Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)
1928-07-21 / 164. (1791.) szám
1928 Julius 21, szombat. 'PRA'GAI-A\a.<A51RH1 RLABf !Kieá5E^^CT^í3Trö?aís$Enr*8^c^rjHR:'SBB^p®aa Seydoux, a francia kiilíigynsinisztérium volt igazgatója a trianoni kérdésről rrwfc. .■■jaaa3.'.:-.a»aau«M^---Cs ík egy járható ut van: a gazdasági közeledés és a polKHtai elten- téteknek iépésérOI-lépésre valO kiküszöbölésé" Páris, július 20. A bécsi Börs-e című latpban a dunai országok Jövőjéről érdekes cikket ir Jaicques Soydcux, a francia külügyi hivatal volt igazgatója. A cikknek lényegét a Prager Tagblatt mai száma nyomán a következőkben ismertetjük: A békeszerződések szerzőit igen nagy feladat, elé állították: megkísérelték, hegy az államok határait a® egyes európai fajok települési területeihez szabják. Almikor az ebiben az irányiban tett kétségbeesett kísérleteket láttam, igen. gyakran nevettem. Ifjúkoromban gyakran hallottam, hogy III. Napóleon idióta volt, mert fanatikus rajongóija volt a nemzetiségi elvnek, mig az egész világ azon a nézeten volt, hogy ez az elv ugyan egy csodaszép elméiét, azonban gyakorlatilag neim lehet követni. Úgy látszik, hogy a világ III. Napóleon óta nem változott. Azonban ennek az elvnek szenvedélyes védelmezői mégis belátták, hogy a nemzetiségi elv nem lehet abszolút érvényességű törvény, mint azt Svájc olyan klasszikusan bemutatja. Azt tették meg tehát Párisban, amit éppen tehettek és nagyon jól tudták, hogy az uj államok határai az egyes fajok települési határaival nem mindig fedhetik egymást. Hogy most már az újonnan keletkezett nehézségeket a lehetőség szerint megoldják, valami újat találtak fel: a kisebbségek jogát. Amikor azonban a más államokhoz csatolt faji csoportoknak különleges jogokat adományoztak, azt a veszélyt idézték elő, hogy egyes államok szakadatlanul be fognak. avatkozni a szomszédos államok belső viszonyaiba. Ez azonban a bajoknak olyan forrása lehet, amiből a legkönnyebben bon- iftakozbatík ki a jövő háborúja. Hogy feltétlenül szükséges volt-e ezeket az idegen faji. csoportokat az uj államokhoz csatolni, azt nem tudom. Csak egyet tudok bizonyosan, hogy Európa jelenlegi határait hosszabb időn keresztül fenn kell tartani, hogy megállapítsuk, vájjon lehet-e ezeket az idegen faji csoportokat asszimilálni vagy sem. Nem vagyok elegendőképpen informálva arról, mi történik a jelenlegi magyar határokon. Az uj határok létesítése óta errefelé nem utaztam, de elhiszem, hogy ott nagyobb, összefüggő magyar csoportok vannak, amelyek visszakivánkozmak az anyaország területéhez. Most már mindig azt kell szem előtt tartanunk, hogy ezeket a Magyarországra érthetően fontos kérdéseket ia szomszédos államokkal való egyetértés nélkül nem lehet megoldani. Az uj határokat nemcsak a nemzeti települési területek alapján, hanem gazdasági és katonai megfontolások alapján kellett megvonni. Magyarország csak bölcs és békés politikával érheti el, hogy a % uj határok elveszítsék gazdasági és katonai jelentőségüket és hogy a szomszédos államok arra a, meggyőződésre jussanak, hogy az idegen-nyelvű kisebbségeket nem tudják asszimilálni. H? Csehszlovákia és Magyarország között, a viszony úgy alakiul, hogy a katonai szempontok jelentőségüket elveszítik, akkor előadódhat az a lehetőség, hogy a határokat barátságos utón megváltoztassák és Szlo- venszkónak magyarok által lakott déli pe- remterületéf újból Magyarországhoz csatolják. Ebben a tekintetben nem lehet egyebet cselekedni, mint a katonai és gazdasági ellentéteket lépésről-lépésre kikapcsolni és a. súrlódási felületeket csökkenteni. Minden erőszakos lépés, -sőt minden szenvedélyes szó, amely a jelenlegi határok azonnali megváltoztatását