Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-12 / 156. (1783.) szám

5 1928 július 12, csütörtök. „A csehek a kisebbségekkel szemben kétségkívül nagy hibákat követtek ei“ Apposiyi A!bért gráf és sir Mert Donalds könyv@£n@k érdekes angol visszhangja a Prager Presséiben Prága, július 11. A The New Stabeaman funius 30-iki számában válaszol Ajpponyi Albert gróf és Sir Róbert Donalds könyvei­re, amelyekben a két illusztris iró a triano­ni békeszerződéssel és általában a magyar kérdéssel foglalkozik! A Prager Presse mai számában vezetőbei yen ismerteti az angol lap cikkét, amely főbb vonásaiban a követ­kezőket állapítja meg: — A trianoni szerződés nem remekmű és a párisi konferencia delegátusainak nem válik nagy dicsőségére. Természetes, bogy a régi magyar királyság bukása elkerülbetét­len volt, azonban az uj határok megszabása olymódon történt, hogy bizony sok helyütt kritika tárgyává tehető a békeférfiak müve. A határok megállapítása nem történt tudományos alapon, még kevésbé volt fair és politikai szempontból sem volt helyes. Magyarország rendkívül szenvedélyesen til­takozik; a szerződés ellen és ezt élénken bi­zonyítja Apponyi Albert gróf könyve, mely­ben úgy ő, mint kilenc más magyar politi­kus a békeszerződés revíziója mellett foglal állást. Ez a könyv nagyjában azt bizonyltja, hogy ratifikációk igenis lehetségesek. Nagy Emil dr. volt magyar igazságügyminiszter a leghivatottabb ebben ,a kérdésben és köve­teléseit rendkívül szerényen formulázza meg. Teleld. Pál gróf térképe azt bizonyítja, hogy Magyarország régi. területéből két har­madét vesztett. 22.3 százalékot engedtek át Csehszlovákiának, 36.2 százalékot Romániá­nak, 7.4 százalékot Jugoszláviának, 1.4 szá­zalékot Ausztriának s ezeken az elszakított területeken három millió magyar él, tehát a régi magyar királyság magyar lakosságának egy- harmada. — Természetesen arról vitatkozni sem lelhet — mondja a The New State simán —, hogy ezeknek a területeknek nagyobbik ré­szét Magyarországhoz visszacsatolják. Maga Nagy Emil és Rothermere lord meg volná­nak elégedve azzal, ha e területek egy hato­dát kapná vissza Magyarország. Ha ez meg­történnék, iákkor Középen répában az at­moszféra békésebb lenne, de az a baij, hogy az uj államok e pillanatban hallani sem akarnak arról, hogy békés utón a területek egy részét visszaszármaztassák Magyaror­szágnak. A magyaroknak érthetően igazuk van, ha az idegen véleményre apellálnak és úgy Angliában, mint másutt tényleg szim­pátiával is viseltetnek a magyarok iránt, de ez a barátság hűvösebb, mint a magyarok gondolják. — Aki igazságot keres, annak magának is igazságot kell gyakorolnia. Erre a bevált mondásra nem gondolt — a The New Sta- tesman szerint — Sir Róbert Donalds, aki­nek könyve nagy feltűnést keltett. Az utód­éi lantokkal, külön ősien azonban a Csehszlo­vákiával szembeni ítélet ebben a könyvben annyira éles, mig Magyarországgal szem­beni érzései annyira szelídek, hogy efölött az olvasó méltán csodálkozhat. így lerontja müve értékét, 'amelynek nem használ akkor, amikor túloz. A csehek kétségkívül nagy hibákat kö­vettek el a kisebbségekkel szemben, de nem hihető, hogy az igazságtalanság olyan nagy lenne, mint ahogyan ezt Donalds látja. A csehek propagandamunkája eléggé ismeretes, de azért nem minden igazság az sem, amit a budapesti propaganda világgá kürtői. Miért legyen éppen csak a cseh sta­tisztikák sorozata meghamisított és miért