Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-14 / 158. (1785.) szám

6 1928 jnliug 14, szombat Financiális államérdekre és szociális szempontokra hivatkozik a törvényszékért síkra szállé Beregszász közönsége A ttrvényszékmentt akciót vezető bizottság memoranduma, amelyet a kormányhoz és a pártokhoz juttatnak ei PRÁGAI LEVELEK „Dficfig. döcög az ócska konflis...” Bsrlin utolsó konflisa, a „Vasgusztáv" elin- 'dult a régi standról és megérkezett Párisba. A párisiak megkülömböztetett tisztelettel és csodá­lattal fogadták a német konflist, gebéjét és ko­csisát, aki megállótt a Piacé de la Concorde-on és a száguldó autótizessorokkal épp oly keveset tö­rődve, mint a feje fölött keringő repülőgépekkel, szénát húzott elő a kocsiból és etetni kezdte sze­gény berlini gebéjét. Egy kicsit óvásemelés volt a tett: az ócska konflis szembeszállt a modern idővel; egy kissé elkésett német diadal: a német győztesen vonult be Párisba. A példa követőkre talált és mert Köln városának is volt egy ,.Vas- gusztáv“-ja, egy utolsó konflisa és egy utolsó gebéje, Kari Martin, a kölni konflisgárda utolsó és renditheteflen képviselője Kölnből Prágába in­dult és meg is érkezett a Moldva-parti fővárosba. Harminc éven keresztül Köln városában ő volt a burzsoavilág jelképe. Hosszú, sötétkék Bismarck- kabátján két sor rézgomb fénylett, a bakon úgy ült, mint király a trónusán és az ostor jogar volt az ő kezében. Nem túlzás ez, mert ez a Kari Martin szervesen hozzátartozott a Vilmos császár nagvbajuszu korához: amig ő tempósan hajtotta lovát Köln utcáin, addig tempósan és előkelőén, bismarckkabátosan és rézgombosan éltek az em­berek nemcsak Kölnben, nemcsak Németország­ban, hanem az egész világon és a Kari Martin ostorpattogása valami nagy békesség érzését kel­tette az emberekben. Harminc esztendős ez a sú­lyos, vérveretü batár, Diskens regényeiből életre kelt jármű, harminc esztendőt hordoz magával a világban, Kölnből Prágába. Innen Becsbe indul és Münchenen át vissza Kölnbe... Szegény ócska konflis, még arról is lekésett, hogy mint a régi jó idő jelképe vándorolja be Középeurópát, mert már útnak indították az első autót, a legelső autót, hogy ziháló melleik roskadozó vasinakkal, benzi­nesen verejtékes homlokkal vánszorogja be Euró­pát és mutassa be az emberiségnek, hogy már az autó is Noé bárkája, már ez a modern közleke­dési eszköz is a múlté. Kari Martin azonban nem szentimentális ember. Jómarku, jótorku, rajna- menti, érti mesterségét, érti a bort és aki ezt a kettőt érti, azt nem érheti baleset az életben. Fel- pakkolt, gebéjét megabrakoltatta, megitatta és dacosan nekivágott a nagyvilágnak: utolsó útjára indult, hogy megmutassa a világnak: él még a ló, él még a régi jő világ, amelyben ember és ló egy életre szóló barátságot kötött egymással. Az­után? Mit tudja ő? Mit törődik vele? Lótól repü­lőgépig ma már csak egy ugrás és Kari Martin talán repülőpilóta lesz. Prágába tegnap este nyolc órakor érkezett meg, az Eszplanád-szállóban két napig lesz a város vendége, azután indul vissza. Kocsiján sokszínű zászló: minden várostól ahol megfordult, kapott egy kis zászlót. Két hónapig tartott az ut Kölnből Prágába, vissza három hó­napig fog döcögni az ócska konflis. Háromszor parkoltatta meg Fritz nevű lovát, kétszer cserél­tette ki a féket. Ezek szerint osztja be az időt ez az ő időszámítása: Fritz, patkó, fék. Cseh kol­légái megcsóválják a batári, tapogatják, nevet­nek. tréfálódznak. Taxi? Szépen! — mondja gő­gösen Kari Martin. — „Prágában lehet, Kölnben nem! Ott még vannak urak, akik nem azt nézik, hogy mennyi ideig tartott az ut, hanem azt, hogy ki ül a bakon. Már pedig a bakon én ülök!