követeli, ellenséges érzelmet kelt nemcsak a szomszéd államokban, hanem Franciaországban, sőt egész Európában is Magyarország ellen. Csak egy járható ut van, a gazdasági közeledés útja, amely végső fokon a katonai momentumokat eltünteti. Hit mműRotheimere M? Seydoux felfogásával szemben érdekes lesz azt a Rothermere-interjut ismertetni, melyet az angol lapvezér Miklós Andorral, Az Est főszerkesztőjével legutóbb Londonban folytatott. — Az egyszer egyirányban megkezdett munkát — mondotta Rotbermere lord — nem szabad soha, semmi körülmények között sem abbahagyni, hanem folytatni kell minden erővel és mindenáron addig, ameddig csak a sikert el nem értük, vagy legalább is annak elérésére minden lehetőséget meg nem próbáltunk. Ez az elv különösen aktuális éppen a magyar propaganda esetében. Ha egy ilyen világpolitikai akcióit fölvetettünk, az egyszer megnyitott munkát egyetlen pillanatig sem szabad szüneteltetni. Sőt szerintem most már egyenesen katasztrofális lenne az akciónak legkisebb mérvű ellanyhulása is. Mert egyrészt bizonyos, hogy Magyarországon talán soha jóvá nem tehető pesszimizmust és letargiát váltana ki, másrészt pedig a világ most fölköltött érdeklődését sem szabad csalódásnak kitenni. — Egyébként is legfőbb ideje volt már, hogy Magyarország, ha valóban komolyan veszi a trianoni kérdést, belevigye azt a világpolitika aktualitásainak sorába. Hiszen láthattuk, hogy azt a gazdasági javulást, amit a magyar állam pénzügyei terén önmegtagadó áldozatkészséggel elért, annak bizonyságára hozzák fel, hogy Magyarország mai formájában is életképes s azok a panaszok, amelyek gazdasági okokkal akarják indokolni a revíziót, szükségképpen nem helytállók. Ha Magyarország továbbra is némán szemléli az eseményeket, teljes joggal azt a hitet keltheti még a jóhiszemű külföld szemében is, hogy meg van elégedve sorsával. — A hallgatás mellett ez történt volna és akkor tényleg nehéz lett volna, mondjuk busz év elteltével, előállani a magyar panaszokkal. — Ma már nemcsak Európa, de Amerika közvéleménye és felelős tényezői is tudatában vannak a magyar kérdés jelentőségének. Tisztában vagyok azzal, hogy vannak Magyarországon is sokan, akik nem teljes mértékben helyeslik az u. n. Rothermere- akciót, részben, mert annak célkitűzéseit nem tartják kielégítőknek, részben, mert nincsenek megelégedve, hogy már egy év eltelt és az akciónak még mindig nincs semmi eredménye. Az első csoportra vonatkozólag már többször kifejeztem véleményemet, hogy a túlzó propaganda okozhatja a legnagyobb károkat. A túlzás csak arra jó, hogy alátámassza azt az érvelést, hogy a békereviziók nem javítanák meg Európa helyzetét, A magyaroknak tisztában kell lenniük, hogy Európának az egész magyar kérdés csakis az általános béke ientartása szempontjából fontos. Az én felfogásomnak lényege, hogy a reálpolitikai alapon történő megegyezés természetes előfeltétele Magyarország és szomszéd államai megegyezésének és a békés egyiittmunkál- kodásnak. A második csoportnak figyelembe kell vennie, hogy egy ilyen, nemcsak praktikus, de elvi kérdéseket is érintő világprobléma nem vezethet azonnali eredményekre. Rotbermere interjúja csaknem teljes öt lapoldalt tölt be a budapesti Az Est-ben. A Kraszin megérkezett Kmgsbmybe Rónia, július 20. (Stefani). A Kraszin orosz jégtörőhajó fedélzetén a megmenteítek- kel tegnap éjjel megérkezett Ringsbaybe. Oslo, julius 20. Azok a hírek, mintha a Medve-szigeteken rátaláltak volna a Latham nyomaira, nem felelnek meg a valóságnak. Berlin, julius 20. A New-York Times moszkvai szikratávíró jelentése szerint a szovjet mentőbizottsága a legnagyobb energiával fogja folytatni az Alessandrini- és az Am-und- sen-csoport felkutatására