Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)
1928-07-17 / 160. (1787.) szám
1023 Julius 17, íredd. gtw—»«w»KKWBi<;«iBCT»ái»saaaw»s&ias^^ T>R«í®MA^AR'HnataK Súlyos vasúti katasztrófa Németországonm tiz halottat, tizenhét súlyos és számos könnyű sebesülttel Két gyorsvonat a müncheni főpályaudvar közeiében összeütközött — Kei 'vasúti kocsi, amely zsúfolásig volt tele utasokkal, elegeit — A romok alatt újabb áldozatokat sejtenek München, július 16. (A P. M. H. tudósítójától.) A müncheni főpályaudvar közelében tegnap este súlyos vasúti katasztrófa játszódott le, amely tíznél több emberéletet követelt áldozatul. A münchen—nürnbergi külön- vonaíjárat két vonata a Hacker-kid közelében összeütközött, mivel az egyik vonatban meghúzták a vészféket s a megálló vonatba belefutott a közvetlenül mögötte haladó másik vonat. A hivatalos jelentés a következőkben számol be a katasztrófáról: Julius 15-én este íéltiz- kor a münchen—augsburg—nürnbergi kü- lönvonatjárat gyorsvonata a müncheni főpályaudvarból való kifutása után a Hacker-hid és a Donnersberger-hid között hirtelen megállóit, mivel egyik szakaszában meghúzták a vészféket. Mialatt a mozdony- és a vonatve- zetők végigjárták a vonatot, hogy a vészíék meghúzásának okát megállapítsák, a közvetlenül a vonat mögött haladó másik vonat belefutott az első vonat hátsó kocsijaiba s az utolsó két kocsit valósággal egymásra torlaszolta. A szerencsétlenség után Münchenből azonnal segélyvonatok érkeztek és a mentők igyekeztek a két kocsi romjai közé szorult utasokat kiszabadítani. Mentés közben azonban a legutolsó kocsi egyik elsőosztályu szakaszában tűz keletkezett, amely gyorsan tovább- harapózott s az előtte lévő kocsira is átterjedt. A tűz eloltását azonnal megkezdték s a városi tűzoltóság megérkezéséig sikerült is a tüzet annyira lokalizálni, hogy 11 órakor az első utast még élve lehetett kimenteni a kocsiból. A városi tűzoltóság ezután féltizenkét órakor mindkét kocsiban eloltotta a tüzet. A teljesen elégett kocsikból kilenc holttestet húztak ki, akik közül csak háromnak a személyazonosságát letett eddig megállapítani. Egy súlyos sebesült a kórházban halt meg. Még további tizenhét személy sebesült meg súlyosan és az utasoknak nagy száma je? Ieníkezeít a müncheni pályaudvaron könnyebb, külsőleg meg nem állapítható sebesüléssel. A mentési munkálatoknál foglalkoztatott vasutasok, tűzoltók és mentők a fojtó füst következtében szintén rosszul lettek. A szerencsétlenség okát a folyamatban lévő vizsgálat még nem tudta kideríteni. Tudósítónk értesülése szerint nagy mértékben hozzájárult a szerencsétlenséghez, hogy a fővonat az elővonatnak közvetlen nyomában haladt. A fővonat már akkor indult el, amikor az elővonat még az első váltót sem haladta túl s az üzemi hivatalnok még nem is jelentette az elővonat kifutását. A szerencsétlenséget közvetlenül az okozta, hogy a fővonat a hirtelen megállóit elővonat hátsó világítását a vágányok kanyargásai miatt nem pillanthatta meg. így idejében nem állhatott meg, mert az utolsó pillanatban lázas erővel működésbe hozott fékek már nem akadályozhatták meg a szerencsétlenséget. A mozdony az elővonat utolsó kocsijába fúródott, amelyben első- és másodosztályú fülkék voltak. A fülkékben csak kevés utas utazott. Azonban az utolsó kocsi felíorlaszolódott az előtte lévő harmadosztályú kocsira, amely zsúfolásig meg volt telve utasokkal. Mikor tudósítónk a szerencsétlenség színhelyére érkezett, a romok eltakarítására és az utasok kiszabadítására irányuló munkálatok már annyira előrehaladtak, hogy a fővonat mozdonyát, amely az elővonat utolsó kocsijába hatolt bele, már ki lehetett szabadítani és néhány lépésnyire vissza is