Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-03 / 127. (1754.) szám
10 Egy modem asszony regénye A Pester Iüoyd terjedelmes tárcacikkben foglalkozik Szlovenszkó szülöttének, Neubauer Pálmák mofit megjelent ntémet regényével: a Máriával. A tárcát Wertkenau, a szigorúságáról ismert berlini kritikus irha. WertJuenau megállapításai Neuíbauer regényéről, melyet maga a W eltbiksher-Verlag „<tais Buidh des Jalnres" óimén aposztrofál, rendkívüli találók és a regény kényes témáját eszmei gyökerében fogják meg. A magyar Neuíbauer német sikere nekünk szlovenszíkőtaknalk annyira értékes, hogy az ősszel magyar eredetiben is megjelenendő regény 'kritikáját érdemesnek találjuk az alábbiakban fordításban bemutatná. A szerelem, a régi szentség, meghalt, az égi fény kialudt. A házasság? Miisztereég, legjobb esetben aggkorra való öngondoskodás. Tizennyolc- éves leányok a „lelket", a „lelkiségeit" ósdi ideálnak nevezik — Sikkesen élni, az a modern. Öt ven évvel ezelőtt a szerelem még nagy-nagv misztérium volt, melyet a leányok remegő szívvel epedtek, miközben ujjaik állandóan szorgoskodtak, hogy kelengyéjükkel megtöltsék fehiénnemüs szék- í lényeiket. Merít magától értetődő volt, hogy csak a szerelem az, amit a martuskoszoru megkoronáz és a lelkész megáld. ÉS egy leányszivhez csak egyetlenegy fértfiiiszivet teremtett az ég. Szinte miint valami régi idők meséje hat ma ez az egyszerű, szűzies él el fölfogás. Elsősorban a nő változott meg. Megszoktuk, és pedig joggal, hogy ezt gazdasági okekkal és mozgalmakkal magyarázzuk. A nő egész miás lény lett, mióta a lét- haroban egy sorba került a férfival. Kötelességeiből vezeti le a jogait! Anyagi életét maga alapozza meg, maga tartja el magát, többé nem függ a férfitől, szabad ember, akinek épp annyi joga van az érzéki örömökre, miint a férfinak, mert a munkateljesítménye is ugyanaz, vagy legalább is közel olyan. Még a nemes, a tartózkodó Sohlelermaciher is meg miérté mondani a régi jó időben, melynek gondolatai a szerelemről és házasságról élénken a maii fölfogás csiráit mutatják, még maiga ScMeáer- macher is kockáztatta a Luoindáról szóló levelében az átlátást, hogy ha az életben mindenütt szükséges bizonyos technika, amit az embernek fokozatosan el lehet sajátítani, hogy értheti meg akkor az ember tapasztalás nélkül a legnagyobbat: a szerelmet? Egy szerelemben tapasztalatlan leányt egy férfivel élethosszig szóló házasságra összezárni, ezt. ma már általában majdnem épp oly természetellenesnek tartják, minit a zárdába való zárást. Viszont a szabad szerelem megélője a szerelemnek és a nőre inkább szolgaságot jelent, semmint szabadságot, mivel szemben „még egy durva férjnek való engedelmesség is kötelesség és vigasz lenne." Tudatosan és öntudatlanul már keressük a szintézist, mely a régi álláspontot a maival kiegyenlítené. Ily irányú művészi kísérlet Neuíbauer Pál regénye a ,JMária, egy modern nő regénye". Ez a szenvedélyes alkotás a maga egészében forró élményből fakad. Középpontjában a modem asszony élesen megvilágított alakja, aki az életét könyörtelenül a szabadságra és élvezésre, az akaratra, és megkivánásra, ösztönei önzésére alapozza. Mint okos ragadozó csábítja zsákmányát. Minit sokszor másutt: itt is. D,e szeane belemélyül áldozata szemébe, halán valami eddig nem sejtett újdonság tekint ki e fórfiszemből — és ő, a szabad asszony, hirtelen rabul esik. Az asszonyban, aki eddig a pillanatig egy vágy-mémber volt, felocsúdik az ember, az ember, mint egyén és mint típus. A „szabad