Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)
1928-07-17 / 160. (1787.) szám
1928 julius 17, kedd. J3H3 ^IWWVVVtó&AR-HtoLto 3 Az utolsó negyedszázad legforróbb vasárnapfa volt a tegnapi A kánikula hőgutával gyilkol, a viz enyhülés helyett lényégét Budapest hőrekúrdjja 36 esztendő után most köszöntőit he — Enyhülésre nincs kilátás — hullámaiba menekültök. A város teljesen kihalt volt. Az összes közlekedési eszközöket üzembe helyezték, hogy n gőzölgő házak cs járdák világából a menekülő embertömegeket kiszállíthassák. A vízfogyasztás tegnap meghaladta a 100 millió litert, úgyhogy a köztisztasági hivatalnak az utcák öntözését csökkentenie kellett. A jégfogyasztás meghaladja az 1.2001000 kilogrammot mig fagylaltból naponta 150.000 litert adnak el Este még mindig 30 fokos volt a hőség. A dunai fürdők tultömöttsége számos fürdőszerencsétlenséget idézett elő. A fürdésnek tizenkét halálos áldozata van. A fü annyira kiszáradt, hogy egy-cgy szikra a vasúti töltéseken húzódó tikkadt fiivezetet már lángbarobbantotta. A bécsi tűzoltóságnak tizenegy ilyen esetben kellett kivonulnia. Prága, julius 16. A nap kegyetlenül tűz le a roldre, izzó sugarai puhává lágyítják az aszfaltot, mindenki igyekszik valami módon hüsülési találni. A napilapokban egymást, érik a hírek újabb eljövendő hőhullámokról és az emberek rémülten gondolnak arra. mi történik, ha a hőhullám görbéje a következő napokban még inkább emelkedni fog. Gyakran halljuk mostanában azt a felkiáltást, hogy Isten bizony, trópusi melegek vannak mostanában nálunk! Pedig a trópusokon sincsenek ám olyan kegyetlen melegek, mint itt nálunk mostanában. Tény, hogy 35 fokos árnyékmelegek, amik most itt mindennapos jelenségek, a keletindiai szigeteken a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak. ’Jémi az ottani kiimát az európai számára néha elviselhetetlenné teszi, nem a maximális hőmérséklet. hanem elsősorban a nedvesség, másodsorban pedig az állandó meleg napróbnapra, folyton- folyvást. Mert a tropikus zóna különlegessége a kis napi és évi hőmérsékletingadozás. A hőmérő beosztása a meteorológiában úgy, mint a tudományban általában, csupán Celsius skáláját használják. A Reamur-féle skála, amely a viz forráspontját teljesen illogikusan nyolcvan fokra helyezi, már teljesen elavult és csak a közönség körében tartja magái. Az angolok és amerikaiak hőskálája a leglogikátlanabb. Fahrenheit a legalacsonyabb megfigyelt hőmérsékletet, melyet valaha a XVIII. század derekán Danzigban figyeltek meg, vette alapul és skáláját úgy osztotta be, hogy a viz olvadáspontjáig 32 fokot vett fel. így aztán a viz forráspontja 212 fok. Ennek a teljesen logikátlan beosztásnak némi előnyei is vannak. Először a skála alig fzámol negatív fokokkal. Másodszor pedig tized- fokok megadása felesleges, mert a skála kisebb fokbeosztása ezt nélkülözhetővé teszi. Az angol és amerikai tudományos körök természetesen szintén nem használják már ezt a teljesen önkényesen felvett és elöregedett beosztást. A hőmérsékletet szóval mindenütt Celsius szerint mérik, mely skálánál a viz 0 foknál olvad és 100 foknál forr, 760 mm. légnyomár mellett. A meteorológiai jelentésekben mindig a léghőmérsékletet szokták megadni, tehát sohasem a napon mért hőmérsékletet. A laikus rendesen a megadott hőmérséklet alatt az „árnyékban" mértet szokta érteni. Bár ez igen megközelíti a hivatalos adatokat, mégsem egyezik vele. Mert a meteorológiai