Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)
1928-07-11 / 155. (1782.) szám
1928 július íl, 9zerda. 'prxgai-A\aoVarhirlap’ 7 A Híradó a terrortörvény alapján bűnvádi feljelentést tett a pozsonyi nyomdász-grémium elnöke ellen Marék nyomdaigazgató a rendőrségen — A város jegyzői hivatala még mindig késlekedik a döntésével Pozsony, július 10, Á maga nemében szinte páratlanul álló harc sodorta válságos helyzetbe pozsonyi laptársunkat, a Híradót, Szlovenszkó egyik legrégibb magyar sajtóorgánumát. A Turócszent- máTtonban székelő Könyvnyomda Részvény- társaság pozsonyi fiókja, amelynek nyomdájában 1922 óta állitják elő a Hiradót, mult hó 30-ával megszüntette a lap nyomtatását, mert a lapvállalat nem akart uj szerződést kötni a Könyvnyomda R.-T.-gal a további nyomtatásra nézve, hanem más nyomdára akarta bizni a lap előállítását. Hogy a Könyvnyomda R.-T. mindent elkövetett a Hiradó további nyomtatásának a maga részére való biztosítására, az még csak érthető, de ami ezen felül történik a Híradóval, illetőleg a Hiradó ellen, az szinte a hihetetlen dolgok birodalmába tartozik. A pozsonyi könyvnyomdatulajdonosok szaktársulata (grémium) mult hó 22-én foglalkozott a Hiradó nyomtatásának ügyével „becsületbirósági" ülés keretében, amely „be- csülefcbiróság" a Hiradó által a lap nyomtatására kiszemelt Pressburger Zeitung nyomdavállalatot egyszerűen eltiltotta a Hiradó nyomtatásátólazon a címen, hogy a Pressburger Zeitung nyoandavállalat igazgatója „inkoliégiáli's" módon viselkedett volna a kérdésben a Hiradót eddig előállító Könyvnyomda R.-T.-gal szemben. A „becsületbiróság" elnöke, Mandl Sámuel nyomdatulajdonos volt, mig a szaktársulat elnöke, Marék ur, aki egyébként a soviniszta cseh nemzeti demokrata Národny Dennik nyomdájának igazgatója, sietett a „becsületbiróság" határozatát közöltétől a szedők -szakszervezetével, a Grafikai Munkások Egyesületével. Sőt pont junius 30-án — amely- napra a Könyvnyomda R.-T. bejelentette a Híradónak, hogy megszünteti a lap nyomtatását —, újabb ukázt küldetett a szakszervezetnek, amely szerint semmiféle nyomdának a Hiradó előállítására munkást adni nem - szabad. Ezzel szemben Mandl Sámuel, a „becsü- letbiróság“ elnöke és egyúttal a grémium ál- elnöke, átérezve a felelősség súlyát, visszavonta a „becsületbiróság“ intézkedését és tekintettel a Hiradó nyomtatásának a Könyvnyomda R.-T. által előre bejelentett megszüntetésére, hozzájárult ahhoz, hogy a Pressburger Zeitung nyomdája mégis kinyomassa a Híradót. A szakszervezet nem akart tudomást venni a „becsületbirósági" határozat visszavonásáról, hanem csak azokat a grémiumi átiratokat fogadta el mértékadónak, amelyeket a „becsületbiróság" határozata alapján Marék ur adatott ki. Ezt a Híradóra nézve oly súlyos kényszerhelyzetet használta fel a Könyvnyomda R.-T. arra, hogy szombaton, junius 30-án este oly nyilatkozat aláírására kényszerítse a Híradót, amelyet az a lap érdekében el nem fogadhatott és amelynek feltételeit nem is teljesíthette volna. A Hiradó megtagadta a nyilatkozat aláírását s mivel más nyomdának a szakszervezet Marekék letiltó ukáza következtében nem bocsátott munkásokat rendelkezésre, hogy a lapot kiszedjék, a Könyvnyomda R.-T. pedig igazgatójának becsületszóra tett kijelentése ellenére — amely szerint a lap nyomtatását beszüntetni nem fogja — mégis beszüntette a lap nyomtatását, — a Hiradó julius 1—4. száma már nem jelent meg s a lap megjelenése azóta is szünetel. A Híradó meg nem jelenése érthető feltűnést keltett Pozsonyban, de mindenütt, ahol ez a 41-ik évfolyamában megjelenő lap el van terjedve. Másnap, hétfőn (julius 3-án) ismét összeült a grémium, hogy a botránnyá fajult ügyben újra „állást foglaljon". Ekkor persze már a hatóságok is ,yérdeklődtek“ az ügy iránt és — mint hírlik — Slavicsek Károly kormánytanácsos, rend- dőrigazgató magához hivatta a grémium elnökét, Marelc cseh nyomdaigazgatót. Hogy milyen tanácsot adott a rendőrigaz- gató Maréknek, azt persze nem tudhatjuk. Tény az, hogy a nyomdatulajdonosok grémiuma hétfőn délután órákig ülésezett Marék ur eloöklésóvel és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Híradónak előbb rendeznie kell kötelezettségeit a Könyvnyomda R.