Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-12 / 156. (1783.) szám

HBRgSSCSBSaBnS ^P^^-MAO^AR-HlRLag 1928 julina 12, osfltüriöfc. A premontrei rend és a kassai írta: Szabó Adorján, t premontrei rend leleszi házfőnöke. A ikiirMytnő magáévá tietifce ezt a felfogást .és tniái* 3 767 sájp;r>iil'i® halváiban aiyiílKnáaitiffsot'ta aíbíbetíi a(ka~ ra'tiá'f, (hogy a Kfoeteabrudkfeafl. váltó megegyezés megtörténté vet Jászé függefem't'tes&é Ik. Sza-uberer prépost az 1768. évii tegfetecWb uilia- eiíás értetimében visezatbéra'tiötibe a toérdéisiee össze­get. Ezzel! Jászó lainyagűteg anár ifelszaibadiuít. Majd a remM. személyzet kjéindésiét. evlidijn meg. A Sufeaiak ikaiváínságára átvesz nyoillc ifötezeirtleit Hutkiaii rendi itiaigof. (az á'livett 8 rendű tegiooi kiivüJ — Stöfer Lipót. Zengést" Fü'löp. LeífélLhoJz MőisOfc. Szálláv 'Már­ton. Gampo Elés, Zusio András, Eötvös Imre, Tisz­ta Lémért — tmég Csálk G élűiért lés Scíhaimage'l Ágos­tén ás ingja fölt a jászói reindinefl-c. — A flleiieszíi könyvtár kézálraíhos njóv'/áaa: Gatodogius Ond. preim, 1770—4.787) s a Jászó ömállósggáit kimondó (királyi ékiirat érteimében ímegtlörtenilk az első (nlövend'élk- fel vétel. (Mánia Terézia eredeitáileg 6 nöivendJéik fel­vételét engedélyezte, de. ügyi látsz ük, hogy intőbb még 4 u'jo'nc fölMételétoez jjámulit (hozzá. Ezek a kö­vetkezők voltak: Fejér Gábor, Malllyó József, Sália­mon Norbert. Stancael Ágostom, Vaitzek Károly, Stírobaimm&r Gálfberit, Ardámyi Vince. G-edeoin Luidollf és Körmié Hennáim. Bíalhó szerint a rókái, váci egyhim. parodbus ás tagija volt az első föl vételinek, de egy-két hónap múlva ismét visszaibébL — Uiöt. Dóm. a. 1771 nov. 30 és a léleszi (kéziratos névtár. ■Hermám á. m. 371. I.: Lezák j-efliemtéise.) Az ‘előzetes vizsgálat alapján, felvetít újoncokat advent második vafiármapjáai (1769) iheöyezlte'k el ideiglenesem, amiig t i, a jászói komvemt épiitkezléisei teljesem befejeződmeli, a kassai ferencesek kötet o- rában. Élelmezés ükről a predláfiuis gondoskodott. •December 20-án kezdtek meg állít Zasis András pre- unan/tineá itheofllógiiaá tanár előadásait (halTgaitinlL Be- I c.?5özJééüik azonban csak később törílétnt mneg. Az 1770. év november 19. napján nyúlt meg ün- : nerélyesem az újonnan épített j'áezól komvent. Ek- ,• kor vette kezdetét a szKbáíiyiszerü teonwenúii életmód a napi zsolozsmák ka'rszo’gáláfíával 'és a kiauzurá- vaL A megnyitáson jelen volt Edlimgem Teoíil, le- ‘ leszi és Lezák ArrnoM csornai prépost is. Ez utóbbi 1 ezrdiíiail vialtádiót, biiivataílios látogiaiöáislt ás tartott. a !1 rend föapáj'ániak, ilitefcőlieg a főapát hYymÓífcénefc 1 meghagyásából. Jelemtlésében beszátniolt a komvent * tagjasaak és az ugomcotkmak létszámáról és kiemelte, ] hogy a íjászói oanon ia pámaiiílaau'"' gazdagon vám el- , Báltovia liitlLirrgikus könyvekkel 'és templomi föls'zeire- feekkeL Ekkor rnyilvánártiottita a rendi flompát mevié- . ben. annak bükiUtóöitttje, a csornai prépost Smuibe- 3 perit abbasnak, mégy év múlva Jászó as abbátHává if emelkedett. 