higyjünk föltétlenül a magyar statisztikák­nak? Sir Róbert Donalds csak a cseheket üti. A földreformot fosztogatásnak minősiti, a magyar földreformról viszont azt mondja, hogy az szűk keretek közt mozgott. Azzal vádolja a cseheket, hogy hajlanak a bolise- vizmus felé és hangsúlyozza, hogy Karls- badot Karlovy Varynak keresztelték el, ami az ő szemében nagy bűn. Azt mondja to­vábbá., hogy a csehek készakarva üldözik a magyar lakosságot és hogy a szlovákok épp oly gyűlölettel állnak szemben a csehekkel és épp annyira el akarnak szakadni tőlük, anint a többi .nemzetiségek. Donalds ugyan bizonyára látott néhány csúnya dolgot Sadovenszkón, de elfelejtette, hogy mi­lyen nehéz ennek az országnak a meg­szervezése. Más pártatlan ítélkezők, akik szintén be­utazták Szlovenszkót, azt állítják, hogy Szlo- venszkó szinonimája: pokol. Szlovenszkót eleinte nem lehetett magára hagyni és a csehek kénytelenek voltak ezt az ország­részt kormányozni. Igaz ugyan, hogy Szlo- venszkón egy nagy Home Rule-párt létezik, de az is bizonyos, hogy a szlovákok nem akarnak Magyarországhoz visszatérni. Ami pedig a magyar kisebbséget illeti, a szerzett tapasztalatok után kétség­kívül megállapítható, hogy a magyarok sokat szenvedtek a cseh nacionalista politika miatt. Sir Róbert Donalds müve azonban nem al­kalmas eszköz arra, hogy ezeket az ellenté­teket elsimítsa. A „trianoni tragédia" köny­PozSony, julius 11. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) A Híradó kény­szere zünetelése tovább tart. A lap még ma sem jelent meg, mert az illetékes faktorok még mindig nem döntöttek az affér ügyéiben. Ezzel kapcsolatosan a Pressbnrger Zei­tung mai száma feltűnést keltő cikket kö­zöl, amelyben a következőket írja: t „Sajtójogi és büntetőjogi felelősségünk teljes tudatában jelentjük a következőket: Teljesen megbízható forrásból közlik ve­lünk, hogy Moskóczi József, a Könyvnyomda j r.-t. igazgatója, a Híradóval való affér ide-1 Prága, julius 11. Megírta a P. M. H., hogy Klepetár János dr., akit a Vörösimarty-bün- pörben életfogytiglani fegyházra ítéltek el, a fogházigazgatóság utján azt a kérését terjesz­tette elő, hogy Kovárová Máriával, egyik koronatanújá­val a fogházban egybekelhessen. A hirt annakidején cáfolták, azonban a cáfolat ellenére erősen tartotta magát a sajtó­ba s végül is igaznak bizonyult. Hladik dr. tanácsa, aki az esküdtszéki tárgyalást is vezette, tegnap foglalkozott Kle­petár dr. kérvényével. Klepetár a kérés alá­támasztására azt hozza fel, hogy a tárgyalás alatt a Kovárováról megjelent hírek annyira Prága, julius 11. Ugyanakkor, amidőn; Baktipusztán Kiss Ferencnek, a kötelessége j teljesítése közben hősi halált halt magyar ka-1 tonafiunak Masaryk köztársasági elnök által j adományozott síremlékét állították, a prágai \ legfelsőbb katonai bíróság Kiss Ferenc gyil­kosának a sorsa felett döntött. Mint emlékezetes, Lecián Márton, Morva­ország hírhedt haramiája, aki azóta már a bi­tófán lakott tetteiért, múlt év őszén kitört az olmützi katonai fogház cellájából egy Kas parik nevű fo­goly társával szökést kísérelt meg. Lecián megnyert ter­veinek egy Tomica nevű őrtálJó katonát, aki Leciánnak s a vele egy folyosón elzárt Kaspa-; riknak finom ráspolyokat csempészett be, j amelyekkel a foglyok elfürészelték béklyói- j kát. Azután kiengedte őket, átadta nekik j szolgálati fegyverét, guzsbaköttette magát s a i ve minden egyszerűsége elleniére is olyan