Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-27 / 169. (1796.) szám

A PRÁGAI MOZIK )SORA ADRIA: A nyomorultak I. rész. (Hugó V. regénye után.) FLÓRA: Szünet. HVÉZDA: Hat dinamit-töltóny. (Richárd Diek.) JULIS: A nagy város gyermekei. (Mary Paudler és Harry Liedtke.) LIDO éa LUCERNA: Szünet. METRÓ: Anastasia Pawlotvna, a hamis nagy­hercegnő. OLYMPIC: A vén bűnös szeretői. (Ylasta Burian.) SVÉTOZOR: Scaramouche. (Alice Terry és Ramon Novarro.) Jenny Goi dér, Paris legtündöhlőbb revüesiltaga Löwensteint követte a halálba 53^“ T. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe! Magyar*, olasz és lengyel vízumok, illeg­ve utlovelek meghosszabbítása végett mél­tó itassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- lava, G r ö s z 1 i n g-u. 36. I. címre bekül­deni. A többi- államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: KfljT* Praha, II., Pánská 12. 111. eszközli. A két kifinomult kultúrája lélek különös barátsága — A leg­szebb párisi revüszinésznő halálának megindító titka Sinoss A. Gyula 75 éves Kassa, joiilHtuis 26. (iKtassad szerkesztős égünk fie- Mforntfellteailtlélsiel) Ujjiiallinaifiüirteidlii tluszikuJlJámuJmlálbiain, oseinidleis •vülaseja/V'oaDulllte&glbiain ümimeptel'tte 'tteigtntap isaü- Otettlésténieík 75 éivies évtfoiriö’u'tióijélt Siiposs A. ■Gyula kasasi gyáros, a tosttaii keaiesikieidlellkm iéB liparika- leaisgaii gíylámots, ei sktaissiaíi loenes'kieid'eillmii és dipainkia- Gyiullla a Szepeesiéiginoll iKiaisisána és imlilnit a váinots liieig- Ihüibib és üegta'gá'Pisíaiblb polgára .íetjMlt k)L ölléník köz- éfllelili. lés kjöngiaizdtaságti teviélkeín:yBéigie!t. Több mlilnit (negyven évein ált vofltt tagja a vóirioistL képviilselllőíies- Iriiilletinielk iéts n köailgatzgiaiMisii ibiiaolíllisláginiaik. JPasomilió itíiötn át •vlólllt tagija a ikieineisikeidieillmii és tiiptairfeaimairá- mtalk, aimieftyinielk éllléin tmáefléil éivtiiaeJdlig áJllllottJt. Miitalt gyárcB iulilHöir*ő raumlkiáit vtéigzefiit ia kiötősaövőitpiaff nneg- b'0in:0Öiltás!a (Herén. Ea tailiállt leflliömeinéísne cisoipoirtlbiiz- feii ‘ék ESiidileOlőiadióli ahieigbiiizaliláiaábiaih. aB 1885. 'évii és m 1898. 'éívli IbiudápeB'lri. otrszágios kiáMilitásoíktOűi, Or- saálgioe vonalikozláBOÍklbiain. ds mgyirialbeosüöit ikiözigiaiz- diasiálgli tevéíkieiniytelégiélniefk lefemieiriélsielklélrilt toéisőbb kie- ireisik®)d'ei!lmli ta(ffi\iceoBriJ3lk é9 több ■oinszáigioB giaizidiaságli Itesíiüillet tagjjiámialk raevenilék (léi. A kassaii vtáflMiaitloik egész somátaialk lilgiaizgtaitíásábain vfi'llt vezető <ée liináinylilbó szerepeit. A a litnodiaflloinnmiaíl its íoigiliaJikioiaatit és f'inilia- üiaibfo évéiben több flöassali tapéták voÜJt -edleivetn. 