Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-22 / 165. (1792.) szám

2 ^Wr<JM-iVyv.Cife'ö--HTrarjKE> 1928 julius 22, raaám&p. Coslidge kinevezte Amerika ni Mgpiiiiiszterét Superior, julius 21. Coolidge köztársasági elnö'k Work belügyminiszter helyébe, aki azért lépett vissza, hogy Hoover érdekében a választási kampányt vezethesse, a csikágói &ov West ügyvédet, egyik személyes párthi- *fit nevezte ki belügyminiszterré. Az angol Mimim a vasutakat ii segítségben részesíti London, julius 21. A Daily News és a Westminster Gazette jelenti: A kormánynak & széni pár kétségbeesett helyzetének megja­vítására irányuló törekvéseit most váratlanul a vasutak kincstári támogatása követi. A kor­mány ugyanis azt akarja elérni, hogy a vasu­tak a kincstári segélyezés utján a szénszállít­mányok fuvartételeit mérsékelhessék. Chur­chill szerint az állami támogatás olyan mér­tékű lesz, hogy a vasutak tonnánként tizen­egy pennyvel mérsékelhetik díjtételeiket. A kormány ezzel a támogatási akciójával azt re­méli elérni, hogy a kivándorlási kvótát éven­ként legalább húszezer személlyel, főleg bá­nyászokkal csökkentheti. Sztrájk a déEindfsai vasntvonalakon Madras, julius 21. A délindiai vasútvona­lakon veszedelmes sztrájk tört ki. Juticorin- ban a sztrájkolók a vonatokat kövekkel dobál­ták meg és a vasúti állomásokat kifosztották. A vasúti állomások távirati utón felfegyver­zett rendőrséget kértek. A k'olomboból jövő postavonatot a sztrájkolók *5 akarták siklat­ni, szerencsére csak a lokomotív ugrott ki a sínekből. Nayaharamban a rendőrség és a sztrájkolók között összeütközésre került a sor. Kilenc rendőr megsérült, a sztrájkolók veszteségeiről még nincs jelentés. A rendőr­ségnek több Ízben kellett fegyverét használni. Heves harcok a Japán is kínai csapatok kilőtt London, julius 21. Tegnap a Shantung- vasutvonal mellett heves harcok folytak a kínai és japán csapatok között Csingtantól nyugatra százkilométernyi távolságban. A kínaiak megkísérelték, hogy a japánokat el­űzzék a csinanfui incidens óta megszállva tartott vasúti övből. Prága, julius 21. A Národni Politika dél- utámi lapja egy, Engiis miniszterrel folytatott telefonbeszélgetést közöl. A miniszter többek között ezeket mondotta: — A nyilvánosság visszhangja, amelyet lemondásom idézett elő, nagyon kellemetle­nül érint. Amikor lemondásomat benyújtot­tam, semmi sem állt tőlem távolabb, mint az a gondolat, hogy annak okait politikai téren keressék. Egyedül az ügy fontos s nem kívá­nom, hogy személyemre tekintettel legyenek. Az események után nem maradt számomra más választás, mint tárcámat az elnöknek és a kormánynak rendelkezésre bocsátani. Kes- lemetlen az is, hogy eljárásomat pártagitá- ciós célokra használják fel, mert tudom, hogy ezzel a vámprobléma tárgyilagos megoldása szenved a legtöbbet. Lemondásomnak nincsen politikai háttere. Hogy a lemondásomról elterjedt hír olyan nagy izgalmat keltett a nyilvánosság előtt, az csak azzal magyarázható, hogy a gabona- és állatvámok az élelmicikkek árait érintik 8 éppen ezért ez nem csak a politikusokat, hanem a háziasszonyokat is érdekli. Azt kívánom, hogy az érdek­lődés előterében csak ez a kérdés ma­radjon — mondotta a miniszter —, hogy mikénpen lehetne a mezőgazdasági ter­melés rentabilitását megtartani anélkül, hogy a kisgazda- és munkácscsalád büd­Prága, julius 21. Amikor a két német kor­mánypárt úgynevezett „érdekházasságot" kötött a cseh polgári pártokkal, Spina és Mayr-Harting mi­niszterek több Ízben is azt hangoztatták, hogy a