könyv, amely hivatva van a határokon túl szenvedélyeket ébreszteni, az országban magában pedig bizonyára senkinek eem fog használni. — A The Nádion & Athenaeum is azt irja ezekről a könyvekről — állapítja meg végül a The New Statesman —, hogy némi­leg' igazuk van. Nem lehet tagadni azt, hogy a trianoni szerződés igazságtalan volt Mar gyarországgal szemben, azonban fölösleges, hogy az angolok szigorú álláspontot foglalja^ nak el ebben a kérdésben. Ezt bizonyltja Lord Rothermere meggondolatlan interven­ciója, amely csali reményeket keltett és el­keseredést idézett elő. Középeurópálban ma há tár revízióról beszélni lehetetlenség és veszélyes dolog s ezt csak olyan emberek teszik, akik a háborúból nem tanultak. jón felkeresett egy bizonyos személyt, aki­nek az egész ügyre nézve nagy befolyása van és őt jelentős anyagi előny igérésével arra akarta rábírni, hogy az egész ügyben az ő oldalára álljon és az ellenpártot hagyja cserben. Ez az anyagi előny, amit ígért neki, nagyon jelentős. Felkérjük Moskóczi József urat, hogy állításunk miatt állítson bennün­ket a sajtói)íróság elé.“ A Pressburger Zeitung szenzációs cik­kére érthető érdeklődéssel várja a közvéle­mény az érdekeltek válaszát. ártottak a leány hírnevének, hogy a kérvényező kényszerítve látja magát Kovárovának a házasságot felajánlani. Ezzel azt akarja elérni, hogy megcáfolja mindazon híreszteléseket, amelyek szerint Kovárová erkölcstelen életmódot folytatott. A bírói tanács a kérvényben foglalt kí­vánságnak eleget tett s elrendelte, hogy az esketési szertartást a pankráci fogház kápolnájában végezzék el. Egy prágai lap értesülése szerint a há­zasságkötésnek most már csak egy akadálya van, amely az esküvőt esetleg elodázná: ugyanis eddig még hiányzik Kovárová bele­egyezése. földre feküdt, hogy megtámadtatás látszatát keltse. A két veszélyes gonosztevő kitört cellá­jából, de mindjárt a folyosó első fordulójánál szembe találta magát Kiss Ferenc őrkato­nával, aki szembe szállott a szökevények­kel, Kasparik a következő pillanatban rá. . sütötte a fegyvert Kiesre, aki nyomban összeesett, de a lövés elegendő volt ahhoz, hogy az alsó emeleten lévő őrszoba legénysége a történtek­re figyelmes legyen s felvegye a harcot a szö­kevényekkel. Több órai tűzharc után Lecián és Kaspa­rik, amikor kifogyott a lőszerük, megadta ma­gát. Kiss Ferencet beszállították a kórházba, hol több órai szenvedés után kilehelte hős lel­két. Leciánt, aki a halálos Ítélet végrehajtása előtt akart megszökni néhány nap múlva kivégezték, Kasparikot pedig ez év elején állították a the- resienstadti hadosztálybiróság elé egy másik gonosztevővel, Hoffmann Jaroslavval, aki va- lamikor szintén tagja volt Lecián bandájának. A hadosztálybiróság négynapi tárgyalás után golyó általi halálra ítélte el Kasparik La- dislavot, Hoffmannt pedig három évi súlyos börtönre különböző deliktumokért. Mindkét elitéit íe- lebbezett, amellyel tegnap foglalkozott a prá­gai legfelsőbb katonai bíróság. A bíróság mindkét elitéit felebbezését el­utasította. Ezzel Kasparik halálos ítélete jogerőssé vált. A bíróság azután zárt tárgyaláson döntött ar­ról, hogy Kasparikot kegyelemre terjessze-© fel a köztársasági elnökhöz. Síinkéneg okozta Budapesten a Gömb-utcai robbanást Budapest, julius 11. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Megemlékezett a P. M. H. tegnapi számában arról a borzalmas robbanási katasztrófáról, amely a Gömb-utca 61. számú házban történt. Stahl Dezső fuvaros földszintes házát a robbanás teljesen rombadöntötte s öt személyt temetett ma­ga alá, akik közül ketten meghatlak, hár­man pedig súlyos sebesüléseket szenved­tek. cg Megállapítást nyert, hogy a ház pincéjét már régebbi idő óta Kazár István és Kazár Imre bérelték, akik szénkéneggel dolgoztak anél­kül, hogy erre hatósági engedélyük lett volna. A robbanás előtt a Kazár testvérek, akik Üz­letszerűen foglalkoztak vetemények tisztítá­sával, szénkéneggel 150 métermázsa borsót tisztítottak meg a zsizsiktől. Egyes verziók szerint a szerencsétlenség úgy történt, hogy a pincében a gázvezeték megromlása következté­ben gázömlés lehetett. A világitő gáz és a szénkénegből eredő gáz összevegyüléséből keletkezett azután az a robbanó gáz, amely a masszív épületet valósággal széj­jel repesztette és a levegőbe röpítette. A szerencsétlenségnek két halálos áldozata van: Stahl Dezsőné 31 éves háztartásbeli nő, Stabl Dezső fuvaros felesége és Kazár István. Súlyosan sebesültek Stahl Edit, Stahl Dezső 16 éves lánya, Egyed Rózsi 23 éves cselédlány és Badei István 27 éves szállítómunkás. Kazár Imre, Kazár István fivére, aki a robbanás pillanatában az épületben tartózkodott, cso­dálatosképpen sértetlen maradt. A rendőrség őrizetbe vette Kazár Imrét, mert az a feltevé­se, bogy részes lehet a borzalmas erejű robba­nás előidézésében. A pozsonyi országos hiva­tal csak keiden fogad Pozsony, julius 11. Az országos közigazdatási hivatalba a tegnapi nap folyamán annyi ember jött különböző kéréssel és intervencióval, hogy sokan kénytelenek voltak még az utcán is vára­kozni amig sor került rájuk. Az országos hivatal épen ezért azzal a kérelemmel fordul a közön­séghez, hogy mindenki legalább az uj közigazga­tási rend elején fölösleges látogatásoktól és inter­vencióktól tartózkodjék. Az országos hivatal fogadónapja minden hé­ten csak kedden lesz. Prágában tartózkodott Moural dr. osztályfőnök, aki a belügyminisztérium és a minisztertanács jó­váhagyását várja az országos hivatal ügybeosztá­sára vonatkozólag. Az iSisi kormány a politikai menekültek kiadatását kéri Franciaorszégfé! Paris, julius 11. A Quotidien jelentése sze­rint az olasz kormány ismételten azzal a kérés­sel fordult a francia kormányhoz, hogy a politi­kai menekülteket adja ki. A lap elszólitja a fran­cia kormányt, hogy erélyesen utasítsa vissza az ilyen követeléseket, amelyek az utóbbi időben mind gyakoriabbakká válnak. Franciaország már eddig is túlsók előzékenységet tanúsított a fascizmussal szemben és több ízben kiutasított olaszországi politikai menekülteket, ez az eljárás pedig veszélyezteti egy szabad politikai állam jő- hirót. ítélet a trieszti kommunisták piréfeen Róma. julius 11. A római rendkívüli törvény­szék meghozta Ítéletét a titkos összeesküvésül vádolt tizenhárom trieszti kommunista biiupöiv- ben. A vádlottak között két nő is volt. A bíróság tizenkét vádlottal felmentett és csupán egyet Ítélt el másfél évi börtönre. Megerősítették Kiss Ferenc gyilkosának halálos ítéletéi 4 • A iegielső katonai bíróság elutasította a golyó általi halálra ítélt Kasparik Ladisíav leíebbezését fealeisiísi affér ' a pozsonyi Hiradó-ügy hátterében ? fi Pressóarger Zeitung vádja Moskáai nyomdaigazgató ellen Kíepeíárnmk megeng hogy ellehesse Kovmrovát Mivel indokolta Klepetár kérvényét? — Kovárová még nem adta beleegyezését a házassághoz

Next

/
Thumbnails
Contents