Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)
1928-07-22 / 165. (1792.) szám
érkeztek, mert a kormány cenzúra alá rétté a külföldre szóló táviratokat. Lisszabon, julius 21. (Hivatalos jelentés.) Tegnap este forradalom tört ki. A kormány jelentékeny csapattesteket koncentrált a főváros közelében. Egész este sürü ágyúzás hallatszott. A helyzet rendkívül komoly. Varsó, Július 21. Amint a rilnai lapok jelentik, a litván hatóságok a lengyel—litván határon rendezendő idei lengyel hadgyakorlatokkal kapcsolatban elrendelték a teljes hadi készültséget Jeziorosy határhelységbe egy tizenkét repülőgépből álló litván osztag érkezett Kovnói jelentés szerint Voldemaras miniszterelnök a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy a lengyel manővereknek a litván határon való megrendezése a litván államnak hallatlan provokációját jelenti. Ebben az esetben Litvániának megfelelő ellenrendszabályokhoz kell nyúlnia. Belgrád, julius 21. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Radics István tegnap Zágrábban egy banketten mondott toasztjában kijelentette, hogy a horvátok megértek már arra, hogy önmaguk kormányozzák magukat. Az elmúlt tiz esztendő harcaiban — úgymond — szereztek annyi tapasztalatot, hogy önállósulhassanak. Hodzsks kormányalakítási nehézségei Belgrád, juil'ius 21. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Azok a politikusok, akikkel Hadzsics tábornok eddig a kormány alakításáról tárgyalásokat folytatott, nagyrészt valamennyien a semleges munkakabinet létesítése ellen foglaltak állást, mert a meglévő kompakt parlamenti többségre való tekintettel a válság megoldásának kulcsát csak egy parlamenti kabinet megalakításában látják. Ezek után azt hiszik, hogy Hadzsics tábornok vissza fogja adni a királynak kormányalakítási megbízatását s a demokrata politikusok valamelyike, esetleg Davidovics, a párt vezére, vagy Marinkovics külügyminiszter kap majd megbízatást a koalíciós kormány alakítására. Az uj kabinet előreláthatólag őszig elnapolja a szkupstinát, azután keresni fogja a megegyezést a demokrata—paraszt koalícióval. Ezzel szemben Hadzsics tábornok a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy tárgyalásait tovább szándékozik folytatni. Bukarest, julius 21. A nemzeti paraszt- párt a román kölcsön ügyében proklamációt bocsátott ki, amelyben annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a kormánynak nem sikerül a külföldi kölcsönt és a valuta stabilizálását végrehajtani. A proklamáció megismétli a pártnak a kormány elleni vádjait és újból hangsúlyozza a kormány visszalépésének szükségességét. A proklamáció azt is bejelenti, hogy a parasztpárt továbbra is ennek a célnak elérése érdekében folytatja akcióit Az opiánspirteü Inti népszövetségi döntés álfitia- m HHuw riigél Berlin, julius 21. (Saját tudósitónk távirati jelentése.) A szociáldemokrata Vorwárts esti lapja, az Abend tegnapi számában hosz- szabb cikkben foglalkozik Bratianu román miniszterelnöknek a bukaresti minisztertanács legutóbbi ülésén elhangzott kijelentéseivel, amelyek szerint Románia már lekötötte a külföldi kölcsönt. A lap ezzel kapcsolatban többek között a következőket. Írja: — A román külföldi kölcsön perfektuálása után most már nyilvánvaló, hogy mik voltak azok a titkos erők, amelyek a népszövetség hatalmait arra indították, hogy revideálják márciusi álláspontjukat és engedjenek a román álláspontnak az optánsok ügyében. Ez a titkos hatalom a bankárok voltak, akik a román kölcsönnel kitűnő üzletet csináltak. Ez az üzlet elmaradt volna, ha a legcsekélyebb kétség merült volna fel abban az irányban, hogy Magyarországnak talán mégis csak sikerül a román kormánnyal szemben támasztott kártérítési igényeit az optánspör során érvényesíteni. oeutralizmus védeilmezőineik csaptak föl. A csehszlovák állaim egyes intézményeiről is elun Ondija a maga önálló véleményét a prágai Károly-egyetean tudós tanára. Az 1921. évi népszámlálásról kereken kimondja, hogy azt megbízhatatlannak tartja. A flöldfhint ökreiorm egyik célja szerinte a németek és magyarok földiben gyökerező hatalmának meggyengítése volt éa nem hallgatja