kormányba való belépésüknek egyik főcélja volt a kormányt a szocialista elemektől megtisztítani és egyszer, p mindenkorra véget vetni a szocia­lista uralomnak. A német miniszterek ilyen ér­telmű kijelentéseinek elhangzása óta azonban sok minden megváltozott a & cseh polgári pártok már régen lemondtak ar­ról a tervről, hogy a szocialisták nélkül még hossza ideig kormányozzanak. zséjót föl kellene emelni? Hogy mennyi­re fontosak az élelmicikkek árai, azt legjobban bizonyítja az a tény, hogy mindenütt, falun, városban, az asztalnál, a gyárakban, a vonaton s a mezőkön er­ről diskurálnak. — Lemondásom elintézésének módjáról még nem vagyok informálva, — folytatta Engiis. — Mára be van nálam jelentve egy politikai személyiség, aki a köztársasági el­nök és a miniszterelnökhelyettes álláspontját fogja előttem kifejteni. Ezen döntéshez alkalmazkodni akarok és pedig olyan mértékben, hogy a tlis- kussziót elhalasztóm, mert mint aktív miniszternek, még ha lemondás alatt is állok, nincsen annyi jogom, mint egy szabad polgárnak és tekintetbe kell ven­nem a politikai szükségességet is. Engiis végül bejelenti, hogy lemondási kérésének elintézéséig csak tudományos munkát végez és továbbra is szabadságon marad, mert nem tartja célszerűnek bármi­lyen intézkedéseket is tenni mindaddig, amíg nem döntenek arról, hogy megmarad-e hivatalában, vagy sem. Szabadidejét arra használja fel, hogy pénzügytan! könyvét ál­lítja össze, mert erre a nemzetgazdaságtan­nak szüksége van, miután jelenleg csak régi. elévült tankönyvek állanak a tanulnivágyók rendelkezésére. ABund dér Landwirte ma-holnap már nem lesz más, mint a cseh agrárpártnak német alosztálya, amit azzal magyaráznak, hogy a német és cseh agráriusok osztályérdekei teljesen azonosak. A német kereszíónyszocialista párt és a cseh- nóppárt között azo íban még ma is, jóllehet egy kormányban ülnek, ép olyan nagyok a nézeteltérések különösen nemzeti kérdések­ben, mint voltak három évvel ezelőtt. A német keresztényszocialisták igy a kormány szekerének valósággal csak az ötödik kerekét ké­pezik és érzik is, hogy egyre gyöngébb a pozíció­juk a kormányban. iEassaB^aara Mayr-Harting a Rései szodáEiemokratákal § taiÉrta invitálta fi Rémet igazságBgyminiszter egyéni akciója feles csokiéi végződött —CzecS lémet szodaüstavezér kikosarazta Mayr-Hartingot—-Az agrárok bizalmatlanok § német keresiíéRvszodalisiátskai szemben A párt vezére, Mayr-Harting igazságügymi­niszter ennek következtében egyéni utakon járva — értesülésünk szerint — nem régen fölkereste a német szociáldemokrata párt ve­zérét, Czech képviselőt Urünnhen és pártját a kormányba invitálta. Czeh azonban — mint hírlik — kereken vissza­utasította Mayr-Harting ajánlatát, mert szerinte pártjának semmi érdeke a német keresztény szo­cialistákat válságos helyzetükben támogatni s leg­közelebbi biztos választói vereségüktől megmen­teni. Ugyanabban az időben, amikor Mayr-Harting e dicstelen kísérletét tette meg Brünnben, egyúttal egy memorandumot nyújtott át a köztársasági elnöknek, amelyben azt a tervet vetette föl, hogy a szocialistákat föl kellene venni a kormányba. A köztársasági elnök, információnk szerint, ezt a memorandumot a minisztertanácshoz továbbította, ami Mayr-Hartingot igen kellemetlenül érintette, mert hiszen -""röl előzőleg nem informálta sem Spinát, sem pedig a többi koalíciós vezéreket. A bizalmatlanság azóta az igazságügyminiszterrel szemben természetesen még nőtt s most a néxneí kercsztényszociaíisía sajtó erősebb ellenzéki húrokat pengetve már