Prágai Magyar Hirlap, 1928. június (7. évfolyam, 125-148 / 1752-1775. szám)
1928-06-28 / 147. (1774.) szám
2 1928 fámus 28, csütörtök —I I -----iLUMg. Ma saryk alkotmány revízió f jelent be, mely harmóniát lesz hiwatva teremteni a centralizmus és az autonómia között Brünn, junius 27. Masaryk köztársasági elnök tegnap a morvaországi tartományi képviselet küldöttsége előtt politikai nyilatkozatot tett s beszédében többek között a kővetkezőket mondotta: — Demokratikus alkotmányunk van, de miképp Amerika is időről-időre pótlásokkal egészíti ki alkotmányát, úgy a mi alkotmányunk is rá fog szorulni kiegészítésekre és módosításokra az időközben szerzett tapasztalatok értelmében. Itt nevezetesen az lesz a föladat, hogy megtaláljuk a harmóniát a szükséges centralizáció és a nélkülözhetetlen autonómia, önkormányzat között. A köztársasági elnök kijelentésének a politikai körök nagy jelentőséget tulajdonítanak. Ööt't, támogatja ezt a sajtót, amely álHacucMfan dSd»- h&rnnusEo3mit zeng az 6 „nagy érd)e<imeir'fll/,1 miaudén beketőriiézás nélkül folytatja az auítoaéim ruezdin tertomány elceehesStefiét és üldözi a* auttenőmaa WLveáí. 1924-lbie<n és 1925-üenv de kiülönöiseai az 1937. léfvd községit választások allkiallimiáiviail a járnám Mnő- StíSk és körjegyzők, valamint a járóét gazdasági felügyelőik Rtoz&iipá'T piamairoBára nytiilit agitátorai lettek a oseih agrárpártnak, öli maguk áMitották ki az agrárpárt jelöld listáit, és megsemmisítették az Aluit önöm FÖldimiivies Szövetség jielöi-őBíistáit, miur diemüéíe fetnyegetésekkel, bümtetd parancsokkal, adévégrehajítáBOtikail terrorizálták az agrárpárt ellenfeléit s ennek a hivatali agitáoiónak tetemes költségeit a rttfékoTmáaiyzótfcófl kaptáik. — Mindezen okok miatt — jelentette ki Kártyák — az autonóm fiöldimAvteesBöveiteég és Ruszinszik ó öntudatos ruszin polgárai nemiéiben a le1gfh«ií,áno®ojí!ía|bíbiaai tiWkotookn RozrtpáJ Antalnak tfltrtohiákjyí elnökké való kinletvétiés©' ellen, mert eddigi, ötéves kormányzása a cséhiesátés, kor- nujp'cáó és pártiterror jegyiéiben nem ad garanciát arra, hogy ő demokratikusan* alkotmányosam és igazságosan igazgasson, etemkezőlieg, ő csak folytatná azt a prágai politikáit, amely egyre jobbam tá/völdtfcja el Rjutszánszíkót. jogait öl, szabadságától, egyszóval önkormányzatától. A kárjpáteros® nép miáltósáiga, becsülete, jogai és smbíwlfiágta nevében tiltakoWik esoeta törvényeik életbeléptetése elleta és követelem, hogy a csehszlovák állam s annak kormánya haladéktalanul teljesítse azokat a köte- Qiezeitt&égekeií, melyeket a sáimt-geirmflámi béke- SE&rződ'éiS aiáiiriáisóival magára vállalt s amelyek kötel'ezőleg lettel: j.'iirva a1 oseihszltoivók köztársaság alksotuiánylieveliébeii is. A jdbUenanl év küszöbéin kijeleníemt, hogy a rászán nép awtométmíája nélkül nőin vcfcet teszt öröminM a jubileumi ünmi^ps!é)gteketa, eHeJibcte — ha a 135. ez. törvényt Ruszánszkúbam is ólett- heléptetik, — nekünk gyásast öltve ke® sirtut- nunk szabadságiunkat és jogainkat. Rupzimezkó autonóm jógáinak vtédelmérte a ruszin nép apelál a csethezlovák nép igazságs&eretetére és becsületére, hogy ne engedje m' g Rusziimezíkö jogainak ujalblb és további megséntlésiét, mert a ruszin, cseh és szlovák népek békés és szolidáris együttélését a köztársaságban gyedül a jogok kölcsönös tisztelete és csupán az egyenjogúságon alapuló testvériség biztosíttatja. — Kijelentem végül, hogy, ha ezt a sérelmes törvényt Rimáin Hahóban is életbeléptetik, a kárpátoposz nép arm lelsz kényszerítvte. hogy jogai védelmiére a népszövetségtiea forduljon, mint a legfőbb nemzetközi szervhez, amely a nemzetközi szerződések (békeszerződések) pontos tel- jesáttését ellenőrzi, hogy az gondoskodjék Ruszáta- szkó autonómiájának haladlékkalan megVattóSitásá- rói. Ennek megelőzése végett felhiitvom a kormányt és jaMasoiliomi, hogy áz 1927. évi 125. ez. törvényt CRjuszinszkóban ne léptessék életbe, hanem ehelyett gondoskodjék a 'kormány haladéktalanul arról, hogy a mazin-sakxvák tartományi határ népszavazás fl az alkoitmányíörvéoy 8. §-iának 9. pontja értelmiében véglegesen rend'eztesSék a Riuiszin- Btíkó kormányzójával együttesen gondoskodjék arról, hogy Ruszánszkó autonómiájának megszervezése Végett haladéktalanul egybehivatasék Rusninr m&6 autonóm tartomáuygyülése, szojmjá. A mai vita , A mai ülést délelőtt fél 10 órakor nyitotta meg Malypetr élnék és bejelentette, hogy eddig 16 szónok jelentkezett a vitához. Az első szónok Ceeh német szociáldemokrata volt. Szerinte a javaslat indokolása teljesen ellenkezik a belügyminiszter és a miniszterelnök- helyettes nyilatkozataival, akik kijelentették, hogy minden elő van készítve a közigazgatási reform végrehajtásához és hogy ez az egész ország területén julius 1-én fog életbe lépni. Ami most folyik, az a koalíció végvonag- lása. A választásokat is azért halasztották el, mert hióbhireket kaptak a vidékről a koalíciós pártok. Reményeik amugyis meggyengültek abban a pillanatban, amikor a magyar nemzeti párt kilépett a Bund dér Landwirtéből és ennek révén 109.000 szavazatot vesztettek. Jól tudják, hogy ez a veszteség pótolhatatlan, sőt még nagyobb vereséget fognak majd szenvedni a legközelebbi választásoknál. Ezután Dérer Iván csehszlovák szociáldemokrata képviselő szólal fel. Kijelenti, hogy ez a javaslat ellentmond a tavalyi reformjavaslat elveinek, amelyek szerint a köz- igazgatást teljesen mentesíteni kellett volna a politikától. A javaslatot nem szakemberek dolgozták ki, hanem politikusok és a belügyminiszter a javaslat tárgyalásán meg sem jelent. Tiszta politikum vezeti tehát a koalíciót e novella megalkotásában. Szlovenszkón párt- politikát akarnak a közigazgatásba bevezetni. A javaslat dezuniflkólja a közigazgatást és az a kormányrendelet, amely a közigazgatási reform végrehajtására vonatkozik, csak Szlovenszkóra fog szólni. Ma meg nem tudni, hogy a szlovák néppárt megszavazza-e a javaslatot vagy sem. Nincs kizárva, hogy a szenátusban elfogadott javaslat hiábavaló munka volt, mivel a koalíció egyik pártja még nem döntött arról, hogy elfogadja-e a javaslatot vagy sem. A választások elhalasztásával a megyei és járási képviselőtestületek hatáskörét ez a javaslat megszünteti és a hatalom az országos elnök és a járási főnökök kezébe megy át. Négy nap választ már Ezután Klapka cseh nemzeti szocialista képviselő, Stribrny utódja mondotta el szűz- beszédét. Védelmébe veszi a régi közigazgatási rendszert és állást foglal a novella ellen. Gáti kommunista képviselő megállapítja, hogy a közigazgatási reform elleni tavalyi tiltakozások hiábavalóknak bizonyultak. A törvényt Szlovenszkón és Ruszinszkón julius 1-én életbeléptetik. A választásokat ellenben elhalasztják, mert a jubiláris évben nem akarják a nemzeti felszabadulás illúzióját egyszerre megsemmisíteni. A novella valódi oka az, hogy egyrészt a háborús veszély akuttá vált, másrészt a köztársaság nemzetiségi struktúrája is indokolttá teszi a novellát. Csehszlovákia ugyanis nem nemzeti áM lám, hanem típusa a nemzetiségi államnak. Sikraszáll Ruszánszkó autonómiájáért és tiltakozik a kommunista testnevelési egyesületek feloszlatása ellen. csak el a törvény életbeléptetésének idejétől és az országos elnök még mindig nincs kinevezve. Pozsonyban négy nap múlva működésbe léptetik az uj közigazgatást, de még ma sein tudják, hová hel- lyezzék el a megyei irattárakat. Szlo- venszkó hat megyéjét koncentrálják és ezzel legalább négyszáz tisztviselő lesz kénytelen Pozsonyba költözködni, ahol nagy a lakásínség. Senkisem tudja, hogy mi lesz ezekkel a tisztviselőkkel. A szlovák néppárt azért törekszik arra, hogy julius 1-én érvénybe lépjen a közigazgatás reformja Szlovenszkón, hogy ezzel diktatúráját érvényesíthesse és egyúttal régi jelszavát megvalósíthassa, hogy: ki a csehekkel. A szlovák néppárt uralmától nem várhatunk semmi iót, amikor ennek a pártnak vezére egy Rothermere-Iap újságírójának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a cseh kormány nem akarja Szlo- venszkó és a szlovákok követeléseit teljesíteni. A most bekövetkezendő diktatúra Szlovanszkcn a csehszlovák eszme ellen irányul. És ez akkor, abban a pillanatban történik, amikor a szlovák néppárt vezére azonosítja magát Toka Béla cselekedeteivel. A néppárt semmit sem tesz, hogy letörje Tulkát, sót a ko- . alició sem, amely pedig felelős Tuka tette^ iért. I Egy kis összehasonlítás Beszédének további folyamán m ege ml ékszik a szlovák munkásságnak 1918 május ld fcurócszentmártoni manifesztációjáról, amikor i piros szegfűket árultak és osztogattak szét aj gyűlésen részt vett munkásság soraiban. Történt ez pedig — folytatja emelt han-! gon — akkor, amikor Turócszentmártonban magyar szolgabiró parancsolt s ez sem talált semmi kivetni valót a piros szegfűk árusitá-f sán. Most pedig, 1928 május 1-én, amikor a felszabadított munkásság az emlékezetes tu- rócszentmártoni május 1-i deklaráció 10 éves jubileumát ünnepelte, ugyancsak Turócszent- mártonban, ünnepelvén egyúttal a köztársaság 10 esztendős fennállását is, a piros szegfűket árusító és osztogató munkások ellen a tu- rócszentmárfoni n ács élni k eljárást indított kihágás címén 8 ralaimennyiöket egyenként 30 korona bírságra, behajthatatlanság esetén elzárásra ítélte. — Tette ezt a szabad köztársaság jelenlegi turócszentmártoni kerületi főnöke, aki a szlovák néppártnak exponált tagja s egyáltalában nem titkolja hivatalában sem politikai pártállását. íme: mire képes a ludákok korlátlan uralma! ! Mandarin - Cacao - DIó-Crémo - Chrrey, Trlple-Sec — Curacao — Karlsbadl keserű i ,,Késmárki kiállításon aranyérenimel J;itütnetve“ . „A Nemzetközi DunakiáUitáson aranyéremmel kitön tevet, [ ________Ungvári és komáromi kiállításén kitüntetve Dé rer a „szlovák néppárt diktatúrája" ellen Borzalmak kastélya — BUMÖQYS REGÉNY — Irta: icSgar Wa^ace *'■ (54) •" — Vigye a pokoliba a nagy dolgát! — csattant föl Reeder dühösen. — Micsoda nagy dolog érdekelhet engem azon az egyen kivitt, amiit elvesztettem?! A vastag Bili eflképpedve hallgatta ezt a kifalkadást, de óvatosságból ruem firtatta, hogy mit „veszített el“ mr. Reeder. Bementek a kastélyba, melynek halijában egymásiháíán nyüzsögtek a 'rendőrük, katonák és detektívek. Olga. Crewet bevitték Daver irodájába, ahol hóirom leány i's ápolta. Tisztára mosták az arcát, megitatták teával •és lefektették a díványra, úgy már egészen magához tért, amikor Reeder belépett a szobába. Sokáig szótlanul nézett a detektivre, mintha keresné az emlékezetében, hogy kicsoda is lehet ez a poros, elcsigázott, öreg gentleman és v-égül halkan, szorongó kíváncsisággá! szólalt meg: — Nem tud semmit az... apámról? f — Semmit! — felelte Reeder nyersen, r— De azt hiszem, hogy mindkettőjükre nézr ve jobb, ha meghalt. A leány bólintott. — Meghalt... tudom, — mondta meggyőződéssel. Aztán nagy erőlködéssel fölült és ránézett a nőcselédekre. Mr. Reedler megértette a néma szembe'szlédet és kiküldte őket a szobából, — Nem tudom, mi az ön szándéka velem — kezdte Olga Crewe, mihelyt egyedüli maradtak: — de azt hiszem, hogy le fog tartóztatni .... Le kell tartóztatnia engem, mert mindenről tudtam, ami t^tént ás ... és tőrbe akartam csalni önt, hogy... hogy..: mr. Reeder: — a Bennet-Streeten, tudom ... Rögtön megismertem önt. Mihelyt itt találkoztunk .... ön. volt az a kifestett arcú hölgy... anrs. Gr.an vilié Fornese ... Olg'a Crewe igent bólintott és folytatta: — Mielőtt elvisznek innen, szeretném, ha megkaphatnék néhány Írásit... magánleveleket .. . melyek a nagy safeben vannak. Nem fontosaik senkinek ... csak nékem. Mr. Reeder megkérdezte, hogy .miféle levelek azok? , — Levelek ... abb an a nagy pl éhdob ómban, amely le van lakatolva ... Még Dover se mente soha fölibontami. Tudja, mr. Reeder — és itt idegesen reszketett a hangja, a lélegzete pedig meggyorsult: — mielőtt találkoztam a ... férjemmel, nekem is volt... igen, nekem is volt egy kis regényem.... afféle romantikus álom, aminő minden fiatal leánynak van, amíg ártatlan és idealizmussal van tele a szive ... Mondja — kérdezte hirtelen: — letartóztatták az uramat? Mr. Reeder hallgatott pár pillanatig. Etőbb-utób'b úgyis megtudja Olga, hogy mi történt és mr. Reeder 'sejtette, hogy a" szörnyű hÍT nem fogja nagyon kétségbeejteni. Megmondta hát ő maga: — A férje már meghalt... Olga tágra nyílt szemekkel bámult rá. — Az apám ? ... — Azt hiszem, igen: az ön apja ölte meg. És félek, hogy én voltam az oka. Mikor visszajöttem, hogy megkeressem miss Bel- Tnant, mindent, amit a házasságáról tudtam, az arcába vágtam Dovernek. Azt hiszem, hogy az ön apja a faburkolat mögött volt és mindent hallott. — Értem, — mondta Olga egyszerűen. — Természetes, hogy az apám öJíte meg....... Tudt am, hogy ez lesz a vége, mihelyt megsejti, hogy.... Uigy-e, nem gondolja, hogy szí vitelen vagyok, ha őszintén megmondom, igazán: csak megkönnyebbültem..'... ígérje meg, kérem, hogy elhozza nekem azt a....... az t a dobozt! Vékony aranyláncot húzott ki a kebléből és két kis kulcsot vett le róla. — Ez a saíe kulcsa — mondta, odamyujtva az egyiiket. — Ha kívánja olvasni a....... le veleket, megmutathatom önnek; de........ jobb szeretném, ha ... nem olvasná. Futó lépések közeledtek a folyosóin, majd hirtelen belökték az ajtót s a fiatal műszaki tiszt jelent meg a küszöbön. — Bocsánat, uram — szólt be izgatottan: - Merriman kapitánynak az a véleménye, hogy el kell hagynunk a kastélyt. Már min- i denki el iis ment... csak percek kérdése J lehet, hogy rombadől... Reeder azonnal fölugrott és talpra segítette Olgát is. — Vezesse el ezt a ladyt — szólt a fiatal tisztinek: — de most menjen, kérem, előre. Mii is azonnal jövünk... Megvárta, míg a tiszt kiment s aztán halkan folytatta: — Elhozom azt „a d obozt és . .. nem fogom ... nem merem kérni, hogy nyissa föl előttem ... Most éppen olyan a hanguiaítam, hogy... hogy elnéző vagyok a fiatal ezer elmésekhez, mert....... megértem őket. Az örege dő szerelmes elnéző megértése a fiatalokkal szemben ... A hangja rekedt 'Suttogásba fulladt és volt az arcában valami, ami könnyeket ©ajtolt Olga Crewe szemeibe. — Ugy-e ... Margaret. Bel mán volt? — kérdezte Olga Crewe suttogva és, bár mr. Reeder nem felelt: mégis tudta, hogy eltalálta a valót. Tragikus fájdalma szinte föknagasztosi- totta ezt. a középkori gentlemant, aki már jóval 1nl volt a fiatalságon, de azért- a szive ifjú maradt. Kezét gyöngéden tette rá Olga Crewe vállára; ...................... — Menjen, kedvesem — mondta neki lágyan. — Amit lehet, megteszek önért..., talán sok bánattól és boldogtalanságtól megmenthetem. Megvárta, míg Olga Crewe elment, aztán ő is kiballagott a néptelen hallba. — Szinte örökkévailóságnak tetszett, hogy mily sok idő múlt el, amióta itt ült, a teája mellett, a képes újságokat nézegetve! A félhomályban mintha rég letűnt századok kísér tetei lebegtek volna körülötte. — „Könnyeik kastélya!“ — Éhek a falak bizonyára láttak szörnyűbb szenvedéseket, borzalmasabb kínokat, mint amdnők az ő szivét ! emésztik....... Odament a faburkolathoz és J megkereste rajta azt a kis ,,sebetmelyet a I oeiéje fúródott kés ejtett rajta, — akkor ! este, mikor a bridge-parti után meg akarták gyilkolná. — Mily közönséges, otromba formája ez a gyilkosságnak! — gondolta magában, elmosolyodva. Lábai alatt megmozdult a föld és a villamos körték kialudtak a hallban, ügy látszott, a kastély valóban összeomlik, — a villamos vezeték drótjait bizonyára a düledező falak ingadozása szakította el. Mr. Reeder tehát sietve szaladt ki a kertbe, — de alig hogy kiért, eszébe jutott Olga Crewe kérése. Vili]amos zseblámpása még ott lógot a nyakában. Most fölcsavarta, vissza szaladt a hallba. egyenesen a safehez és gyorsan bedugta a kulcsot. Ebben a pillanatban köröskörül meginogtak a falak, jobbra-balra dülöngve, mint a részeg ember. Fönt a2 emeletről, ahogy a szekrények fölifordultak, tükrök, képek lepotyogtak a falról, tört cserepek csörömpölése, összezúzott bútorok recsegés-ropogása hallatszott le hozzá, — mintha a világ vége lenne itt: és mr. Reeder már-már menekülni akart... De az ígéret — ígéret volt és mr. 'Reeder mindig megtartotta a szavát. ---- ‘ Ho gy meggyilkoljanak — bóiiutott hogy örülök? .,, De pem .., nem is örülök