eí, hogy „nálunk ujjal mutatnak azokra az emberekre, akik a földreform révén meggazdagodtak". Nyíltan kimondja, hogy a reform „eszköz volt az államnak lakossága egy része ellen vívott harcában aib- ból a célból, hogy a másik rész megerősödjék". A földreformról! szóló fejezetet ezekkel a sokatmondó szavakkal fejezi be: „Az önzésnek rövid a lába; a társadalom szükségleteinek (tárgyilagos megítélése és az igazság iránti érzék biztosithat csak bennünket a történelmi igazságszolgáltatás hatalmas erői ellen." A nyelvtörvényben is a németek és magyarok ellen irányuló harci eszközt, nem pedig a nemzetiségi kérdés igazságos megoldását célzó kísérletet lát Lelkére köti a kormánynak, hogy a magyar kultúrára több gondot fordítson és ezeket a szép szavakat irja le: „A magyar nyelv és a magyar kultúra reánk nézve nagy jelentőséggel bir s ezért a kormánynak támogatnia kellene; a magyar nyelv megtanulása alkalmának nagynak kellene lennie és ifjúságunknak az iskoláiban kellene megismerkednie a miagyar kultúra előnyeivel. Ez a követelés niépszerüílemül hat, azonban megvalósítása előnyösebb volna az államra nézve, mint a magyarság olcsó tagadása." Masarykkal polemizálva kijelenti, hogy „a németek kulturális jogainak nem föltétele az, hogy elismerik-e az államot vagy sem, hanem ellenkezőleg az államnak joga az élethez függ attól, hogy elismeri-e a nemzetiségek jogait" és előtte egy pillanatig sem kétséges az, hogy „a csehek és szlovákok kulturális törekvésének alkalmazkodnia kell a németekéhez és magyarokéhoz s úgy kell respektálnia, mint ahogy egy politikus respektálja a többi párt szavát". Rád! Emánuel tisztában van azzal, hogy az ő bátor állásfoglalása csak elszigetelt mézet a cseh közvéleményben és rezignáltam irja: „Egyedül és árván állok nézeteimmel." Az egyetlen fehér holló ő a fekete hollók tömegében és könnyen meglehet, hogy könyvéért még sok támadásban és csipke- diósiben lesz része. Mi mégis hálásak vagyunk Rádlnak, hogy, ha óvatos formában is, de ki merte mondani az igazságot és nagy volna az örömünk, ha a csehszlovák állam német problémájának tárgyilagos tanulmányozása után a magyar kérdés részleteibe is elmerülne. Prágában nem ismernek bennünket, egy cseh tudós szavaira talán mégis csak felfigyelnének. jy Mail számiMrak 20 Mai évf. 165. (1792) szám » Vasárnap a 1928 julius 22 Előfizetés! ár; évente 300, félévre 150, A SzlovenSzkÓl és rUSZÍHSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség; Prága 11^ Panská uhce negyedévre76, havonta26Kő;külföldre; nnlitikni nnnilnnin 12, ^ cmeieL Teiefon:, 30311 7 Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Fősxetiesztö: politikai napilapja fdetősjxettextö: hivatal; Prága IL, Panská ul 12/IIL - Tehavonta 38 Kő. Egyes szám ára 1-20 Kő DZURANYI LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon:30311.-Sürgönyeim; Hírlap, Praha (fi) Prága, julius 21. iRádl Ernáiméi, a prágai cseh egyetem tanára* aki máT eddig is többször tamijeiéi adta a nemzeti kisebbségek iránti igazság- érzetének, „Válka Cechiu e Néinci" (A csehek háborúja a németekkel) címen igen bátor könyvet irt, amely néhány héttel ezelőtt hagyta él a sajtét A könyv legnagyobb része, amint különben már a cinné is mutatja, a cseh-mémet ellentéttel foglalkozik és a cseh közvéleményben meggyökerezett számos tévhit ellen küzdi, de természetesen nem tudja elkerülni, hogy a csehszlovák köztársaság magyar problémáját is, néhány mondattal, ne érintse. Rádl sem ment honfitársainak magyarellenes elfogultságától, a régi magyar nemzetiségi politikát ő sem tudja tárgyilagosan, megítélni, a mostani helyzet fonákságait mégis világosabban lát- ifc mint aa állam politikáját közvetlenül intéző tényezők és ezért köt élességünknek tartjuk, hogy reánk vonatkozó nyilatkozataira. felhívjak úgy a jó szót ritkán halló 'magyar közvéleményt, mint pedig az uralkodó oaeh körök figyelmét. A csehszlovák állaim alkotmányának keletkezéséről és belső berendezkedéséről Írva, Rádl Emánuel helyesen állap ltja meg, hogy a csehszlovák köztársaság építőmestered ^ai németeket, magyarokat és a katolikus egyházat az állam ellenségeinek tekintették