Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)
1928-07-20 / 163. (1790.) szám
HI RliAK .Románia álláspontja az optánsügyben a békeszerződés megsértését jelenti" *« London, julius 19. A magyar—román op- tánspör egyre élénkebben foglalkoztatja az angol közvéleményt. Az angol parlamentben már ismételten hangzottak el interpellációk a népszövetségi tanács legutóbbi döntésével kapcsolatban s a legelőkelőbb angol lapok is az utóbbi időben mind több helyet szentelnek ennek az ügynek. Tegnap Rothermere lord is nyilatkozott egy interjú keretében az optánsügyről. A lord nyilatkozatában többek között ezeket mondotta: — Véleményem szerint az, hogy Románia megtagadta, hogy biráját a nemzetközi bíróságba küldje, a trianoni szerződésnek tiszta és tökéletes megsértését jelenti. Mert a trianoni szerződés világosan előírja, hogy abban az esetben, ha véleményeltérés mutatkozik a szerL=ftft ződő lelek között, milyen utat kell követni. Románia megtagadta, hogy a szerződésben előárt módozatok szerint járjon el. Ezen a ponton tehát a trianoni szerződés egyszerűen semmivé változott. Románia nem mondhatja azt, hogy: mi megszegjük a szerződést, ha ez nekünk igy alkalmasabb, Magyarországnak ellenben meg kell tartania, akár tetszik neki, akár nem. Magyarország számára most már megnyílt az ut arra, hogy azt mondhassa, hogy miután Románia megszegte a trianoni szerződést, ezért Romániával szemben az egész ügyet újabb megfontolás és revízió tárgyává kell tenni. A Járási képviselőtestületek uj tárgyalási rendje A közigazgatási reform végrehajtási rendeletéinek ismertetése 85. §. (1.) Ai elnök a járási képviselőtestület jóváhagyásával m ^állapíthatja azt, hogy a) egy éa ugyanazon tárgyhoz senki sem szólalhat fel kettőnél többszőr, legfeljebb ha a vita folyamán állított dolgok rövid helyesbítéséről volna ss6, vagy azt, hogy b) a beszédidő korlátoztatik. (2.) A járási képviselőtestület jóváhagyása vita nélkül nyílvánu1 meg. 36. §. Mindaddig, nig az, akinek az elnök szót adott, beszél, a beszédjében nem szakítható félbe a csak midőn ez a beszédjét befejezte, beszélhet az, aki utána szót kap. 37. §. (1.) Aki a járási képviselőtestület gyűlésén beszél, köteles betartani a teljes illendőséget; ha nem viselkedik eszerint, nevezetesen, ha az illendőséget vagy az erkölcsöt sértő, vany esetleg még büntetendő kifejezéseket használ, az elnök őt rendreutasitja, és ha nem engedelmeskednék, úgy megvonhatja tőle a szót. (2.) Ha a szónok eltér a tárgytól, az elnök figyelmeztetheti őt, hogy a tárgyhoz beszéljen; ha a figyelmeztetés kétszer történt eredménytelenül, az elnök megvonhatja a szót. (Folytatjuk.) Halálra ítélték Heint, a németországi tömeggyilkost 1928 jmUna 80, péntek. A budapesti román követség nem ad vizumot az amerikai magyaroknak Budapest, julius 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Nagy Lajos amerikai állampolgár, aki 20 esztendő után most jött először Magyarországba látogatóba az amerikai magyarok Szent István zarándoklatával, meg akarta látogatni Szilágymegyében lakó beteg édesanyját s ezért amerikai útlevelére vizumot kért a román követségen. A román konzulátus a vizűm megadását azonban, Nagy Lajos amerikai útlevele dacára is, ahhoz a feltételhez kötötte, ha Nagy Lajos előbb leteszi a román