Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)

1928-06-03 / 127. (1754.) szám

11

>1W8 janin* 3, vasárnap.

Keyseríing Hermáim gróf, i világhírű filozófus Magyarországról

magyarság dicsérete — „Grandseigneuri eínemhasznált nép, urópa arisztokratája!" — Szemelvények Keyseríing könyvéből

• Kezemben viain a ki/válé ■fdfLozőPup „'Európa ';k)épe“ (Das Spektrum Eumpais) crtiraü legújabb five. Külön-kü lön fejezetekben rövid fogtála t- tárgyaljta Európa államait: Angliát, Franciáéig ot, Spanyolországot, Németországot, OLasz- ágot, Magyar országot, Svájcot, NémetailPöld'et, ilorezágoí, a Balhilbuimot és a Balkánt, leghosszabb fejezeteit — 76 oldalt — Néraiet- szágnak szenteli. Ezt terjediolwnrre Magyar- szag követi 48 oldallal, a többi államinak jóval kevesebb jut.

•K'eyseriing így kezdi müve „Magyarország" ij fejezetét:

„Régen, m'ég mietőtrt Maigyarorszagot ismertem m, lelkes kedvelője voltam a magyar zeniének.

magyar cigányzene a megpihent hódi tó égiteste sült kifejezése: vad nyargaló;*, halál- legvertő küzdelem, idegen orsziáigbíin vésztél- jes kalandozás után való elringatózáe. élebes m agára hagyás, a formából való teljes ki- lás. Aztán pillanatnyilag ismét magához térő, jgszigoruibb ritmusba wisszauigtró, zárt előnyo- áeban mindenkor kicsengő, vagy széjj'elsuirranó zavoniulása nomád lovasoknak."

„Kedvelem a magyar cigányzenét. Ez bizo- san azért van, mert a nép is, zenéje is arissz- ■ati'kus hatást kelt bennem. Azt, mit a magyar zene kifejezésre juttat, csak az ■isztokrlata lélek értheti meg, csak az o/lva- f>zhiatik alatta. Mert a magyarok a mai Euró- ilt benépesítő népek legarisztoknaitikTisabbja!" „Az arisztokraták mindig republikánusok. Az ztokratíikus struktúrájú népek normális állarn- nája tehát a köztársaság és nem a monarchia, 1 az, aki magát urnák érzi, nehezen tűr maga bt olyat, aki magát nála többnek képzeli. Hogy örténelem arisztokráciája mindazonáltal mon- íikus élű volt, ez főleg abban a tudattalanul 5 belátásban rejlett, hogy valamennyiük szuve- itáea vnln menny iáikét mint szuverént veszé- tetbetné."

Még az angol nép sem olyan arisztokratikus szónak ebben az értelmiében, mint a magyar, nagyar nem irigyli nagy urai kiváltságos helyit: büszilie reá. Nem veszi zokon a nemes szartól büszke fejtarifását, sőt megköveteli tőle."

„A magyar nép úgy van megszervezve, hogy pbbjait tudatosan bizonyos reprezentatív úri ;ggiel azonosítja. Fiáinak megvan a benső le- ífeégük arra, hogy ideálokat elismerjenek, ahová i mindegyikük juthat el. Ők akarják az ilyenek, mint elismert arisztoinak az uralmát."

„Az arisztokrata büszke öntudata az egyedŰM- ében rejlik. Senkivel sem hasonlítja össze rát. tehát nincs, aki irigyelje. Csak igy lesz intő, hogy minden idők felebarátisága miért ; ilyen meghatározóan arisztokratikus. Hiába!

emberiség differenciálódott; mindenki nem eí. minden, a mindenben egyenlőségre törekvő ly kozmikus tévedést jelent. Ez a gyakorlatban Is káros lehet. Ott, ahol egy ideál mindenkire ve. érvényes kell, hogy legyen, ott nem teremnek emberi díszpéldányok. Ez csak ott lehietsé- , ahol a rendkívülinek kel étkezésében nyujta- : segédkezet."

