Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-07 / 130. (1757.) szám
- >1 ■■ :'s 1928 janin* 7, csütörtök. kjtíict: iw.’.wg^TOBwwtvs 3 Mussolini az olasz nemzet örök barátságát ígéri a magvar népnek A Dúcé háromórás kí§8s$©Iít«§«ai expozéja — Olaszország a dunai konfederáeió létrejöttét akarja meggátolni Róma, junius 6. Nemcsak az olasz politikának, hanem az egész európai politikának nagy napja volt a keddi, amikor Mussolini az olasz szenátusban elmondotta régóta várt külpolitikai expozéját a világpolitika aktuális kérdéseiről. Már a külsőségek is rámutattak az expozé nagy jelentőségére. A szenátus tagjai csaknem teljes számban megjelentek, a diplomaták páholyai szinül- tig megleltek és a hallgatóság soraiban nagy premierek lázas izgalma mutatkozott. Mikor a Duó© szólásra emelkedett, a szenátus tagjai tomboló tapsviharral fogadták. Ez a beszéd egyike volt Mussolini legkiválóbb szónoki megnyilatkozásainak, nemcsak előadásmódjára és politikai je- leníőségé**e, hanem már külső terjedelmére való tekintettel is. Csaknem három teljes órán keresztül beszélt Mussolini, ismertette az olasz külpolitika összes aktuális problémáit és egyetlen részletkérdés sem kerülte el figyelmét. Külpolitikai fejtegetése olyan terjedelmes volt, .hogy az éjjeli lapok csak rövid kivonatot adhattak belőle, a reggeli lapok azonban, melyek beszédének teljes szövegét ismertetik, teljes három oldalon át közük azt. Mussolini kéziratból olvasta fel beszédét és a fontosabb részleteket különösen kihangsúlyozta. Bevezetőjében rámutatott arra, hogy Itália ma világhatalom, külpolitikai tekintete tehát nem szoritkozhatik szűk körre, vagy csak az európai kontinensre. Éppen ezért fejtegetését az ázsiai politika kérdéseivel kezdi és Afrikán meg Amerikán keresztül tér Európára. Az egyes államokkal való kapcsolatok ismertetés© után általános politikai kérdésekről, mint a leszerelésről, a jóvátételről és a népszövetségről fog beszélni, végül pedig az olasz külpolitika irányításának módszerét ismerteti. Ezután rátért a Japánnal, Kínával, Sziámmal, Perzsiával fennálló kapcsolatokra és különösen behatóan foglalkozott Olaszországnak és Afganisztánnak kapcsolataival. Amerikára térve 'kiemelte Olaszországnak a latin-amerikai köztársaságokkal fönnálló szives viszonyát. Az Egyesült Államokkal való kapcsolatban rámutatott arra a vezető szerepre, amelyet az Unió a háború befejezés© óta betölt. Olaszország és Nőznetország viszonya Behatóan foglalkozott Olaszországnak és Németországnak kapcsolatával, amelyet szívélyesnek mondott. Németországgal döntőbírósági és kereskedelmi szerződést kötött Itália, amelynek előnyei mindaddig nem jutottak kellőképpen érvényre, mig a valuta nem stabilizálódott. Ha a kormányok viszonyáról a népeknek nem kevésbé fontos viszonyára térünk át — folytatta —, meg kell állapítani, hogy a német és olasz nép viszonya határozottan sokkal jobb lehetne, ha a régebbi természetes szimpátiákat a felelőtlen körök tevékenysége nem bénítaná meg, amelyek azt a méltatlan igényt támasztják, hogy Olaszország belső ügyeibe avatkozzanak. Ha ezek a felhők eltűnnek a horizontról, akkor a jövő gazdasági téren is nagy eredményeket hozhat. Az a lelkes fogadtatás, amelyben nemcsak Stolp városa, hanem egész Németország Nobilet részesítette, Itália közvéleményében igen kedvező ihafást váltott ki. A Franciaországgal való viszony is Javuit A Franciaországgal