hüségesküt. Amikor Nagy ezt az esküt nem volt hajlandó letenni, a konzulátus a vizűm megadását tőle megtagadta. Nagy Lajos most Debrecenből autót küldött beteg édesanyjáért, akit Virginiába való visszautazása előtt még látni akar. 1930-ban népszámlálás lesz Prága, julius 19. Az állami statisztikai hivatal az összes központi hatóságokhoz, tudományos intézetekhez és egyéb szervezetekhez kérdőíveket küldött szét, amelyekben véleményt kér az 1930-ban végrehajtan- jdíó népszámlálásra vonjatkozálag. A válasz beérkezése után megkezdik a népszámlálás előkészületi munkálatait. A népszámlálást valószínűleg ugyanúgy fogják végrehajtani, mint 1921-ben. 1921-ben a köztársaságnak 13 millió 613.172 lakosa volt, 1930-ig valószínűleg 14,500.000-re emelkedik a lakó- jVg létszáma. Klepetár még nem leheti el Kevárovát? E hét végéig a legfelsőbb bíróságra kerülnek a Vörösmarty-pör iratai Prága, julius 19. Megírtuk, hogy Klepetár János kérvényt intézett a pankráci fegyház igazgatóságához, hogy Kovárová Máriával, a Vörösmarty-pör egyik tanújával, a fogházban törvényesen egybekelhessen. Hladik dr. tanácsa ennek a kérvénynek, amint azt a prágai lapok egybehangzó híradása alapján jelentettük, állítólag helyt adott. Kovárová Mária is beleegyezését adta a házasságkötéshez és igy már semmi sem állt útjában a két ember egybekelésének. A Lidové Noviny mai számában ezen hírekkel kapcsolatban azt Írja, hogy a pankráci bíróság elnöksége Klepetár kérvényét perrendtartási okokból elutasította, miután a Klepetár fölött hozott ítélet még nem emelkedett jogerőre. Klepetár az idézett lap szerint fellebbezéssel fog élni az elutasítás ellen. A lap hozzáfűzi híradásához, hogy a Kle- petárra és Miclialkora vonatkozó iratokat a védők semmiségi panaszaival együtt még e hét végéig átteszik a brünni legfelsőbb bírósághoz. A pozsonyi országos hivatal ügyosztályának munkabeosztása Prága, julius 19. A pozsonyi országos hivatal ügybeosztásáról tegnap számoltunk be. Eszerint tehát az országos hivatalnak hat, esetleg később hét, ügyosztálya lesz. A hat ügyosztálynak huszonegy alosztálya van. Az első ügyosztály, amelynek főnöke Dvorácsek •kormánytanácsos, hatáskörébe tartoznak: az állampolgársági, illetőségi, békeszerződési, nyelvi kérdések, a* nemzetgyűlési, országos, járási és községi választások, továbbá az egyesületi, gyülekezési és rendőri ügyek. A második ügyosztály Tafferner főtanácsos vezetése mellett az állami, tartományi, járási és községi gazdasági ügyeket intézi. A harmadik ügyosztály, amelynek főnöke Benikó kormánytanácsos, intézi az egyházi, tanulmányi, népszámlálási, anyakönyvi ügyeket, továbbá az összes alkalmazottak biztosítási és statisztikai ügyeit. A negyedik ügyosztály Marsik kormány- tanácsos vezetésével: iskolai, múzeumi, színházi ügyek, munkaviszonyok rendezése, sztrájkok, kivándorlási ügyek, továbbá jogi szempontból a szociális és egészségügyi kérdések. Az ötödik ügyosztály, amelynek vezetője Bernovszky kormánytanácsos: katonai, csend- őrségi, ipari és kereskedelmi ügyek, továbbá hatáskörébe tartoznak a kereskedelmi és iparkamarák, a grémiumok és a tőzsdék. A hatodik ügyosztály Moural kormánytanácsos vezetése mellett: vasúti, úti, légi, idegenforgalmi, villamosítási ügyek, bank-, részvénytársasági, pénzintézeti, mezőgazdasági, erdészeti