-T.-gal szemben s csak akkor mehet más nyomdához. A grémium tehát a bírósági végrehajtó szerepét vindikálja magának egy összegszerűleg még meg nem állapított követelés behajtására s eközben attól sem riad vissza, hogy egyenesen az ipari szabadságba ütköző eszközökkel megakadályozza a Híradónak valamely más nyomdában való élőállitását. Ebben a törvényellenes „működésében" támogatja a grémiumot az elsőfokú iparhatóságnak, tudniillik a városi jegyzői hivatalnak lagymatag magatartása is, holott ez fórum lett volna hivatva a grémium ágálásait és pártoskodását megakadályozni. A Pressburger Zeitung nyomdavállalat ugyanis fellebbezéssel élt a junius 22-iki „becsületbirósági" határozat ellen az iparhatósághoz, amely e hó 4-ig hevertette az ügyet, holott jól tudta azt, hogy egy napilap megjelenésének meggátlásáról van szó, ami ellen az érdekelt nyomdavállalat és a lap is hiába keresett védelmet az iparhatóságnál. E hó 4-én az iparhatóság végre „elintézte" a Pressburger Zeitung fellebbezését, amely elintézés távol esik attól, amit tennie kellett volna a grémiumnak törvénybe ütköző intézkedései ellen. Az iparhatóság negatív döntése azonban még igy is érdekes helyzetet .teremtett. Az iparhatóság ugyanis kénytelen volt megállapítani döntésében, hogy a grémium „becsületbirósága" olyan intézmény, amelyről sem az ipartörvény, de még a grémium alapszabályai is egy szóval sem tesznek említést. Ilyen „bíróság" tehát nem is hozhat döntéseket. A nyomdatulajdonosok grémiumát ez legkevésbé sem zavarja a Hiradó ellen, illetőleg a Könyvnyomda R.-T. érdekében folyó akciójában. Még folyó hó 4-én, tehát az iparhatóság! döntés után, délután újra összeült a grémium és harmadszor is határozott a dologban. A változatosság kedvéért ez alkalommal azért tiltotta el a Pressburger Zeitung nyomdavállalatot a Híradó nyomtatásától, mert állítólag piszkos konkurrencia esete forog fenn. A grémium tanácskozásainak és határozatainak komolyságára nézve elég utalni arra a körülményre, hogy a Pressburger Zeitung nyomdavállalat képviselőit meg sem hallgatta és egyáltalában nem is ismeri a Presshur- ger Zeitung nyomdavállalatnak a Hiradó előállítására tett ajánlatát, tehát semmiféle tárgyi alapja annak megállapítására, hogy „piszkos konkurrenciá“-ról volna szó, nem volt és nem is lehetett. Érdekes, hogy bár a grémium ülése délután 5 órakor kezdődött, az egyik cseh nyomdavállalat bizalmi embere már délután 5 órakor azt mondotta, hogy az ülés este 8 óráig fog tartani és a Híradó nyomtatását meg fogják tiltani. így is történt. Amiből világos, hogy a cseh nyomdatulajdonosok, akik a grémium választmányában többségben vannak, tervszerűen járnak el a Hiradó ellen. Az iparhatóság döntése mégis fordulatot adott az ügynek, ha nem is a Hiradó megjelenése érdekében, de legalább annak tisztázása irányában, hogy kit terhel a felelősség azért az intézkedésért, amellyel a grémium mult hó 30-án eltiltotta a szakszervezetet attól, hogy a szükséges szedőszemélyzetet a Pressburger Zeitung nyoimdavállalta rendelkezésére bocsássa a Hiradó előállítására. Az iparhatóságnak a grémium „becsület- biróságának" nemlétezését megállapító- döntése ugyanis világossá teszi, hogy teljesen törvénytelen és jogtalan módon tiltotta el mult hő 30-án a Pressburger Zeitung nyomdáját attól, hogy a Hiradó nyomtatását átvegye. így a felelősség teljes súllyal Marék urra, a grémium elnökére nehezedik, aki nemcsak a Híradónak ezzel okozott anyagi károkért lesz felelős, de aki ellen a Hiradó kénytelen volt büntető feljelentést is tenni, mert a grémium alelnökének, Mandl Sámuelnek józan magatartásával szemben intranzin- gens álláspontra helyezkedett, amikor a szak- szervezetnek utasítást adott az utóbb teljesen törvénytelennek bizonyult „becsületbirósági" határozat keresztülvitele érdekében. A helyzet tehát e pillanatban az, hogy a grémium megakadályozza a többi nyomdát a Hiradó előállításában és mindenáron a Könyvnyomda R.