kezdi előké­szíteni & talajt pártjának a kormányból való visszavonulására s az ellenzékbe való vissza­térésre. Ez a visszavonulás azonban nagyon szomorú lesz, mert már a legutóbbi községi választások ered­ményei is azt mutatták, hogy a német keresztény­szocialista párt választóinak nagy részét elveszí­tette. Mind ezek a mentési kísérletek csak azt bizonyítják, hogy a '"eh-német-szlovák koalició már igen gyenge lábakon áll, s egyelőre valóban csak presztízs kérdésből nem lesz rendszerválto­zás, mivel a novemberi választásokat mindenáron még ez a kormány akarja végrehajtani. * 1 — Elkobozták a Magyar Munkást. Lo-: sonci tudósi tónk jelenti: A magyar nemzeti munkáspárt hivatalos lapjának, a Losoncon I megjelenő Magyar Munkásnak legutóbbi i számát a losonci ree.-dő rbiztosság elkofboz­1 tatta. Bsaffs*-* iX-rvjir.'-* 1 wssHsai SPORT REGÉNY (7) írta: SZÁNTÓ GYÖRGY A púpos díszlettervező ott állt fantaszti­kus faiházai közepette és a festőnő is úgy érezte, hogy ennél tragikomikusabb pillana­tot nem élt még meg eddig. Mert Manhattan­ra gondolt, szédületes éghető résével és ez a kis púpos úgy állt ott magasra emelt üdvöz­lő májomikarjával, mint a kilencvenméteres Szabadságszobor a Hudson-öbölibeu, a Wol- worth hatvanöt emeletének és az Uper- towmak szédületes perspektívájában. Talán Európa volt ez a púpos álmodó, papírmasé hazugságházai között, álmaiban diadalmas­kodva East River acélvázas beton óriásain. És azok a magas hidak, amelyek egy-két méter magasságban ott kígyóztak a faházi- kók között, talán magasabbak voltak Brook- iyn-Bridge és Manihattan-Bridgenél. Berg neki tüzesed] ve beszélt. Aeroplánok fognak álomszerűén szJáiÜ- dosni a harmincadik és ötvenedik emelet magassága között. A hidakon a kétezredik év autótípusai gördülnek végeláthatatlan so­rokban. Lent az utcák perspektíváiban hul- lámzani fog a tömeg, mint parányi ember- hangyák feketéllő bolya. Mindezt a kellő arányokban fogjuk rákopirozni ezekre a fel­vételekre. ó, majd megmutatjuk nekik. Az operatőrök minden oldalon dolgoz­tak. A felvevőgépek mintha a kétezredik év rombel6.szerszámai lettek volna, Heliopolts felé irányítva. És a fabázrkők fébnagaslottak a már­ciusi égre, hetven emeletük félelmetes nagy­ságában, a jövő álom perspektívájában, a jelen küzdelmének izzadságszagában. Senkl- sem vette észre, hogy március van és egy satnya bokor ágacskáinak finom szövevénye világ oszold rügybe szökken a dombtetőn. 5. Tóni Breher benyomta félvállal a Ko- libri-bar ajtaját. — Kisasszony, jöhet a gincocktail — mosolygott bambán Gösta Felsen a magas bar* lékem. Odanyujtóttá nagy mészárostemyerét az érkező felé. Szeretett hencegni Tóni Breher barátságával, aki elvégre is Németország nehézsúlyú boxbajnoka volt. Az érkező súlyosan, hangtalanul má­szott fel a bar székre. Amilyen mozgékony volt a rdingben, olyan nehézkesnek látszott igy civilben. Himbálózó járása elárulta az egykori matrózt. — Ez a lecsúszott nő megint itt lég rajtad? Szemével Lolita Bern felé hunyorított, aki szalun aszálon smaragdzöld absynthet szippantott mohón, — Hagyd el, mi bajod van vele. Se nem árt, se nem használ szegény. —i Utálom az ilyen nőket. Tapadósak és kiszámíthatatlanok, mint az angolnák. Se nem hal, se nem kígyó. A dán bamba vigyora, szürke, kidülledt szeme a né felé fordult — Nem tudom, mi baja van veled min­dig? Főzd egy kicsit. A nő belebámult a smaragd méregbe. — Ezt? Főzze a nyavalya. — Ne fél j, nem ütlek le. Úgyis hulla - csonkítás volna. Nem lesz veled több bot­rány, akárhogy strapáüod