„De az arisztokratikus érzelem még a kérész- yi szeretet eszméjét is jelenti. Nem az irigység- ke egyenlőségre való törekvést, sem a fii'lantró- t, hanem a nem-én és a más-lét önkéntes elis- rését."

Magy&rerezágoffl olyan a helyzet, hogy egy Itala,noeságban arieztoíkrátikius érzelmű, ma- 'át nemességként érző nép leszármazott főne- ixességét, mint önmaga koronájának tudatát, rund un ta lan önmagáiból fakasztja és ennek a

A hódi tó ethos szükségképpen az európaiak ethosa."

„Megértik most már — folytatja —, hogy miért becsülöm Magyarországot ilyen nagyra?! Európa egyetlen országa ez, ahol az ethos, e legmagasabb érték, elvileg döntőerejü.

Távolról sem állítom ezt a szó ideális értelmében. De általában igy van ez ott. És mivel csak a látható ideál oknak von művelődést keltő hatásuk, a legnagyobb fontossággal bir Európára nézve az, hogy Magyarországot kellően értékeljük."

„A magyar egy még lényegesen el nem használt nép. Ha még sokáig lesz a polgári időszak uraimon, akkor bizonyosan még sokáig a háttérben marad. Csakhogy máris itt a fordulat! Minden körben, még a prolotáriát,uséban is, egy uj, nemes ideál után eóvárgó vágy lappang. Azért van meg a lehetősége annak, hogy

a magyarok, az olaszoktól és oroszoktól eltérően, néhány étappot átugranak ás egyszerre magasabbra szöknek fel, mint valaha.

Rozsnyó, június 2. (Saját tudósítónktól.) Az országos református közalap végrehajtó bizottsága /május 30.-án ülésezett Rozsnyó- fiirdőn, 31.-én pedig — megszaporodva az egyetemes református egyház vezetőivel — konventté alakult át, melyen Balogh Elemér dunáninneni püspök és Lukács Géza kerületi főgondnoik elnökölt. A résztvevők között láttuk Szilassy Béla dr. kerületi főgoiidnokot, Berták Béla ruszinszkói püspököt, Paiany Károly, Ibrámyi Barna espereseket, Polchy Istvánt, Nagy Sándort, Sörös Bélát s a református egyháznak még számos, nagy einebe- ré't. Pálóczi Czinke István püspököt gyengélkedése akadályozta a részvételben.

A kon vént kimondotta, hogy az egyház- társadalmi munkát minden vonalon a legintenzívebb tempóban megindítja. H'jső feladatnak tekinti az erre alkalmas munkaerők kiképzését. Behnisszionáriusokat akar nevelni, mit csak erre berendezkedett intézetekben tud elérni. Ez intézet céljaira akarja megvenni Rozsnycfürdőt kitűnő állapotban

Ezt nem csupán geopolitikai helyzetük biztosítja! Valamennyi szomszédnépeiket túlszárnyalják! Éppoly tősgyökeresek és nem kevésbé ravaszak, mint bármelyik szomszédjuk. Hozzájárul ehhez még az, hogy régibb parlament és modem politikai tapasztalatuk van, mint akár a briteknek. Politikai!ag érett nép!"

„Ily körülmények között misem érthetőbb, mint az, hogy

a magyar nemzet egyhangúlag méltatlan sódként érzi. hogy jelenleg az elnyomottak közó jutott. De igy éremé magát az angol is hasonló körülmények között."

„Általában csak a főnem ességgel foglalkoztam. De a mi reá vonatkozik, vonatkozik elvileg minden magyarra."

„Minden körben ugyanaz a szellem, ugyanaz az ideál az uralkodó. És éppen ezért van az. hogy ott a főnemesség érvényesülhet. Beíró politikai szempontból Magyarország a Peel Róbert ideje- beli Angliához volna hasonlítható, ami csakis azok szemében hátrány, akik visszafelé pillantanak. Azok előtt, akik előre tekintenek, ez nem más, mint elnemhasználtság."

„Ezért kell a magyaroknak ismét jobb sorsot elérniük."