“ Mi­csoda arc, micsoda ezernek, micsoda gesztus! A régi idő gőgje, jogos öntudata. Hiába beszélnek neki, nem engedi magát, Fritz-et, a határt. A ré­gi világ jobb volt és szerszámai is jobbak a mai világ minden technikájánál. Be is bizonyítja, hogy ez igy van és este, amikor udvariasan arra kérik, hogy talán fáradna fel elegáns szobájába az ut fá­radalmait kipihenni, nagyot néz az elegáns szálló elegáns portására. Sokáig nézi, méltatlankodva, féjet-csóválva, gúnyosan és mintha sajnálná ezt az ostoba embert, majd csendesen-határozott hangon megszólal: „Én eddig még mindig Frifz lovam­mal aludtam együtt. Most is igy lesz. Ő húzza a kocsimat és vele az életemet. Ha pihenünk, együtt, pihenünk". És nem használ a szép szó, a rábeszé­lés, a tanácstalanság, a gúnyos élcelődés, meg­fordul és indul lova után az istállóba. Az uj világ legyőzte a régit... Legyőzte-e? Külsőleg igen, belsőleg nem. Kari Martin lovánál töltötte az éjszakát... De sok Kari Martin van a világon, aki még mindig többet hallgat a szivére, mint az eszére és inkább az istállóban hál, mint az ele­gáns szobában, ha nem akarja elhagyni azt, akit szeret. Döcög, döcög az ócska konflis és döcög vele a régi jó idők világa a mai rohanó uj világ technikai vivmányoktól megrészegedett nagyvá­rosain át; döcög, mégis gyorsabban ér el a cél­hoz, kinevetik, mégis övé a jövő: a szeretet, a megértés, a béke. Nagytakarítás Odahaza n(t$ytá>ka>ritás van. A férj a fürdőszobába menekül. — Mond, fiacskám,, hol a tÁntoMrtó? Ír­ni szerelnék. — A mozsárban! —- És hol o, mozsár? — A padlásra vittük! — És a padMskulcs? — Beteltem, a mosóládába. — És a mosóládfi? — Levlttttk a pincébe! — És a pincekulcs? — Azt, keresem, fiam, én is reggel óta. Beregszász, julius 13. (Saját tudósítónktól.) A beregszászi törvény­szék elvitelének terve egyre komolyabb formát ölt és Beregszász város vezető emberei elérkezett­nek látják már az időt, hogy a törvényszék meg­mentése érdekében a harcot felvegyék. Mint je­lentettük, a politikai pártok és a társadalmi egye­sületek, valamint az ügyvédszövetség egy bizott­ságot alakítottak, amely hivatott arra, hogy min­den célravezetőnek Ígérkező eszközt felhasználjon a törvényszék megmentése érdekében. A bizottság elhatározta, hogy deputáciot meneszt RozsypaJ Antal országos el­nökhöz, továbbá az összes politikai fórumo­kon keresztül egész az igazságügyminiszterhez, és követelni fogják, hogy Beregszászból, amelyet már amugyis leépítettek, a törvényszéket, amely még az egyetlen számottevő hivatal és amely Be­regszász közgazdasági forgalmát biztosítja, ne vi­gyék el. A törvényszék megmentésére alakult bizott­ság egy memorandumot szerkesztett, amelyet Be­regszász és vidékének minden érdekeltsége aláir, és amelyet megküldenek az összes politikai pár­tolinak azzal a kéréssel, hogy tegyék szóvá a par­lamentben Beregszász és vidékének sérelmeit és akadályozzák meg a törvényszék elvitelét. A memorandumban, amelyet természetesen a kormányhoz is eljuttatnak, a törvényszék megha­gyására irányuló kívánságot többek között a