lehetett vinni a vágányokon. A mozdony elülső részén a személykocsiknak még füstölgő, elhajlitott és darabokra szakadt részei függtek leválaszt- hatatlanul. Az elővonat két utolsó kocsija az összeütközés következtében kisiklott és olyannyira egymásba torlódott, hogy egy kocsinak hat. Farészeik teljesen elszenesedtek és még most is füstölögnek. A kocsik teteje eltűnt. Köröskörül a talajt mintegy másfél méter magasságban hamu borítja. A vasutasok azon vannak, hogy a kocsik tengelyeihez hozzájussanak és bejussanak a kocsikba, mert nagy a valószínűség, hogy a romok alatt még újabb halottakat fognak találni. A halottak és sebesültek túlnyomórészt augsburgi és nürnbergi lakosok. Eddig még nem sikerült megállapítani, hogy miért húzták meg a vészféket s az sem nyert kiderítést, hogy a két, gázvilágitásos kocsi miért fogott tüzet. Az állomási iroda egyik hivatalnokának a bevallása szerint valószínűleg súlyos mulasztás történt. De még nem lehetett megállapítani, hogy a mulasztás a váltóirányitókat, vagy pedig az önhatalmúlag intézkedő mozdonyvezetőket terheli-e. Csak annyi bizonyos, hogy a tiiz sokára tört ki az összeütközés után. Hir szerint a tüzet az okozta, hogy a mentési munkálatoknál a kocsik vasré- szei a vágányok áramvezetékével érintkeztek. A súlyos katasztrófa, amely rövid egy hónapon belül már a második Németországban, a német lakosság körében nagy megdöbbenést keltett. A inücheni rendőrségnek, amely a nyomozást megindította, — mint lapzártakor jeBOs J&fiStaafi&ra 1 VMfiATiftE ALHAMSaA . | PESAMA SS, VAC&AWSBtÉ 98&M. 1? | &3ao®»5a£nt ssensssB&s iroü&erí ^ 10 elsőrangú tánc és @sséü3 muíaieány g I ú&ei«sete & áré perckor b Magyarok kedvenc találkozóhelye. lentik — már sikerült megállapítania, hogy mi késztette a végzetes megállásra az elő vonatot Kiderült ugyanis, hogy a vészféket senki sem húzta meg az utasok közül, hanem a vészíék már a vonat elindulásakor meg veit sértve, úgyhogy menet közben a rázkódás következtében elszakadt s megállította a vonatot. A müncheni államügyészség rendeletére Schnellrieder fő váltóőrt, Sncall váltóőrt s egy vasúti munkást kihallgatásuk után letartóztatták: s beszállították az ügyészség fogházába. Prága, julius 16. Röviden jelentette a P. M. H., hogy a kormány benyújtotta a magán- alkalmazottak és újságírók nyugdíjbiztosításáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat 197 paragrafusból áll $ feltűnő, hogy az indokolást csak a közeli napokban fogják kiadni, mivel a népjóléti minisztérium osztályfőnökei az indokolás szövegében nem tudtak megegyezni. A törvényjavaslat előkészítését a népjóléti minisztérium, a munkaadók és alkalmazottak képviselőiből álló szakbizottság végezte 1923 óta. Amikor a szakbizottság befejezte munkáját, általános volt a vélemény, hogy olyan törvényjavaslat kerül majd a parlament elé, amely a több mint 300 ezer magánalkalma- zottt teljesen ki fogja elégíteni. A népjóléti minisztérium által benyújtott törvény ja vaslat azonban óriási elégedetlenséget szül úgy a magánalkalmazottak, mint az újságírók körében. Az elégedetlenséget elsősorban az okozta, hogy a törvényjavaslat cime értelmében ez a nyugdijbiztositás „a magasabb szolgálatban levő'1 tisztviselők részére készült. Ez a megjelölés óriási káoszt szülhet és alkalmat adhat arra is, hogy a minisztérium kénye-kedve szerint egyeseket nem részesít majd a nyugdijbiztositás előnyeiben. Továbbá kifogásolják, hogy az ügyvédi, jegyzői irodák alkalmazottait és a kereskedelmi utazókat teljesen kivonják ebből a nyugdijbiztositásból. Az újságírói körök az ellen emelnek kifogást, hogy a törvényjavaslatból kimaradt az a szakasz, amely szerint az újságírók nyugdíj járdák ainak