szerelem" — szer elemimé magasztosul. A szerető a szeretett férfi barátnője és anyja lesz, az uralkodásra termetit nő szolgává alázatosuk az egykori okos nő elveti okosságát, hogy minden izével nővé teljesüljön és csak ott veszi néha igénybe, amikor kedvesének jólétéhez szükséges az okossága. Ez az átváltozás teljesen eleven és művészi 6 egészen terrfuészetes folyamat s nem nikit ki a háttérből semmi kiagyalt, józan-vén irányzat osság: a mü eszméje teljesen, tisztán és könnyedén fölolvad magában a műiben. Az olvasó főleg a főhősnőn át él meg helyzeteket, eseményeket, hangulatokat, de a többi alakok is rendikiviilli módon lenyügözőek, leginkább a férj. Ez a jeliem hitbefe’tlen.mód jól sikerült. A jóval fiatalabb Mária idős férje, hü, aki viszont hűséget és egyáltalában semmit nem követel, aki mindent ad: szerelmet és szabadságolt, a naiv bölcs, aki szeret és megbízik tökéletes és ártatlan jósággal, die aki végre magas kamatokkal nyer vissza mindent, aimiiit igy kiadott. Ez a meleg huis- vér alak kezdetben törpeként tűnik föl, de egyre magasabbra nő, kilép a háttérből a sugárzó fénybe Mária és Márta szerelmese mellé. Shakespeare bolondjaira emlékeztet ez a férj: mindig atyja marad a feleségének,bárgyú álarcában a legböksebb, mindent tud és észrevétlenül ő irányit mindent. Azonban a legérdekfesZitőbb vonása az, hogy sohasem lép föl hideg szemlélőként, hanem nagyon is életes szereplő, mint különben a könyv valamennyi alakja. A férj alakjában van a könyv eszméjének gyújtópontja, látszólagos hideg arcát a szerelem eszméje sugarazza körül, melyben a szerző hisz, miint a jövő kor szerelmében, ahol a szerelem különválik a kényszertől és a szabadsággal forr össze. Találóan írja Max Brod a regényhez irt előszavában: „Az író épp eZt választotta föladatául: megrajzolni a szerelem mái él átformált, melyek kissé bizonytalanoikká váltak, de annál lenyügö- zöbben uralják a szivet. A magasan tuilifejtett intellektus környezetében a szerelem alkalmazkodik, uj utakat keres, megvá'Wáiait keres azokból a megrázkódtatásokból, melyekbe a konvenciók sodorják, kutatja a megkötöttség ée a szabadság közötti keskeny ösvényé... Ennek a férjnek a szerelmiében van meg a legerősebben az a vonás, ami előreláthatóan a SBerelem eljövendő jobb formája lesz: a szerelem, mely azzal köt, hogy szabadságot ad, — a föditéflen, határtalan és egyenesen paradox bizalmon épülő szerelem. .. . Ezért tartom ezt a könyvet fontosnak." A regény lüktetése gyors, a szerző ideges, mozgékony képzeletét a film nyilván erősen lendítette, a párbeszédek szellemesek és vonzók. Nagyvárosaink élete Vibrál e könyvben. Nemcsak egy modern asszony regénye, hanem maga is modern regény: gyökerei a jelenből táplálkoznak, de a koronája a jövőbe emelkedik, a jövőbe, a költő megálmodott eszményének világaiba. Stefan Zűréig ezt irta a könyvről: „Rendkívül izgató olvasmány. Irama oly friss, hangja oly eleven, hogy sehol egy pillanatra sem éreztem fáradtságot... A dialógusokban s a hang frisseségében és magát ólérte tőd őségében rejlik a könyv tulajdonképpeni dinamikus, lendítő ereje. Valamennyi párbeszéde csupa vitalitás és kifejezésben közvetlenség, épp az, ami Íróinknak a legnehezebben szokott sikerülni. Fölépítése valóban jól sikerült s biztos vagyok benne, hogy ez a jellem, mely teljesen az idők szülötte, nemcsak a nőket, hanem a férfiakat is, egyszóval az egész közönséget foglalkoztatni fogja. A könyvnek sikere lesz." És Zweig szava elég ahhoz, hogy megállapítsa egy irodalmi alkotás Végleges értékétE. C. Werthetnajn. Az iskolát és a színházat társadalmi kullurmunlcával pótolja a „Tarca< parti Athén” magyarsága Fábry Viktor az eperjesi magyarság politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági helyzetéről A RtSikedvelő színészet aranykora — Az őslakosság gazdasági helyzete a csőd felé rohan — Második közlemény — Eperjes, május vége. (Kiküldött munkatársunktól.) Előző számunkban közöltem Fábry Viktorral, az eperjesi magyarság fáradhatatlan, kiváló vezéralakjával folytatott interjúm azon részeit, melyekben a magyar élet égjük legfontosabb végvárában őr tálló kul túr munkásunk a sáros! magyar evangélikusok egyházi kérdéseiről nyilatkozott. A közérdekű interjú alábbi második részében azon kérdésemre válaszol Fábry Viktor, hogy milyen az eperjesi magyarság helyzete politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági téren. Az eperjesi magyarság a politikában — A magyarság politikai helyzetét — mondotta Fábry Viktor — itt is az országos politika irányítja. Mint minden nagyobb szlo- venszkói városban, úgy Eperjesen is egyfelől az országos keresztényszocialista pártban, másfelől a magyar nemzeti pártban helyezkedik el. A két párt együttműködésének itt kezdettől fogva nem volt semmi komoly akadálya és amennyiben országos vonatkozásban a teljes együttműködés szándéka megvalósul, azt az eperjesi magyarság a legnagyobb örömmel fogja látni. Az itteni magyarság közös célú együttműködésének legszebb megnyilatkozása volt a legutóbbi községi képviselőtestületi és polgárm e ste r válás z t á si együttes küzdelem,- amikor is a magyarság választási csoportjai egységesen Flórián Károly dr. kiváló egyénisége körül csoportosultak. Fájdalmasan érintett, hogy a zsidóság nagyrésze egy-két vezető érdekpolitikájától megtévesztve, szembefordult az őslakossággal és a város érdekével, aminek az lett a következménye, hogy szakadás mutatkozik városunk keresztény és zsidó polgársága között. Hiszem azonban, hogy ez csak időközi jelenség volt, amely el" fog tűnni, ha a jobb belátás győzedelmeskedik az érdekpolitika fölött és a közös célok szolgálatában újra találkoznak a lelkek. — Társadalmi életünk az utóbbi időkben sokat veszített egykori élénkségéből. Ennek magyarázata egyfelől az, hogy soraink megritkultak, másfelől pedig a nyomasztó gazdasági helyzet, amely bénitólag hat a kedélyekre. Ezer bajjal és még több gonddal súlyozódik ránk az élet és nincsen kilátás arra, hogy rövidesen javulás mutatkozzék ezen a téren. Nem csoda, ha ily körülmények között mindenki visszavonultan, önmagának él és nem keresi a társas életnek gondüző világát. A Társadalmi Egylet és az Úri Kuglizó az a hely, ahol még van némi társadalmi találkozás és együttélés, azon túl csak rendkívüli alkalmak, előadások, estélyek hozzák egymáshoz közelebb az embereket. Az elszegényedés lejtőjén — Ez a megállapítás egyúttal megvilágítja gazdasági helyzetünket is. Tudom, hogy ezen a téren országszerte egyformán sok a panasz azokban a városokban, amelyekben a gazdasági helyzet kedvezőbbre fordulásának a lehetősége kilátástalan. Ezek közé tartozik Eperjes is. A gazdasági élet ütőerétől félreesvén, az idegenforgalom lényegesen megapadt; a megyeszékhely, pénzügyigazgatóság áthelyezése Kassára, az uj közigazgatási beosztások, intézetek megszüntetése (jogakadémia, teológia, tanitóképezde, polgári- és leányiskola, vakok intézete stb.) mind-mind gazdasági rovására vannak városunknak. A régóta tervbe vett vasúti fővonal kiépítése épp olyan hiú álom, mint mondjuk például a kórház építésének a terve. ígéret és terv csupán a közeli megvalósulásnak minden komoly jele nélkül. Amíg a gazdasági élet föllendülésének feltételei hiányzanak, addig a közterhek egyre súlyosabban nehezednek polgárainkra. Kiegyensulyozási lehetőségek hiányában a gazdasági helyzet a teljes csőd felé rohan. — Az egykor jó módban élő eperjesi polgárság az elszegényedés lejtőjére került és ha enyhülés nem áll be a teherviselés terén és ami még annál is fontosabb, hogyha uj kereseti s jövedelmi források megnyitásáról nem történik gondoskodás, akkor aligha lesz valamilyen nyomorúságos megállás azon a lejtőn. — Reméljük, hogy a köztársaság tízéves fennállásának méltó megünneplési programjába fölvették a gazdasági helyzet szanálását épp úgy, mint kulturális életünknek szabad, megszoritásnélküli kiélhetésének, a békeszerződésekben biztosit ott jogainknak respektálását és érvényesítését. Iskolák és szifüház nélkül — Mert ezen a téren is sok a panasz, sok az ütött és nyitva maradt fájó seb. Eperjes első kulturtényezője volt az egykori Felsőma- gyarországnak és országos relációkban is tündöklőit a „Tarcaparti Athén". Szinte hihetetlennek hangzik ma már, hogy valamikor itt a műveltségnek, tudománynak, művészetnek annyi és olyan szentélyei állottak, mint amilyen volt a Széchenyi Kör, 3 főiskolai tagozat, 2 gimnázium, 3 tanitóképezde, felsőbb leány, 2 polgári leányiskola, vakok intézete, faipari szakiskola, 5 elemi iskola és óvodák, amelyek ápolták, fejlesztették és kifinomitoí- ták a kultúrát abban az alig 15.000 lakosú városkában. Ennek a lélekszámnak 80 százaléka tanár, tisztviselő és tiszti családokból, továbbá a város igen intelligens, müveit, jómódú polgáraiból, kereskedő és iparoscsaládjaiból állott. A Széchenyi Kör, 2 főiskolai tagozat, 1 tanitóképezde, vakok intézete, egy polgári leányiskola teljesen megszűnt s a megmaradt iskolák között egyedül az egy tanerös ev. elemi iskolánkban folyik magyar tanítás a közel 20.000-re fölszaporodott lakosú városban. — Valamikor évente kétizben is voltak 6—6 hetes magyar színházi előadások s a hivatásos színészet innen mindig és minden tekintetben megerősödve folytatta kerületének többi városaiban misszióját. Ma a hivatásos színészet előtt is bezárták Tbalia templomát és ezt a kulturszük- ségletet városunk kiváló műkedvelői pótolják. a hivatásos színészetet.nemcsak megközelítő, de sokszor meghaladó, pompás előadásaikkal. Ezen a téren úttörő munkát végzett az ev. ifjúsági csoport és a keresztényszocialista Leányklub, amelyek saját helyiségeikben rendezték és rendelik ma is előadásaik javarészét. Csak a későbbi években léptek ki a városi színházban rendezett előadásokkal a nagyobb nyilvánosság elé s azóta szebbnél- szebb előadásokban volt része közönségünknek. A már említett egyesületeken kívül a későbbi években a Társadalmi Egyesület és a Proletkült is kivette részét e kulturmunká- ból. — Messzire vezetne, ha fel akarnám sorolni az eddig színre hozott darabokat és drága műkedvelőinknek névsorát, akik végtelen és el nem múló hálára kötelezték magyar társadalmunkat minden egyes előadás kapcsán. — Nagy, jelentős, értékes munkát végeznek nagy áldozatok hozása mellett, amelynek ellenértékéül mi csak hálánkat és a lelki élvezetek tapsviharait adhatjuk minden előadás alkalmával azoknak, akik önzetlen munkájukkal ápolják és fejlesztik kultúránkat. Hogy pedig műkedvelőink^ oly kiváló sikereket értek el, kizárólagos érdeme annak a széplelkü, kifinomitott érzékű, csupa művészet, finomság és ízlésből alkotott embernek, aki végtelen szerénységével nemcsak az előadások alkalmával, hanem most is csak a kulisszák mögött, szeret maradni, hogy ott lelkének egész melegségével, boldogságtól sugárzó szemekkel őszintén örüljön a műkedvelők sikerének. A Széchényi-kör és a hivatásos színészet sorsa — Az. időről-időre szervezett, műkedvelői előadások természetesen nem pótolhatják a hivatásos színészeknek évek óta nélkülözött előadásait, mert nagyobb lélekzetü darabok szinrehozása hetekre terjedő próbákon épül •i i hm mi liiii.iiiiijt.iijni! 1.111111,,iiiüiMiiiini.iiniinnHtiujniiin 11 iji^.iiiiiii ,||j|i»iynni r tárttá-MpfM Ilii' “ klimatikus gyógyhely a város há7: kezelésében 382 méternyire a tenger színe felett, 6000 holdas fenyveserdö közepette. Vérszegényeknek, női bajok ellen, idegeseknek, rheumásoknak és a légzőszervek hurutjainál a legkiválóbb orvosok által javalva. Csehszlovákia '■■golcsóbb fiirdötelepe. Teljes penzió naponként 37 korona. Kaszinó, sportpályák autó, fogat és a szórakozások különféle nemei. Vasúti kedvezmény. Prospektust küld a fürdöigazgatóság Bardiovské Kupéié. Szezon kezdődik május végén és tart szeptember végéig. | •niiiifóiifiiTúin^Vi',',l'fild,,iirM”,TnTífri'n7tifnTiTiiii|||inii||iiiiiíí,"iiiiinMiiiii>iii!|iirii[|||iiiTi|f(iT.ii|!,,r föl s igy műkedvelőink a legjobb esetben is legfeljebb ha négy darabot adhatnak elő egy esztendőben, és akkor is kisért a hatósági engedély megszerzése, amely szinte minden esetben bizonytalan. Az egyesületek helyiségeiben pedig csak kisebb darabok érvényesülhetnek s azokat az élőadásokat rendszerint csak az illető egyesülethez közel álló közönség látogatja. — Nélkülözzük tehát azt a mindent átfogó közművelődési kulturális szervet, amelynek előadásait egyformán szívesen látogatná közönségünk, bármely párthoz, felekezethez és társadalmi réteghez tartozzék is és amelynek mindenkor feltétlen joga lenne ezeknek az előadásoknak a színházban való rendezéséhez. Ez a szerv a Széchényi Kör lehet csupán, amelynek működése a közigazgatási bíróság döntvénye dacára még mindig le van tiltva és a hivatásos színészet. Kultúra, művészet, művelődés internacionális értékű 'és erkölcsi erőtényező bármilyen nyelven, bármilyen államban. Érthetetlen tehát, hogy ennek az értéknek és erőtényezőnek magyar nyelven való érvényesülése előtt elzárkóznak a hatóságok. És érthetetlen azért is, mert például éppen csak a magyar hivatásos színészet , nem nyer itt játszási engedélyt, holott volt idő, amikor a német színészet ezt az engedélyt megkapta s megkapja az orosz, ruszin és a jiddisch is. Nem irigykedve említem ezt, hanem inkább azzal a szomorú és fájó érzéssel, hogy az igazság osztását külön mértékkel mérik és különösen rovására államunk legszerencsétlenebb mostohájának: a magyarnak. Forgách Géza. Modern házasság — Tudod édesem, sejtelmem sem volt, hogy uram hol tölti az estéjét. Végre ott hagy- t.am rendes társaságomat és bejártam minden klubot, kaszinót és vendéglőt, de soha egyikben sem találtam. Egyszer egy este hazamentem és képzeld csak, mit tudtam meg? Az uram minden este otthon van és a gyerekeknek mesél. A modern divat Erdőben, fürdőhelyen. A rabló megállít egy magánosán sétáló hölgyet: — Pénzt, vagy életei! A hölgy megijed. A rabló revolvert ránt, s igy szól: — Adja ide a ruháit is! A hölgy, amikor a rabló a ruhákkal távozik: — Kérem, legalább a kalapomat adja vissza, mert különben nagyon feltűnő lennék a léadéhctdnon! 1928 junius 3, vagáimap. unni mii ■■ ■■ i in ni in — uir nm