és meliorációs ügyek. Az országos hivatal elnöki ügyosztályának főnöke Meznik kormánytanácsos, aki az elnök és az alelnök közvetlen felügyelete alatt áll, niig a többi osztályok fölötti felügyeletet Ponicsán kormánytanácsos gyakorolja. A közmunkaíigyekst a hetedik osztályba fogják beosztani, ebben a kérdésben azonban még nem történt döntés, úgyhogy egyelőre a közmunkaügyi minisztérium pozsonyi expoziturája tovább működik. Második rész 7. A gyűlés megnyitása. 21. §. Az elnök azonnal megnyitja a gyűlést, mihelyt a gyűlés megkezdésére meghatározott óra elmúlt, és ha jelen van annyi tag, hogy a járási képviselőtestület érvényesen határozhasson. 22. §. Minden gyűlés előtt jelenléti jegyzéket kell kitenni, amelybe a járási képviselőtestületnek minden érkező tagja a névet beirja. 23. §. A gyűlés kezdetén az elnök két kg ' nevez meg, akik a törvény 71. és 25. §-n s-.orlnt eme gyűlés jegyzőkönyvét aláirják. 24. §. (1.) Azután az elnök felolvastatja a járási Képviselőtestület múlt gyűlésének a jegyzőkönyvét, ha ezt a járási képviselőtestület valamelyik tagja jóváhagyja, különben a jegyzőkönyv a gyűlésben közszemlére teendő ki. (2.) Ha azon a gyűlésen, amelyen a jegyzőkönyv felolvastatott, vagy közszemlére kitétetett, az elnökhöz nem érkeznek kifogások, úgy a jegyzőkönyv jóváhagyódnak tekintetik. Ha kifogások érkeztek be s ha az elnök nem tesz eleget azoknak, úgy a kifogást emelő azt kívánhatja, hogy azokról a járási képviselőtestület határozzon, mely ezt vita nélkül teszi meg. (3.) A bizalmas gyűlés jegyzőkönyveinek felolvasása s az ellenük beadott kifogásokról való határozás csak bizalmas ülésen történhetik. 25. §. (1.) Az elnök k ‘síi továbbá a beérkezett iratokat, indítványokat, kérdéseket és egyéb beadványokat, valamint azokat az intézkedéseket, amelyek a törvény szerint vagy más okból a. járási képviselőtestületnek jelentendök. (2.) Névtelen beadványokat nem kell közölni, hanem további tárgyalás nélkül félre kell tenni azokat. (3.) Ha a közlés hosszabb időt venne igénybe, az elnök a járási képviselőtestület tagjait a járási hivatal valamely helyiségében kitett iratok megtekintésére utalhatja. (4.) Az elnök a fentebb említett közléseket a gyűlés végén vagy a gyűlés folyamán bármikor is megteheti. (5.) Ezekről a közlésekről vita nem engedtetik meg. 8. A tárgyalás tárgyai. 26. §. (1.) A járási képviselőtestület gyűlésén csak oly ügy tárgyalható, amely a tárgysorozaton szerepel. (2.) Oly ügyekről, amelyek tárgysorozatra nem tétettek, csak az esetben lehet tárgyalni és határozatokat hozni, ha ehhez az összes tagok felénél nagyobb többsége hozzájárul. (3.) Az oly ügyeket, amelyek a járási képviselőtestület hatáskörétől eltérnek, nevezetesen a politikai ügyekben tett indítványokat az elnöknek a tárgyalásból ki kell zárnia, ami ellen a járási képviselőtestület összes tagjainak egy hatodrésze 15 napon belül az elnöknél ellenvéleményt nyújthat be az országos hivatalhoz. 9. Alakilag miként kezeltetik a tárgyalási anyag? 