megállapítását egy kuratóriumra bízzák, amelyben az újságíró szervezetek hat taggal lennének képviselve. Végül az öreg, több mint harmincöt év óta működő újságírók nyugdijjáradé'kainak biztosítása céljából a törvényjavaslat egyszersmindenkorra csak ötmillió koronát bitzosit, jóllehet agy Svehla miniszterelnök, mint EngHs pénzügyminiszter megígérték, hogy az állam busz éven keresztül másfélmillió koronával fog hozzájárulni az újságírók nyugdíjbiztosításához. A törvényjavaslat erősen megrövidíti a régi Magyarország területén működött ima- gánal'kalmazottakat és újságírókat is. A javaslat szerint ugyanis a működési éveket az 1906-ban, Ausztriában elfogadott magánalkalmazottak nyugdíjbiztosítási törvénye alapján fogják elismerni. Magyarországon ilyen törvény nem létezett s most teljesen nyitva marad az a kérdés, hogy mi történik azokkal a magán alkalmazottakkal és újságírókká], akik a régi Magyarországon müködíek és működésűket nem tudják ilyen alapon bizonyítani. A törvényjavaslat első része arra vonatkozik, hogy mely magánalkalmazoüak esnek biztosítás alá. Biztosításra kötelezettek a tisztviselők, technikai, kereskedelmi, irodai alkalmazottak, magán titkárok, magántan itók, nevelők, szerkesztőségi alkalmazottak, a lapok kiadóhivatalának és expedíciójának alkalmazottai és a színházi alkalmazottak. A biztosítás alól kivétetnek azok, akik tizenhatodik életévüket még nem érték el, akik a biztosítási kategóriába tartozó hivatásukat mel!ékfogla 1 kozásként űzik, továbbá a Nemzeti Bank alkalmazottai, a külföldi vállalatok alkalmazottai és 'külföldi államok itteni képviseleteinek alkalmazottai. Végül olyan személyek, akik ezen törvény alapján már járadékot élveznek. A biztosítottakat évi fizetésük szerint tizenegy fizetési osztályba sorozzák. A fizetési osztályok a következők: I. évente 3000 koronáig, II. 6000 koronáig, III. 9000 koronáig, IV. 12.000 koronáig, V. 15,000 koronáig, VI. 18.000 koronáig, VII. 24.000 koronáig, VIII. 30.000 koronáig, IX. 36.000 koronáig, X. 42.000 koronáig és XI. 42.000 koronán felül. A ítélésekbe beszámitandók a lakáspénzek és egyéb pótlékok is. Be- és kijelentések A munkaadó köteles az általános biztolási intézetnél biztosításra kötelezett alkalmazottait belépésüktől számított tizennégy napon belül bejelenteni és a kilépéstől számított ugyancsak tizennégy napon belül kijelenteni. A járadékok idejét annak a hónapnak első napjától számítják, amikor az alkalmazottat bejelentik a biztosítási intézetnél. A katonaköteles magánalkalmazottaknál beszámítják a katonai szolgálati időt s ezen idő alatt a nyngdijilletékeket az állam fizeti. & j&aő&ssSt csspartGsitása A biztosítás kiterjed: rokkantsági és aggkori biztosításra; 2. özvegyi-, árva- és szülői járadékra; 3. kelengye járulékra; 4. végkielégítésre; 5. temetési költségre; 6. gyógykezeltetés! költségre. Járadékra igényt tarthat az a biztosított, akinek legalább hatvan befizetett hónapja van. Rokkantsági járadékot kap az, aki tartósan alkalmatlan hivatásának teljesítésére és pedig testi vagy szellemi megbetegedés folytán. Rokkantsági járadékot igényelhet továbbá az a biztosított is, aki ugyan nem tartósan munkaképtelen, de megbetegedése folytán már kimerítette a magánalkalmazottak betegbiztosítása által nyújtott táppénzeket és továbbra is munkaképtelen maradt. A járadékokat attól a naptól kezdve élvezi, amikor munkaképtelenné vált. A nyugdijjáradék megszűnik a biztosított halálával, vagy pedig, ha a munkaképtelenségnek feltételei megszűnnek. Aggkori járadékot élvez az a férfi ma- gánalkalmazott, aki 65. életévét és az a női alkalmazott, aki 60. életévét elérte. Aggkori járadékot kaphat továbbá az a férfi biztosított is, aki 