Intézetek mérőeszközei úgy vannak felállítva szellős naptól védett házacskákban, bizonyos távolságban a talaj felett, hogy lehetőleg a levegő temperaturáját mérjék meg, természetesen árnyékban, értve alatta, hogy a hőmérő minden napsugár és visszasugárzástól mentesen adja meg ■a hőmérsékletet. Igen pontos mérésekre olyan hőmérőt használnak, amelyben egy óraszerkezet a higanygömbre szivattyúzza a levegőt. így aztán teljesen pontos átlagos hőmérsékletet lehet leolvasni. Nálunk a levegő hőmérséklete igen ritkán emelkedik a 35 fok felé, úgyszintén az egész kontinensen. A hőmérséklet ingadozása A hőmérséklet naponta bizonyos ingadozási végez. így tapasztalat mutatja, hogy legnagyobb a napi hőmérséklet nyáron délután 2—3 óra között. A legalacsonyabb pedig napkelte előtt, tehát nyáron úgy reggel négy óra tájban. Ezek a napi ingadozások. Ezeknek megfelel egy napi átlag, amely a legnagyobb és legkisebb hőmérséklet közé esik. A napi átlagokból meg lehet szerkeszteni a havi. ezekből az évi átlagot. A helyi hőmérséklet havi átlagaiból azután, ha a térképen az egyenlő adatokat mutaló pontokat összekötjük, az úgynevezett izotermákat kapjuk. Ezek az ‘zotermák aztán megadják a legmelegebb, illetve a leghidegebb helyeket a földön, amennyiben ezeket térképen ábrázoltuk. Ha a föld izoterimtérképei'. megnézzük, látunk hatalmas hőgyüjtő területeket. Nyári átlaghőmérsékletük szerint a világ legmelegebb - üdékéi a kilenc millip négyzetkm.-nvi terjedelmű Szahara sivatag Északafrikábac, az arab félsziget belseje és Szíria, továbbá az iráni fönsik délnyugati Ázsiában. Honnan származik a kánikula ? Honnan származnak már most Európában a nagy melegek? Az ember igen sokszor hall beszélni amerikai hőhullámokról. Most is olvastuk, hogy az amerikai hőhullám 200 embert gyilkolt meg. A laikus közönség igy azt hiszi, hogy a hőség az óceánon keresztül átcsapott hozzánk. Hát amíg az a tengeren átérne Európába, bizonyára alaposan lehűlne. Az amerikai hőmérséklet alig van hatással Európa klímájára, kiv-'vp a Golf-áram melegítő hatását, ami azonban ni;' jellegű. t/ikka! nagyobb Hatással van Európa meleg időjárására az cszakafrikai és éélnyugatázsiai hőségcentrum. Ezeknek júniusi havi középhö- mérsékicte 35 fok. Hogy azután itt nyáron 55 fokos árnyékhőmérsékletek nem tartoznak a ritkaságok közé, az nem is olyan csodálatos. A Szahara hőakkumulátor A leghatalmasabb hőakkumulátor a Szahara. Itt mérték többek között az egyik lybiai oázisban a legnagyobb hőmérséklet 1886-ban: 59.6 C fokot árnyékban. Szintén borzalmas meleg terület Arábia, Afganisztán, Beludzsiszián, Perzsia és az északnyugati indiai sivatag. Itt szintén mindenütt fellép a 35 fokos átlag. Sokkal kellemesebb és elviselhetőbb a meleg a keletindiai trópusokon. Itt a napi átlag 27—28 fok között ingadozik, soha nem éri el azonban a 32 fokot és 35 fokos extrémhőmérsékletek a legnagyobb ritkaságok közé tartoznak. Viszont a hőség nem is csökken 21 fők alá. Ezért jobb és kellemesebb a bőség az esős trópusi vidékeken, mint nálunk. Persze a nagy nedvesség fülledtté teszi a levegőt és az emberről kisebb hőség dacára is csurog az izzadság. A trópusi ember viszont úgy ruházatával mint más berendezéseivel védekezik a meleg ellen, amit különben a szervezet is hamarosan megszokik. A jelenlegi kánikula tehát-a szaharai hőakkumulátorból tört le ránk. Európa felett nagy légnyomás uralkodik, amely Nyugateurópában képződött ki, s mi most a maximális légnyomása terület magvának közelében vagyunk. A hőség ezen a területen változatlanul tart, sőt nyugati irányból mindinkább kiterjed a keleti részekre is, ahol eddig még jóval alacsonyabb volt a hőmérséklet. Kibontakozott a hőhullám A Nyugateuröpából kelet felé kiterjedő hőhullám teljes egészében bontakozott ki a? elmúlt hét péntekén. A hőhullám kibontakozását a következő meteorológiai adatok jellemzik, amelyek Csehszlovákiára vonatkoznak. Julius 8. 