Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-07 / 130. (1757.) szám
A MaS UáMúnk 12 oldal * Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: wré évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FOR6ÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága IL, Panská ulice 12, II. emelet Telefon : 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Eletess kffililgyinlnlssge:’ ^esiámel diplomáciai körüljár©! és a rewislés mossaioisiröl SseSUssiSoefákia szilárdan kitart a statnsciuo politikája mellest Benes öagatellisáila a revisionista törekvéseket — <& isáilfigy■nimissSer üzenete Nagsrarorsságnak sen Magyarországon terjedtek el, továbbá Olaszország és Jugoszlávia, a Lengyelország és Litvánia között lefolyt eseményekre. Olaszország diplomáciai aktivitásának növekedése összefügg az olaszoknak a jugoszla- vokkal való viszonyával. A két állam között felmerült nézeteltérések minden nehézség dacára megoldásukhoz közelednek. Olaszország, mely sikerrel oldotta meg differenciáját Franciaországgal s megegyezett vele Tanger ügyében s meg fog egyezni az északafrikai kérdésekben és Jugoszláviával is. A megegyezésnek nehézségeit, amelyeket az albán kérdés is komplikált, nem igyekszem takargatni, de tudom, hogy nem kell tartani komolyai)b konfliktusoktól, különösen nem egy esetlege s háborútól. Prága, június 6. A képviselőim külügyi bizottsága ma él előtt Tömések képviselő elnökletével .ést tartott, amelyen Benes külügyminiszép özét mondott. A miniszter expozéja elején rámutatott 'ra, hogy a legutolsó beszéde óta számos semény történt, amelyről részletesen akar jszámolni. Vannak általános jellegű ese- ények és olyanok is, amelyek a köztársa- igot közvetlenül érintik. Beszédével egy- iszt meg akarja nyugtatni a közvéleményt, és részt rá kivan mutatni az események iló képére. Elsősorban foglalkozik a biztonsági és lefegyverzési bizottságok tárgyalásaival. A iztonsági bizottság tárgyalásai eddig arra í eredményre vezettek, hogy a támadást izárő szerződések uj javaslatait formuláz- ik meg. Benes. - mint a bizottság elnöke, junius 27-ére újból egybehívta a bizottságot Genfbe. ahol ezeket a javaslatokat másodszor fogják fölolvasni és ezután beterjesztik őket a népszövetségnek, mely szeptemberi ülésén fog foglalkozni velük. Elfogadásuk után megkezdődnek a tárgyalások az egyes kormányokkal, hogy az államok a szerződéseket elfogadják s aláírásukkal újabb lépési tegyenek Európa pacifikálása felé. A lefegyverzési konferencia nem várható a népszövetség szeptemberi ülése előtt. A nehézségek részben abban rejlenek, hogy az Egyesült Államok és a többi nagyhatalom közötti tengeri lefegyverzési konferencia kudarcot vallott. Eredmény e téren mindaddig bem is várható, amig az Egyesült Államok, Anglia és Ja^án között valamilyen. közeledés nem történik. A lefegyverzés és a biztonsági tárgyalások szoros függésben voltak az egyes nagyhatalmak országgyűlési választásaitól. Előrelátható volt, hogy úgy a francia, mint a német választások eredményei hatással lesznek ezekre a problémákra és most még az amerikai elnökválasztás és az angol választások vannak hátra, amelyek a jövő évben esedékesek. H locarnftl polüMa is Kellet békepaktuma A választási helyzet következtében ész- evehettük — folytatta Benes —, hogy a rancia-német közeledés nem rekedt meg, őt szabadabb irányt vett, amennyiben a lem-hivatalos diszkussziók és a zsurnaliszti- ;a területén folyik tovább az úgynevezett ocarnói politika alapozása. Közben felszinre került az úgynevezett Kellogg- vagy Coolidge-féle békepaktum. A íajna balpartjának időelőtti kiürítéséről in- ormativ jellegű diszkussziók folytak Briand ;s Stresemaim miniszterek között. Poincaré rtinisz terei nők sem utasította el elvben a <iürítés gondolatát, azzal a feltétellel, hogy . Dawes-tervet úgy