Prágai Magyar Hirlap, 1928. július (7. évfolyam, 149-172 / 1776-1799. szám)

1928-07-12 / 156. (1783.) szám

3 1928 július 12, csütörtök. t?ra:gaiA\a.g^arhiriíA^ A kisebbségek Jogai és panaszai a népszövetségi ligák hágai kongresszusa ilitt B@siám©2# a tamnd a kisebbségek érdekében beiül határozatairól irta: Fladtbarih Ernő dr. (II. közlemény) Bővet határozati javaslata A kongresszus ünnepélyes megnyitása alkalmával kiküldött kisebbségi albizottság felülvizsgálat alá vette az állandó kisebbségi bizottság által az elmúlt év folyamán hozott határozatokat (ezekkel együtt a románok ja­vaslatára hozott és fent ismertetett generáli- zációs határozatot is) és hosszú vita után Bő­vet genfi egyetemi tanár határozati javaslatát fogadta el és azt a kívánságát fejezte ki, hogy 1. az érvényben lévő kisebbségi szerző­désekből folyó kötelezettségeket, mint elvet iktassák be a népszövetség egyez­ségokmányába, 2. valamennyi állam al­kalmazkodjék a népszövetség III. ülés­szaka alkalmával, 1922 szeptember 21-én egyhangúlag elfogadott határozathoz (ez tudvalévőén kimondotta, hogy lehetőleg minden állam iktassa alkotmányába a kisebbségek védelmét), 3. a népszövet­ség haladéktalanul általános vizsgálatot indítson a kisebbségi kérdés jelenlegi állapotának megvizsgálására és 4. minél előbb alakítsa meg állandó kisebbségi bizottságát. Ezt a javaslatot, amelyet később a plé- num is magáévá tett, a bizottság Olaszország szavazatával szemben óriási többséggel el­fogadta. '1 A vitában különösen a románok és len­gyelek voltak azok, akik a kongresszus által hozandó határozatot letompitani és szürkiteni igyekeztek. A csehek ez alkalommal a legmé­lyebb hallgatásba burkolóztak és maguk he­lyett inkább szövetségeseiket küldték a csa­tába. A románok között különösen Pangrati, a bukaresti egyetem rektora, tűnt ki bőbeszé­dűségével, aki a román „kultúrát" dicsőítet­te, sőt egy alkalommal azt mondotta, hogy a párisi Sorbonne rektorának kijelentése sze­rint valamennyi európai egyetem közül egye­dül a bukaresti vetekedhetík a Sorbonne- val. A román szónoknak ezt a gascognei izü 'állítását természetesen élénk derültség ki­sérte. Pangrati felszólalásai különben is bő­séges alkalmat szolgáltattak az ellentmon­dásra. Mikor azt állította, hogy Romániában a kisebbségeknek nagyszerűen megy a dol­guk, megkérdeztük tőle, hogy „mi van Er­déllyel" és amikor azt mesélte, hogy a magyarok nem mennek a külföldre, mert nincs okuk a panaszra, Szüllő Géza közbekiál­totta: „Igen, mert megfélemlítették őket!" Mindezekre a megjegyzésekre a bukaresti egyetem rektora azonban adós maradt a vá­lasszal. a hontalanok ügye Hágában újból szóba került a hontala­nok problémája is. Sir Walter Napier, az angol delegáció vezetőie, nyújtott be értékes javaslatot, amelynek lényege az, hogy a népszövetség a hágai nemzetközi bíró­ságtól kérjen jogi véleményt (avis con- sulfatif) arra nézve, vájjon az egyes álla­moknak az állampolgársági és illetőségi kérdésben követett gyakorlata összhang­ban áll-e a békeszerződésekkel. Fladibart Ernő felszólalása A vita folyamán e sorok Írója is fel­szólalt és köszönetét mondva Sir Napier javaslatáért, kifejtette, hogy Szlovenszkón és Ruszinszkóban az illetőségi kérdés úgy jogilag, mint pedig gyakorlatilag a legsú­lyosabb probléma s nemzetközjog szem­pontjából az egyedül megnyugtató megol­dás csak az lenne, ha — amint azt a nép- szövetséghez az állampolgársági és illető­ségi kérdés ügyében benyújtott panaszunk­ban is javasoltuk — a hágai nemzetközi bíróság véleményét kérnék ki. Mivel Sir Napier javaslata ellen különö­sen az olaszok és a lengyelek több kifogást hoztak föl, a kérdés tanulmányozására egy albizottságot küldtek ki, amely október ha­vában, közvetlenül az unió tanácsának ülése előtt, fog összegyűlni, hogy a meghozandó határozati javaslatot megszövegezze. A kisebbségi albizottság egy további ha­tározata szerint, ha valamely államban a többségi és kisebbségi ligák között valamely