'hoiliüu, fceidlvedlt imuinkaiiiáirtsa. Aiz áfemfardiutait után viesza- vomiulílt a (köaáleilti tievétoemyiségltlől és o&upáin miirat a rőimiaá kaitoflhlms egyházközség eiliniöke váiiMit egy idleJig líuinkdiióit. Újabban éhtől dis Vifetsziaivioníuilit, die magjával vilibe lazít a köaífezdtelieitét lés szieiréiietét, aime- liye-t eoteoíMadtu ‘émtiéikies imiuinkájáviaíl uniaiglábialk ikíirvü- voittt.” iA irditlkia jübiiUleiuimoit fclipoiss A. Gyula a öl'eigiM- rjeeebb liesitt és szélleimli íriifeseségbén érlíie meg. — Geduly Henrik püspök negyvenéves lelkészi jubileuma. Nyíregyházáról jelentik: Geduly Henrik, a tiszavidéki evangélikus egy­házmegye püspöke, akit szoros rokoni szálak fűznek Szlovenszkóhoz, most ünnepelte lelké­szt működésének négy évtizedes fordulóját. Ez alkalommal az egyházmegye közgyűlése meleg ünneplésben részesítette. — Harmsworth ebédet adott Rákosi Jenő tiszteletére. Londonból jelentik: Esmond Harms- worth hétfőn este a Nortchliffe-házban a Daily Mail palotájában ebédet adott Rákosi Jenő tiszte­letére, amelyen a Daily Mail szerkesztőségének számos tagja vett részt. A vendéglátó házigazda pohárköszöntőjében mint a magyar újságírás great old manjét üdvözölte Rákosi Jenőt, aki a magyar zsurnalisztika legkiválóbb erényeit testesíti meg. Az angolok pártkülönbség nélkül semmit sem tisztelnek jobban, mint a hazafiságot s Rákosit ebben a tekintetben is példaképnek tartják. A jövőben is törhetetlenül fognak harcolni Magyar- ország igazságáért és ebben a harcban tisztelettel üdvözlik kiváló magyar fegyvertársukat, Rákosi Jenőt, Rákosi válaszában hangsúlyozta a toll óriási hatalmát, amelyet a modern újságírás kép­visel s amelynek elsősorban a szabadság és fel­világosodás szolgálatában kell állania. A magyar nyilvánosság nevében mondott köszönetét Rother- mere lord vezérkarának a magyar nemzet érdeké­ben folytatott küzdelmükért. Harmsworíh ezután a vendégeket körülvezette a Daily Mail palotájá­ban. — Papi jubileum. íleteőzjeíIUlőnőd iigjiáik: Horváitlh ÍBéüia tfletoőffleidőli pllélblálmos vaeáirtn'aip üinirueipellllie láfl- dtozó papságénak ötvenéves juMieiuiméit, tainueilyefn ozeinelííeffieü vett részit ia «®i!nimia)gyair község (lukoBsiá- gja lés a Haélííkiői jiáriáis egiéisz liinibellüliigenióiiáj-a. A hely- toeüli cte a viildiélkiről 'egybegyülllt hiiveik, a kenillllettli papfiáig, a rokonság, irégti SBltajgiyiar imódcun ölitiöziöitlt vdíléilyieík, miájszmaigyofe, fe'héribe ölltözlöllt 50 fkoiszorus illeányikia kteéilbélc a íjuibliH'áinigt míz "ez aOllflaílloimina íkió- RZíiitieifit 'lálbotri oilitáuihoz, ahod aiz airanyimiise keizidieltjéin a jiubiifllájnlfi iteöNöriaocse, JLorviáltJh. Riezfiö imlaigyiHiriou*- pzágii lefíptemefi-pOlóbáinjofi imiomdialit öeizmlKbicisiziédiet. HVÍiaijd Haffil'er Káílimán lliuíkiainiéinijiei lefipemas fcOlolMaisiti^. 'tiauiso'h. Pád apofiltolili. adimliiniiisrZtináffioinnialk a jiulbilMmw- ’hots liimtt gyöPiyöinü üídMöaJl/ő i)ievefl!éil. A piüspiöik ieiz flilíkailionriíbófl ájz fnnainym-it=iéis piÖSbániost «aep;!swiók:i 'lia- máx*0fí«á nevezliö !k)i. Miifee iaJlta(tlt Gaydáir demdinió «s Gtaljdálr Jietnlő IktíltHíaMőein. raenvetzelül «(!lkia(!lm)i idiafflátridláya émieíflólit:. ftzJe-n’ítimlifie ulHám (kJöiWibléeiZtieik m üidvözilléisielk a plli'lbá'nriáp. Az liidtvtözJI'őik fioiüálbam voillbaflí: e\ k«einü- Oletli jyaifwág, a IklálkQüőii jáiríáfiii fhJíivialtlaíl nifiv''(bein Ma- Wániilk ÍPáll1 íjáiráKfőniölk, « íjálnáNbiitPÓfeiájg, orz üdül.'uniti iltun.