25.3 C. Julius 9. 26.8 C. Julius 10. 29.8 C. Julius 11. 30.9 C. Julius 12. 32.3 C. Julius 13. 34.7 C. (A kánikula küszöbe.) Julius 14. 37.0 C. Julius 15. 37.4 C. Julius 16-án reggel Prágában 28.2 C. Nincs enyhítő szél A hőség, bár napról-napra fokozódott s igy szervezetünk lassankint hozzászokhatott volna, péntektől kezdve igen kellemetlenül hatott, mert rendkívül szélcsendes idő uralkodott. A fák levelei alig mozdultak s egy-egy hüs szellő a legnagyobb ritkaságok közé tartozott. A levegőnek ez a nyugodtsága a nagy légnyomások centrumaiban igen gyakori. Ilyen körülmények között nem sokat használ az sem, hogy a levegő módfelett száraz s szervezetünk párolgása a bőrfelület pórusán zavartalanul mehet végbe. A levegő eme rendkívüli szárazságának köszönhető az, hogy a kánikulai forróság ellenére is a nyugati államok eseteihez viszonyítva aránylag kevés hőségből támadt megbetegedés fordult, elő. A levegő szárazságának mérvéről is néhány számadattal nyújtunk képet. így a levegő nedvessége délután két órakor százalékokban kifejezve a következő volt: Julius 8-án 29%, julius 9-én 23 %, julius 10- én 18 %, julius 11-én 25.%, julius 12-én 25 %, julius 13-án 26 %, julius 14-‘f 17 %, julius 15-én 16.5 %. Egyes elszigetelt esetekben ilyen alacsony értékek az év folyamán előfordulhatnak, de hogy a. levegő nedvességének hiánya igy napokon át tartó legyen, ez a mi éghajlatunk alatt szintén a ritkaságok közé tartozik. Az emberi szervezet és a hőség Ezzel kapcsolatban érdekes felvetni a kérdést, milyen hőséget 'pes az ember egyáltalában elviselni? Tudvalevőleg a szervezet 43 foknál magasabb hőséget már nem bir elszenv-dni, mert a vér dekompo- nál, a fehérjékben olyan folyamatok mennek végbe, amelyek annak életműködését megakasztják. Ez a tény persze a gyakorlatban máskép áll. — Ugyanis a szerrezet a hőség ellen nyomban izzadással védekezik. Az elpárolgó viz igy lehűti a bőrt. és a szervezet képes a 37 fokos hőegyensúlyt betartani. Tehát száraz hőséget, amint már fentebb is mondottuk, jobban cl lehet szenvedni, mint a nedveset. így ha a bőr nem képes a kiválasztott, izzadiság folytán lehűlni, beállhat a halál. Száraz Üvegében ki is tartottak már 100 fokos hőmérsékletet is pór másodpercig, egy artista 200 fokon is képes volt néhány másodpercig kitartani. Rendes átlagember 60—70 fokos meleget csak igen rövid ideig képes kitartani, mert a kiválasztott izzadság csak ideig- óráig képes elpárolgásával a hőegyensúlyt fentar- tani. Becs káaikuiás vasárnapja Becs. julius 16. A hőhullám Bécsben állandóan tart. Tegnap a hőmérséklet maximuma elérte az 50 fokot. Az emberek százezrei a Duna hűsítő Berlinben „csak** 32 fok volt a hőség Berlin, julius 16. A. hőhullám még tart, a német birodalom területén sehol sem szállott a hőmérséklet 30 fok alá. Berlinben a maximum vasárnapon 31.5 C. fok volt A meleg különösen Brandenburgban és Szászországban volt tűrhetetlen. Berlinben a fürdésnek kilenc ember esett