konfliktus, vagy annak veszélye merül fel, úgy együttesen kell megvizsgáltok az esetet és ha az érdekelt ligák egyike erre hajlandó nem volna, úgy a másik ezt bejelenti az unió­nak. _ A kisebbségi panaszok tárgyában követendő eljárás tekintetében az unió egyik albizottsága által kidolgozott „de lege feren- rla“ tervezetet a kongresszus a népszövetség elé rendelte terjeszteni. A részletkérdések közül a romániai zsi­j dók és bolgárok helyzetén kívül, amelyről már megemlékeztünk, a bizottság az olaszor­szági kisebbségek helyzetével is foglalkozott és annak á reményének adott kifejezést, ‘(r hogy az olaszországi többségi és kisebbségi ligák kölcsönös egyetértéssel mindenkit ki- elégítő eredményre fognak jutni. Nagy kisebbségi vita ‘ Mindezeket a határozati javaslatokat az- . után a kongresszus plénuma elé terjesztet- y ték, amely azokat kivétel nélkül elfogadta. A határozatok elfogadását nagyobb kisebb­ségi vita előzte meg, amelyen, mint előadó, Bővet és Madame Baclter van Bőssé szerez­tek maguknak újabb babérokat. A kisebbségi kongresszus állandó bi­zottsága nevében Wilfan Josip dr. szólalt föl, aki különösen az ellen tiltakozott, hogy a népszóvákisebbségi osztályának főnö­kévé egy olyan állam képviselőjét nevezzék ki, amely maga is nemzetiségi állam és igy a szükséges pártatlanság tőle nem várható. Schiemann (észtországi német) Lettország és a többi balti állam példáját állította oda min­taképül, amelyek hiánytalanul teljesitik a kisebbségi szerződésekben vállalt kötelezett- . ségeiket. Eaczmarek (németországi lengyel) t a kisebbségi szerződések kiterjesztését kö- ’ vetelte. Margulies (csehszlovákiai zsidó) a kisebbségek szolidaritását hangsúlyozta. Az uralkodó nemzetek képviselőinek be- l szédei közül a következőket kell kiemelni: i Az olasz Gianini a plénum előtt is kifejtette, ■ hogy Bővet javaslatát nem fogadhatja el, ■ mert a kisebbségek helyzete és jelentősége ■ különböző, miért is nem lehet valamennyink baját ugyanazzal a gyógyszerrel orvosolni. A ■ lengyel Stronski maga is szükségesnek tar­■ tóttá hangsúlyozni, hogy a kisebbségi kérdés megoldásának módja nem az elnyomás, de a ■ kiengesztelés, a kisebbségek védelme mellett azonban az államok védelmének és egyenlő­ségének elvét is hangoztatta. Junghan német delegátus a kisebbségi szerződések lelkiis­meretes betartását követelte és ama remé­nyét fejezte ki, hogy a negyven millió ki­sebbség hangja, amelynek zászlaján a „liber- té, egalité, fraternité" jelszava áll, hamaro­san be fog hallatszani a népszövetség termei­be is. A román Djuvara újból nagyhangon magasztalta Romániát és azt mondotta, hogy az ő állama minden jogot megad a kisebbsé­geknek s ennek ellenében csupán azt kíván­ja, hogy az ottani kisebbségek éppen úgy románoknak érezzék magukat, mint ahogy a skótok érzésben angolokká váltak. A román szónoknak ez a kijelentése persze harsogó kacajba fűlt. Nagy érdeklődéssel várták a horvát Wagner felszólalását is, aki azonban csak'annyit mondhatott el, hogy a kisebbségi szerződések be nem tartása az európai nyug­talanság legfőbb forrása, — mert Dembicki elnök, arra való hivatkozással, hogy a meg­állapított beszédidő letelt, figyelmeztette, hogy fejezze be beszédét. A horvát delegátus erre ingerülten kijelentette, hogy nem azért jött Hágába, hogy állandóan az órát nézze, miért, is ilyen körülmények között eláll a szótól. A kisebbségi vita igen magas^ nívója és aránylag nyugodt lefolyása annak a bizonyí­téka volt, hogy a kisebbségi kérdés jelentősége óvröl- évre mindinkább átmegy a köztudatba és ma már azok is, akik néhány esztendővel ezelőtt konokul tagadták a kisebbségi jogok létjogosultságát, kénytelenek elismerni a probléma nagy fontosságát, és úgy viselkedni, mintha ők is annak becsületes megoldására törekednének. Hol lesz a kővetkező kongresszus? Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy a i Magyar Külügyi Társaság már jóval a hágai kongresszus előtt meghívta a népszövetségi ligák unióját, hogy következő évi kongresz- szusát Budapesten tartsa meg. A kisantant- nak azonban — úgy látszik — nem volt ínyé­re, hogy a jövő évben a magyar főváros lássa vendégül a kongresszus tagjait, miért is az utolsó pillanatban Ibrovác jugoszláv delegá­tus bejelentette, hogy Bolgrád városa is igényt tart arra, hogy az 1929. évi assemblét az ő falai között tartsák meg. Amikor ezt a szokatlan meghivót felolvasták, SzüllŐ Géza azt indítványozta, hogy ren­deljék el a szavazást arra nézve, melyik városban legyen a kongresszus, de a zavarba került elnökség a szavazást nem merte elrendelni és úgy határozott, hogy a döntést csak az őszi, Prágában tartan­dó'" tanácsülésen fogják meghozni. Egy idő­ben szó volt arról is, hogy a spanyol delegá­ció Madridba fogja meghívni az assemblét, de ez a terv — úgy látszik.— nem válik ak­tuálissá. Augusztus végén lesz a kisebbségek negyedik kongresszusa A népszövetségi ligák uniójának kon­gresszusával párhuzamosan a kisebbségi kon­gresszus állandó bizottsága is fontos tanács­kozásokat folytatott, amelyen Wilfan elnök- lésével a német kisebbségek részéről Schie­mann, a magyar minoritások képviseletében Szüllő Géza és e sorok Írója, a zsidók meg­Prága, juliois 11. Á Slovensky D emuik Prágából keltezett cikkben ismerteti a cseh­szlovák állam és a Vatikán között létrejött modus vivendinek az egyházkerületek uj beosztására vonatkozó programját. A lap ezt a programot négy pontban foglalja össze: 1. A csehszlovák állam területére be­nyúló idegen egyházmegyék és az idegen területre benyúló csehszlovákiai egyház­megyék határainak a megállapítása. Főkép­pen a breslaui és az esztergomi érsekségről van szó. A többi külföldi egyházmegye csak jelentéktelen földinyelivekkel nyúl 4t a cseh­szlovák állaim terüetére. Az idegen egyházr megyéknek, amelyek Csehszlovákiára is át­terjednek, 500 plébániájuk van egy millió hívővel. A köztársaság területét átlépi a prágai és az olmützi egyházmegye is, továb­bá a rozsnyói és szepesi püspökség is, száz plébániával, 400 ezer hivővei. 2. Az egyházmegyék határainak meg­állap itása az állam területén belül. Itt a szlovenszíkói egyházmegyék határait, kell megvonni, illetőleg egy szlovénszkói érseki Moszkva, július 11. (Tass.) A szovjet­unió központi végrehajtó bizottsága a leg­felsőbb bíróság indítványa alapján a schachíy-pörben elítéltek közül Matov, Bra- tanorszki, Beresovszki, Bojarsinov, Kasari- nov és Sablon halálos ítéletét tízévi börtön- büntetésre változtatta, a másik öt elítéltnek, Gorleckinek, Bojarinovrak, Krsirsanovnak, Jusszevicsnek és Budnynak halálos ítéletét pedig jóváhagyta. Az ítéletet tegnap végre­hajtották. Moszkva, julius 11. (United Press.) Ma kezdődött a, legfelsőbb hadbíróság előtt an­nak a gazdasági kémkedési bünpörnek tár­gyalása, amelynek vádlottja egy Bartsch ne­vű német és tiz orosz. Azzal vádolják őket, hogy az Alfa La vad és a Diaboío Separator svéd cégek javára, amelyek Oroszország te­rületén koncessziókat élveznek, a földműve­lésügyi népbiztosságból ellopott titkos infor­mációkat szolgáltattak. A vádlottak egy ré­sze a két cég szolgálatában áll, másik részük a földmivelésügyi kormány alkalmazottja. Berlin, julius 11. A berlini politikai rendőrség az -elmúlt napokban letartóztatta Ludwig építészeti kormánytanácsost és két bűntársát, akiket azzal vádolnak, hogy a né­met léghajózás kísérleti intézetéinek titkait kiszolgáltatták Szovjet oroszérszúgnak. Lud­wig tanácsos a szovjet bizalmi embereivel gyakran folytatott tárgyalásokat és jelenté­keny megvesztegetési összegeket kapott. Ludwig régebben a dessaui Jnnkers-mü- vekben és a friedriehéhátfér i lésb ajómüvek­nél teljesített szolgálatot. A kémkedés által okozott kárt még nem sikerült megállapi- tani. Részletes vallomást tett Ludwig minők Boriin, julius 11. A Berliniéi Ta.g.eiblatt j szeriül Ludwig tanácsos konok hallgatási után végre beismerő vallomást tett a vizs- ' bízásából Motzkin, majd Margulies, a kataló- nok részéről pedig