Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-15 / 159. (1786.) szám

Mai sstaiank 2® oldal Hal námniih 20 oldal évf. 1S9. (1786) szám ■ Vasárnap ■ 1928 Előfizetős! ár: évente 300, félévre 1.50, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Fős*«£**a-. politikai napilapja Fde!ős OTenfesx*: DZWANYl LÁSZLÓ FORGÁCff GÉZA Szerkesztőség: Prága HL, Panská ulice 12, D. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­hivatal: Prága II., Panská ul 12/IIL — Te­lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Sora kapitányt és van Dongen vezetőt Svéd repülöpépek a Citta di Milano fedélzetére vitték őket — A Kraszin létrehozta a rádió-kapcsolatot Aíessandrini csoportjával — Végső kifejtés küszöbén a sarki dráma Parlamenti kapuzárás (fi.) Prága, julius 14. A tegnapi min i szteria nácson olyan ese­mény történt, amelynek a mostani kormány másíéleszrtendős uralma alatt hasonmása még nem afcadt^ Amikor Snámek népjóléti mimiiszíter, aM egyúttal a nagybeteg minisz­terelnök helyettese is, előterjesztette a ma­gántisztviselők nyugdi jhiztos itá s ára vonat­kozó javaslatát, a német minisztereik meg­döbbenéssel vették őszre, hogy cseh kolle­gájuk el akarja törölni a német magántiszt­viselők eddig tiszteletben tartott önkor­mányzatát és kijelentették, hogy inkább le­mondanak, de a tervezett jogiosztásihoz se­gédkezet nem nyújtanak. E fenyegetésnek nem is maradt el a hatása, mert a koalició nyolcas bizottsága hamarosan deféráit és az eddigi rendszer fontartása mellett döntött. (A német közvélemény, az ellenzéki écraelimiü Ss, természetesen örömmel fogadta miniszte­reinek ezt az első sikerét — bár a legtöb- íben meg vannak győződve arról, hogy az el­múlt másfél esztendő alatt sok minden más­képpen történhetett volna, ha Spina és Mayr-Harting urak már előbb is erélyesen a sarkukra állottak volna, ahelyett, hogy a cseh kormánypártok mindem óhajtását saern- refcfcenés nAMÖ teljesítsék, T Spína és Mayr-Harting urak működésé­ről nekünk már régen megvan a vélemé­nyünk, Ha a kisebbségeket az 1925. évi par­lamenti választások alkalmával elért szép eredményeik diacár a azóta is a csapások egész sorozata érte és ha a vegyes nemzeti­ségű kormány a cseh nemzeti koalició ka­binetjeinek kisebbségellenee irányát min­den változás nélkül folytatta, u:gy ezért a felelősség oroszlánrésze a két német minisz­tert terhein, aki a kényelmes bársonyszék kedvéért pártjával nemcsak minden ellen- érték nélkül megszavaztatta a katonai javas­latokat és a közigazgatási reformot, de egy­kedvűen szemlélte a kisebbségi népek el­leni támadásokat és kisujját sem mozgatta meg a folyton megismétlődő igazságtalan­ságok orvoslása érdekében. Prágában most sZéliében-h oss zában a következő anekdotát terjesztik: Egy cseh kérdi a másiktól: „Mi a különbség Benes és Mayr-Harting között?" !A válasz igy hangzik: „Berest valahogy csak el tudjuk majd távolítani a miniszteri székből, Mayr-Harttngot azonban sohasem, mert ha még meg is gyújtjuk alatta a szé­ket, akkor sem megy el." Ez a tréfás kér­dés és felelet kitünően jellemzi a helyzetet és maguknak a cseheknek éppenséggel nem hízelgő véleményét a német miniszterek h a í alom imádásáról. Ha a német miniszterek most mégis a sarkukra állottak és felajánlották lemondá­sukat, úgy ennek a Srámek-féle javaslat sé­relmes tartalmán kívül bizonyosan más okai is vannak. Spina és Mayr-Harting urak ugyanis eddig mindenre rámondták az áment és eszük ágába se jutott, hogy a köz­igazgatási reformnak népük érdekeit sértő rendelkezéseit lemondásuk felajánlásával módosíttassák, sőt a választási bíróság gpM- lotinja alá hurcolták Mayert és Hamreiehet, akik lelkiismeretűk parancsszavára hallgat­va a törvény ellen szavaztak; feltűnő tehát, hogy most egy sokkal kevésbé fontos kér­désben a végső következmények levonásától Bem riadtak vissza. Ml lehet ennek a mátok egész szokatlan magatartásnak a magyará­zata? Miniden valószínűség szerint az, hogy a két miniszter érzi, hogy lábuk alatt meg­ingott a talaj és azért már most biztosi tan i akarják magúiknak a tisztességes vfrsszavo­Prága, julius 14. A Viglieri-csoport meg­I mentése után a sarki tragédiának újabb ör­vendetes fejezete következett be. Mai jelen­téseink arról számolnak be, hogy Sora