- fedliigyieiló, » itám/ilíiősáig, a Iklözwé'g és m W/iolllaiSBlélk. IMlmjd fizéfTiteri'lílólkefi iklöziebód « uitiáina niz nwkjcdláfi .gyer- mekielk. affitoHimü Rzii)njá(tl/'lkia lübvollkif.’Meitlt. xx \x uj sorsjáték IL orztályálioz rendűi­déi jen azonnal sorsjegyet az ismert Uránia- Bankhúznál, Níw6 Zámkyhan. / Paris, július 26. A Löwenstein-tragédia mögött lehullott már a függöny, a kifürkészhetetlen ha­lállal távozott bankár testét, amelyet ragadozó ha­lak összerágtak a tenger vizében, felvetették a hullámok s azóta már el is temették a legnagyobb csendben. Mégis, a tragédia még mindig felkisert, ugv látszik, a csodálatos életet megfutott fezőr. aki — egy emberi felsőbbrendűség hitével — hul­lákon gázolt keresztül céljai felé való nyi'egyenes útjában, arra rendeltetett, hogy halálában is ma­gával rántson a megsemmisülésbe egy virágzó emberéletet. Néhány héttel ezelőtt Parisban öngyilkosság­gal vetett véget fiatal, gyönyörű életének Jenny Golder, Parisnak Mistinguelt mellett legragyo- gőbb revüesíHaga. A titokzatos öngyilkosság, amelynek okát sen­ki sem tudta s mindenki pillanatnyi lelki de­presszióval volt kénytelen megelégedni, feltű­nést keltett, de a világ egy másik nagy halottal volt akkor el­foglalva: Löwensteinnal. A két titokzatos halál­eset egy időben történt, Jenny Golder néhány nap­pal a bankár utolsó repülőutja után nyitotta ki lakása gázcsapjait, de még a legszemfülesebb ri­porternek sem jutott eszébe a két •>gymásx*a kö­vetkező öngyilkosság között összefüggést szima­tolni. Jenny Golder, a párisi ég Keleti csillaga úgy tündöklőt! néhány év óta a világ fővárosának a transzparenseiben, mint a legboldogabb, legna­gyobb kultúrájú személyiség, aki gyönyörű laká­sa magányába vonul vissza' hojnalönkiid, amikor fáradtan kihunynak a városi éjszaka tüzes szemei. Senki sem tudott semmit az imádott Jenny .magánéletéről, a botrány sarát soha sem lehetett ráfröceserueni, tiszta és hideg, magányos és titokzatos volt Jenny Golder élete, amely Paris forró forgatagában úgy hatott, mint egy mindenkit megszégyenítő már­ványoszlop. Mikor Jenny Golder hidegen szikrázó csillaga időelőtt lefutott a párisi égről s fekete meteorkő- vé hülve egy dísztelen koporsóba hullott, összesen tizenhárom ember vállalkozott arra, hogy megadja neki a végtisztességet. A barátok és a barátnők, akik sohasem voltak Jenny Golder iránt baráti Szívvel, azon nyomban elfelejtették, mihelyt nem kellett már számolniok vele. Napirendre tértek a dolgok felett s uj szen­zációk után néztek. Akadtak mégis, akik kutatták Jenny Golder halála okát s mivel hűvös és hozzá­férhetetlen volt életében, annál könnyebben fér­tek hozzá halálában mindenféle mendemondákkal. Valamelyik bulvárlap kisütötte, hogy Jenny egy egyszerű bolti inassal folytatott ereken keresztül viszonyt s ennek a különös liezónnak a körülményei ker­gették a halálba. Aki azonban csak egyszer is látta fellépni ezt a szinte már morbiddá kifinomult kultúrájú nőt, egy pillanatig sem adhatott hitelt az alacsony ösz­tönökre építő híradásnak. A bulvárlap híradása szétpukkadt az emberek megbotránkozásában mint egy szennyes szappanbuborék s még mindig nem lebbent fel a függöny a titok felett. Ekkor valaki, aki közelállód az elhunythoz, talán, hogy véget vessen az aljas mendemondá­nak, egy társaságban felfedte a titkot. Kiderült, hogy Jenny Golder