irányuló munkálatokat. Bruns német sarki kutató szerint valószi- nü, hogy e két csoport életben van és a Kraszin segítséget viliét neki. Úgy hiszi, hogy az Alessandrini-csoport Nobileéktől nem mesz- szire került jégre. A magyar írókat a évben jutalmazzák eSSször a Baumgarten- alapitványbűl Budapest, julius 20. (Budapesti szerkesztőségünk teíefonjelentése.) Ezelőtt másfél évvel halt meg ótátrafüreden Baumgarten Ferenc, akinek végrendelete az egész világon nagy feltűnést keltett, mert az elhunyt egész vagyonát a magyar Írókra hagyta. Az alapítvány alapitó oklevele most készült el s azt a kultuszminiszter már alá is irta. Ezzel a Baumgarten alapítvány életbelépett. Az oklevél szerint a dijakat minden év január 18-án, Baumgarten halálának évfordulóján osztják ki. A dijak összege 40 ezer pengőnél kisebb és 80 ezer pengőnél nagyobb nem lehet. Az alapítvány tiszta jövedelme ezidősze- rint 80 ezer pengő s ebből fedezik a dijak összegéi Az első dijat a jövő év januárjában osztják ki. Az évi dijak lehetőleg egyenlő arányban oszlanak meg a szépirodalmi és a tudományos müvek között s a tiszta jövedelemnek egynyolcadát rendkívüli segélyekre fordítják. Az alapítványt írókból és jogászokból alakult kuratórium kezeli s nézeteltérés esetében irodalmi kérdésekben nyolctagú ta- nácsadótestiilet, anyagi kérdésekben pedig három alapítványi tanácstag határoz. " Módosítani fogják ai önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvényt Prága, julius 20. A csehszlovák törvény-1 hozás alapvető hibái közé tartozik az, hogy rendszeresen olyan felületesen előkészített törvényeket hoznak, amelyek vagy közvetlen életbeléptetésük után, vagy pedig — amint ezt utóbb is láttuk a közigazgatási reform törvényénél — még életbeléptetésük előtt, módosításra szorulnak. Amikor tavaly a köz- igazgatási reform letárgyalása után a kormány benyújtotta az önkormányzati testületek pénzügyi gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatot, az összes ellenzéki pártok, de elsősorban az összes szlovenszkói és ruszinszkói magyar, német, szlovák és ruszin törvényhozók tiltakoztak e törvényjavaslat ellen, mivel az a községek autonómiájának a sírját és a községek gazdálkodásának a teljes leromlását jelenti. A tiltakozás természetesen hiábavaló volt, mert a koalíciós pártok dárpolitikája figyelembe sem vette az ellenzék komoly érveléseit s ezt a javaslatot is törvényerőre emelte. Ez a törvény a közigazgatási reformmal egyidejűleg julius elsején lépett életbe s most az agrárpárt máris foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy miképpen lehetne ezt a ITOJJ liiTMIjl IDOlKmUuuL Arra a meggyőződésre jutott, hogy a módosításra a kezdeményezést maguknak az ön- kormányzati testületeknek kell megtenniük, még pedig határozott módosítási javaslatokat kell kidolgozniok. Elsősorban arról van szó, hogy megváltoztassák a törvénynek az önkormányzati testületek állami, segélyezésére vonatkozó rendelkezéseit, különösen a községekre és járásokra vonatkozólag, amely a törvény szerint egy rendkívüli állami alapból fizetendő, de a törvényben biztosított - összegek nem elegendőik. Ezt az alapot kell tehát fölemelni s az évi hozzájárulási összeget a beérkezett kezdeményező javaslatok .alapján kell a parlamentnek megállapítania. A kongruatörvény végrehajtása Prága, julius 20. A kongruatörvény végrehajtási rendeletének 220 paragrafusa van. Az országos hivatalokat figyelmeztették, hogy haladéktalanul lássanak hozzá a törvény végrehajtásához. Miivel eddig a lelkészeknek a kongruára előlegeket fizettek, a végrehajtás nagyobb pénzügyi következményekkel nem fog járni. Paris, jnliius 20. A Bétát 'Párisiiéin reíbaiti jeten- ütése szerint juülitus 16-án egy