1 Érsekújvár harca a jövőért Bepillantás egy feltörő város probléma-komplexumába — Rendszeres és céltudatos munkával? pompás tervek megvalósítása leié vezeti a várost Holota János ér• — Számos társadalmi egyesület dolgozik, de a ki­mondott kulturegyesület még hiányzik A rendi élet szabályszerű megindulásával szó (kasba jött a rendi 'ünnepek megiüiüé&e ás. Már a kö­vetkező, 1771. év jiuítiiuE 11. napja utáni vasárnapon, 0 rend alapiitójának, sz. Norbertnak ünnepén, fényes isteni tiszté! eltel áldozlak a pa®riiar',lha dicső em- lékónek. A magyar szentbeflElédét a ferencesek nagy tudományu és 6zemtiéléWi kormánysegéde., iB'lahő Vince atya mondatta, a remek ízléssel épült uj prépostsági székesegyházban, (a jászói építkezések 1748-ibam kezdődtek imieg. rA prelatujra 1761-bem már készen állóit. — Catal. Or.d. prem.), míg a nagy segédléttel bemutatott áistiemi tiszteletét iDrdescti Lajos sz-epesi kanonok végezte. Bfllaihió, aki akkor kronotógus ás volt, magasztalva 'emlékezik meg a kórus magas szimvonailu énekéről és a mély hatást kellő szertartásokról. A (Rudnok melleit! fekvő, Szauberer épátette sz. Anna-kápolna búcsún apja ás rendkívüli ünnepé- lyess,éggel folyt álé. A magyar préidkiáidiót ismét Btehó páter mondotta, a t'öbbit a premioattreiiek. A borongás időjárás elilieniére is igen sok hivő volt jelén. A gyóntatásban többen véltek részt a feren­cesek közül ás. akik a preliákus asztalához ás hiva­talosak voltak. Az ebéden résztvefit díszes vendiég- eereg élén jelen volt Esztierházy Imre gróf, kassai tábornok is. Kivüüe még számosa nvoilltaík hivatalo­saik úgy ‘Kassáról, mint Szomoteokról. A jászói konvent nagyobb ünnepei közé tiarto- zct't a pnéposllságl temptóm védőszent jénelc: Kér. Szf. Jánosnak napja is, junirns 24-én. Ferenceseink ezen is buzgó részt vetitek mindig, mint hitszónokok és gyóntat ók. •Az 1771. év november 30-án kettős ünnepség színhelye volt a jászói prelátura. Mindkettő meg­ható módon ment. végbe. T. i. ezen a napon ülte neyenapját Szauberer prépost. Ebből m alikalombő! a kassai ferencesek jókúvánailhilt Bál Apoltonius gvardtán és Blahó Vince fejezte ki. Azonkívül egy nagy esemény tette történelmi, nevezetességűvé ezt. a napot, ugyanis ekkor történt az etbő ünnepélyes fogadé loml etétel. (Folytatjuk.) Érseikiíjvár, július eleje. Ez a feltörő gazda-város szédületes iraim- 1 bán fogott hozzá a közelmúlt évtizedek rom- [ ha lm a za inak el takar,itá-sához. És teljes siker­rel. A szétzilált közigazgatási apparátust . helyreállították s ma a város élén Holota . János dlr. városibiróval, a magyar nemzeti : párt nemzetgyűlési képviselőjével teljes gőzzel futja annak a második műnkaperiodús­nak útját, melynek kezdetét 1926-ra tehetjük. Holota János dr. erélye és kör ül tekintése kitűnő érát teremtett s azzal a módszerrel indult, hogy minden elintézendő ügyet egy?zere hozott mözgásba. Két. év alatt a régi 4 mellé 16 uj szabály­rendeletet hoztak, átalakították a hivatali helyiségeket s Érsekújvár elsőnek rendezte a tisztviselők fizetését, mely ma az állami fizetések nívóján áll. Érdekes és tanulságos egy pillantással legalább a fontosabb problémák és tervek rengetegét átfutni, egy feltörő, jövőjéért küzdő város heroikus harca domborodik ki a pillanatfelvételekből is: A vár orgazdaság körébe eső munkák közt a város bérbeadta összes földjeit és üz- letüielységeit, úgy hogy minden bérlet egy­szerre jár le 6 év múlva. 