60. életévét elérte és legalább 480 befizetett hónapot tud előmutatni. A rokkantsági járadék egy alapösszegből és fokozatos pótilletékekből áll. Az alapösszeg évente 3600 korona. A pótilleték a következőképpen emelkedik minden befizetett hónap után. Az első osztályban 2 koronával, a másodikban 6 koronával, a harmadikban 10, a negyedikben 15, az ötödikben 20, a hatodikban 25, a hetedikben 30, a nyolcadikban 35, a kilencedikben 40, a tizedikben 45, a tizenegyedikben 50 koronával. A rokkantsági és aggkori járadék minimuma évi 3600 korona. özvegyi járadékra igénye van a biztosított özvegyének. Az özvegyi járadék felét teszi annak, amennyit az elhunyt biztosított kapott volna aggkori, vagy rokkantsági járadék címén. Az özvegyi járadék évente nem lehet kevesebb 3000 koronánál, özvegyi járadékra nem tarthat igényt az özvegy, ha a biztosított házassága megkötésétől számított hat hónapon belül hal meg, kivéve, ha a halál a házasság után történt baleset következtében állott be. Az özvegyi járadék kifizetése a férj halálának napjával kezdődik és megszűnik, ha az özvegy újból férj- hezmegy. Újbóli házasság esetén az özvegy végkielégítést kap és pedig évi özvegyi járadékának a háromszorosát. Árvajáradékot tizennyolc éven alóli gyermek kap abban az esetben, ha az elhunyt szülőnek már igénye volt aggkori, vagy rokkantsági járadékra. Törvénytelen gyermeknek csak álékor lehet igénye árvajáradékra, ha az apaságot birői- lag megállapították, vagy ha az apa még életében a gyermeket sajátjának ismerte el. Szülői járulékot kaphatnak a szülők abban az esetben, ha özvegy nem maradt hátra és hogyha árvák sincsenek. Kelengyejárulékot kaphat-a női biztosított, ha házasságkötéséig legalább hatvan befizetett hónapja van. Erre vonatkozó igényét a házasságkötéstől számított két éven belül kell bejelentenie, mert ellenkező esetben elveszti. A kelengyejárulék 1 évi rokkantsági járadékkal egyenlő. Á rokkantsági járadék úgy számítandó, hopv olyan Összeget kaphasson kelengyejárulék címén a biztosított, mint amennyi rokkantsági járulékra lenne igénye. Egyszeri végkielégítésre akkor van igénye az özvegynek, vagy árvának, ha a biztosított legalább hat hónapig fizette a nyugdijilletékeket, de még nem volt hatvan befizetett hónapja. A végkielégítés 150%-a annak az évi rokkantjáradéknak, amelyet az elhunyt 60 befizetett hónap után kapott volna. Temetkezési költséget kapnak az elhunyt biztosított hozzátartozói, ha az elhunytnak legalább hatvan befizetett hónapja volt. A temetkezési költség elmén maximálisan 4000 koronát fizet ki a nyugdij- bizíositóintézet. A járadékosok gyógykezeltetését a biztosítóintézet fedezi abban az esetben, ha a biztosított a betegsegélyzőpénztárak előirt táppénzeit már kimerítette. Az általános biztosítóintézet fel van jogosítva azoknak az állásnélküli személyeknek, akik mindaddig, amíg állásban voltak, be voltak biztosítva, munkanélküli támogatást adni. .1 feefizetesídl illetékek A havi nyugdijilleíékek a következők: I. osztályban Í2 korona, II. 36 korona, III. 66 korona, IV. 96, V. 120, VI. 150. VII. 170, VIII. 190, IX. 210, X. 230, XI. 250 kor. A nyugdijilleték felét a munkaadó, másik felét pedig az alkalmazott köteles fizetni. A munkaadó azonban köteles az egész nyug- diiilletéket megfizetni azon alkalmazottért, aki nem kap készpénzfizetést. A nyugdyilleték mindaddig fizetendő, amíg a szolgálati viszony alapján biztosításra van kötelezve az alkalmazott. lm elégedetlenség fogadja a inaaáisalkalMialil is újságírók npidifiitsii^ ^U j| jj||jjf^| ^ ^ ^ ffipp I Hippiül üiiisitMia mlpitiititla a szakbizottság által kidolgozott JovssSat szövőiét. — 1 törvényjavaslat rövid ismertetése 5 Fizetési sszfótyoic