még évekkel ezelőtt, amikor Berlinben vendégszerepeit, megismerke­dett az ott időző Löwenstein bankárral. A finom műveltségű reviiinüvésznő s az ugyan­csak mély kultúrájú bankár hamarosan felis­merte egymásban a másik értekét s elszakít­hatatlan barátságot kötöttek. így került együvé a pénzvilág és a rivalda két legragyogóbb csillaga. A két nem mindennapi ember barátsága szintén nem volt mindennapi. Senkinek sem volt szabad tudnia ismeretségükről egy-két beavatott bizalmason kívül és senki sem sejtette, hogy kit hoz és miért száll le á. le bourgeti repülőtéren a nagy luxus-re­pülőgép, amely Briarratzból érkezik heten- kint. Az igaz barátság szálai fűzték egymáshoz a két embert életükben s a láthatatlan kötelékek oly elszakithatatlanok voltak, hogy a halál sem tudta azokat eltépni. Amikor Jenny Golder barát- za haláláról értesült, egyetlen jajszót sem ejtett. Csak igen csöndes lett, a szokottnál is csöndesebb. S egy nap. amikor már minden reményt fel kel­lett adni, hogy a bankár esetleg megkerül, kö­vette barátját a halálba. Marseille, julius 26. Talán az arany tragi­komédiájának kellene nevezni az alább követ­kező történetet, amelynek nem mindennapi csattanója amellett bizonyit, hogy a pénznieg- rontja azt, akit a varázsa egyszer megejtett. Titokzatos fluidomnak, bűvös delejnek elke­resztelték már, a leggyakrabban az ördög büvszerének átkozták el azok, akik megéget­ték magukat tüzes lángjain. Az alábbi törté­net szolgáljon bizonyítókul, hogy nem ok liij- ján kapta száz nevét a pénz. Marseille-ban évek hosszú som óin nyu­godtan éldegélt egy Constance Balmont nevű negyvenötéves özvegyasszony, aki sorsával megbékélten csekély nyugdijából tartotta fenn magát, azonkívül fehérnemüfoltozást is vállalt. Szomszédain kívül senki sem törődött vele, senki sem tudott róla, a szegény asszony bele- szokolt élete vágányaiba s azt hitte, sok fordu­latot már nem hoz neki az élet. Néhány héttel ezelőtt azonban váratlan esemény zavarta meg életét, Balmontne még hónapokkal ezelőtt vélet­lenül vásárolt egy sorsjegyet s azután majd­nem megfeledkezett róla, csak amikor az új­ságból a sorsjegyhuzásról értesült, vette ismét elő. Ekkor kiderült, hogy az egymillió frankos főnyereményt ő, a szegény külvárosi foltozóasszony nyerte meg. Éltől a pillanattól kezdve éles fordulatot vett az asszony élete. Vége szakadt megelé­gedett nyugalmának, búcsút mondott, magá­nyának. Rozoga ajtajának kilincsét egymás kezéből ragadták ki az újságírók, fényképé­szek, filmoperatőrök, akik mind a szenzáció kedvéért ostromolták az addig ismeretlen líalmontnét. Mindenki arra voit kiváncsi, mit fog kez­deni a rengeteg pénz birtokában, hogy fog ezentúl lakni, hogy fog öltözködni, hol fogja a nyarat s hol a telét tölteni ,.. Az újságok tele voltak a nevével, a fényképével, hasábos cik­kek jelentek meg róla, a mozikban a vászon­ról vetítették az egyszerű asszony képét. Mind­ez azonban csak a kezdet volt. Mert nemso­kára megindult hozzá a koldusok, kéregetök egész professziója, ; a levélliordó naponta garmadával helyezte asztalára a segélyért könyörgők alázatos Írá­sait. Azután a bankárok indítottak papiros- háborút ellene, mindegyik fölajánlotta egye­dül