magad. Te már kész vagy, elaggott macska. Lolita Bern meg sem mozdult. Csak szívta a smaragdzöld italt a hosszú szalma­szálon, vérvörösre mázolt ajkai között. Davidsobn, a göndörül a ju artistaügy nők elhatározta, hogy bosszút áll azért az össze­tört nőiért, aki fénykorában egyszer testé­nek királyi alamizsnáját, adta neki. — Tudod Willy, a mi boxolőink még nem számítanak külföldi relációkban, én őszintén meg merem ezt mondani neked. Most, amikor egy Dempseyoek is akadt em­bere Jetfí Tunneyben. De ne is beszéljünk erről. Paolino, az a pireneusi báróim, sorra veri az angolokat. Fü nem nő, ha idejön, — Majd bolond lesz idejönni —- mondta a manager, megértve a göndör Davidisohm célzatosan hangos beszédét. — Nem is áll ki senki velie, — Nem? Nézzetek ide, rondák. Itt áll előttetek az az ember, aki leveri a baszkot. Tóni Breher hangjában nem érződött düh, de szürke szemeiben valami zöldes szikra csapott fel. Az ügynök és a manager az ajtó felé iszkoltak. — Halló! Mit pucoltok, ti göthösök! Csak nem hiszitek, hogy megruházlak ben­neteket? Gyertek csak! Davidsohn éa a vörös Willy visszasom- fordált, mint két gyerek, aki tudja, hogy erős csínyt követett el, — Hallgassatok ide — mondta Tóni Breher nyugodtan. — Én nem szoktam száij- hősködini. Tudjátok, hogy Jack Dempsey knockoutijalniak nem akartam elébe állnni. De ebben a Paolino-tésztában benne vagyok. Dagadtra kereshetitek magatokat és én be­csülettel helyt fogok állani. A Kolibri egész délutáni közönsége kö­réjük gyűlt. Artistákj zsokék, egy-két book- maker és főleg a boxolók. Sofförök és piló­ták is akadtak köztük. — Nem hiszem, hogy Paolino százezer márkán alól jön— mondta a vörös Willy fe­jét Takargatva. — Már nagyon felkapták. Az ÜFA nagy halüléses Bugái ti ja állt most meg a bar ajtaja előtt. És Tóni Breher megszűnt az események központja lenni, mert uj szenzáció jelentkezett: Adoré Ghinn. A boxoló is megfeledkezett Paolhióról, a baszk bikáról. A nő szépsége egyszerűé a el szédítette. Ismerte nem egy filmről, ezer fényképről. De valahányszor megelevene­dett előtte, a képek síkjáról az á.et plaszti- kuimáiba lépve, mindig elállt a lélekzete. De hogy kerüi most ide ez a nő, az egyetlen, akinek még pillantása sem volt a számára? — Halló, mester, hogy van? Tóni gondolkozott, ki az a szeplős, aki a nővel jött és most feléje kiáltott. Még egy ismerős nagy orrot is megp.llantott a sa"ok- avztaluál és egy furcsa, férfias, ö’reg nők Miután a nagy orr gazdája is integetett, nekibátorodott és odament. Esetlenül hajtotta meg magát és elpi­rult zavarában. Minden forgott vele, csak egy gyönyörűen iveit ka rím in szájat látott mosolyogni, amint sorra kezet fogott min­denkivel. — Nos, még mindig nem szánta el ma­gát, hogy eljátssza azt a filmet? Pedig elég jól keresne vele. (Folytatjuk.) rmésieias ^©MMrUvix ; gyomor és béflf isztiftó hatása p á r a IS. a n. Az Igmámllt no tivessze össze másfajta Keserű vízzel! Kapható mindenütt kis és nap? fivegbon. Schmidthauor kútvállalat Komárom. Engiis ngitaftaata lemondassak okairól Lemondását még nem intézték el — Meghajlik az elnök döntése előtt Megvallom, kezdetben a koffeinmontas káva iránt biza matlankoctam de, a Hág koffeinmentes kávéval csinált ná ány próba teljesen msggyö­wmpamacsamaBmmaamismmmataammammaamaemmamKmmmaÉambmam I zott arról, bocjy ideges és sziybeteg | p azt szivesan Bjánijam, | már azért is, mert a kávé arorrája a * kofrein^eivónTsTaí" nerrTv szitett, sót I teljesen megtartotta a kávé ^ kellemes |

Next

/
Thumbnails
Contents