alpesi ( kapitányt és van Dongent, a kapitánynak j norvég vezetőjét, akik a Citta di Milano fe- í délzetéről junius 18-án indultak ki, hogy a | Malgreen-csoportnak elébe menjenek, azon­ban azóta kevés hirt lehetett róluk hal­lani, svéd repülőgépek megmentették és sze­rencsésen vissza vitték őket Kingsbaybe. Va­lószínű, hogy a léghajó burkolatával tovasod- rott Alessandrini-csoport is életben van, sőt ennél a csoportnál tartózkodik a norvégek híres sarki kutatója* Aimmdsen is, aki a Latham francia repülőgépen sietett a Vig- lieri-csopont megmentésére. Ha ez a hir igaz­nak bizonyul, valószínű, hogy az ő megmen­tésük is csak napok kérdése és akkor pontot lehet tenni a sarki expedíció regényes, izgal­makban bővelkedő krónikája után. Ez a hét ugyancsak döntő eseményeket hozott az Italia hajótöröttjei szempontjából. A Kraszin bravúros munkával megmentette Marianot és Zappit, felvette fedélzetére a Viglieri-csoportot, svéd repülőgépek bizton­ságba vitték Sora kapitányt, egyetlen tragi­kus híradása a mulóban lévő hétnek az, mely Malmgreen dr.-nak, a kiváló 3véd tudósnak katasztrófájáról számol be. Malmgreen professzor martiri urna Moszkva, julius 14. Malmgreen tragikus sorsát egyelőre még homály födi. Általános­ságban azt hiszik, hogy a svéd tudós már nincs az élők sorában és ezért Umschlicht, az orosz mentőbizottság vezetője és Csicscrin külügyi népbiztos a svéd követnek részvétü­ket fejezték ki, Malmgreen halálára vonatko­zólag azonban a bizonyítékok mindezideig hiányoznak. Vannak olyan szakértők is, kik lehetségesnek tartják, hogy Malmgreen még nulás lehetőségiét Ma már nyílt ütőik, hogy a cseh polgári pártoknak a szocialistákkal folytatott tárgyalásainak célja nemcsak a szociális biztosítási törvény novellája tekin­tetéiben létesítendő kompromisszum, de a szocialistáknak a kormányba való visszaté­rése is. Ha ez bekövetkezik, úgy a niémet minisztereknek amugyie nagyon gyönge be­folyása leszáll a minimumra, sőt azzal kell számolniok, hogy egyszerűen kitessékelik őket a kormány ajtaján. Ezért oly fontos most számukra az, hogy a német közvéle­ménynek tetsző cselekedeteket vigyenek véghez és visszaszerezzék elvesztett nép­szerűségüknek parányi részét A szociális biztosítási törvény novellája az a sarkpont, amely körűi & csehszlovák politika már hónapok óta forog és előrelát­hatólag még hosszabb ideig forogni fog. Ez az a csillagkép, amelynek jegyében az uj kormány meg fog alakúim és árnyig ez a ja­vaslat tető alá nem kerül, addig minden más kérdés háttérbe szorul. Láttuk ezt most is, a nemzetgyűlés ma befejeződő nyári ülé­sezése alatt is, amelynek programiján — a közigazgatási reform zavarban fogant .novel­láján kívül — csupa jelentéktelen vagy Heg­életben van. A Kraszin fedélzetén tartózkodó hírlapíró ugyan rádiójelentéseiben ftlalm- green haláláról, mint befejezett és sajnálatos tényről számol be, a hullát azonban senki sem látta, mivel Zappi és Mariano Malm- greent akkor hagyták el, amikor az még életben volt. Az olasz hivatalos jelentés azt írja, hogy Malmgreen a Citta di Milano szikratávíró- jelentése szerint junius 15-én halt meg, tel­jesen tisztázatlan azonban, kitől kapta a Citta di Milano ezt a jelentést, mert Mariano és Zappi erről a Kraszin fedélzetén egyetlen szót sem szólották. -v.* Stockholm, julius 14. A »?<*« u«dtag)- miniszter rendeletet küldött Thornberg ka­pitánynak, a svéd mentöexpedició vezető­jének, hogy feltétlenül kutassa fel és szál­lítsa haza Malmgreen holttestét. Hivatalos körökben azonban tisztában vannak vele, hogy nagyon csekély a kilátás Malmgreen holttestének megtalálására, mert ha Malmgreen meghalt, akkor halála már egy hónappal ezelőtt bekövetkezhetett s az­óta holttestét a ragadozó állatok felfalták, de ha ez nem is történt meg, a végtelen jégfelü­leten szinte a lehetetlenséggel határos a holt­test felkutatása. Svédországban a Kraszin sikeres mentő­munkája következtében az öröm végtelenül nagy. A svéd sajtó azonban ismételten hang­súlyozza, hogy Svédországnak teljes eréllyel kell köve­telnie azoknak a körülményeknek föl­derítését, amelyek Malmgreen halálára vezettek. Meg kell találni Malmgreen holttestét is, mert egyrészt a hős tudósnak egyenesen ki­fejezett kívánsága volt, hogy halála esetén