megbízható szolgálatait, majd a h á za&s ágk ö z ve titok raja tett nála disz­krét látogatást, végül pedig ünneplőbe öl­tözött kérők kopogtak be szerényen az öz­vegy ajtaján s a társadalom minden rétegét képviselő vő­legényjelölték mindegyike örök boldogságot helyezett kilátásba az egykori foltozóasszony- nak. A szerencse forgandó kerekétől elraga­dott asszony azonban elővigyázatosan látott hozzá uj életének a berendezéséhez. Nem vette meg sem a felajánlott földbirtokot, nem vásárolt sem fogatot, sem automobilt, annál kevésbé, mert a főnyereményt még úgysem kapta kézhez. Csak annyi fényűzést engedett meg magának a nagy összeg reményében, hogy más, tágasabb, rendesebb lakásba költö­zött, de anélkül, hogy uj dinét hátrahagyta volna. Meg akart szabadulni ugyanis a kelle­metlen kiíinevelőktől, azonban ez nem hasz­nán, mert uj tartózkodási helyén is hamaro­san felkutatták a háborgatok. Végül is kiköltözött a vidékre s ogy eldugott fa­lucskában rejtőzött el „jóakarói*4 elöl. Ili vár la be a főnyeremény kifizetéséi, amely a nehézkes hivatalos apparátus lassú mozgá­sa következtében egyre késett. A napokban végre bekövetkezett a nagy nap. Hivatalos Írást kapott az asszony, hogy a marseillei adóhivatalban felveheti a neki járó összeget. Elsietett a hivatalba, ahol legnagyobb megdöbbenésére „cdik“ 550 ezer frankot számoltak le a kezeihez. Az asszony elképedt s megkérdezte, lmgy miért nem fizetik ki neki a többi 450.000 fran­kot is. Ekkor azt a felvilágosítást kapta, hogy] sorsjegynyeremény törvényes levonás alá esik és pedig 45 százalékos levonást esz­közöl az államkincstár. Az asszony úgy érezte, hogy rutul becsap­ták, élete boldogságától fosztották meg s a kapott pénzt markába gyűrve, elsietett újon­nan berendezett lakására. Itt mély töprengés vett rajta erőt. A szegény asszony nem tudott attól a gondolattól szabadulni, hogy az emberek, akik először millióval lepték meg, hogy azután csak a felét ad­ják meg, alacsony játékot űztek vele, más­részt pedig annyira megszokta már a nagy vagyon gondolatát, hogy még aznap felakasztotta magát. Mire rátaláltak a szerencsétlen, a pénz ördögétől megszéditett asszonyra, már halott volt. Az eset óriási feltűnést keltett, azonban a csodálkozást hamarosan elnyomta egy szá­raz statisztikai szám, amely kimutatta, hogy a hasonló esetek egyáltalában nem tartoznak a ritkaságok közé. Pezsestsr mms rendüsiwiiü Missiiiíse Pozsony, julius 2&. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Pozsony város képviselőtestülete ma délután 3 órakor rend­kívüli közgyűlést tarlóit. A közgyűlés, ame­lyen Okának Lajos polgármester elnökölt, nyá­ri hangulatban folyt le s ennek megfelelően az egyik városatya lvetette kabátját és ing­ujjban balgatta végig a közgyűlést. A köz­gyűlés elején Reisz Gyula dr. anna javaslata került tárgyalás alá, hogy a közgyűlés bizr zon meg egy ellenőrző' bizottságot, amely Po­zsony város gazdálkodását ellenőrizze. A ja­vaslatot a képviselőtestület elvben elfogadta, de egyelőre kiadta a szakbizottságoknak. A napirend következő pontja volt Pozsony vá­rosának csereüzlete a földbirtok-hivatallal. Po­zsony városának ugyanis a földbirtokhivatal1 felajánlott egy bizonyos