60.000 koronáért motoros tűzi fecskendőt s 17.000 koronáért egv modern tolólétrát veitek s ez évben sze­reznek be még egy fecskendős motoros ön­tözőt. A temető rendbeli ozása, sirásőlakások, boncoló, ravatalozó helységek építése cirka 300.000 koronát igényel. Másfélüliliiós állam­segéllyel kétmilliós költséggel mintegy 54 lakásépítésével járult hozzá a város a laká­sínség enyhítéséhez. A kórházi ragályos pa- villoxi építésére a város 40.000 Korona hozzá­járulást adott. Pesti adósságait a tartozás egy­negyedével 'kiegyenlítették. Százezres hadi- kölcsönét áthozta s megmentette. Útszélesí­tési -célra több házat megvett, a járási fő­nökség, pénzügyi és egyébb hivatalok részé­re 785.000 koronás két emeletes házat épített á központban, az izraelita elemi és polgári iskola építéséhez hozzájárult, a strandfürdő helyét szerződésileg újabb 13 évre biztosí­totta stb. Kultúrálja ég népjóléti téren: sem szünetelt a munka: az elemi iskoláidban megszüntette a félnapos kényszer tanítást, az iskolafelszerelést modernizálták, a fi-u elemi­ben tornatermet teremtettek, a szegényház lakói számát 13-ról 30-ra emelték, százebédes téli népkonyhát állították fel, szükséglakáso­kat rendeztek be, szegény gyerekek kará­csonyára évi 10.000 koronát szavaztak meg, stb. De még gazdagabb az a program, írnélyet a város maga elé tűzött: A fontos vilíamositás ügyét a délszlo- vemszkói r. t.-vel úgy kívánják rendezni, hogy a gázgyár osztja szét fogyasztói rendes áron az áramot. A vilíamositás rövidesen várhat­ja a teljes befejezést és jó megoldást. Hlintegy 15 utcát kiköveznek, a kövezés i maga másfélmilliót igényel, de a város még sem emeli a pótadót, mert meg­szerezte a 80.000 koronát jelentő kövezet- vámszedós és a 30.000 koronát jelentő hidvárnszedés jogát. Ez fedezni fogja az évi szükségletet. Negyed- : milliós költséggel majdnem egy tucat mér­nök kezdi meg már ezévben a város fölméré­sét. Az Arany Oroszlán-szál lóban egy mo­dernül berendezett nagy színház termet épí­tenek, mely a kultúrpalota hiányán fog segí­teni. A Nyílra-hidat ki fogják szélesíteni két i gyalogjáróval. A kaszárnyiaépités problémájának meg- ■ oldására az a terv, hogy nem mehet bele a Á város a 10,000.0000? építkezésbe az államtól : javasolt, terv szerint, de egyszersmindenkorra ' hozzájárul az építkezéshez egy negyedmillió­val. | A római katolikus elemi iskolára eme­letet ltuznak, ? a földszinten vagy tíz- j tizenöt üzlethelyiséget építenek, amivel j a költségek fedezete is előteremtődik. i Az utcák szélesítése, a szabad terek parkiro- 1 zása megindul. Az államosított főgimnázium 1 tanárainak átvételét szorgalmazzák. Ud sze- < mély- és gyorsvonatok 'beállítását kérel­mezik, s az Érsekújvár - Guta - Kaniocsa - Negyed- Farkasd között létesítendő villamos va­sút mielőbbi kiépítését sürgetik és az előkészület céljaira szükséges összeget megszavazzák, hogy a Vág völgyét ezzel is szorosabban kapcsolják be a város vér­keringésébe. Csak a fontosabb és nagyobb kérdéseket soroltuk most föl: de ez maga is élég, hogy tisztán lássuk azt a probléma-komplexumot, melyeket maga alá gyűrve ez a város olyan jövő elé néz, — minden nehézség dacára is — melyet bármelyik várostársa méltán iri­gyelhet. Hogy hogyan lehetséges ekkora össz- geket befektetni? Holota János dr. — akivel polgármesteri szobájának a főtérié néző ablakában beszélgetek, — mosolyogva mondja: A város kiadásai körül a legjózanabb takarékossággal