Estelrich bizottsági ta­gok, valamint Ammende főtitkár vettek részt. A bizottság irányította a népszövet­ségi liga kongresszusán a kisebbségek által követendő taktikát és elhatározta, hogy az európai kisebbségek negyedik kongresszu­sát augusztus 30-tól szeptember 1-ig Genfben tartják meg. A kongresszus legfontosabb programpontja a népszövetség részéről a ki­sebbségekkel szemben eddig követett eljá­rásnak kritikája lesz. A németországi fríz kisebbség fölvételi kérelmét a bizottság el­vetette; a jugoszláviai, görögországi és romá­niai bolgároknak (macedónoknak) kivétele­sén lehetővé teszi, hogy nem az illető ország­ban lakó delegátusokkal képviseltessék ma­gukat; a galiciai ukránoknak a kongresszu­son való résztvétele ellen akadályokat nem gördít; a spanyolországi baszkok és az ausz­triai zsidók fölvételi kérelmét pedig részle­tes előtanulmány tárgyává teszi. A fentiekből kitűnik, hogy a kisebbségi mozgalom fejlődésének szempontjából Hága éppenséggel nem volt jelentéktelen állomás. tartomány határait megállapítani, azonkívül uj püspökségeket akarnak felállítani a tör­ténelmi országokban, igy Troppauban, mely terv még a báboruelőtti időkből datálódik. Azonkívül szó van egy pilzeni püspökség létesítéséről is. 3. Az egyházkerületek dotálása. Ezt az esztergomi érsekség vagyonából akarják végrehajtani, valamint a breslaui egyház­megye vagyonából, amelyek ingatlanai nagy­részt csehszlovák területen feküsznek. 4. Uj püspökök, illetőleg szlovenszíkói érsek kinevezése. A SÍ. D. szerint a territo­riális kérdéseket bonyolultságuk dacára két éven belül meg fog lehetni oldani. Sokkal nehezebb feladat lesz az egyházi vagyon felosztása. Ez a kérdés valószínűleg csak hosszú évek múltán fog megoldást nyerni. Ma déli pozsonyi hiradás szerint a szlo- venszkói érseki szék jelöltjei Blaha dr. besztercebányai, Kmetko dr. nyit fai püspö­kök és Tiso dr. egészségügyi miniszter. A legtöbb esélye hir szerint Blaha dr.-nak van. kozott, hogy a légiforgalmi kísérleti intézet­nek csak a statisztikai hivatalálban volt al­kalmazva, tehát nem volt betekintése a tit­kos okmányokba, de a bíró azonnal bebizo­nyította Ludwig állításának az ellenkezőjét. A hatóságok most a2irányban folytatnak nyomozást, hogy Ludwig már régebben nem kémkedett-e. Berlin, julius 11. A nagy kémkedési af­férban felmerült az a valószínűség, hogy Ludwig már kezdettől fogva orosz meg- bizóinak céljai szerint cselekedett s pontosan kidolgozott terv alapján vállalta a legfontosabb hivatalokat a német repülő- gépiparban. Amikor valamely gyárban vagy vállalatnál birtokába került azoknak a ter­veknek, amiket meg kellett szereznie, sietve megvált, a vállalattól és másik gyárban né­zett újabb üzemi titkok után. Német repülő- gépipari körökben nem tartják kizártnak, hogy Ludwig valamely korábbi kapcsolatai révén zsarolók kezébe került, akik kényszeritették, hogy állásait változtat­va minél több titkot lessen ki számukra. Ludwig Ede dr. egyébként még csak húszon hétéves s április első felében érke­zett Berlinbe, ahol kétszobás lakást vett ki. Csak fisszef rentfedk a szeszganMHMis feMfsit Prága, julius 11. A koalíció parlamenti nyol­cas bizottsága tegnap foglalkozott a szeszgazdál­kodás rendezésének a kérdésével. Végleges dön­tést azonban még nem hozott. A tárgyalások ne­hézségei onnan származnak, hogy az agráriusok azt kívánják, hogy már ennél a rendezésnél ve­gyék tekintetbe a szeszgazdálkodás tanácsának a | véleményét, amely n mezőrazdasági szesz!enne- i lésre kedvező. Ez cd len azonban állást fovialijak | áz ipari szeszt ornvdők. A szeszfőző ál kodás pár­ia ni önti rendezését tehát ugyancsak őszre halaszt­gálóbiró előtt. Ludwig először is arrn hivat-jak el. A szlovénokéi érseki szék jelöltjei Az egyházmegyék határainak megállapítása és vagyonának felosztása Moszkvában kivégezték a Sachty-pőr ét elitéit vádlottját Hat halálraítéltnek megkegyelmeztek — I szovjet újabb gazdasági kémkedési port indított

Next

/
Thumbnails
Contents