és az rolt a meggyőződés, hogy az állami hatalmat ellenük kel kihasználni." Helyes az a cseh honfitársainak szóló megállapí tása ás, hogy mimáinak az állam lakosságának ideológiája a törzsi hazafiuságon nyugszik, miért i« az államot csak eszköznek tekintik la törzsek 'közötti harcban, amiért azután az álam iránt igazi lojalitás eddig nem ig fejlődhetett ki. A csehek, amint azt mi is számtalanszor tapasztalhatjuk, az államot valóban a cseh nemzettel szokták azonosítani és a cseh nemzet érdekeit tartják szem előtt akkor is, amikor az állam érdekeit vélik szolgálni. Tökéletesen igaza van a cseh professzornak abban is, hogy a nyelvtörvény tárgya csak as absztrakt értelemben felfogott .Állampolgár", nem pedig a német és magyar kisebbség, mint kollektivum joga ée teljes joggal követeli, hogy az állam -törvényhozása ezeknek a nemzetiségeknek a jogait határolja körül, még pedig nemcsak elvont formulákkal, hanem minden egye® nemzetiség különleges szükségleteiből kiindulva. Ezek a nemzetiségek ugyanis Rádl szerint sem nem idegenek, sem nem bevándorlók, hanem konstitutív egységei az államnak. „Mint ahogy a testhez tartozik a ■fej, a szív és a végtagok — irja Rádl —, úgy tartoznak a mi államunkhoz a csehek is, a szlovákok is, a németek is, a magyarok is, lévén valamennyien eredeti alkotó egységet annak." Jellemző az is, amit a Rothenmere lord akciójáról ir: „Menetéből és a külföldi politikusok nyilatkozataiból azt látom, menynyire lehetetlen ebben az államiban a nacionalista politika." Egybehangzóan a legmodernebb elmélettel az állam és a nemzet viszonyáról, ‘Rádl is azt a fölfogást vallja, hogy az állam és a nemzet fogalmát el kell választani egymástól, ámbár azt a nézetét, hogy ax államot lés a nemzeteket! éppen úgy azét keíl választani, mint az államot és az egyházat, tülmerésznek és a nemzetiségek érdekeivel nem feltétlenül egyezőnek kell tekintenünk. Ezzel a témával adott alkalommal érdemes lesz külön, és részletesem foglalkozni. Kétségtelenül életrevaló azonban Rádlmaik az a javaslata, hogy az iskola nocsak állami ön- toxMna aejvedj© valamennyi nemzetiség gyermekeit, hanem lehetővé kell tenni azt | is, hogy saját nemzetiségűik eszmédben ne- í velkecKjenek föl. A történelmet és az irodal- . mát ezért két részre kell osztani : egy álla- i mira, amely minden tanulóra egyformán ! kötelező és egy nemzetiségire, minden más ; nemzetiség számára. A cseh egyetemi tanár j tehát a kulturális -autonómia álláspontját - j minden további nélkül elfogadja és szüksé- | gesmek tartja, hogy azt a cseh szlovákiai magyarság is megkapja, bár véleménye szerint ' ennek ideje csak akkor következik el, „ami- | kor ma jd1 a magyarok a szomszéd államban ’ is észretérnek." A nemzetiségek érdekeinek gondozására külön hatóságot követel': nemzetiségi hivatalt, amelynek a csehek, szlovákok, németek, magyarok srtfo. kulturális szükségleteivel kell majd törődnie és a különböző nemzetiségek számára létesített j ügyosztályokkal fog birui. Attól a gondola t- : tói eetm borzad vissza Rádl, hogy a oseh- I szlovák köztársaságnak, amelynek már most j is két hivatalos nyelve vau (a cseh és a j szlovák), untért ne lehessen három, sőt négy |nyelve is. A kulturális autonómián kívül a | területi autonómia eszméjét sem tartja meg- | vafóslthaltatllaiiinak és a szlovén■szkói autonómiát értelmes politikai programnak mondja. | Miként minden elfogulatlan szemlélőnek, úgy -neki is szemébe ötli-k, miként lebetsé- ; ges az, hogy a csehek, akik a háború előtt a Klegnagyobb atitonomlsílák voltak, most a .. m »n»i«u* > i—MBgMiwItótf kf iveteli Egyre jobban élesedik Nagy ágyúzás Lisszabonban — A helyzet rendkívül komoly Berlin, julius 21. Portugáliában njból forradalom tört ki. A fővárosból érkező jelentések szerint a mozgalom rendkívül komoly. Tegnap este a város környékén éles ágyutü- zelés folyt. Lisszabonban kihirdették az ostromállapotot. Este tiz órától az ntcák teljesen kihaltak, közelebbi jelentések még nem tantest ary isi érsekei lap London, julius 21. Oanterbury visszalépő órsekprimásának örökségét a 64 éves yorki érsek veszi át. A r@ű parasztért siíiil altiéira lép