-T.nak akarja továbbra is megtartatni a Hiradót. Mintha a grémiumnak az volna a hivatása, hogy az egyik nyomdának jogtalanul pártját fogja egy másik nyomdával szemben — természetesen a rendelő lapvállalat terhére. Miután a Hiradó nem jelenhetik meg, a Hiradó olvasótábora nem is tudja, hogy tulajdonképpen mi az oka a lap szünetelésének, de az elterjedt hírek alapján mégis köztudomásúvá vált az a csúnya játék, amit a lappal űznek és óriási felháborodást kelt annál is inkább, mert a magyar kisebbség egyik lapjáról van szó. Bezzeg szlovák lappal nem engedhetné meg magának a grémium az ilyen könnyelmű és felelőtlen játékot. Egy magyar lapvállalat hol keressen védelmet ezzel a törvénytelen eljárással szemben, ha a hatóságok is ölbe tett kezekkel nézik a grémium machinációját? Ha szlovák lapról lenne szó, bizonyos, hogy két óra alatt elintéznék az ügyet. Ugv tudjuk, hogy a parlament magyar ellenzéki tagjai lépéseket tesznek a kereskedelmi minisztériumban aziránt, hogy véget vessen ennek a botrányos helyzetnek. Bűnvádi följelentés a nyomdász-grémium ellen Pozsony, julius 10. (Pozsonyi szerkesztőségünk jelentése.) A Hiradó lapvállalat a terrortörvény alapján feljelentést tett a nyomdászok grémiuma ellen. E feljelentés alapján Marékét, a nyomdászok grémiumának elnökét tegnap beidézték a rendőr igazgatóságra, aki Moskóczy nyomdaigazgató, Sohulz Ignác szakszervezeti titkár és Rudas Simon dir. ügyvéd társaságában jelent meg a rendőrségen. Érdekes, hogy elsősorban Simefcet, a rendőrség politikai osztályának vezetőjét keresték fel, akivel együtt vonultak át Pongrác rendőr igazgatóhelyetteshez, a bűnügyi osztály vezetőjéhez. fA társaság ekkor már Ivánka Milánnal is megszaporodott. Rövid idő múlva megkezdődött Marék kihallgatása, amely kerek egy óra hosszat tartott. A városban nagy megütközéssel tárgyalják, hogy a jegyzői hivatal, mint elsőfokú iparhatóság, még mindig késlekedik döntésével és emiatt a Hiradó még mindig kényszerszünet elésre van kárhoztatva. Beran: A kommunistákat ki kell zárni a közszolgálatból Az agrárpárt főtitkárának éles állásfoglalása a kommunisták ellen Prága, julius 10. A cseh agrárpárt vasárnap Breznicén kerületi pártnapot tartott s ez alkalommal Beran képviselő, a párt főtitkára foglalkozott a kommunisták vörös napjának fiaskójával is. A képviselő beszédében kijelentette, hogy pártja mindenkor mindenféle diktatúra ellen állást fog foglalni. ‘ A legnagyobb határozottsággal állást foglal a kommunista párt módszerei ellen is és arra figyelmezteti a kommunistákat, hogy a jövőben nem fogják tűrni azt, hogy moszkvai ágensek államfelforgató akciókra vezessék az itteni kommunistákat ! és hogy emiatt az állam az adófizető polgárok rovására kénytelen legyen óriási összegeket közbiztonsági óvintézkedésekre költeni. — Követeljük — mondotta Beran —, hogy a vörös napból vonják le a legszélsőbb ! következtetéseket, mert most. elérkezett az a 1 pillanat, amikor a köztársaság és a rend védelme érdekében elhatározottságunkat tettekkel kell bebizonyítanunk. Állást foglalunk a leghatározottabban az ellen, hogy az állami, községi, vagy bármely közszolgálatban felforgató elemeket tűrjenek meg és hogy kommunistákat az állam pénzén kitartsanak. Aki nincsen megelégedve és uszit az állam- rend ellen, az lépjen ki az állam, vagy a köz szolgálatából. Ilyen embereket sohasem fogunk marasztalni. Beran beszédét a jelenvoltak nagy tetszésnyilvánítással fogadták. A kommunista párt tanácskozik A kommunista párt végrehajtóbizottsága tegnap a parlamentben többórás tanácskozást tartott s főleg a vörös nap fiaskójával foglalkoztak. Tegnap döntést ugyan még nem hoztak, de valószínű, hogy a kérdésről nyilvános pártdiskussziót rendeznek s a pénteki fiaskónak valószinüleg nagy politikai következnieVHLYEN IDŐ VÁRHATÓ A raoleg, száraz nyári időjárás a köztársaságban tegnap is tartott. Ma Csehországban