áldozatul. Budapest fuldoklott a hőségtől Budapest, julius 16. (Szerkesztőségünk telefonjelentésé.) A budapesti hőhullám a pénteki és szombati preludium után vasárnap érte el maximumát, amikor a Meteorológiai Intézet jelentése szerint árnyékban 38, magánmérések szerint azonban 40 Celsius fokot mutatott a thermo- méter, a napon viszont 55—60 fokos hőség uralkodott. Ilyen körülmények között természetes, hogy az utcák teljesen kihaltak voltak. Akik nem tudtak a szabadba menekülni, lesötétitett szobákban szenvedték át a borzalmas órákat. A Dunát legalább kétszázezren rohanták meg és a fürdők előtt életveszélyes volt a tolongás. Amint a Meteorológiai Intézet megállapította., a magyar fővárosban 36 esztendő óta nem volt olyan forróság, mint ezen a vasárnapon. Természetesen a kánikula sok áldozatot követelt és közvetve, meg közvetlenül katasztrófákat okozott. A Duna vizén ugyan motorcsónakos rendőrök cirkáltak, azonban hatan igy is belefulladtak a vízbe. A vizbepusztultak ruháit megtalálták és igy személyazonosságukat megállapították. Egy bicikliző gyermek a rettentő hőségtől elbódult, lezuhant kerékpárjáról és egy mögötte haladó autó agyongázolta Egy kőműves leesett az állványról, súlyos belső sérüléseket szenv dett és kórházba szállítás közben meghalt. Fisch Józsefné gyümölcs- és frissítő- italos bódéja mellett is szerencsétlenség történt. A nagy melegben több üveg szóda felrobbant és az asszony, valamint Veres János pincérfiut és Morvái Ferencet az óriási erővel gzétvágódó üvegszilánkok életveszélyesen megsebesítették. Az óriási hőségben könnyen katasztrofálissá válható tűzvész tört ki este hat óra tájban az Egyesült Izzó újpesti gyártelepén. A gyárban nagy mennyiségben felhalmozott készáruk, elsősorban óriási mennyiségű telefonkészülékek mind a tűz martalékául estek. Az abnormális melegben a tűzoltás és a mentés munkája is óriási nehézségekkel járt. Az összes tűzoltóságok kivonultak és csak megfeszített munkával sikerült a tüzet lokalizálni. Oltás közben tizennyolc tűzoltó megsérült. A kár több mint százezer pengő. A mentők tegnap a nagy hőség miatt állandó permanenciában voltak és hatvan esetben nyújtottak a hőhullám áldozatainak segítséget. Parisban sem enybüif a kánikula Páris, julius 16. A francia fővárosban a hőmérő vasárnap változatlant!? 36 fok meleget mutatott árnyékban, anélkül, hogy az eget egyetlen tenyérnyi enyhítő felhő vonta volna be. Délfrancia- országban, különösen Lyon és Toulouse környékén tegnap rendkívül heves viharok dühöngtek és a kárt okozó villám igen sokszor sújtott le. Alignyben egy fa alá menekült férfit a villám agyonsujtott. St. Etienben a villám egy szénatartályba csapott be, tűz keletkezett és hat ház leégett. Var departementben a villámcsapások egy kiszáradt erdőt gyutottak fel. Legalacsonyabb a hőmérséklet a francia Bretagneben, ahol csak 22 fokot mértek. Szombaton és vasárnap nem kevesebb, mint félmillió párisi rohant ki a tenger strandjára. Lcmdon mámoros üdítő fürdője London, julius 16. A tegnapi vasárnap öt esztendő óta a legforróbb vasárnapja volt az angol fővárosnak. A hőmérséklet maximuma 92 Fahrenheit fok volt. Az óriási hőség Londonban és széles környékén sok áldozatot szedett. Csaknem tizennégy fulladási esetről érkezett jelentés. A tartós hőség következtében koktail- és uszótársaságok alakultak. Egy ilyen társaság szórakozása nagy botránnyal végződött. A „vidám fiatal emberek uszóegyesülete" fürdőt