járunk cl s ezzel szemben minél több uj jövedelmi forrásról gondos­kodunk, de úgy, hogy azok ne érintsék adózó polgárainkat. E felsorolás egyhangúsága mögött és a városbiró szerény szavai mögött egy lüktető élet színes gazdasága pezseg: Újvár jövője. A városok közti elkerülhetetlen ver­seny természetesen itt sem tesz kivételt: jelenleg különösen Komárom és Újvár közt fej­lődött ki az adottságok kényszerítő parancsa folytán a versengés egyes intézmények és főleg egyes vidékek megszerzéséért vagy megtartásáért. A határmenti Komárom joggal függeszt­heti figyelő szemét arra a tempóra, amelyet Újvár polgárai örömmel üdvözölnek. * A „vasutas és paraszt város" iparai életéről is meg kell itt emlékeznünk. Az iparai élet, bár Újvár' nőm kimondott ipari centrum, meglehetősen erős. Itt van a köztársaság leg­nagyobb bőrgyára, mely 400 munkást foglal­koztat a speciális lakk és egyéb térim ékek feles kidolgozására s évenként mintegy 1 és félmillió korona munkabért fizet ki. De különösen a nagy vasúti állomás és a körülötte lévő műhelyek adnak számos em­bernek munkát és kenyeret. Legerősebben a malomipar van kifejlődő- ve: három nagy villa nymaim a mellé újabb két nagy unalom sorakozik. A lengyár. 200, a két nagy téglagyár 30—50 munkással dolgo­zik, a cipőgyár azonban a háború óta áll. Itt említjük, meg még a nagy, 1600 sertés hiz­lalására berendezett telepet és a nagy olaj- .pogácsagyárat, melyek kitünően állnak. Újvár vidéke a prevrat óta Párkány környékével nagyobbodott s ezzel forgalma is erősen nőtt. A kereskedelem helyzete is jobb itt, mint általában a többi városokban. A csődök száma kevés, az uj üzletek száma másfélszáz. A kereskedelem konszolidált helyzetben van. * Nem lehet meg nem említeni azokat az újvári társadalmi és sportegyesületeket, melyek keretei közt a város a maga speciális társadalmi életét éli. * A legerősebb egyesület tán a Sport­egyesület, melynek élén Holota János dr. áll, •s választmányában úgyszólván az egész városi tanács benn van. Ez az egylet felekezeti különbség nélkül elsőrendű -sport és társa­dalmi munkát produkál s az újvár] fiatalság rajongása a nemes sportok egészséges űzésié­re főleg ezen egylet munkájának köszönhető. — A Katolikus Kör Hangos István dr. veze­tésével inkább kulturális munkái végez. — Külön figyelmet érdemel a három dalárda: Az Újvári Dalegycsülétet Csomgár Andor el­nök és Plichta János karnagy, az Iparos Dalárdát Jakfacs Lajos dr. elnök és Szendrey István karnagy, a Vasas Ifjúság Dalárdáját Holota dr. elnök és Szendrey István karnagy vezetik- A Dal egyesület elsőrangú opereif- ■előadásokal tart. —, A Kaszinó újabban me­gint nagyon szépen működik. Tagjai feleke­zeti különbség nélkül kerülnek ki, elnökük Frisschhof Károly. A Kaszinó otthona pótolta eddig a kulturház hiányát elismerésre méltó önzetlenséggel. — Külön is ki kell emelni a’ Katolikus Oltáregylet tevékenységét, mely egylet özv. Bahas Pákáé lelkes és ügybuzgó vezet éeével nagyon szépen működik. — A1 nőegyletek közül a Katolikus Nőegylet özv, Baráth Imrémé, a2 Izraelita Nőegylet Franck Benőné agilis vezetése mellett fejt ki szétp tevékeny séget. A felruházó Izraelita Fillér- egylet munkáját Horváth Leőné, az Asztal- társaságét pedig Plichta Ferenc vezeti oda­adással. Az ifjúsági Mária-kongregáció mun­kája mellett az önkéntes Tűzoltók ée az Ér­sekújvárt G-azdakör egészítik ki az egyletek sorát, utóbbi kettőnek maga a városbiró az elnöke. ifjúsági élet, mint már emlitettük, itt példás mederben folyik. Az idevaló fiuk jelentős szerepet visz­nek a komáromiak és pozsonyiakkal karöltve a főiskolás mozgalmakban. A cserkész csapa­tot igazi cserkészszellemben Janson Jenő volt gimnáziumi tanár 'és Híren na József ta- nár-par.