a felhőzet már növekedett, de csapadékot egyelőre urtég sehonnan sem jelentettek. — Időprognózis: A felhőzet növekedésével zivatarra hajló, níeleg, időnként fria« nyugati széllel. nyei is lesznek a kommunista párt őszi országos kongresszusán. Kizárták a kommunistákat a szövetkezeti központ vezetőségéből A kommunistákra most rájár a rúd. A’ szociáldemokraták is megsokalták a kommunisták munkáját és most a szövetkezeti szövetség vezetőségéből kizárták a kommunista tagokat. Ez a kizárás azért történt, mert junius 15-én, amikor a csehszlovák szövetkezetek központi szervezete Prágában jubileumi kongresszust tartott, a kommunista párt ezt a kongresszust saját pártpropaganda céljaira használta fel. Calles kormánya tovább üldözi az egyházat Mexikó, julius 10. A titkos rendőrség tegnap egy magánházban kutatást tartott és ötven katolikus hívőt, köztük több papot letartóztatott azzal az ürüggyel, hogy a házban oltárt és kegyszereket találtak, amelyek mise tartására alkalmasak. A letartóztattakat a vallási törvény értelmében szigorúan meg fogják büntetni. Fegyelmit indítanak Párisban a válópöri szabálytalanságot elkövető hivatalos személyek ellen Páris, julius 10. Párisban nagy igazságügyi botrány tört ki. Az igazságügyminisizté- rium által megindított hivatalos vizsgálat ki-1 derítette, hogy törvényszéki személyek és ügyvédek összejátszottak és súlyos válópöri visszaéléseket követtek el, amennyiben a külföldieknek, különösen gazdag amerikaiaknak válását olyan módon könnyítették meg, hogy a válófeleknek lakóhelyét nem létező párisi cimeken jelentették be és tartották nyilván* Az igazságügymini sz t é riu m két ügyvéd, két törvényszéki szolga és egy törvényszéki írnok ellen megindította a fegyelmi eljárást. Ügyvédek esetenként 5000 frank honoráriumot kaptak. Az 1927. esztendőben a külföldiek nem kevesebb, mint 142 válópert bonyolítottak le ilyen szabálytalan módon a párisi törvényszéken. A német nemzeti szocialisták önkormányzatot követeinek Brüx, julius 10. A német nemzeti szocialisták Brüxben népnapot tartottak, amelyen Knirsch képviselő politikai beszédet mondott. Beszédében szemére vetette a német kormánypártoknak, hogy a legalkalmasabb pillanatot nem használták ki és nem harcolták ki a szudétanémetek autonómiáját az állam keretein belül. Ennek okai azonban érthetők, mert hiszen Svehla a kül és belpolitikai helyzet kényszerítő körülményei következtében kereste a németekkel való együttműködést és hajlandó is lett volna a kiegyezésre^ azonban Krepek ezzel szemben csak azt kívánta, hogy a kormányból távolítsák el a szocialista befolyást és a polgári pártok alakítsanak koalíciót* Ez a politika azonban hibás, mivel osak néppolitikát és nem osztálypolitikát szabad csinálni. A’ szudétanémet nép továbbra is követeli teljes ön- kormányzatát, kő1 teli a német nyelv bevezetését a német kerületekben, a német iskolaügy teljes önállóságát, német tisztviselőket és alkalmazottakat a németlakta vidékek közigazgaásábam Borzalmas robbanás Budapesten Budapest, julius 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma délután két órakor a Gömb-utcában, Stahl Dezső fuvaros pincéjében egy hordó kén robbant fel, amelyet a fuvaros a napokban hordótisztitásra vásárolt. A robbanás irtózatos erejű volt s az öt szobából álló földszintes házat a földdel tette egyenlővé. A romok alól Stahl Dezső feleségének a fölismerhetetlenségig összeroncsolt holttestét szedték ki elsőnek. Nemsokára rá egy ismeretlen munkás holtteste került elő. A következő halott Kaszás István kereskedő volt, aki, úgy látszik, ebéd után látogatóban volt Stahléknál és eközben érte a katasztrófa. Stahl Dezső egyik leányát, Stahl Editet, továbbá Egyed Rózsi csclédleányt súlyosan sebesült állapotban szállították a Ró- kus-kórházba. Ezeken a sebesülteken kívül a pincéből feltörő kéngáztól Dárdai István napszámos, aki a szomszédban lakik és B&rta István rendőr súlyos • gázmérgezést szenvedett, akiket szintén a kórházba szállítottak. A rohanás oka még ismeretlen.