való viszonyra vonatkozólag Mussolini kijelentette, hogy az szintén javulóban van. Ennek megértésére át kell tekinteni az utóbbi tiz esztendő történetét és ott kell kezdeni, amikor Olaszországot a békeszerződés megkötésekor háttérbe szorították. A francia-jugoszláv paktum és az olasz-albán szövetség megkötése óta a két szomszédos állam viszonyainak tisztázásában jelentős előrehaladás történt. A Tanger-kérdés A Franciaország uj római követével, de Beaumarchais-vel kezdett tárgyalások jelenleg két irányban folynak. Egyrészt Brí&nd ü|ejezése szériát ^ les alapon kiépített politikai barátsági szerződés megkötésére törekszenek, másrészt a szerződések rendszerét akarják képiteni azokon a pontokon, amelyek idáig Itália és Franciaország között nézeteltérésre vezettek. Olaszország helyzete a Tanger-kérdésben, továbbá Tunis és Tripoütánia ügyében még vita tárgyát alkotják. A Tanger-kérdésben V Mussolini üdvözli a legújabb párisi konferencián elért megegyezést, amely Olaszország diplomáciai sikerét jelenti és amelyet a spanyol és angol barátságos magatartás mellett a franciák barátsága is elősegített. Az Olaszország és Franciaország közli általános megegyezés jelentősége anuyira kézenfekvő, hogy erről minden további szó felesleges. Az olasz kűlpütiilf® isaasva az Angliához pali barátság Mussolini ezután kiemelte az Angliával szemben fennálló mély barátság jelentőségét. Ez az érzelem nemcsak a kormányokra szorítkozik, hanem mélyen gyökerezik a két nép lelkében. Egyes rosszakaratú állításokkal szemben megállapítható, hogy Olaszország teljesen önálló külpolitikát folytat. Ennek a külpolitikának magva az Angliával szemben fennálló barátság. Ennek a barátságnak nincs szüksége különleges protokollumokra, hogy még inkább kimélyüljön. Az Ausztriával való viszonyban kö6cs$n£s sóakarat szükséges Az Ausztriával való viszony jelenleg diplomáciailag korrekt és a jövőben szívélyessé is alakulhat, különösen ha Olaszország jóakaratára Ausztria hasonló jóakaratot nyilvánít. Itália és a klsantant Ezután a kisantanltal való kapcsolatokra tért át. A kisantant, amely a békeszerződések védelmére keletkezett, inkább negatív, mint pozitív jellegű és a szövetség körvonalait már pontosan tudjuk értékelni. A békeszerződések védelmén kívül a kisantantot alkotó államok érdekei nem igen egyeznek meg Olaszország érdekeivel. Csehszlovákiával 1924-ben barátsági szerződést kötött Itália, mig a Romániával való barátsági szerződést 1926-ban irta alá. Ezután általános figyelem közepette ismertette a Jugoszláviával szemben fennálló viszonyt. Az Olaszországgal kötendő barátsági szerződés már bárom esztendeje várja a jugoszláv parlament ratifikálását. Olaszország nem akar beavatkozni a szomszédos állam bonyolult parlamenti fejlődésébe, de ettől nem is teheti függővé külpolitikáját. Meg kell állapítania, hogy az 1924. évi szerződés a két nép között nem mozdította előre a barátságos viszony kialakulását. Hiábavaló, sőt veszélyes dolog lenne, ha a valóságot el akarná titkolni. Igen sok délszláv rétegben széles alapon folyik az Olaszország elleni izgatás és ebben olyan rétegek is résztvesznek, akik politikai tekintetben felelősek. Ezenkívül Jugoszláviában teljesen félreismerik a fascista Itália viszonyait. A legutóbbi incidenseket diplomáciai szempontból lezártaknak lehet tekinteni, amennyiben Olaszország el- , ismerte Belgrád jóakaratát. Jugoszláviában felelős