27. §. (1.) A járási képviselőtestület által tárgyalandó ügyek szabályként előbb a járási bizottság, esetleg a járási választmány előzetes megtárgyalásának vetendők alá. (2.) Ha oly indítvány van a tárgysorozaton, amely előzetes tanácskozáson nem tárgyallatott meg. úgy arról csak abban az esetben lehet tárgyalni és határozni, ha az iigv a járási képviselő- testület tagjai előtt eléggé ismeretes és nem igényel sem előzetes vizsgálatot, sem szakfelülvizs- .gá latot főleg a pénzügyi választmány részéről. (3.) A javaslatnak előzetes megtárgyalásra való utalására vonatkozó határozat elesik akkor, ha az indítványt tevő a határozathozatal előtt eláll az indítványától. 10. Hogyan tárgyaltainak a tárgysorozaton levő ügyek a teljes gyűlésben’ 28. §. A teljes gyűlésben tárgyalandó ügyek, nevezetesen a járási választmányok indítványai és jelentései a járási kapitány (főnök) belátása szerint sokszorosíthatók s a járási képviselőtestület tagjainak kioszthatók. 29. §. (1.) A tárgyalás minden tárgyának a vitája azzal kezdődik, hogy az előadó jelentést tesz, illetve hogy a javaslatot tevő röviden indokolja a javaslatot; ha a jelentés sokszorosittatott, úgy azt csak akkor kell felolvasni, ha ezt a járási képviselőtestület elhatározza, vagy ha az elnök ezt elrendeli. (2.) Az elnök a terjedelmesebb és különösen fontos ügyeknél a vitát általánosra és részletesre oszthatja be. (3.) A befejw- tt általános vita után arról szavaznak, hogy a javaslat, illetőleg több beterjesztett javaslat közül melyik fogadtatik el a részletes vita alapjául. Ha azonban az általános vita folyamán oly indítvány tétetett, hogy napirendre kell térni, úgy hogy az ügy napoltassék el, vagy újból utaltassák előzetes megtárgyalásra a beadott indítványokkal együtt, úgy mindenek előtt erről az indítványról kell szavazni. (4.) Ha a járási képviselőtestület a beadott javaslatok egyikét sem fogadja el a részletes vita alapjául, úgy az ügy el van vetve. 30. §. (1.) A tá gyalt ügyhöz a tanácskozásban való részvételre jogosultan a vita illetékes részében indítványokat tehetnek; ezeket a javaslatokat szóval vagy Írásban az elnöknél kell megtenni. (2.) Az elnök megkívánhatja, hogy a javaslatok írásban tétessenek meg. 31. §. (1.) A javaslatot tevő addig állhat el a javaslatától, amig a vita nem fejeződött be. (2.) A tárgyalás elnapolására s az ügynek a javaslatokkal együtt a járási bizottsághoz vagy a járási választmányokhoz való újabb kiutalására vonatkozó indítványtétel és határozathozás bármikor történhetik. 32. §. (1.) A vita befejezésére vonatkozó indítvány bármikor megtehető, ezzel azonban nem szabad félbeszakítani azt, aki beszél. Az ilyen indítványokról a járási képviselőtestület azonnal, vita nélkül határoz; előbb azonban a tárgyalt ügyre vonatkozó indítványok az elnökkel közlendők s általa a szavazásba felveendők. (2.) Ha a vita befejezésére vonatkozó indítványt elfogadták, úgy már csak azok beszélhetnek, akik a vita befejezésére vonatkozó indítvány megtétele előtt jelentkeztek szólásra. 33. §. Az elnök a vita befejezése után is adhat szót ama dolgok rövid helyesbítésére, amelyek a tárgyalás folyamán állíttattak s esetenkint megállapíthatja eme helyesbítések megengedhető Idejét. 11. Beszédek. 