kö­vetkezőkkel indokolják: Azok, akik az igazságügyi kormányzat kebe­lében e kérdéssel foglalkoznak, két körülménnyel indokolják a beregszászi törvényszék megszünteté­sét: 1. hogy az ország határszélén fekszik, 2. hogy kis területre terjed ki. Annak az előrebocsátása után, hogy a bereg­szászi törvényszék területéhez a podkarpatszka- rusi bíróságok újjászervezése előtt tiz járásbíró­ság tartozott, az újjászervezés után pedig hét já­rásbíróságnak részint a kassai, részint az ungvári törvényszékhez való csatolásával az ittmaradt já­rásbíróságok száma háromra csökkent, az előbb érintett megszüntetési okok alaptalanságát a kö­vetkezőkben mutatjuk ki. Megfelel ugyancsak a valóságnak, hogy a tör­vényszék székhelye a határszélen fekszik, de épen ezen . elhelyezése teszi szükségessé a fenn­tartását. Az idetartozó három (beregszászi, nagy- szőilősi és irsavai) járás lakosai közül ugyanis a beregszászi járásbírósághoz tartozó közsé­gek lakosai egyrészben. a nagyszőlősi járásbí­rósághoz tartozó községek lakosai pedig fele­részben magyarok, akik számarányuknál fogva úgy’az alkotmánytör­vény, mint a nyelvtörvény és nyélvrendelet alap­ján jogosítottak a törvénykezés terén anyanyelvű­ket úgy szóban, mint Írásban használni, — a bíró- ságok pedig kötelesek nekik a törvénykezési irato­kat magyar anyanyelvükön kiadni. Ennek a lakos­ságnak a iörvénykezési ügyeit tehát olyan törvény­széknek kell ellátni, mely aként van szervezve, hogy a most. jelzett követelményeknek meg tud felelni. A beregszászi törvényszék jelenlegi szer­vezetében, mivel itt magyar nyelvű tanács és ma­gyar nyelvű egyes bíró is működik, — a magyar kisebbségnek a nyelvtörvény által biztosított igé­nyeit ki tudja elégíteni. Ha azonban e törvényszékhez tartozó magyar községek bármely szomszédos, akár huszt.i, akár ungvári törvényszékhez csatoltatnak, meg­szűnik az említett kisebbségi jogok kielégíté­sének a lehetősége, mert sem az egyik, sem a másik törvényszék ösz- szeáilitása nem alkalmas arra, hogy ezt a szüksé­get kielégítse. Cészerüségi okok is amellett szólnák, hogy az rgy nemzetiséghez tartozó lakosság törvénykezési ügyeinek ellátására hivatott bíróság ott légyen el­helyezve, ahol ez a nemzetiség nagyobb tömegben lakik. Ami pedig azt az okot illeti, hogy a törvény­szék területe kicsiny, rámutathatunk a köztársa­ságnak úgy történeti részén, mint. Szlovenszkóban levő több törvényszékére, melyekhez csekélyebb népességű terület tartozik, mint a beregszászi tör­vényszékhez. A beregszászi törvényszék területéhez tarto­zó közönségnek gazdasági érdeke az, hogy Be­regszászban működjék a törvényszék, mert Beregszászon át vezető vasútvonal folytán Be­regszász város a törvényszék elhelyezésére a leg­alkalmasabb, ahová a közönség a kora reggeli ó- rákban a tárgyalásokra megérkezhétik. viszmit Ungvárra, vagy Husztrn a rossz vasúti összekötte­tés miatt kénytelen a közönség már, előző napön át, utazni, ami rendkívüli időveszteségbe, azonkí­vül pedig sok költségbe is kerül, amivel a mostani viszonyok között a közönséget fnegterholní lehe­tetlenség. A szociális nyomornak is okozója volna a tör­vényszék átholyézéáe, mert a város lakossága tizennyolcezer főre szapo­rodott, amely a törvényszék elhelyezése által a legnagyobb nyomorba kerülne. Fontos financiális államérdek is ellene szól a törvényszék megszüntetésének. Az államkincstár