körök is kinyilvánítják a nagyzolássul és gyermeki naivitással határos olaszellenes érzelmeket. Olaszor- 1 szág ennek ellenére tovább folytatja békepolitikáját, de meg kell mondani, hogy mindazok, akik a határon túl izgatnak, elfeledkeznek arról, hogy Olaszország egy negyvenmilliós nemzet, inely- lycl inkább a barátság fentartására kell törekedni, mint ellenségeskedéseket kiprovokálni. Ez annál U inkább fontos, mert a két szomszédos állam viszonyában nem lehet a közömbösség uralkodó, ez a viszony vágj- a barátság vagy az ellenségeskedés viszonya lehet csak. Jugoszláviára vonatkozó fejtegetéseit Mussolini ezekkel a szavakkal zárta be: „Legyetek okosak és bölcsek, ne hallgassatok az antifascizmus őrült rágalmaira, amely, a kétségbeesés kártyáit ellenetek akarja kijátszani. Számoljatok a válósággal! Itália nem gyűlöl titeket és nem akadályozza meg a ti békés fejlődésieket. Igyekezzetek inkább megérteni bennünket és számoljatok azzal, hogy Olaszország minden időben hatalmas mértékben mozditota elő a civilizációt, a fas- cista rendszer alatt pedig oly nemzetté fejlődött, amellyel tanácsosabb barátságot tartani, mint ellenséges érzületét kiprovokálni. Őszinte hárítsál Magyarországgal A Magyarországgal való viszony megbeszélésére térve, Mussolini kijelentette, hogy ez a viszony az utóbbi időben a legmelegebb és legszivélyesebb barátsággá fejlődött. 3ía- gyarország, melynek miniszterelnöke, Tisza gróf a háborút nem akarta, a legsúlyosabban érezte meg a háború következményeit. Mussolini emlékeztet Olaszországnak tradicionális magyarbarátságára. A háború utáni évek forgatagai súlyosan megpróbálták Magyarországot, amely a konszolidálódás útjára lépett és ki akar törni izoláltságából. Olaszország lojálisán és teljes érdektelenséggel nyújtott neki segítő kezet. A Magyarországgal szemben fennálló jóviszonyt 1927-ben ünnepélyes diplomáciai aktussal pecsételték meg. Az olasz barátság Magyarországgal szemben nagyon sok ügyben megnyilvánult, így a katonai ellenőrzés megszüntetésében, a szentgotthárdi tragikomédia leleplezésében, az optánspörben és a Magyarországnak Fiúméban nyújtott kedvezmények ügyében. Magyarország mindig számíthat Itália barátságára. A trianoni szerződés nagyon mélyen vágott bele az élő húsba, a magyar nemzet jobb sorsot érdemel. Mussolini a rtiIilílfS Minden háziasszony siffon, batiszt, grádli, inlet stb., bevásárlásnál arra ügyel, hogy az árun rajta legyen a világhírű Benedikt Schroll Fia cég védjegye. A cég évtizedek óta ismert szolidsága kezeskedik gyártmányai jóságáról és tartóságáról Ezen a ponton Mussolini a békeszerződésekről való véleményét fejtette ki és a következőket mondotta: Egyetlen szerződés sem örökkévaló, mert a világ előrehalad. A nemzetek újból alakulnak, egymás között kereszteződnek, degenerálódnak és elvesek ki is halnak. Ezért nem lehet azt mondani a szerződésekről, hogy örök időre szólanának. Nem akarok sokat időzni ennél a kérdésnél, csak emlékeztetek ezen szerződések egyikére, amelyet Sevresben kötöttek meg. Még a népszövetségi szerződés sem megváltoztathatatlan. A békeszerződések csupán tényeket tartalmaznak, amelyeket senki sem akar kérdésesekké tenni, vannak azonban feltételek, amelyeket revízió alá kell venni és meg kell őket javítani. Senki sem mondhatja, hogy a béke- szerződések tökéletes müvek lennének, különösen területi, gyarmati, pénzügyi és szociális határozmányaikról