felparcellázott erdő­részletet cserébe a Szőliősi-ut elején lévő hétezer négyszögölgyi nagy fatelepéért. A telepen a föidbirtokhiivatal minden bizony­nyal lakásokat akar épiíeni cseh kolonizáeiós céllal. Forster Viktor dr. keresztényszocialis­ta párti képviselőtestületi tag nem egyezik bele a cserébe, mert a keresztényszocialista párt a magántulajdon sérthetetlenségének alapján áll és nem tartja ildomosnak, hogy Pozsony város egy ilyen, a földhivatal által le­foglalt terület cseréjébe menjen bele. A város vegye meg a tualjdonostól és ne a földbirtok- hivataltól a szóbaníorgó területet, ha ez elő­nyösnek mutatkozik és a földhivatal pedig ve­gye meg a várostól a Szőliősi-ut elején lévő telket. Reisz Gyula dr. szerint a csere na­gyon kedvező és ezt a kedvező alkalmat nem volna szabad elszalasztani. Okánik polgár- mester is ajánlja a közgyűlésnek, hogy fo­gadja el a tanács javaslatát. Sípos Leó dr. fel­szólalása után a közgyűlés el is fogadja a cse­rére vonatkozó ianácsi javaslatot. Ezután a városi tanács javaslatot ter­jesztett elő, hogy a Dornkappel dűlőben 250 olcsó parcellát bocsássanak rendelkezésére a lakásuéíkülieknek. E tárgynál felszólalt Sin- ger Jenő kommunista tanácstag, majd Uker Géza keresztényszocialista képviselőtestületi tag, aki szintén pártolja a javaslatot, hangsú­lyozta azonban, hogyha a város újabb par­cellákat ad a szegény embereknek, akkor ne csupán a kommunista Önsegélyző-egylet tag­jai kapják e telkeket, hanem olyan szemé­lyek' is, akik egyénileg érik ezt. A közgyü- Jyek is, akik egyénileg kérik ezt. A közgyü- lapunk zártakor még tart. — Nem szüntetik meg teljesen a kassai Iá li­lát. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Híre járt annak, hogy a közigazgatási reform bevezetésével kapcsolatosan a kassai táblát is megszüntetik. — Úgy értesülünk, hogy kormánykörökben most az a terv merült fel, hogy a pozsonyi fötörvény.szék létesítésével nem szüntetik meg teljesen a kassai táblát, hanem Kassán meghagyják a pozsonyi fő- törvényszék keletszlovenszkói osztályát, a. ruszin- szkói ügyeket azonban elviszik a kassai táblától, mert Ungváron külön főtörvényszék létesül. — Halálozás. Nagy Béla őr. nyugalmazott me­gyei és munkásbiztositó orvos 7S éves korában Kassán meghalt. — Szöveicsaló garázdálkodik a. uyiíramegyei falvakban. Nyitrai tudósítónk jeleid Magyarsokk és Tornőc községekben az utóbbi napokban egy fiatalember, aki egy brünrti szövőgyár képviselő­jének adta ki magát, részletfizetéses rendeléseket veit fel, miközben kisebb-nagyobb előlegeket is zsebrevúgoit. Mivel a megrendelt áru nem, érke­zett meg. a becsapott rendelők Gljeleutést lellek a csendé'": ‘gén, amely körözölev-dot adott ki az is­meretlen csaló ellen. Eddig buszunkéi esetben ál­lapították meg. hogy a csaló elől-'geket vett fel a hiszékeny rendelőktől. xx Fiuinjcrnátus, Kosice, Komemkého 6. Kívánatra prospektust küld. 1028 julins 27, péntek. Felakasztotta magát sg,y szegény ioltozóasszony aSötötti elke­seredésében, meri levontak cs miiliós főnyereményéből Egy szegény marseillei ioltozóasszony végzetes kalandja a pénzzel — A millió csak átkot kozott az asszonyra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents