Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)
1928-07-08 / 153. (1780.) szám
5 1928 fulfas 8, vasárnap. _________________________________________ ?B MEBaKgBgtáaK3OTW^^^^.8kiA^:/fc ^W»g"JBWJMg^rt^JVi,1WWK»aSW»»W«WWBnW»^WWWWWWBBBMWWWWWBBMMWWWWWWI 1 llf aTVSCJnT n Mm« Ml ll«wmm>^ljJ«IMaWMillll JMiaW^tHgJWaag^ A református egyház lajkiáltása a pozsonyi protestáns kongresszuson Balogh Elemér üdwözlő beszédében a cseh protestánsok támogatásét kérte a szlovénekéi és ruszinszkóí református egyház számára — A kongresszus állást foglalt a hitegység kiépítése mellett Poaaony. ifuüiiius 6. (Pozsonyi szerk'eeztifecgüinik- iBől.) tÁ7 lelimiuilit kettős ünnepen: Cárill-M'etód tée Húsz napján llcé't kongresszus volt Pozsonyban. A SsokoiMaban a nyomdászok ' tartották (hja hvanéves jubdteuimiulkat, a Komvent-jutoad evalngeiikus Mzíban. pedig protestáns napot rendeztek. (Pozsony idegenforgalma a két nap állatit nagy volt: a két komgresz- amara iböbbezren jöttek el a köztársaság minden nésaétbűl lés ha imióg hozziáveesziiik a szokásos ünnepi kirándulóikat, azt teliéit mondani, kegy legalább tízezer idegen fordult meg két nap alatt Po- sz-onyban. Az evangélikus háziban csütörtöklön, julius +-tén esbe 7 órakor kezdődött az úgynevezett „protestáns nap.“ A oseihjszlpvákiati evangélikusok ugyanis még 1003-ikl nagygyűlésükön, ellba'tároz- ték, hogy 1928-lban uijíibb nagygyűlést rendeznek Pozsonyban- A nagygyűlést az evangélikus egyházak szövetsége a Koetmické Jednotával együtt rendezte. A csütörtöki megnyitó üíléisen mintegy kétszáz delegátus jelent meg a köztársaság minden részéből. (Prágából Szoucsck József dr. és Hro- nuulka egyetemi, tanárok jelentek meg a csehül orvta egyház képviisel etében. A német ág. ev. egyházat Wehrenpiemnlg gablonai ev. lelkész, a szlovák ág. ev. egyházat Jánoska György dir., a keleti egyházkerület lés Fajnoir Dusán, a nyugati egybázkierület püspökié képviselte. A világiak részéről Vanovite János dr. itnrőcszent márt ont ügyvéd, egyetemes egyháza felügyelő, Simkó Lajos dr. szénied ügyvéd, nj'Ugiati egyházkerüteti felügyelő 'és Klimó Bohuszláv dr., keleti egyházkerü- ■l‘etd felügyelő jelent meg. A református egyház képviseletében Balogh Elem'éT református püspök és Schmiidt Gyula vett részt a kongresszuson. Amerikából is részt veítf a kongresszuson UeiTon oniáhai református lelkész és a kanadai protestáns egyház elnöke is ott volt. ialül iiiüir piispil beszéd© Balogh Elemér ref. püspök üdvözlő beszédet mondott, melyben történeti távlatból tekintette át a cseh és a magyar protestánsok viszonyát és a cseh protestánsok segítségét kérte a református egyház jogos és törvényes követeléseinek megvalósításához. A beszédet, mely a kongresszuson mély benyomást keltett, az alábbiakban ismertetjük: Csehek és magyarok A csehek nemzeti önállóságukat a fehér- hegyi ütközet szerencsétlen kimenetele által vesztették el. Akik ráérnek, kutatták ki, hogy az angolok és a franciák mivel segítették a cseheket a Habsburg-ház ellen. Én csak egy könyveimre mutatok rá: Fedus (sic!) Ungaro Bohemicum, anno sahitis MDCXX. aprili mense Prágáé___ nec non articuli a Sereni ssimo Dn. Dn. Gábrielé Bethlen,-----Tranaylvaniae Principe,' et ordinibus Ungariae unanimi consensn initi. Anno 1620. 18. február. Cosmopoli 1620. Ez a könyv tartalmazza Bethlen és a csehek között történt szövetségkötés pontjait. E szövetségből kifolyólag küldött Bethlen hétezer magyar katonát a csehek segítségére. A csata megnyerése nem Bethlenen múlt, hanem elsősorban magán a pünkösdi királyon és annak ipán, az angol királyon. A cseh szabadság sirját nem magyar kéz ásta! A fehérhegyi csata után A fehérhegyi ütközetet a bécsi körök bosszuállása követte. A kivégzések, vagyonek kobzások egymást érték. A cseh irodalom termékeit máglyán elégették. 185 nemesi törzs, 30.000 cseh család menekült el hazájából, hogy ha már mindent elvesztett, legalább életét és hitét megmenthesse az osztrák kényuraktól. A menekülő cseheket Lengyelország, Szilézia, Brandenburg s még csak Hollandia is szívesen fogadta s e szívesség gyakorlásában a magyarok sem bizonyultak utolsóknak. Bethlen egy egész falu népével felérő ©sehet telepített le Alvincen, Rákóczi György puchoi és lednici birtokain nyújtott nekik otthont. A Thurzó, Illéshásy, Révay, Nádasdy, Nyári, Vizkeletv és más uradalmak is irgalmukba fogadták a cseh menekülteket. A magyarok tehát a szerencsétlenségbe jutott cseheket felsegítették. Mindezt nem magyar történetiró állapítja meg, de nem kisebb tekintély, mint Comenius Amos János. A cseh üldözések alatt a magyarok ro- konszenve irántuk megható módon nyilvánult meg. Az 1632. esztendőben jelent meg Gyula- fehérvárott egy könyv, aminek már a elme is elárulja nemes származását és rendeltetését. „Az wittenbergai Académiának az evan- gelica religiéért számkivetést szenvedő cselt őküez és morváinkhoz küldött vigasztalása, melyet az magyar nemzet üdvösségére magyarul fordított Tolnai István az tekintetes és nagyságos Rákóczy Györgynek, Erdélynek dicséretes Fejedelmének udvari praedicatora.“ A csehek vigasztalása ez a könyv és a mi őseink, véreink tisztessége, embersége. Coneaius és a magyarok A menekülők leghíresebbjei voltak: Comenius Amos János és Drabik Márton. Comenius Morvaországból jövet Nagyszombatban is tartott pihenőt, amely alkalomra összehívta a Nagyszombat vidéki református keresztyén papokat, akik a menekült iránti tiszteletből meg is jelentek a nagy- szombati összejövetelen. Comenius az ő „lin- gua nostrá“-ján kezdett velük értekezni, de nagy meglepetésére azt tapasztalta, hogy magyar papjaink őt nem értik meg. Latin nyelvre fordította tehát a társalgást. így aztán boldogultak s egymást megértették. De Comenius még azt is megértette, hogy egész természetes, miszerint a magyarnak „lingua materná“-ja a magyar nyelv. Drabik tragédiája Drabik Márton cseh-morva atyafi lelkész volt, aki Lednicen (Trecsén m.) telepedett le, ahol reá nézve végzetessé vált jóslásokba fogott, amelyek „Lux in tenebris“ — (világosság a setétségben) cimü müvében jelentek meg. Nem kevesebbet jósolt meg, mint a Habsburg-ház elestél. Egyéb jóslatainak reá visszaható következménye nem lett, de annál több a Habsburg-házra vonatkozónak. A pozsonyi „delegatum judioium“ (vértörvényszék) elé citálták, amely kivégzésre Ítélte. A pozsonyi városháza előtt levő főtéren, a kutszobor mellett vágták le jobbkezét, mert azzal irta meg borzasztó jóslatát, kivágták nyelvét, mert azzal hirdette gonoszságát s leütötték nyakát, mert az hordozta konok fejét. Holttestét feltették a dögszekérre s ki- vitték a városon kívül. Eltemették-e, vagy az ebek falták-e fel, — ma sem tudható. Drabik Mártont Magyarországon végezték ki, _ de nem a magyarok, hanem Bécs szolgái. Drabik a menekült Magyarországon halt meg, mert Bécs bosszuló keze ide is elért, amely ellen a magyar és tehetetlen volt. Amíg Drabik élt, jóslatai, jóllehet Erdélynek kedveztek, a fejedelem előtt hitelre nem találtak, de Comenius utján Hollandiában is elterjedtek, sőt eljutottak a józan Svájcba is, ahol Redinger Jakab zürichi lelkészünkre oly nagy hatást gyakorolt, hogy családját, egyházközségét és hazáját odahagyta s Drabikot hosszú vándorlás után felkereste. Megfordult Pozsonyban, Farkasdon, Komáromban, Ószönyön, Érsekújváron, Esztergomban, Budán, Eszéken. Itt a török hadat kisérő martalőcok miatt irányt változtatva, Lippán keresztül Segesvárra, innét Kővár vidékén át Szatmáron, Kassán, Zsolnán át Led- nicére jutott magához Drabikhoz. A Drabik- kal való találkozás sem józanitotta ki Redin- gert, akit hazatérte után a züricihi kamton a szegények házába internált, ahol elborult elmével végezte be életét. x Huszitakapcsolafok Nem jártam utána, hogy a Csehországban járt magyarországi tanulók névsorát összeál- litotta-e már valaki, ami ha megtörtént, teljesebb áttekintést nyújthat, mint az én adataim. Tudott dolog, hogy a huszitizmust Magyarországba, pontosabban Bácskába és különösen Szlavóniába Prágában tanult magyar ferenerendi szerzetesnövendékek hozták, A müncheni és az Apor kódexben őrzött nyelvemlékeink is ilyen szerzetesektől származnak. Ennek a huszita irányzatnak kiiMására Kapisztrán János társa, Márkiai Jakab vállalkozott s azt oly kegyetlenséggel végre is haj-, tóttá, hogy a még élve maradt magyarok Erdélybe menekültek. Márkiai Jakab utánuk ment. Célt ért, — a magyart kipusztitotta, — aki még közülök futhatott, ment Moldvába. — E moldvai huszita magyarok irodalmi emléke az első magyar bibliafordítás. Szenczi Molnár Prágában A cseh—magyar kölcsönhatárok sorozatában még ismeretlen adat a következő: Szenczi Molnár Albert Heidelbergből hazatértében Prágában is megfordult s meglátogatta Hoddiegovai Przech bárót, akinek fiai magyar nevelő (Filiczki) felügyelete alatt tanultak Heidelbergben. Przech báró örömében Szenczi Molnár Albertét megvendégelte s megajándékozta Nudozierinus Benedek Lőrinc 1603-ban megjelent cseh-latin nyelvtanával. Nem állapítható meg, hogy Szenczi Molnár Albert megtanult-e csehül vagy sem, de az tény, hogy ezt a könyvet megbecsülte. Hagyatékának töredékei közt találtam a könyvre Vasmegyében. Batthány Boldizsár, a Párisban tanulmányúton volt németujvári földesur, a dunántúli református keresztyének pártfogójának ( felesége Popéi (Lobkowitz) Éva csehországi származású volt. Hagyatékában megtaláltam a králici Bibliát is. Ugyanott van Szenczi Molnár Albert feleségének német Bibliája is, amit valószínűen az énekböltő ajándékozott Batthány Boldizsámének, amikor „a bíklio- thekát Németujváron íelhányta“. lm a kralici cseh Biblia megbecsülése magyar főur udvarában. , Későbbi kulfturatfalékob Megállapítható, hogy 1728-ban Felső Ma- nyarországon, tehát a mai Szlovenszkó és Ru- szinszkó területén két szlovák református egyházközség volt. 1914-ben ezek száma 8-ra emelkedett, (400%) ugyanakkor a magyar református gyülekezetek száma mintegy 43 százalékkal fogyott. Annyi tehát bizonyos, hogy a szlovákokat nem magyarosították el. Nem közismert tény, hogy a morva kommunisták hazájukból kiüldöztetve Magyarországon találtak menhelyet. (Pl. Nagy Lévárd, Szobotist, Pritresd stb.) Itt békesség- ban éltek s dolgoztak. Békés együttélésüket egy német utleiró tanúsága szerint más nem zavarta meg, minthogy „es war nur manch- mal ein Streit unter ihnen um einige grösse- re KnödelJ* A magyar nem bántotta őket. — Utódaik ma már nem kommunisták. Nyelvüket már teljesen elhagyták. De németből nem mavvarrá lették, hanem szlovákká. E tényből bajos volna magyarositó törekvést megállapítani. Tudjuk, hogy II. József türelmi rendeletet adott ki, megengedvén s megszabván, hogy alattvalói mely vallást követhessenek. Azok a csehek tehát, akik titokban megmaradtak a cseh-morva atyafi egyház hívei, most legnagyobbrészt nyíltan református val- lásunak vallották magukat, mert cseh-morva atyafi-egyházat a türelmi rendelet nem ismert el. Lelkészekről is kellett tehát gondoskod- niok. Eleinte szlovák ág. h. evangélikus papokat szereztek, — de ezekkel nem boldogultak, s hosszú tudakozás után Sárospatakhoz fordultak, ahonnét csakugyan kaptak olyan református ifjakat, akik elszánták magukat, hogy hitüket a csehek között ápolják és hirdessék. Bár szeretném a mintegy 160 névből álló sorukat közölni, de idő hiányából nem tehetem. Magyar stipepafipaen szleváit igeförtfeföknek Megtaláltam azokat az okmányokat, amelyek bizonyítják, hogy a mi református magyar őseink 1759-ben stipendiumot gyűjtöttek, hogy annak kamataiból szlovák szegény tanulók iskoláikat végezhessék, s vizsgákat letévén, a szlovák gyülekezetekben szlovák anyanyelvükön hirdethessék Isten igéjét. Ez okmányok náloin közlésre készen állanak. Az is tény, hogy a Cseh és Morva-országi tanulók nem szerettek osztrák-országban tanulni, hanem inkább átjöttek Magyarországra, még pedig az ág. b. evangélikusok • Pozsonyba, (pl. Palacky) a reformátusok meg Kecskemétre. Nem használható fel a magyar nemzet kissebbitésére, hogy ezek közül a cseh és morva tanulók közül sok Magyarországon maradt, s nem ment haza Csehországba. Bizonyosan voltak, akik szerették őket, s a cseh ifjak ezért a magyar szerétéiért hálásak voltak. A protestánsokhoz lm, az elmondottak a magyar mellett szólnak. Nem bántotta a magyar a csehek — Miért is bántotta volna, hiszen az osztályos tái'sa volt az zsarnokság alat' szenvedett sok százados szenvedésnek. Most, hogy az osztrák zsarnokság elmúlt, nyugodt lélekkel várhatjuk mi magyarok, hogy a csehek visszaemléfelDépeke és kombinált sor trágyázásra és henger- és kanálrendszer szerint egyszerű ÉtipÉial szállít Mii Pracaer, BoüÉlce a. L vetőgépek és mütrágyaszőrók különlegességi gyára. - Kérjen árjegyzéket és információkat keznek a múlt tényeire, s a magyarokkal már csak ezek alapján is, még ha