élesnek vezetik. Júliusban a Tátra- Krivám nyugati oldalán, Terchovától negyed- órányira táboroznak. A nem rég megalakult Széeheny-cserkészosapat az iparos ifjúsági jobbérzésü részét gyűjtötte magába, Willant János tanító lelkes vezetésével. Az újváriak nyugodtan hajthatják fejüket álomra a jól végzett napi munka után. Nyu­galom, erő, bontakozó jövő jó álmot adnak, kü­lönösen, ha a város fiatal generációi, melyek a mai tempó példáját végigfigyelhetik, erő­sen fogják akarni a megkezdett munkát tra­dicionális kitartással s hittel, az újabb és el­következendő korok szellemében folytatni. Egyetlen pont van — s ezt nem is lehet ki­felejteni: a kulturális élet megszervezése terén még be kell bizonyitaniok az újváriak­nak, hogy ahol gazdagság van, ott csak annál inkább jobb talaja kell hogy legyen a kultú­rának. Az ezirányu kulturéleti kezdeménye­zéseket folytatni kell. S akkor itt a magyar föld illatában szerencsésen keveredhet ' el annak a közelségnek levegője, mely a „nyu­gati kapu“ elnevezésben hagyományszerüen és törvénvszerüen benne van. Újváriról, ha így lesz, még sok jót fogunk hallani. Győry Dezső. RÁDÍÓMÜSOR Péntek PRÁGA: 11.00 Gramofon. — 12.05, 16.00, 19.15, 21.20 és 22.20 Zene. — 17.50 Német előadás. — 20.20 Orosz zenei-est. — KASSA: 18.45 Hang­verseny. — POZSONY: 18.00 A pozsonyi trió ■ hangversenye. — 19.35 Gramofon. — 20.00 Brünni és prágai műsor. — BRÜNN: 11.00, 17.00, 19.00, 20.20, 21.00 és 22.15 Hangversenyek. — 18.10 Német előadás. — 20.30 Vig szavalatok. —- BUDAPEST: 9.30, 11.45, 1 .00 és 21.80 Hírek. — 12.00 Harangszó, utána a Temesváry-Kerpely- Polgár kamaratrió. — 17.00 Erdődy Mihály hu­moreszkjei. — 17.45 Bécsi operett-részletek. — 19.00 A Magyar Rádió Újság félórája. — 19.30 Teichmann írén és Ekker Szidi, a Városi .Szín­ház énekesnőinek hangversenye, zongorán kísér Márkus Dezső a színház főzeneigazgatója. — 20.15 Műsoros est. Közreműködnek a Belvárosi Szín­ház művészei. — 22.00 Az I. honvédgj-alogezred zenekarának hangversenye. Vezényel Fricsay Richárd igazgató-karnagy. — BÉCS: 11.00, 16.15 és 21.00 Zene. — 19.35 Népdalok. — ZÜRICH: 16.00 Zene. — 17.20 Gramofon tánczené. -- BERLIN: 17.00 Régi zene. — 20.30 Zenekari est. — STUTTGART: 20.15 Uj zene, utána rádió ka­baré. — BRESLAU: Onegin, Csajkovszky operája. — MÜNCHEN: 20.00 A német kamarazene 1928- bnn. — HAMBURG: 20.00 Willy Grauey zongora­estje. — LANGENBERG: 20.15 A cigánybáró, Sfráüss operettje. — KÖNIGSBERG: 20.15 Schu- bort.iádák. — FRANKFURT: 20.15 Az ezüst­kazetta. Glasvorthy drámája. — RÓMA: 21.00 Hangverseny. — MILÁNÓ: 16.35 .lazzband. —* 20.45 Hangverseny. — NÁPOIA : í <.00 Hang­verseny. 20.50 A bohémek. Puccini operája. ZÁGRÁB: 20.30 Dalost — 22.00 Könnyű zene. — KRAKó és KATTOW1TZ: 18.00 Mandolin, hangverseny Varsóból. - - 20.15 A varsói filhar­monikusok. — 22.30 iiávéluui zene. 4

Next

/
Thumbnails
Contents