bérelt, ezt a fürdőt ma reggel öt órakor a rendőrség kiürítette. A legtöbb vidám és fiatal úszónak fürdőkosztümben kellett hazamennie, mert ruháikat és fürdőköpenyüket ellopták. Érdekes volt a rendőrségi vizsgálat eredménye, amely megállapította, hogy a társaság azzal szórakozott, hogy a fürdő vizét pezsgővel édesítette meg. A fürdő gondnoka elmondotta, hogy elsőizben tapasztalta életében, hogy emberek p:- gőt öntöttek volna fürdővízbe. A fürdő alkalmazottai órákig foglalatoskodtak azzal, hogy a vizet megtisztítsák a bedobott palackoktól, üvegektől, cipőktől stb. A Visztula halottjai Varsó, julius 'l6. A tegnapi hőség az embereket tömegesen hajtotta a folyóba. Hivatalos megállapítások szerint a Visztulában való fürdésnek tegnap kilencen estek áldozatul. Csehszlovákiában Pozsony tartotta a rekordot Pozsony, julius 16. Tegnap az egész köztársaság területén nagy melegek uralkodtak, amelyek persze leginkább a völgyekben és mélyedésekben bontakoztak ki. A rekordot Pozsony város tartja, amelynek hőmérsékleti maximuma elérte a 37 fokot. Még ezer méteres magaslatokban is 30 fokot mértek. Őtátrafürcden 29.16 fok volt a hőmérséklet. Az egész köztársaság területén egy csöp eső sam esett. Tartós kánikulára van kilátás Tekintettel arra, hogy a levegő rendkívül száraz, a forró idő még jó ideig eltart. A minimum utolsó kiágazásai tegnap Franciaországot érték el. Nálunk ez a minimum csak átmeneti zivatarokban fog jelentkezni és csak mérsékelt lehűléssel jár. Egyebekben jóidöre be kell rendezkednünk a kánikulára. Szép kilátások! Ma Prágában 39 fok maximum! Prága, julius 16. A meteorológiai intézet jelentése szerint a köztársaságban ma a hőmérséklet maximuma Prágában 39 fok volt. (45 fok a napon.) A Moldva vizének hőfoka 27 C°. Maga a viz 1 métert apadt, úgyhogy a hajózást ma vagy holnap beszüntetik. Érdekes, hogy a Schneekoppén, amely Csehszlovákia legmagasabb megfigyelő helye, a hőmérséklet maximuma 23 fokot tett ki. Időprognózis: Jobbára derüli, nagyon meleg, a hegyekben kisebb zivatarokkal, egyébként nyugodt. flflH£9BflC£8IHlHflKKHEÜRS!9BR9HIB9BBHRHiH5HE99K!flHE9 Három áldozat Prágában Tegnap a hőség Prágában is áldozatokat követelt. A Moldva vizében két hivatalnok lelte halálát. Két embert pedig napszurás ért. Tauch- mann Jaroslav 37 éves szerelő a Masaryk-pálya- udvar előtt esett össze és kórházba szállítás közben meghalt. Janovsky J. vasúti hivatalnok pedig a villanyoson esett össze. Súlyos állapotban szállították az egyetemi kórházba. ■II jlMIIIIIBWIIPI H IBIM II IIIIIWBUIWWliljWAHWWWI.WP.llBl^BiykliSVlISI.-tj^jr? Scotus Viator megjósolja az uj közigazgatási rendszer bukását Prága, julius 16. A Lidové Noviny írja:' Scotus Viator, aki állandóan éber figyelem- mól kíséri a csehszlovákiai viszonyokat, már szlovenszkói tartózkodása alkalmára! lesújtó kritikát mondott a közigazgatási reformról és kételyét fejezte ki abban az irányban, hogy a reformot életbe is léptetik. Most, amikor Drobny elnöki kinevezéséről értesült, egy magasrangu szlovenszkói közigazgatási • tisztviselőhöz irt levelében ismételten állást foglalt az uj közigazgatási rendszer ellen. Levelében többek között ezeket irta: „Az utolsó pillanatig nem hittem, hogy megvalósul a közigazgatási reform és beszüntetik a megyerendszert. Az, ami államotokban a !or;- szlávabb, most megszűnik. Szilárd meggyőződésem, hogy bárom éven belül ismét visszatértek a jól bevált szláv zsuparendszerhez."