„Az utóbbi években gyakrabban fordultam meg Budapesten: mindmegnnnyiezor erőteljesebb és vitálisabb atmoszféra ömlött felém.

Semmi kétségem: Magyarország a közeli jövőben sokkal nagyobb szerepet fog a közel Keleten játszani, mint valaha!" Erdős Dezső.

lévő épületeivel, fürdőberendezésével, vasas gyógyvizével, az épületek körül elterjedő fenyőerdővel.

Diakonissza anyaház, árvaház, reformár tus otthon lépne a fürdő helyére.

Oly nagy horderejű terv, melynek realizálása tüzetes vizsgálódást és számolást igényel. Ezért alakított a konvent bizottságot, mely e fontos munkát elvégezze.

Komoly kérdés volt a losonci teológiának ügye is, mely Sörös Béla igazg. előadásában került a konzul elé. A lelkészképzést a magasabb képzettség érdekében is úgy kívánják megoldani, hogy az ifjak az egyetemes egyház össztöndijaival támogatva a külföldi egyetemeken végeznének, de az itthon szükséges ismereteket itthoni tanfolyamokon sajátítanák el.

A beregi egyházmegye tulajdonát képező Kalvin-nyomdának az egyetemes egyház részére való megvásárlása s más kisebbjeleu- tőségü tárgyak megbeszélése után a késő délutáni órákban oszlott fel a konvent.

Kassán a Hernád-réil ciskrosbádában nilisiiÉliiiii a zsalnai szerelmi

tragédia

A mesunf kedves gelgől rgpitel! baritfa lettbe és MK fcossásot kisérést meg — A fin halálos sebet kapott, de az önsyilkossáera szán! golyó célt tévesztett

A szSoTOSzfcál református vallási élet

kis paradicsomává avatják Rozsnyófürdőt

— Református ftonventi ülés R©2Esr^óei —

5nem ességnek különösképpen ragyognia kell!"

„A magyarországi főnem esség még valóban nes. Szelleme egész nemzetét irányítja, Ott az sz nemzet nemes. Bármilyen nagy legyen is yatkozása: a nemzet ideálja a nagylelkűség, az hozása és áldozatkészség."

Minden magyar egyedü 1 valóságának tudatá- nan van és ez a tudat, amellyel az arisztokrata áll, vagy bukik."

Fejtegetése további folyammái rámutat Keyser- g arra, hogy miben rejlik a magyar színezetű, Tandseigneuri arisztokrata különbsége a gentle- ntől. Szerinte a grandseigneuri arisztokratát naipság kevesen érbik meg, mert csupán a lélek, ry gondolkodás nemessége még nem egyúttal kelőség is.

Szerinte teljesen téves a mai demokratikus vi- nézet. Meri ez az embereket a szardmiásdobozba beit halaikhoz hasonlóvá igyekszik tenni. Ott adeniki egymás hegyen-hátán nyugszik. Felfogó - szerint ebből a mesterséges, de természetölle- i egyenlővé tétéiből az emberi szenvedély egyik alacsonyabbja: az irigység falsad, meri ohasem lehet minden ember egyenlő, tehát a kevesebb mindig irigyelni fogja a többet.

Az arisztokratát, a valódi grandseigneuri Key- iimg már csak a magyarban találja:

„TeJlje6 meggyőződésből zengem a grand- gweur dicshimnuszát s teljes meggyőződésből teán ezt akkor, amikor ebben az Európáról irt lyvemben Magyarországról irok.

4ert mindaz, ami Európát valaha naggyá tette, irisztekratikus szollemten nyugődottt, amely szeltem manapság már csak a magyar népet , élteti.

6 a mondaJt az eredeti szövegben riifMltva van »dw.) A magyarok hódítóként jöttek hozzánk, >nban valamennyi európai nép hódításon kezdte.

Kassa, junius 2. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma délelőtt 9 órakor a volt katonai baraktábor mögött megrendítő szerelmi tragédia játszódott le, amely hasonlít Schustek Frida esetéhez. A Magnezit-gyár mögötti Hernád-réten lakik özvegy Thraun Józsefné, aki a fürdőszezon alatt egy kis fabódéban frissitőket és cukorkát árul. Esténként az özvegyasszony fia, Thraun József 32- éves kárpitossegéd segitett neki és őrködött éjszaka a faházikóra. Thraun József már három év óta udvarol egy Krajcsi Anna nevű 29 éves leánynak.

A fiú három év után megunta a lányt és ezt világosan tudomására is adta.

A leány két nappal ezelőtt érkezett meg Liptószentmiklósról, ahol alkalmazásban volt és felkereste Thraun Józsefet, akivel ugyütt töltötte a napot. Este tiz órakor tértek be a faházikóba, ahol a leány arra kérte Thraun Józsefet, hogy vegye el őt feleségül. Az elutasító válasz után Krajcsi Anna úgy tett mintha belenyugodott volna és mindketten nyugvóra tértek. Korán reggel a leány felkelt

előkereste a férfi revolverét és a még

ágyban heverő kedvesére kétszer rálőtt.

Az egyik golyó a férfi homlokába fúródott és koponyája hátsó részén jött ki. Krajcsi Anna borzalmas tette után a mentőkhöz szaladt, ahol siró hangon előadta a mentőknek, hogy megölte kedvesét. A mentők nyomban a merénylet színhelyére mentek és mentőkocsira tették Thraun Józsefet, akinek homlokából patakzott a vér. Nemsokára megérkezett Pru- szák vizsgálóbíró, Garay rendőrfőtanácsos és Pacsay rendőrkapitány. A vizsgálóbírónak sikerült még kihallgatni Thraunt, aki elhaló

hangon mondotta, hogy félálomban javában szendergett, amikor a leány rálőtt.

Kedvese a merénylet után önmaga ellen fordította a fegvvert, azonban a golyó célt tévesztett.

A mentők az állami kórházba szállították Thraun Józsefet, akinek

életbenmaradásához nagyon kevés a remény.

A nyomozóhatóságok megtalálták azt a kilőtt golyót, mely célt tévesztett s ez megerősíti azt a vallomást, hogy

Krajcsi Anna a merénylet után öngyilkosságot akart elkövetni,

azonban a golyó nem talált. A merénylő leányt letartóztatták és az államügyészség fogházába szállították.

— Egy budapesti fftgteohnikuis hala író autószerencsétlensége. Budapesti szenkesriőeégiiaik telefonon jelenti: Tegnap este nyolc óra tájban egy gazdaember, amint szekérrel haladt a mendei országúton, az országul mellett egy összeroncsolj auítőtaxira akadt. Az autó mellett egy jőlöltözött férfi holtteste feküdt. 150 lépésnyivé megtalálta a soffőrt is, aki súlyos sebekből vérzett és eszméletlenül feküdt. A soffőr, amint eszmiéieüre téritették, elmondotta, hogy tegnap este Budapestről Maglód felé robogott autótaxijavai, amikor Mende község határában az első kerék levált az autóról, az autó az árokba fordult és mind a kettőn kizuhantak a gépből. A soffőrt. akit Hairhmann Józsefnek hívnak, beszállították Budapestre. A halott zsebében lévő iratokból megállapították, hogy a katasztrófának halálos áldozata Búzás András 30 éves fog- technikus, aki Budapesten a Rákóczi-uí 33. szám ását'; lakik. • ------ ; -------- '

El

sőrangú áruház

Elismerten legjobb cs megbízható beszerzési forrás <

olcsó cselt ágytollakban|

t,— 1 kg uj szürke féligfosz_ 'X tott 15 és 18 Ke, félfehér pehely 20 és 22 Ke, fehér | losztott pehely 25,30,35 Ke, jobb minőség 40 és 50 Ke, finomabb hófehér íít, F r \ félpehely 80 és 50 Ki.

C S I Kész nagy dunyhák el% S C t J sőrangu inlettből, g-azdagon töltve, 100,120,160,

190 és 240 Ke. Fejpár- utlBa rií nák 28, 36, 45, 58 és ^ IJJjyP73 Ke utánvét mellett.