kell megvalósítani, hogy hanciaország a rája eső összeggel meg- izelhesse amerikai és angliai háborús adósságait és a háború által tönkretett vidék ug- iáépitését fedezhesse. Anglia álláspontja ismeretes: London fix összegben 14 milliárd 200 millió aranymárkát kér. Németországban viszont a szakértők arra mutatnak rá, hogy a Dawes-terv kapitalizálása Németországgal szemben a fizetés 'sürgetését és Németországnak az ellengaranciáról való lemondását jelentené. Ezeket a nézeteltéréseket a legkönnyebben olyképpen lehetne megoldani, ha az Egyesült Államok revideálnák a szövetségesek közti adósságokat és Európa fizetését Amerikával szemben leszállítanák. 'Amerika eddig azonban elutasította azt, hogy a jóvátételt és a Dawes-tervet bármily formában is összekapcsolják a szövetségesek közti adósságokkal. Nehéz ma megmondani, hogy Amerika továbbra ie kitart-e ezen álláspontja mellett. Általánosságban az a vélemény, hogy a helyzet megoldása függ a Coolidge- Kellogg-féle békepaktum sorsától. Ha a paktumot aláírják, akkor talán újabb bázis lesz található a fegyverkezés csökkentésére, a szövetségközi adósságokra, a Da- wes-tervre, a Rajna balpartjának kiürítéséire vonatkozó tárgyalásokhoz. Benes ezután rámutat arra, hogy az amerikai javaslatnak ugyanaz a célja, mint a Genfi Jegyzőkönyvnek. A Kellogg-féle békepaktumtól nem várok többet, mint amennyit főleg Európa biztonsága érdekében adhat és sohasem mondanék le egyéb biztonsági garanciákról és különösen a mi védelmi eszközeinkről. Véleményem szerint, ha különösebb komplikációk be nem következnek, a Kellogg-féle javaslat aláírására minden valószínűség szerint sor kerül. Ennek következményei igen nagyok lennének. A csehszlovák kormány ilyen paktum aláírását csak üdvözölné és az érdekelt államok, valamint barátai megegyezése után készséggel csatlakozna a paktumhoz. Párisi, londoni, brüsszeli és berlini utamon alkalmam volt az illetékes kormányoknak tolmácsolni kormányom, valamint a jugoszláv, román és lengyel kormányok álláspontját, amely kormányokkal — s ezt örömmel konstatálom — ebben az ügyben teljesen egy nézeten vagyunk. Mi akadályozza meg Európa konszolidációját.;. Az általános konszolidáció ellen csak egyes események szólnak — folytatta a külügyminiszter — közvetlen közelünkben, amelyek bizonyos nyugtalanságot is előidéztek. Itt elsősorban az úgynevezett revíziós mozgalmakra gondolok, amelyek különöMa Nyugat-, Közép- és Déleurópáhan komolyan senki nem gondolhat háborúra, mivel az egyenlő volna az öirvilkosság- gal. 1 kflHfóymltiiszfer a revizionista mozgalomról Az egész magyar politika az utóbbi időben közvetve vagy közvetlenül a trianoni béke revíziója körül mozgott. Beleilleszkedett Lord Rothermerc közismert akciójába és igyekezett segítséget kapni másutt is, a valóságban azonban nem találta meg, hanem inkább mások céljainak az eszköze lett. Én követni fogom Chamberlain szép példáját s egy pillanatig sem állok meg Rotbermere akciójánál. Chamberlain nyilatkozata az alsóba zbam olyan világos volt, hogy fölment engem azon kötelezettség alól, hogy akár egy fölösleges szót is ejtsek erről. Ez az álláspont már az akció kezdetétől ismeretes volt előttem. Csupán azt hangsúlyozom, amit ma mindenki lát Franciaországban, Angliában és mindenütt körülöttünk, hogy a békeszerződések revíziójának bármilyen gyakorlati kísérlete is olyan zavarokat, ellentéteket és konfliktusokat idézne elő, amelyek egész Európát újból lángokba bontanák. A békeszerződés revíziója iránti agitáció lassítja ugyan az európai konszolidáció fejlődését, magát a konszolidációt azonban nem tudja megakadályozni. Ezért következetesen mindig szembenállók minden ilyen mozgalommal és a leghatározottabban visszautasítom mert nyugalmat és békét alkarok Középeurópában s általában egész Európában. Mindazok, akik az utóbbi időben nagy reményeket fűztek ehhez a mozgalomhoz és bármilyen más revíziós agitációhoz a közel jövőben,, de ma is, nagy csalódáson mennek keresztül. Ismerem a helyzetet nemcsak Franciaországban, hanem Angliában is ahol nemcsak a kormány és a hivatalos körök csinálnak határozott békeszerződéses politikát, hanem a politikai körök sem tesznek egyetlen olyan lépést sem, amely megrendítené Európa nyugalmát. Aki ezt Magyarországon és annak határain kívül, nem akarja belátni, az lelketlenül a tűzzel játszik, mint ezt Seton Watson barátunk helyesen mondta Szlo- venszkón. — Ez a mi álláspontunk és az egész kisantant álláspontja. Azok a kísérletek, amelyek a kisantánt állomoknak ezekben a kérdésekben való szilárd szolidaritását gyengíteni akarják, előttünk nevetségesek. Megállapítom, hogy az összes közép európai kérdésekben a három kisantant államnak egyöntetű az álláspontja, Marinkovics és Titulescu véleménye teljesen egyezik az enyémmel. Ebből is megérthetik ellenfeleink, miért, haladunk oly nyugodtan irtainkon, minden agitáció dacára, amely közős érdekeink ellen irányul. Benes útja Franciaországba, Angliába és Németországba Ezután bejelenti Benes, hogy nyugateurópai ég németországi utazásának politikai eredményei mindenkit kielégíthetnek. Ottani tárgyalásaival, és találkozásaival újból megerősítette az állam jó hírnevét és kiemelhette külpolitikájának tradicionális elveit. Franciaországi és belgiumi útjáról részletesen nem referál, mivel e két állam viszonya változatlanul, szilárdul, barátságos és végleges. Páfisban és Brüsszelben főleg a Kellogg paktumról és az általános európai kérdésekről tárgyalt. Londonban az olasz diplomácia képviselőjével is .összeköttetést keresett. Csehszlovákiának Olaszországhoz való viszonyát némileg alterálja az olasz-jugoszláv viszály azonban ezt a viszonyt csehszlovák részről, mindig az olaszok iránti hála érzete dominálja. A két ország között ma egyáltalában nincsenek vitás kérdések. Nagybritanniában informálta a politikai köröket az öszes aktuális kérdésekről, érintkezésbe lépett a hivatalos és nem hivatalos körökkel, a sajtóval és a pé n zügyi körökkel. Mindenütt a legbaTátságosabban fogadták, mert tudják, hogy olyan országból jött — mondja a külügyminiszter, — amely békepolitikát folytat és folytatott. Láttam azt is, hogy Chamberlain következetes vezetése, mellett az angol politika továbbra is Locarnó szellemében folyik, s Anglia főtörekvése arra irányul, hogy Közép- és Déieurópában béke uralkodjék és mindenütt a konszolidáció munkája folyjon. Benes berlini utazása nem volt hivatalos és Londonból való visszatértekor csak udvarias látogatást tett a német fővárosban, ahol a hivatalos körökkel mind a két államot érintő aktuális nemzetközi politikai kérdésekről beszélgetett. Stresemannal, annak betegsége miatt nem tárgyalhatott, azonban általános érdekű beszélgetést folytatott Marx kancellárral és a külpolitika kérdéseiről részletesen tárgyalt Schubert külügyminisztériumi államtitkárral, a kereskedelmi szerződés kérdéseiről pedig Curtius kereskedelmi miniszterrel. Berlinben informálta a vezető köröket Csehszlovákia eddigi középeurópai politikájáról, hangoztatta, hogy a köztársaság politikája a status quo és a béke határozott megőrzése alapján áll. Benes külügyminiszter előre kidolgozol! expozéjának záradékában röviden összefoglalta a külpolitikai helyzetet. Megállapítja, hogy újból erősödött a véglegesen rendezett viszony Franciaországgal, Angliával és Németországgal és a baráti viszony Lengyelországgal. "Lengyelországgal az együttműködés egyre szorosabb minden téren, ugyanezt mondhatja Ausztriával kapcsolatban is. Bízik abban, hogy Jugoszlávia és Olaszország meg fognak egyezni és ezzel véglegesen helyreáll a barátságos kapcsolat a kisantant és Olaszország között is