friamcáia feildiedüő osztag a ímetnoíkiköá határitól™ kliens Bu Denáíb leg-dé- ffiíbb részién, feiltfegy vérzett bennszülöttekre buk- fcairufc, atkáik összesein 150 fegyverna]. remdePli;.ie<zltlelk. Ütközet fiejicxföfJt ki, amelynek folyamán a íirBirucfa osziílaigiot vezető tuadinaigy és taíllliihzt miegselb es'ülit és iticibib beinmsaü&bt francba toalbcraa eilifiseiiit. A koiio- aoiaisóg dicSli irányiba isEioirliltotlta a sjeindilllőkeit, akikéit azután repülőgépek véltünk üldözőibe. A kaitionalf. haitósiáigok mlegttiettlélk a szükBlégtcfi ini!!-^JkeürVefoeit, hogy a feiükeí'őket megakadályozzák a Marokkóba valló betörésben. Beiiinüiií TOiipjtoliiln egy liires éielesiif Brüsszel, julius 20. Ghar'eroi közelében villájában meggyilkolva találták Brelia Ideiina híres énekesnőt, Fernande Quine-toiiak, az ismert zeneszerzőnek feleségét. A hullára borzalmasan megcsonkított állapotban .bukkantak rá, érdekes azonban, hogy az áldozatot nem rabolták ki, mindössze kalapját és kis kézitáskáját vitték el, amelyben azonban nem volt pénz. A nyomozás a rejtélyes gyilkosság ügyében nagy eréllyel folyik. Megsemmisítették Oscar Siater ítélnél London, julius 20. Megírta a P. M. H-, hogy Conan A. Doyíe, a híres -angol regényíró és számos angol közéleti férfiú kezdeményezésére az angol igazságügyimniszter tavaly szabadlábra helyezte kegyelmi utón Os- caT Slatert, egy rablőgyilkoisság miatt életfogytiglani L0g4ázra elitéit németet, aki már tizennyolc évet töltött a fegyházban, amikor kiszabadult. Jótevői azonban nem elégedtek mieg azzal, hogy Slatert kegyelmi ufóm helyezték szabadlábra, hanem le akarták venni -róla a bűnös bélyegét is. Az angol sajtóban megindult kampány hatása alatt az e-dinbiirgi törvényszék múlt szombaton megkezdte az uj.rafelvételi tárgyalást, amelyen kétségtelen igazolást nyert, hogy Siater ártatlan volt az öreg miss Erkist meggyilkolásában és kiirab- lásőban s ártatlanul sínylődött tizennyolc évig a fegyházban, A bíróság ma hozta meg ítéletét, amely a tárgyalás menetének megfelelően megsemmisítette Ítéletet és Sla- fért vm-ét visszahelyezte a társadalomba. Borzalmas Susiiltesil® Kassa indiait Ka'S&a, julius 20. (Kassai szerkesztőségünk telefonálja.) Borzalmas öngyilkosságot követett el tegnap este Kassa közelében egy (volt '.vasúti alkalmazott, Ducsek Pál, akii Bárca mellett a vonat elé vette magát s a mozdony kerekei testét, darabokra tépték. Este hét órakor érkezett meg a személyvonat Báróéról Kassára s amikor a mozdonyvezető megvizsgálta gépét, rémülten vette észre, hogy a mozdony elülső karókéi verősek. •Azonal jelentést tett erről az állomási önöknek, aki néhány alkalmazottat küldött ki a pálya átvizsgálására. A vasutasok a Pesti-úti •Karakók közelében borzalmas leletre bukkan tak, A pályatesten szétroncsolt holttest hevert hatalmas vér. tócsában. Megállapították, hogy Evesek Pál volt- vasúti. alkahmzoU hoW&sfc-. Bucsek Pált este hat órakor ismerősei még látták a sínek mentén haladni a Karakók felé, ahol leányának akart minden valószínü- ég szerint, segíteni, aki a földeken dolgozott. Amikor a vonat közelébe ért, anélkül, hogy a mozdonyvezető észrevette volna, a vonat élé vetette magát, amely huszonöt lépésre vonszolta magával s a mozdony kerekei szülte a felismerhéte tlenségig szét,roncsolták tes-< tét., öngyilkossá górtak okát még iwem tud jábí ....rmaszüifuumtMétj—— ......... Üz emünk legnagyobb ÍJÜSZKOSÖpO ésj sokéves munkásságunk íwG$Ö$é[j6l ai világhírű motorüzemre berendezett | fisstlfi esípIíí#p®!im4 fcar--gsigfr Itöagveszteség nélkül $ JPSPmÉjllÉ. dolgoznak, tisztítanak jf és önmagáktól szorti-| i foznak WICHTERLE & K0VÁRIK R.-T. PROSSfólTZ Randa gyarmstt is§pst®l és teusiiittt korea 3