lehet vi- , tatkozni s éppen a szerződések érdekében való volna, ha újabban revideálnák és megjavítanák azokat. Érdekes volna látni, miképpen fog megváltozni a mostani Európa képe húsz esztendő múlva. Egész sereg uj probléma áll majd elő. Mussolini ezután emlékeztet egy régebbi kijelentésére, hogy az európai helyzet 1935—1940 között különösen érdekes és kényes lesz, mert ekkorára olyan körülmények alakulnak ki, amelyek Európa különböző államaira uj és fontos fázist jelentenek. A komolyabb bonyodalmakat el lehet kerülni, ha a békeszerződések revíziója által a nemzeteknek uj és szabadabb levegőt biztosítanak. A Balkán és Oroszország A balkáni államokkal való viszonyra térve, Mussolini kifejtette, hogy Bulgária a jövőben mindinkább számíthat Olaszország barátságéira. A Görögországgal való viszony egészen úgy alakult volna, mint Törökország viszonya Itáliaihoz, ha a görög-török ellentéteket szabályozták volna. Albániában Olaszországnak csak az az érdeke, hogy az Ahmed Zogu által irányított albán állam belső egységét mindinkább megszilárdítsa és külső függetlenségét biztosítsa. Az Oroszországgal való viszonyra vonatkozólag Mussolini lejelentette, hogy a kereskedelmi forgalom nem fejlődhet ki jobban, mert Oroszország hitelre akar vásárolni és Olaszország nem tud hosszúlejáratú hitelt sMM- $JMÍSS, koztak arra, hogy a két állam között politikai tárgyalások indultak meg, de a prelimi- náliákoo. most sem jutottak túl. A Dawes terv revizséia A világpolitika nagy kérdéseire térve, Mussolini kijelentette, hogy mindenki elismeri a Dawes-terv revíziójának szükségességét. A leszerelés kérdésében az előkészítő bizottság munkálatai holt pontra jutottak. Ennek ellenére nem lehetetlen, hogy Géniben az ősz folyamán a nanvhatalmak között megegyezés jön létre a fegyverkezések némi korlátozásával. A népszöv'seggel való viszonyra vonatkozólag Mussolini tiltakozott azon állítás ellen, mintha a fascista kormány ellenséges érzülettel viseltetnék, vagy akár csekély szimpátiát mutatna a genfi liga irányában. Az olasz kormány nem tulajdonit az intézménynek mithologiai tulajdonságokat, de meg van róla győződve, hogy a népszövetség sok alkalommal hasznos munkát végzett és még fog is végezni. A fascista kormány — fejezte be beszédét Mussolini — Itáliát az európai államok élére állította. Olaszország ellen sok támadás hangzik el, de ezek nem tévesztik meg a kormányt abban, hogy munkáját folytatnia kell. Olaszország őszintén kívánja a békét, de semmitől sem tekinthet el, ami függetlenségét biztosíthatja. Ezért nem mondhat le az uj generáció morális és katonai neveltetéséről sem. Csillaga egyre jobban emelkedőben van a dicsőség és halhatatlanság horizontján. Viharos tapsorkán fogadta Mussolini be- ízédét, amely után még Barziliai szenátor mondott rövid beszédet a külügyminisztérium költségvetéséről és Mussolininak a szenátus teljes bizalmát fejezte ki. Hangsúlyozta, hogy, az olasz balkáni politika Európára nem jelent veszedelmet és tisztán csak a du- ! nai konföderáció megalakulását akarja f megakadályozni, amely Ausztria újjászületését jelentené. Ezután szavazásra került a sor. A külügyminisztérium költségvetését 156 szavazattal 13 ellenében elfogadták. xx 100 oldalon, csodás illusztrációkkal tarkítva, finom kiállításban, kötve jelent meg a Tapsifüles nyuszika és egyéb csodatörténetek, ára csak 12 korona. Megrendelhető la- ^ .......- ‘