holttestét szülőhazájába szállítsák, másrészt pedig értékes feljegyzések lehetnek nála, amelyekből következtetni lehet Malmgreen tragédiájának körülményeire. Minden részvét Malmgreen szerencsétlen alább is politikai fontossággal nem bíró tárgy szerepelt. A mai kormány, amint ezt már ismételten megállapítottuk, munkakép­telenné vált és a bukás felé közeledik. Svethla erős egyénisége hiányzik és Srámék nem tudta magát megkedvelteim. A koalí­ciós pártok között a széthúzás nöttöu-nő és csaknem ugyanazok a jelenségek merülnek föl, amelyek a legutolsó parlamenti válasz­tásokat és a cseh nemzeti koalició bukását megelőzték. Szeptemberiben, amikor — ha ugyan hihetünk e hírnek — újból összeül a parla­ment, a válság teljes erővel fog kitömi. A mai kormánytöbbség a szociális biztosítás novelláját és a vele összefüggő javaslatokat nem tudja tető alá hozni és ezért kénytelen lesz megegyezni a szocialistáikkal. Kiván­csiak vagyunk, hogy a cseh baloldal milyen követeléseket fog támasztani a polgári pár­tokkal szemben? Kiváncsiak vagyunk, hogy a leltár egyéb darabjaival együtt át fogjam© venni a rendjelek 'és kitüntetések megújítá­sára vonatkozó javaslatot is, amelyet né­hány nappal ezelőtt terjesztett be a polgári özvegy édesanyja felé fordul, aki bámulatos hőslelküséggel viseli el fia tragédiáját. A szerencsétlen nagyasszony vidéken élő leá­nyánál tartózkodott, amikor fia katasztrófá­jának hírét óvatos formában közölték vele. Csodálatos lelkierővel fogadta a fia mártíriIl­máról szóló jelentést. Annak ellenére, hogy a Malmgreen-csoport eltűnéséről már har­minc nappal ezelőtt beszámoltak a lapok, az édesanya még mindig bízott, mert tudós fia a sarki jég hazájába való elindulása előtt azt mondotta neki, hogy esetleg félévig is eltart­hat, amíg bírt kap majd felőle. A világ min­den részéből a részvét nyilatkozatok özönével árasztják el a gyászoló édesanyát Ma érke­zett meg a Popolo d'Itália olasz lap részvét- sürgönye is, amelyben többek között ezek a sorok állanak: „Az olasz nemzet, ha az le­hetséges lett volna, nagy fájdalommal, de minden gondolkozás nélkül áldozta volna fel saját fiait, hogy az ön fiát megmentse." Mariano és Zappi súlyos betegek Rádiójelentés a Kraszin fedélzetéről, ju­lius 14. Az újabb beható orvosi vizsgálat, me­lyet a Kraszin főorvosa végzett, megállapí­totta, hogy Mariano parancsnoknak nagy láza van és teljes kimerültségben szenved. Még súlyosabb azonban Zappi parancsnoknak állapota, amely a legnagyobb aggoda­lomra ad okot. Viglieri hadnagy, Behou- nek professzor, Trojani mérnök és Biagi távirászaltiszt teljesen jól érzik magu­kat. Ceccioni vezető főmérnök ballábán szenvedett törést. Zappi és Mariano előadásából most már teljesen tiszta képet alkothatunk azokról a szenvedésekről, amelyeken ez a csoport át­ment. Malmgreen professzor, a két olasz tiszt elbeszélése szerint, mindvégig emberfölötti hősiességgel viselkedett. Először a karja tört el, azután a menetelés közben újból lezu­hant, súlyos belső sérüléseket szenvedett s mily sokat veszítettek itt tiz év előtti fé­nyűkből. A nagy demokraták egyszerire szükségét érzik annak, hogy vadonatúj frakkjukon, amelyet a tízesztendős jubi­leum örömére csináltattak szabójuknál, ugyanolyan szép csillagok és keresztek csil­logjanak, ingmellűket ugyanolyan színes szallagok díszítsék, mint amilyeneket a régi államok ősi hagyományokon felnőtt po­litikusai hordanak. Ha azonban valaki a de­mokrácia bajnokának tünteti föl magát, úgy vonja le ennek az elvnek minden következ­ményét, hasonlóan az ameri aki és svájci köztársaságok büszke polgáraihoz, akik nemcsak szóval, de viselkedésükben is igazi demokraták és nem akarják magukat őr- dókkal felcicomázni. Tőlünk megkövetelik, hogy ne vétsünk a demokrácia tízparancso­lata ellen. Nos hát mi nem ie akarunk szem­behelyezkedni vele és a leghatározottabbam állást foglaltunk a demokráciához méltatlan íja vaslat ellen. Mi nem kérünk rendjelet, amelyet HodSáléknak, Hlinkáéknak, Dér őr- éknek és Spináéknak fognak jutalmul osz- togatni azokért az érdemiekért, amelyeket a m ai kormányzati rendszer szolgáin tálban kormány? Ez a javaslat egyébként érdekes | mai kor tünete annak, hogy a demokratikus eszmék szereztek.

Next

/
Thumbnails
Contents