Meg nem felelőt becse- rélünk, vagy a pénzt visz- szafizetjük. Részletes képes árjegyzéket bérmentve küldünk. Levelezés német nyelven.

Rudolf Blahut

ágytollnagyáruház

Beschenítz 127 Bohnierwald

Mikor Kun Béla

még szerelmes verseket irt

Egész Európát lázban tartják azok az események, amelyek a kommunista véreb, Kun Béla hírhedt személyével kapcsolatban Bécsben lejátszódtak. Azt hisszük, jó szolgálatot teszünk az ügynek, ha nyilvánosságra hozzuk Kun Bélának egy olyan bűnét, amelyet talán csak nagyon kevesen ismernek. Ezt a bűnt jóval a magyarországi rémuralma előtt követte el, 1912-ben. Ebben az évben jelent meg ugyanis Budapesten egy kis könyvecske „Uj magyar irók" cimmeU Antológia volt, amelyben Csorba Lajos, Hajdú Henrik, Halmi József, Kálmán József, Roboz Imre és Szilágyi Sándor versei szerepeltek. Mellettük diszlett a Kun Béla neve.

Négy lírai költeménnyel tündököl a kis könyvben Magyarország későbbi gyászos emlékű diktátora, négy szerelmes verssel. Bizarr dolog még elgondolni is: a husosszáju, terrorista vezér azzal kezdte közéleti szerepléséi, hogy halk húrokat pengetett, szentimentális szerenádokat énekelt illatos női budoárok előtt. Egyszóval a női sziveket akarta akkor még csak forradalmositani Kun Béla, ami éppen úgy nem sikerült, mint a 19-es forradalom. Hogy mért nem sikerült, ennek magyarázatára álljon itt néhány idézet:

Dythiramb

Akik engem szeretnek,

Adjanak mindent nékem,

Akik engem szeretnek,

Azokat százszor szeretem.

Azoké minden gyönyörű Alom-álon odásom,

Azoké minden perzselő S virágnyitó lángom;

Osztatlan övék nevető,

Hétországos muzsikáló kedvem, Azoké a szivem,

Azoké a lelkem.

Akik engem szeretnek,

Adjanak mindent nekem;

Akik engem szeretnek,

Azokat százszor szeretem,

Ezerszer szeretem.

Nem is kell túlságosan figyelmesen elolvasni ezt a verset, első ránézésre érezhető a tehetségtelen Ady-utánzás. Van azonban egykét passzusa, amely figyelemre méltó. Például az első és utolsó versszakasz első két sora:

„Akik engem szeretnek,

Adjanak mindent nekem ...“

Nem más ez, mint első és finomabb formája ennek a későbbi felejthetetlen szálló igének:

„Minden a miénk!"

A közben lezajlott hét esztendő a költői mondást csak ennyiben módosította:

„Miután nem igen akadnak olyanok, akik engem szeretnek, tehát azok adjanak mindent nekem, akik utálnak!"

Ami aztán a második versszakban megnyilatkozó „hétországos muzsikáló kedv“-et illeti, ez a többországra kiható „muzsikáló kedv" ma is erősen jellemzi a modern fiók- Nérót.

Egy másik versében a mámor utáni nagy ernyedést zengi s „gyönyörködő, két nagy szeme bűzéről" beszél. Tessék elképzelni a Kun Béla csúnya, vörös borz-szemeit, amint gyönyörködnek, nagyok és tüzesek.

A következő versében hárfáját pengeti a dalnok, „szerelmes sóhaj suhan a húron s zengő dallamok futó bugása színezi álmodén egyszerű köntösű szavát".

Rossz vers, epigon vers, bűn. Olyan bűn, amelyben talán több követője akadt, mint politikai eszméiben. Tízezrek és tízezrek jöttek utána „gyönyörködő, nagy szemekkel" és „szerelmes sóhajaikkal". Ellepték a lapok hasábjait, a hangversenytermek dobogóit, lefoglalták a kiadókat és irodalom, költészet, művészet címén elárasztották a fórumokat.

Ki kell adni Kun Bélát, — őt igen, de a verseit nemi ...........

.> rfjf

iium