ezélőtt 20 évvel óriási pénzáldozattal olyan nagy­méretű igazságügyi palotát emelt Beregszászban, mely ma a köztársaság területén a törvénykezési épületek között talán páratlanul áll. A törvény­szék megszüntetése esetén tehát az államkincstár­Prága. julius 12. Csak Csehszlovákiában tör­ténhet meg az, hogy egy két évvel azelőtt elfoga­dott törvény a mai napig sincsen niég végrehajtva. Ez történik legújabban a kongruatörvénnyel, ame­lyet, mint emlékezetes, most két éve óriási tech­nikai obstrukció mellett fogadott el a parlament. Két év óta már számtalan esetben sürgették a po­litikai pártok elsősorban a magyarság pártjai és a papi körök is a törvény végrehajtási rendeleté­nek kiadását, azonban a pénzügyminisztérium e sürgetéseket figyelembe sem vette s a rendeletet, ki nem adta. ígéretekkel álltatták ugyan az érde­kelt köröket, de az ígéretek betartását mindig valamilyen állí­tólagos tech lkai akadály tette lehetetlenné. Ma végre határozott ígéretről számolhatunk be. Vlasá.k dr. pénzügyminisztériumi osztályfőnök ugyanis egy katolikus papi küldöttség előtt kije­lentette, hogy a kongruatörvény végrehajtási rendelete tizen­Prága, julius 13. Két nappal ezelőtt meg­írtuk, hogy a fascisták tavalyi száza,vai irat- rablásának egyik résztvevője, Kellel* József prágai szabó, aki elfordult a fascista eszmék­től, „A százává! fascista rablás szenzációs le­leplezése. A főtettes teljes beismerést tett. Újabb letartóztatások és a pór ujrafölvétele előtt. Ára egy korona!“ címen röpiratot szándékszik kiadni, amelyben felderíti a szá­zavai kirándulás sötét hátterét. Keller röpiraia most megjeleni és súlyos gyanúsít sokkal illeti a faiscista mozga­lom vezetőit. Keller a füzet bevezetőjében őszinte saj­nálkozással vallja be, hogy ideális szemmel te­kintett a fasoista mozgalomra és mennyire kéllett csalódnia a fascista ideákban. Azt bi­zonyítgatja, hogy a fascista mozgatom nem egyéb néhány betegesen becsvágyó egyén személyi érde­keinek a megtestesítésénél, különben az egész mozgalom Csehszlovákiá­ban nem rendelkezik megfelelő eszmei alap­pal. Keller azután sokkal részletesebben és behatóbban tárgyalja Vorel dr. miniszteri ta­nácsos százavai villájának a megrohamozá­sát, niint azt tavaly a bíróság előtt lette. Mint emlékezetes, valamennyi vádlott egy isme­retlen testvérre hivatkozott, mint a támadás sugallna zó j ára. Keller most az „ismeretlen testvér“ fogalmái teljes névvel helyettesíti be. sőt több nevet említ, amelyek közül néhány először merül föl az afférral kapcsolatban. Keller erősen kompromittálja Branzsovszky dr. fascista vezért, aki Keller állítása szerint nagy fontosságot tulajdonított annak, hogy álkuicsokat iá szerezzenek. Keller szerint az „ismeretlen autó" Zást éra mérnök tulajdona volt, akinek soffőrje vitte le a társaságot Száziavára, hogy Vórel dr.-tól elrabolják a Gajda-ügyre vonatkozó iratokat. Érdekes Kel- lernék az áz állítása is, hogy Gajdé a százavai kirándulás előtt valami Zborii nevű férfi Segítségével ..kompro­mittáló anyagot távolított cl, mert. házku­tatás veszélye forog fenn.“ A frtásik ismeréten autót PreUcil zsiskovi ke­nak egy óriási értékkel bíró vagyontárgya helyes- fetnék használaton kivül, amikor a végrehajtó ha­talom az államtartás minden részében a legszigo­rúbb takarékosságot kénytelen alkalmazni, akkor, amikor , a világháború okozta rombolásoknak még csak egy töredéke van újjáépítve, kizártnak tart­juk, hogy egy reális pénzügyi politikával össze­egyezhető volna egy ilyen horribilis értékű állam­vagyonnak rendeltetésétől való elvonása és he­lyébe újabb pénzáldozattal másutt más emelése. négy napon belül meg fog jelenni, Reméljük, hogy az osztályfőnök ígérete most már végre meg is fog valósulni s a rendelet két héten belül tényleg meg is fog jelenni. A kormánytörvény végrehajtási rendelete ki­adásának a végtelenségig való halogatása külön-1 ben szegénységi bizonyítványa a szlovák néppárt­nak, s a kormányban ülő többi katolikus pártnak is. Amikor elsősorban a szlovenszkói papi körök oly türelmetlenül várt'k és folytonosan sürgették a végrehajtási rendelet kiadását, a kormányzásban részt vevő szlovák néppárt­nak annyi befolyása és hatalma nem volt ed­dig, hogy ezt. a nagypolitika szempontjából igazán kisjelentőségü kérdés elintézését, képes lett volna kiforszirozni. Vagy talán Hlinkáéknak nem volt íontos a szlo­venszkói papság jogos követelésével azonosítani magukat?! reskedő kölcsönözte a társaságnak s maga is vezette. Keller Zitnyt, a fascista ifjú szerve­zet 19 éves titkárát, valamint Hettes fascista vezért pontos és határozott vádakkal illeti. Keller maga részletesen ismerteti a saját sze­repét is. A revolvereket, amelyeket régebbi vallomása szerint a Károly-téren az ,-isme­retlen tesvér“-nek adott, uz beállítása sze­rint Kriz szabónak adta át. Gajdénak Kittier nevű soffőrje, amidőn Kellerék visszatértek Prágába a, kirándu­lásról, szemére hányta Küllemek, hogy rosszul oldották meg feladatukat, ,a leg­fontosabb iratok hiányzanak. Keller azt állítja röpiratában, hogy Gajda tudott a dologról és hogy amikor a rendőrség Kellert letartóz-, tatta, ez átadta Zitny parancsát, amely fel­szólította, hogy a „vezér testvér parancsá­ból" jelenjék meg a titkárságon. „Hittem és továbbra is szilárdan hiszem, hogy az egész századai affért Gajda tábornok parancsából és tudtával hajtották végre s különösen megerősít ebben a nézetemben Zsitny és Tetiva kijelentése, amelyet akkor tettek, amikor az útiköltség maradékát visz- szaszoigáltaitam nekik. Zsitny és Tetiva ak­kor azt mondották neki, hogy nem kellett vol­na takarékoskodni, ők ketten már kétszer is megebédeltek. Ez nem megy a mi pénzünkből, a vezérnek elég pénze van és ha a dolog si­kerül, még többet ad nekünk." Keller sokat panaszkodik röpiratában Gajdára a neki tett. ígéretek miatt. „Az Ítélet után sem jómagam, sem a feleségem nem ré­szesültünk támogatásban, ehelyett többször Gajda elé citállak, aki megígérte nekem, hogy gondoskodni fog rólam és sohasem fogja nekünk ást elfelejteni, amit érte tettünk. A Gajda generális állal tett ígéretek csak tescheni almák maradjak.“ Keller most, miután becsületes mester­ségét anyagiak hiányában nem tudja folytat­ni, négyszázkoronás szolgai állást vállalt a fascistáktól elszakadt másik fascistaszerü szervezetben, ahol fizetésének a felét, nem ho­norált csekkekben utalják ki neki . . v Keller eszerint tehát alaposan ráfizetett a cseh fascizmusra. Két hét múlva megjelenik a kongnia törvény végrehajtási rendelete! „A százavai affért Gajda parancsából és tudtával hajtatták végre" — állítja az ex-fascista Keller most megjelent röpiratában — A fascista mozgalom áldozata a százavai iratrablás hátteréről *

Next

/
Thumbnails
Contents