34. §. (1.) Aki a tárgysorozaton levő ügyhöz beszélni akar, az, — amennyiben nem határoztatott el a vita befejezése, vagy amennyiben az elnök nem engedte zárószavakhoz az előadót vág ya javasla- tottevől, — az elnöknél felszólalásra jelentkezik, aki a felszólalásokat a jelentkezés sorrendjében engedi meg. (2.) Aki nincs jelen akkor, amidőn sorra kerül, az felszólalási jogát veszti. Coburg, julius 1. A voburgi esküdtszék károm napon keresztül tárgyalta Heinnak, a tömeggyilkos postarablónak bünpörét. A háromnapos tárgyalás folyamán kiderült, hogy Hein tetteiért felelős. A vádlott bűntársa s megrontója, egy Larm nevű tehenész, akit a tárgyalásra a fegyházból vezettek megbilincselve elő, igyekezett Heint menteni s azt vallotta, hogy Hein teljesen az ő befolyása alatt állott. Az esküdtek azonban nem vették tekintetbe a tettestárs azon szándékát, hogy a vádlottat kimentse az igazságszolgáltatás kezéből s terhelő verdiktet hoztak. A biróság ennek alapján Heint halálra Ítélte. Meggyilkoltak egy sfisiretta asszonyt Prága mellett Prága, julius 9. A Prága melletti Alt- Strasdhnitzban tegnap este két asszony a vasúti sínek mentén egy 20—30 év körüli nő holttestére bukkant. A holttest mellett két csomag hevert érintetlen állapotban, úgy hogy rablógyilkosság esete kizárt. A szerencsétlen asszonyt, akinek kilétét még nem sikerült - kideríteni, amint azt a kiszállott törvényszéki orvosszakértők megállapították, kötéllel fojtották meg, miután előbb kezeit is összekötözték. A hulla mellett egy széttépett levelet találtak, amelyet a rendőri bizottság újból ösz- szeállitott. A levél tartalma a következő: „Cejdánénak, Morzik Mária kisasszony számára. Délután három órakor jövök, a Wilson- pályaudvarral szemben egy pádon fogok ülni három és négy között. L. Ferenc“. A nyomozás folyik a titokzatos bűntény kideriiésére, amely két-három nappal ezelőtt következhetett be. Hány elsőéves hallgatót vehetnek föl a magyar főiskolák? Budapest, julius 19. A magyar vallás- és közoktatásügyi minisztérium rendeletet adott ki az egyetemnek és főiskolák javaslata alapján a tudományegyetemekre, a Műegyetemre, az egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadé- míákra az 1928—29. tanévben az I. évfolyamon felvehető hallgatók létszámáról. A rendelet értelmében egyetemenként a felvehető kontingensek a következők: A budapesti Pázmány Péter tudomány- egyetemen a hittudományi karra felvehető 50, a jogi és államtudományi karra 320 hallgató.' az orvostudományi karon 180 orvostanhallgató és 75 gyógyszerész, a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karon 210 bölcsészhallgató. A szegedi Ferenc József tudományegyetemen felvehető 160 joghallgató, 60 orvostanhallgató, 75 gyógyszerész, a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karra 50 hallgató, a mennyiségtan—természettudományi karra 40 hallgató, azonkívül 75 gyógyszerész. A pécsi Erzsébet tudományegyetemen felvehető 50 teológus, 160 joghallgató, 60 orvosnövendék, 50 bölcsész. A debreceni Tisza István tudományegye- temen 50 teológus, 160 joghallgató, 60 orvos- növendék, 70 bölcsész. A budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra felvehető 250 hallgató. Á jogakadémiák közül, ugv az egri érseki joglioeumra. mint a kecskeméti református jogakadémiára és a miskolci ág. evangélikus jogakadémiára egyformán 40 hallgató. A királyi József-müegyetem mérnöki szakosztályára 80, építészi szakosztályára 40, gépészmérnöki szakosztályára 150. vegyész- mérnöki szakosztályára 10, közgazdasági szakosztályára pedig 40 hallgató vehető fel. 5
