasságnak az az elemi és az egész világ által elfogadott szabálya, hogy a kapitánynak az utolsó percig* mindhalálig ki kell tartania, oly elemi szabály, hogy ereje a leggyávább embert is hősi mezbe szorítja. A félelem a vádtól, amely a szabály megszegésével jár, oly lenyűgöző erejű, hogy maradásra készteti a veszedelem pillanatában még a leggyávábbat is. És ha félelmében nem meri elárulni gyávaságát, akkor bizony hős lesz a világ szemében. Hihető-c, hogy ember, aki légi nion, elszánva magát minden eshetőségre, nekivág a világ jégsarkának és vállalkozásával magasbalendülő zászlaja lesz nemzetének, nem gondol erre a körülményre? Ha mégis másképp történt, ha mégis Nobile menekült meg elsőnek, akkor valószínű, hogy Nobilét k e 11 e 11 elsőnek megmenteni Miért? Az első jelentések a kapitány megmentéséről magyarázatul lábtörést és más, meg nem erősített hírek, elmezavarát említették. A kapitány elméjének megbetegedéséről az újabb táviratok nem említenek semmit, valószínű, hogy nagyfokú idegzavarról lehet szó. És ki tudja már most, mi okozta? Lehet, hogy a kapitány önmagát okolja a szerencsétlenség miatt, lehet, hogy az egyre hiábavalónak bizonyult mentési kísérletek ejtették kétségbe, mert Isten előtt nem merte vállalni a felelősséget társai pusztulásáért. Ki tudja: milyen súlyos, szivet és elmét rázó gondolatok hábo- rogtak agyában és keltek szárnyra szivéből, hogy az érte méltán aggódó bajtársak kérve kérték a svéd repülőt, hogy Nobilét mentse meg elsőnek. A világ nem latol, nem mérlegel. A világ, mely a jelen történelmét képviseli, tények alapján ítél. Kegyetlen bíró. Nem keres, sőt szándékosan hagy figyelmen kívül motívumokat és körülményeket, amelyeknek figyelembevételéért ő maga könyörögne elsőnek, ha vádlott lenne. Legyen sikere a gyáva nyúlnak, oroszlánnak kiáltja ki és üldözze balsors a hőst, gyáva emberré si- lányitja. Ám, ítéljen a világ, ahogy akar. A gondolkodó ember a Jelen vádlottjában is meglátja a szivéhez közelálló drámai hőst. Nem igazságos biró a világ, de nem igazságos maga a gondolkozó ember sem, ha nem várja meg a körülmények tisztázását, ha nem vár Ítéletével addig, amíg Nobile önmaga adhat számot mindenről. A dráma az úszó jéghegyen még nem ért véget, várni kell úgy a tapssal, mint a megvetéssel. Ha nem tudjuk segítő karunkat átnyújtani az óceánon, akkor ne nyújtsuk ki azért, hogy vaktában lesújtsunk vele. — A bussaiak és a fegyvertartási engedély. Losoncról jelentik: A kékkői kerületi főnök, Mi** Barik Pál a kerülete határain túlmenő publicitást kívánó rendelkezést adott ki a napokban több magyar gazda fegyvertartási ügyében, akiknek eddig állandóan megvolt a fegyvertartási engedélyük, saját vadászterületük van ée akikkel szemben soha semmiféle kifogás a vadászati jog szempontjából nem merült fel, s iev azzal a reménnyel nyújthatták be kérvényüket, hogy az engedélyt, úgy mint az előző években, az idén is megkapják. A kerületi főnök azonban a kérelmeket elutasította, meghagyta a kérvényezőknek, hogy fegyvereiket egy hónapon belül adják el olyanoknak, nkik a fegyvertartási engedélyt megkapják. A járási főnök azzal indokolja rendelkezését, hogy a fegyvertartási engedélyek kiadása tárgyában kibocsátott zsupáni rendelet alapján csak oly egyéneknek lehet fegyvertartási engedélyük, akik erkölcsileg és politikailag megbízhatók, a kérvényezők azonban „nem nyújtottak kezességei arra nézve, hogy a fegyverrel nem fognak visszaélni". Az érdekelt gazdák jogorvoslattal éllek e végzések ellen, a magyar nemzeti párt törvényhozói pedig interpellációt intéznek • tárgyban a kormányhoz. A szociálpolitikai bizottság a nyári szünet alatt is tárgyalni fogja a szociális biztosítást ja a szociális biztosítás módosítását. A tárgysorozat első pontja volt a Kanadával Az agrárok ugyan még ma is azt állítják, hogy kötött kettős ideiglenes kereskedelmi szerződés, a szociális biztosítás módosítását még a nyári ] Előadók Hnidek és Zadina agrár képviselők. Az északi sarkvidéktől függ Európa időjárása A sarkutazók nem meddő és céltalan vállalkozások hősei, mert nagy tudományos cél szolgálatában állanak — A sárki légáramlatok és az északi fény jelentősége