az alkotmány, szelleme nem rendelné is, igazságosan és méltányosan, hálás szívvel fognak bánni. Ezért, s ezek alapján én is tisztelettel kérem a szlovenszkói és ruszinszkói református egyház nevében e gyűlés prágai tagjait, hassanak oda, hogy helyzetünk enyhi-: tést, kérdéseink jő megoldást nyerjenek. Hassatok oda, hogy egyházi törvényeink szentesítést, honosság nélkül gyötrődő lelkészeink, tanítóink és testvéreink honosságot nyerjenek. Lépjetek közbe, hogy saját lelkész és tanítóképző intézetünk, s minden egyéb szükséges iskolánk lehessen. Adassátok vissza kisajátított egyházi földeinket, s állítsátok meg azt a törekvést, hogy ezentúl még több kisajátittassék. Ahol pedig földet osztanak a szegény embernek, hadd kapjon abból a szegény magyar is. Elég baj már is, hogy II. Rákóczi Ferenc birtokából 200,000 hold francia tőkepénzesek kezére jutott, holott a franciáknak saját hazájában sok művelés alatt nem levő földje van. Az Isten titeket úgy áldjon meg, ahogy ez és egyéb igaz, méltányos és törvényes kívánságaitokat a ti prágai testvéreiteknél és hatóságaitoknál támogatjátok és megvalósításra juttatjátok. A kongresszus tanácskozásai A >megnyí<hki Hvamadte tanár biiíbOíai magyarázatot tanított 'ás rövid imádságot mondott, ami után az énekkar Kai tér Lajos dirigálása mellett énekelt. Utána a delegátusok egyház/uk üdvözteBét 'tolmácsolták, majd a kongresszus üdvözlő táviratot küldött a köztársaság eiltnökének. Este 9 órakor a megnyitó ülés véget ért. Másnap, pénteken) délelőtt 9 órakor, az evangélikus nagytemplomban istentisztelet volt, amelyen töbfeezer főnyi közönség vett részt. Különösen Trenosfén- Nyálra- és Zemplén-megyéből .jöttek el többen nemzeti viseletben, ami tarkította a pozsonyi utcákat. Az 'istentiszteletet Sehusfcer po~ débrádi lelkész végezte Fajnor püspökkel, az áldást. Jánoska püspök osztotta, míg az öltérezolgá- latiot Brobnv János lelkész tartotta. Délelőtt fél tizenegy órakor a városi színház előtt ünnepség volt, * amelyen Jánoska püspök, Szóursek dr. tartottak beszédet, amui után a gyülekezet három nyelven 'elénekelte az „Erős várunk nekünk az Isten“ kezdetű éneket. Csütörtökön este a kis evangélikus templomban magyar istentisztelet volt, amelyet a komgresz- szus magyarajka delegátusai számára, Emctreffy János ateószelií evangélikus lelkész tartott magyar szenfbeszéddel. A német istentiszteletet ugyanekkor a nagytemplomban Wehren pfennig gablonzá lelkész tartotta. A pénteki nap folyamán az egyes alosztályok üléseztek. Az első alostóálybau a keresztény hit egység© címen Ruppeldt Fedői* zsolnai ev. lelkész és Hromadka dr. voltak az előadok. A nyolc pontból álló határozati javaslatot, amely a keresztény hit egységének kiépítését célozza. Kuszy Emil losonci evangélikus lelkész módosításával elfogadták. A második csoport a „Kerésztlényeég mint a személyes élet alapja" címen ülésezett, a harmadik óis negyedik ifjúsági problémákkal foglalkozott. A 'konrrrenzus az elhunyt Zoch Saraim utódává ,.jr cTvVieaik szövetsége elrölk ^'é Sznuesek József dr. prágai szeniort (püspököt) uHasz- totto. Pénteken délben a ligeti kávéháziban 700 -terítek es bankettel fejezték be a két napos kongreszSZUiS'L
